Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)

1935-05-19 / 116. (3668.) szám

1935 május 19, vasárnap. 'PttAOAW * tA^AR*rt IÍ<IiAl? Szir?HÁzKör?VvKai>Tm?A Szántó Oyörgy: Aranyágacska (Révai-kiadás, Budapest, Í935) Ennek a regénynek a ,,Habsburg Ru­dolf" cimü fejezetét igy vezeti be Szántó : ,jKz okát kutatom, miért emlékezem Morva­mezőre jobban, mint Gorlicére, mert Gör­béénél és a többi csatában, amelyekben szu­ronyrohamra vezettem szakaszomat, száza­domat és zászlóaljamat is egyszer, sohasem éreztem, hogy ez a magyarság sorsdöntő órája. Még a mohi pusztán és a mohácsi dombok közt sem. De éreztem Dürnkrutnál és éreztem Temesvár alatt, ahol Zápolya vajda úri zsoldosai végeztek Dózsa György népével. És éreztem a hullámos veszprémi síkon . .. Ezeken a csatamezőkön három álmom foszlott széjjel és a negyedik Bécs alatt, amelyről majd könyvem második ré­szében szólok." Á Morvamezön aurait a magyaroK eiso- ízben Habsburg mellé, és Kun László a győzelem után nem követte a Napisten pa­rancsát és nem indult meg a kunokkal és besenyőkkel nyugat felé, hanem megállott Európa kapujában és igy döntötte el a ma­gyarság jövőjét visszavonhatatlanul. Ami­kor a kunok rá akarják magukat vetni a szövetséges németre, a magyarok megaka­dályozzák őket ebben, és László királynak hírül hozzák ezt. László csákánya lesújt az asztalra és rekedten felkacag: „Jól van hát 1 Maradjanak meg örökre németek utó­védjének ! Ti meg tudjátok meg, hogy Nap­isten hiába álmodott. Vígan legyetek I Hi­szen megyünk haza. A pusztára I Ott isszuk meg Napisten halott álmának torát 1“ Napisten álmát temeti Szántó György uj regénye. Bár már keresztény, de még po­gány : Kun László viaskodik a múlttal és a jövővel — Kelet és Nyugat közt neki kell eldönteni, hová vezesse a népet. Délről ve- lencés Endre jön, az utolsó Árpád, nyugat­ról Habsburg Rudolf. Jönnek majd az újabb küzdelmes évszázadok és Magyarország mindig hátvéd lesz : Európa hátvéde. Ez a nagyvonalú regény magja és e mag köré csoportosulnak a cikkázón expresszionista fejezetek, velencei paloták és gondola-kar­neválok, ravennai temetői álmok, Morosinik és Pólók, német urak és Ottokár cseh ki­rály, kun puszta és bessenyő-harcok. Izzó fényekben elevenedik fel a múlt, amely soha nem volt annyira Jelen, mint most és táltososan-igrices mondakörével csodálato­san érzékelteti azt, hogy valóban melyik volt a magyarság életében az a pillanat, amikor végzetesen eldőlt a jövő. Nagy és súlyos probléma iró számára, az alkotnitudás teljes és kiforrott mértéke kell hozzá: regényen, embereken és történésen át revelálni, amit évszázadok takarnak. Ve­lencétől a Morvamezőig. Bécstől az utolsó tatárszállásokig van megrajzolva a külső keret, a színhely, az élet kulisszája. Ezt Szántó mesterien érti és akár az ünneplő Velencét, akár a halott Ravennát, a feltörő Bécset és Budavárát, vagy a puszta végte­lenjét rajzolja, ecsetté változik át a toll a kezében. A napsugár megtörik az irói fan­tázia prizmáján és szertehull vidékre, palo­tákra, főúri ruhákra és a harcinép fegyve­reire. Ezt ismerjük már 'Szántó korábbi re­gényeiből. Itt azonban nagyobb dologról van szó : emberábrázolásról, amely mente­sít minden történelmi búvárkodástól és job­ban mondja el a történelmet, mint a törté­nész. Klabund erejére emlékeztet az a rö­vidségében intenzív és összefogó rendszer, amellyel Szántó ezzel a feladattal megbir­kózik. Néhány vonással úgy állítja elénk László, Endre, Habsburg, vagy a nemzet­ségfők alakjait, hogy nincs szüksége hosszú és rendszerint meddő leírásra, hanem azon­nal cselekedtek őket és a cselekvésük által minden titkos és ki nem mondott érzésüket és gondolatukat, teljes jellemüket megérteti az olvasóval. Szinte drámai és nem epikai ez a módszer, amely Klabund történelmi re­gényeit oly különleges olvasmánnyá tette. Igen sok a párbeszéd ebben a regényben és ezek is csak villanások. Sehol sem futja ki a teljes elgondolást és gondolatjelekkel operál, mert érzi, hogy erőszakot követne el a nyelven, ezen a modern magyar nyel­ven, ha akár archaizálva is szájába adná a régieknek. Irodalmi felfogás ? Igen is, meg nem is és mindenesetre úgy érzi az ember, hogy az egyetlen lehetőség, történelmi re­gény megírására. Azt eléri vele, hogy az elsőtől az utolsó sorig lüktet a könyv, ezer hangszer zenél a nagy és központi pro­bléma, a sorsdöntő óra tónikája felett, har­monikusan és ellenpontozatosan, de mindig hozzátartozóan. így történik, hogy ezt a Lászlót és Endrét, ezt a Habsburgot és Ottokárt senki sem felejtheti el többet. Szerkezetileg is már régen újat és magá­nak megfelelő egyénit teremtett Szántó. Tá­gított a kereteken, drámát vitt bele a re- I génybe, úgy, mint ahogyan a zenét és a festészetet is segítségül hívja ott, ahol nem (*) A „Százhuszas tempó" premiérje Kassán. Kassai szerkesztőnk Írja: Szélesén Miíhály és Szántó Armand, a vígjáték szerzői, még csak korrajzot sem akartak adni erősen valószínűtlen darabjuk­ban és — megérték az idei budapesti szezon leg­nagyobb sikerét. Egyik legutóbbi nyilatkozatuk szerint a nagy siker egyik oka az, hogy a darab változtatás nélkül került színpadra, úgy, ahogy megírták. Lehet, hogy igazuk van, lehet, hogy nincs, bennünket azonban főként az érdekel, hogy jó előadás esetén valóban háromórai könnyű szó­rakozást jelenít ez a vigtjáték, melyen lehet jól mu­latni, helyenként nagyokat nevetni is. A könnyű műfajok rajongóinak szempontjából pedig ez a fon­tos és ezt tartotta szem előtt a kassai színház, mi­kor nagyjából jó előadásban mutatta be a dara­bét. Á szereplők közül kellemes meglepetést kel­tett Bánki 'Baba, aki a bankelnök leányának fősze­repében egészen sikerült portrét adott a mai nagy­városi, modern leányokról. Eszközeit ugyan még nem tudja még ökonomikusán kezelni, túltengő temperamentumát állította előtérbe ott is, ahol melegebb, színesebb tónusra lett volna szüksége, de egészben véve kifogástalan, volt és volt néhány mondata, néhány jelenete, amelyekkel sikerűit meggyőznie bennünket arról, hogy tehetséges, ügyes színésznő, de egyúttal arról is, hogy igazi hazája a prózai és nem az operettszinpad. Part­nere az ugyancsak tehetséges és fiatal Bálint György volt, aki hosszú idő után ismét beigazolta, hogy nekivaló szerepben tud elsőrangú produk­cióval szolgálni. A bankelnök szerepében Sereghy Andor volt jó, bár nem vette a figurát elég mar­kánsnak. Annál markánsabb és jobb volt Turóczy Gyula figurája a háziorvos szerepében és régen láttuk ilyen jónak, mulatságosnak Vágó Artúrt is, aki Richter szerepéből csinált pompás kabinettala- kitást. K. Kolár Mária mint Perlakyné, Szigethy Irén mint Vilma, Némethy Zoltán mint Walter, a többi szerepekben pedig Putnoki Bálint, Gábor György, Balázs István, T. Néniéthy Rózsi Reichel Edit, Farkas Pál, Lengyel István, Seres Gyula, Szentiványi István járultak hozzá nagyrészt kifo­gástalan játékkal a darab sikeréhez. Az előadást Sereghy Andor rendezte s kár, hogy a szükséges vígjátéki tempót nem tudta mindenütt összhangba hozni a darab címével. (k.) (*) Körutazás a tavaszba: őzt a cfimet lehetne adni a „TÜKÖR" májusi számának, amely szebbnél-szeibb képeiben, szeüeimes, tartalmas cik­kedben valósággal körutazásra viszi olvasóit, el­vezeti Stresa szigetére, hogy — ne a világíha- talmak konferenciáját, hanem magának a szöglet­nek költőd szépségeit tárja fel, elvezeti Londoniba, az angol 'király jubileumára s itt a politika és társadalmi élet romantikus külsőségeit mutatja meg, elvezeti a távoli Indiába, hogy megismer­tessen annak filmiparával, persze nem feledkezik meg a magyar életről som, Pestről, amelynek májusi hangulatát foglalja szellemes ködtől so­rokba. Baktay Ervin, Laozkó Géza, Szitnay Zol­tán, Török Sándor gondoskodik az olvasó miulaf- tafásáról Szopos Béla színes cikke a sportoló hölgyekről, Kertész Róbert riportja a magyar parlamentnek kulissza mögötti életéről, Sík Sán­dor, Mareoenay Tibor, Dutka Ákos versed és még számos érdekes cikk, elbeszélés, hiumoreszk gazdagítja ezt a számot, amely természetesen kedvelt rovataiban most is beszámol a eziimlbáz és a film eseményeiről, a női divatról s közli A jelen század regénye című nagy pályázatának eredményét és díjazottjait. A magyar könyv­kiadás ezzel a számmal bebizonyítja, hogy tarta­lomban, képekben, művészi kiállításban verse­nyezni tud Nyiugateurópa legjelentősebb maga­zinjaival. bizik maradéktalanul a szóban és a kifejező erőben. Nyelvezete páratlan intenzitású, a szavakat eredeti és ezért sokszor erősza­koknak ható értelmükben használja, de meg­alkuvás nélkül kihámozza őket abból a kli­séből, amelybe igaz értelmük beleveszett. Szántó számára Dante nem az a földöntúli lény. amely csak a szférák hangján tud egy korty bort kérni és aki nem ismeri az emberek rossz szokását, hogy korog a gyomruk, hanem harcosan kiegyensúlyozat­lan és ezért érdekes alak, aki úgy hat, mint a ma embere. Szántó romantikája tagadha­tatlan, de át és át van szőve minden ponton a durva élet küzdelmének realitásával és ez az a szintézis, amely megérteti, miért oly népszerű ma ez az iró : romantikus, de csak úgy, ahogyan az élet maga, amely a törté­nelem romantikáját produkálja. Nem angya­lok és ördögök, nem hősök és gyávák sze­repelnek itt, hanem emberek, telve ellent­mondásos szenvedéllyel, ma igy, holnap úgy : a király alsónadrágban, ahogyan ka­marása ismeri. Szántó uj regényén megérződik, hogy ezt el kellett mondania: személyes ügye ez a magyar sorsdöntő ügy és leszámolás. Lehet, hogy azért, mert ott harcolt Gorlicénél, le­het, mert nem tudja másként látni a ma­gyarság tragédiáját és szerepét Európában, amelynek mindig hátvédje volt. A belső meggyőződés és szükségszerűség megtette a magáét és nem kérdezve, milyen szemé­lyes motívumok állnak az irás mögött, meg­állapíthatjuk, hogy teljes mértékben sike­rült az élet átmentése a másik sikra : sike­rült az alkotás, az irodalmi mü : a* évszá­zadokban szétfoszlott álmok szellemi való­ságban keltek uj életre. n. p. (*) A Pozsonyi Toldy Kör és a Magyar Mi­nerva irói a budapesti könyvnapon. A Buda­pesten junius 3-án, d-én és 5-én megtartandó könyvnap a szlovenszkói magyar kultúra szem­pontjából is rendkívül jelentős esemény lett, amennyiben a Toldy Kör és a Magyar Minerva irói először állítják fel a Stúdium könyvesboltja (IV., Kecskeméti-ucca 8.) előtt könyvsátrukat és hozzák forgalomba a szlovenszkói magyar 1 irók müveit. A rendezés munkájában hölgygárda fogja támogatni Íróinkat, a Magyar Minerva pe­dig könyvnapi kiadványként jelenteti meg leg­közelebbi számát. (*) Bemard Shaw efeő filmjei. Londoniból Írják: Bemard Shaw eddig energikusan meg­tagadott minden engedélyt müveinek meg­filmesítésével kapcsolatiban és gyakran úgy nyilatkozott, hogy a filmnek semmiféle mű­vészi és szellemi jelentőséget nem tulajdonit. Most beadta a derekát és ezt feiiziárólag Eli- sabeth Bergner egyéniségének lehet köszön­ni, akinek művészete meggyőzte a nagy Írót arról, hogy a film művészet. Nemsokára meg­filmesítik a 5>Pygroalion“-t, a másik Shaw- film pedig a „Szent Johanna" lesz, amelyet Londonban készítenek el. (*) Izgalmas küzdelemben győzte le Magyar- ország válogatott futballcsapata az osztrákokat. Bús Fekete László érdekes cikkével és remek fényképekkel számol be a nagy meccsről a Szín­házi Élet legújabb száma, mely a nagysikerű: „Én és a kisöcsém" operettet adja darabmellék­letül. Az e heti Színházi Élet képekben is bemu­tatja Farczady Irist és fotoriportot közöl a spor­toló-pihenő „Kismamáról", Gál Franciról. Hat­vány Lili, Szomory Dezső, Farkas Imre, Hevesi Sándor, Babay József, Michael Arién írásai, Kálmán Jenő uj regénye: „Boldogságbiztositó R. T„ 32 oldalas gyermeklap, kotta: a „Péter" cimü film tangóslágere, „So schön, wie du“, ké­zimunkamelléklet, képes riportok Bajor Giziről, aki gramofonénekesnő lett, Arany János és Szé­kely Bertalan érdekes levélváltásáról, a kutya- kiállitás legszebb sampionjai, „Szép az élet" amatőr fotópályázat, 64 oldalas rádió-világhir- adó, nagy divat, mozi, konyha, társaság és koz­metika rovatok, Fizető vendég akció egészíti ki az uj Színházi Életet. Ara 5 korona. (*) Az o-losz Bellini-centennárium. A Bellini- centennáriumot Olaszország minden nagyabb városa megünnepli. A veronai Amiphiteatnim- ban, amely igen hosszú idő óta nevezetes arról*, hogy a hatalmas tömegelőadások pom­pásan érvényesülnek a lépcsőzetes néző­helyen helyetfoglaló húszezer hallgató előtt, a júliusi ünnepi játékok első estjét Bellimnek szentelik és a „Norma“-t adják elő. (*) Pilsudski Bemard Shaw egyik darabján bán. Londonból jelentik: Pilsudski tábor­nagy halála alka Imáiból a-z angol sajtó érde­kes leleplezést közöl. Elárulja, hogy G. B. Shaw egyik legutóbbi színmüvének. „Az almásszekér“-nek, amelyet Németországban és Budapesten is játszottak, főhősét, a gya­korlatias szellemű Magnus királyt a nagy iró résziben Pilsudski táibornagyról mintázta. Bartók-Kodály~Dohnányi-est a prágai Magyar Akadé^ mikusok Körének rendezésében Prága, május 16. A prágai Magyar Akadé­mikusok Köre szombaton, május 26-én a prá­gai terménytőzsde termében este 9 órai kez­dettel magyar zene estét rendez, amely Bar­tóknak, Kodálynak és Dohnánymak van szen­telve. Az értékes műsor a következő: (Beveze­tőt mond Suhayda Mária, Következik Bartók Béla hegedű-zongorára irt rapszódiájának első tétele, amelyet Wolf Pál és Suhayda Má­ria ad elő. Rédey Rezső három dalt énekel Kodálytól, (öreg vagyok már én és bordalo- kat.) Zongorán kiséri Schleicher Pál. Szoko- lay Dóra zongorán előadja Bartók Allegro banbaroját. Utána Guzman Teréz magyar népdalokat énekel, és pedig Kodály és Bar­tók gyűjteményéből („Látod e te babám", „Gerencséri uoca", „Nem messze van ide", „Elindultam szép hazámból"). Zongorán ki­séri Suhayda Mária. Majd Suhayda Mária zongorán előad részleteket Dolmány! Ernő „Ruralia Huiigarica"-já(ból. A műsor utolsó száma két táncszám, amelyeket Guzman Teréz alakit, zongorán kiséri Suhayda Má­ria. Műsor után tánc. Névre szóló meghívókat a MÁK klubhelyiségében (II. Krakovská 7. II. udvar, II. emelet), naponta 12—2 és este 7-től lehet kiváltani. (*) Az uj Chaplin-film szín lapja. Charlie átnyújtotta a cenzúrának legújabb filmjét. Az újdonság szinlapja igy fest: „Production No. 5. Filmjáték S felvonásban, irta, rendezte, bemutatja és főszerepét játsza: Charlie Chaplin. A többi főszerepet alakítja: Paulette Godard, Chester Conklin, Carter de Haven és Henry Bergmann. Operatőrök: Rollie Totbero és Ira Morgan." (*) Fount Galland Vid életrajzának szloven­szkói kiadása. A katolikus szülők figyelmébe ajánljuk, hogy az első szentáldozó kisgyermekek számára a legalkalmasabb ajándék: Fount Gal­land Vid életrajza. Ára 1 korona. Tömeges rendelésnél darabonként csak 50 fillér. Az em­lékképhez egy életrajzot is az első szentáldozók kezébe! Kiadta: Sajó Vidék nyomdavállalat,. Rozsnyó. A KASSAI TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA: Pánik a városban. Buster Crabbe, az olimpiai ’uszóbajnok izgalmas dzsungelfilmje. A fiataloké és a bátraké a világ! Ezért meg kell fiatalodnia! Amennyiben szellemi nyugtalanság, idegzava- rok, férfierejémek gyengülése, gyors fáradtság, könnyű felizgatódás, miniden kiis megerőltetés ■után szívdobogás, szédülés., fejében vértódulás, az emlékezőtehetség kihagyása., a vérnyomás emel­kedése. kezdődő énelmeeizeeedés, röviden az öre­gedés bármily jele mutatkozik, úgy itt az ideje, hogy ,,Roga-hoa-mon"-t (használjon, mely megerő­síti idegeit és mirigyeit, melyek a szellemi és testi tevékenységet uralják. Ezek főképpen az agyimirigyek, a máj- és nemi 'mirigyeik. Segíteni telhát ezeken a helyeken kell és a 'bajok meg ás szümniek, ha a mirigyeken megfelelő szerrel segí­tünk — és ez a ,Jtoga-!bommion.“. A „ROGA-HORMON" gyógyszertári prepará­tum, melyet friss állati mirigyekből állítanak elő. Hatása biztos, ezt tudományosan megállapították.. Használata után rnár a negyed tik napon észre­veszi testű állapotának megváltozását — regene­ráció következik 'be — belsőleg és külsőleg meg­fiatalodik. Friss erőt érez magában, nyugalmat, gon­dolatai összpontosulnak — élete újra tavaszra ébred. Használja ki szintén a tudomány ezen .jótevő felfedezését. Az egész „ROGA-HORMON^-kaira, melynek fo­lyamán 300 tablettát kell szedőd a fenti ered­mény biztosításához, 200 koronába kerül. Rész­letező magolásban kaphatók: 100 tabletta 80 koro­náért és 50 tabletta 50 koronáért. Jótékony metódusunk legszélesebb körökben való propagálása érdiekében 30 tablettából álló ipróba-fcurát is küldünk 25 koronáért utánvéttel és a megfelelő orvosi leírásokkal, ha az alábbi ciim- re ir: „ROGA-HORMON" protpagacní kamoedár, Práha-Dejvice <5p. 313. Telefon 757.85. Gyártja az „U D EMAR.TIN K Y“ gyógyszertár, Ko&iíe, Plzeneká tf. Kapható a legtöbb gyógy­szertárban. Prágában biztosan kapható a következő gyógy­szertárakban: Adomavo és Katinova gyógyszer- tár, Václávské mám., Hynikova gyógyszertár, Na MüÉbkiu, „Óment" gyógyszertár, Hybemeká ni, Oldriöhova gyógyszertár, Niusle. Pozsonyban: „Vörösrák" gyógyszertár, Mihály- ncca 24. A „ROGA-HORMON" biztosan hat Vigyázat: írja meg pontosan, vájjon nő vagy férfi számára kellenek a htoaunonok. 4S5&

Next

/
Oldalképek
Tartalom