Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)

1935-05-19 / 116. (3668.) szám

14 1935 május 19, vasárnap. . KftZCÍAZPAiSjífin . Nagyvonalú fürdőegyezményt is tartalmaz a funius 1-én életbelépő uj magyar­csehszlovák gazdasági egyezmény tf3gyar fürciővendécek az eddiginél nagyobb számban iSftaisseli SzSovenszitéra • ■ Csehszlovák állampolgárok­nak megkbnnyitik a magyarországi fürdők látogatását Prága, május 18. Illetékes helyen szerzett ér­tesülésünk alapján jelentettük, hogy a magyar­csehszlovák kereskedelmi egyezmény érvényét ideiglenesen május végéig meghosszabbitották és a Budapesten megkezdett kereskedelmi tárgya­lásokat tovább folytatják, hogy junius 1-ig tető alá hozzák az uj magyar-csehszlovák egyez­ményt, amely tudvalévőén a mainál tágasabb kerettel lép majd életbe és 1935. év végéig ma­rad érvényben. A Budapesten tárgyaló cseh­szlovák delegáció tagjai közül dr. Divisek Já­nos földművelési miniszteri főbiztos négy nap­pal ezelőtt elsőnek érkezett vissza Prágába és itt azonnal jelentést tett dr. Hodza Milán föld­művelésügyi miniszternek a tárgyalások mene­téről. Két nappal később a magyar-csehszlovák kereskedelmi tárgyalások rövid időre megsza­kadtak, hogy a tárgyalások során fölmerült uj kérdésekben a delegációk vezetői kikérjék kor­mányuk utasításait. A csehszlovák delegáció .visszatért Prágába, ahol a külügyminisztérium gazdaságpolitikai osz­tályán beható tanácskozások folynak a ma­gyar-csehszlovák kereskedelmi kapcsolatok kimélyitése ügyében. Munkatársunknak alkalma volt dr. Niederle Miloslav követségi tanácsossal, a csehszlovák delegáció vezetőjével beszélni, aki a P. M. H. részére a következő információt adta: — Mindenekelőtt leszögezem, hogy a tár­gyalások rendkívül barátságos szellemben és kedvező mederben haladnak, Mindkét részről fölmerült az a kívánság, hogy az uj egyez­mény keretei a ma érvényben levő szerződés kereteinél tágasabbak legyenek és magyar részről kifejezték azt az óhajt is, hogy a szer­ződésbe a legtöbb kedvezmény záradékát is bevegyük, A legtöbb kedvez­mény elvének alkalmazása nagy lépést jelent szaporodó nutriák olyan helyen is, ahol mindössze 1 1.5XI-5 m.nagyságú, 86 cm. mély bádogfürdőkád áll rendelkezésiükre. j A sásos füíéle eleségen kívül nincs olyan nö­vényi eredetű táplálékunk amit a nutria nem fo­gyasztana szívesen. Gyök- és gumósnövények, magvak, száraz kenyér- haj, mind-mind kedvenc eleeégeL így tisztán kal­kuláció kérdése, hogy ki mivel eteti. Beszerzési ára sem nagy már. Páronként 300—400 koronáért kapható, de célszerű egy bakkal két nőstényt vá­sárolni. Hogy szövetkezeti alapon való tenyésztése — mint Norvégiában az ezüstrókáé — magátólérte- tődőleg nagyon kifizetődő, ahhoz semmi ké'ség nem férhet —, de hogy magánosoknak is nyugod­tan lehet ajánlani, azt az osztrák, német, svájci 6tb. példák kellőleg igazolják. Mit kapunk a valutákért7 a kereskedelmi kapcsolatok kimélyitése felé vezető utón, de viszont szükségessé teszi, hogy a csehszlovák kereskedelmi delegáció ebben a nagyjelentőségű kérdésben és még néhány részletkérdésben uj instrukciókat kér­jen. Ezért kellett a budapesti tárgyalásokat rövid időre megszakítani. — Remélem, — folytatta dr. Niederle, — hogy kedden, de legkésőbben szerdán ismét Budapesten leszünk s legfeljebb tiznapi tár­gyalás után megkötjük az uj magyar-csehszlo­vák gazdasági egyezményt. Elvben már az egész vonalon megegyez­tünk s most már csak a részletkérdések tisztázásá­ról és az uj szerződés fogalmazásáról vem szó. Valószínű, hogy az uj egyezmény 90 millió koronás kerettel lép életbe, ehhez jön azonban még a fürdőegyezmény, mely 5, esetleg ő millió koronás kerettel biztosítja a szlovenszkói | és a történelmi országok fürdői számára a magyar közönséget. A magyar-csehszlovák fürdőegyezmény te­rén újítást jelent az a megoldás, hogy nem­csak áruszállítás biztosítja a fürdővendégek látogatásának anyagi fedezetét, hanem a fürdővendégeket fürdővendégekkel kompenzáljuk, Ez a megoldás lehetőséget biz­tosit arra, hogy csehszlovákiai fürdővendégek fölkeressék Magyarország gyógyfürdőit és üdülőhelyeit, elsősorban a Balaton mentén fekvő fürdőket. Az általuk Magyarországon elköltött összeget a fürdőszámlán írják jóvá s ezzel növelik azt az összeget, melyből a cseh­szlovákiai fürdőkbe utazó magyar vendégek devizaigényeit kielégítik. Ez a „fürdővendé­gért fürdővendég" kompenzáció a fürdőalapot valószínűleg további két millió koronával gya­rapítja, Prága, május 18. Aligha kerülte e] gazdáink fi-j gyeimét, hogy a hölgyek divatos prémjeit termelő j vadállatok egynémelyikét, a közismerte’bbekei. ma ' már majdnem éppen úgy tenyésztik az úgyneve­zett „prémfarmokem", mint az évezredek óta há ziasitott, mindenki által ismert háznyiatokat. Az ember mindig újabb és újabb keresetforrá­sokat szerez magának, hogy megélhetését bizto­sítsa, vagy javítsa s igy az utóbbi 100 év alatt nemcsak a technika, hanem az állattenyésztés te-j rén is olyan meglepetésekkel szolgáit, amelyek' méltán sorozhatok az emberiség nagy vívmányai! közé. A többek között ilyen volt az is, amikor két j vállalkozó szellemű amerikai a múlt század végén - ezüstrókatenyésztéehez kezdett. Vállalkozásuk si­kerrel járt, és az ezüstrókatenyésztést nyomon kö­vette több értékes prémet viselő vadállatfajnak emberi beavatkozással történő szaporítása, majd — tenyésztése. Ma pedig már talán nincs is kuitur- ország a mérsékelt és hideg égöveken, ahol vala­melyik prémes állatfajt, néhol többet is, ne tenyész­tenének. Természetesen több fajjal még csak kí­sérleteznek, másokkal már odáig jutottak, hogy „elviselik" a fogságot, azaz hajlandók az ember- nyujtotta eleségböl táplálkozni. Vannak azután olyanok, amelyek a fajfenntartás kezdetéig is el­jutottak, sőt szép számmal ismerünk már olyan ne- mesprémü kis emlőst, amelyiknek fogságban való szaporodása semmi képen nem hagy kívánni va­lót. Ebbe az utóbbi csoportba tartozik a délamerikai hódpatkány, vagy nutria is. „Nutriá“-nak nevezik a spanyolok nemcsak magát az állatot, hanem a prémet is, illetve az állat a prémnek spanyol elnevezése után kapta nevét, amely ma már ilyenképen ismert az egész müveit világon. A nutria aránylag hamar megszokta az ember háziasitó törekvését. Majdnem azt mondhatnók, hogy olyan kezelhető­vé vált, mint a házinyul. Ezen talán nem is lehet nagyon csodálkozni, mert a rágcsálók hamarabb megszokják a fogságot, mint a kis prémes raga­dozók, amelyek némelyikének a fogság annyira elviselhetetlen, hogy sokszor még enni sem haj­landó. Különösen áll ez a vadonban élt példányok első egynéhány háziasított nemzedékére. A nutria minden különösebb feltétel nélkül te­nyészthető Középcurópában, igy Szlovcnszkón is bárhol. Tenyésztése alig okoz több gondot, mint a házinyulá és amennyivel több munka és költ­ség volna vele, annál sokszorosan több hasznot hajt. Igen nagy előnye ennek a szépprémü nagy rág­csálóinak az, hogy természettől fogva főleg a vízi életmódhoz van szokva. Ismeretes ugyan, hogy mindenféle szőrmés állatnak téli prémje 6oklml értékesebb, mint a nyári. Télen ugyanis úgy vé­dekezik az állat az időjárás viszontagságai ellen, hogy dusabb, tömöttebb szőrtakarót növeszt, amit azután a tavaszi vedlés után felcserél az úgyneve­zett nyáni 6»ő:köntös“-6el. Ez temetibé tömött és nem olyan dúsan nőtt finom szőrszálak alkotta gerezna, mint a téli. Azonban az olyan emlősállatnak, amely sokszor és kedvvel van a vízben, még a nyári szőrruihája is tömöttebb, mint a csakis szárazföldön éle em­lősé, mert hiszen a víznek nem szabad a bőrhöz jutnia. A melegvérű állat ugyanis nem tudna any- nyi testhőt termelni, amennyire szüksége volna ahhoz, hogy a környező víz által tőle elvont test­meleget pótolni tudja. A természet tehát úgy gon­doskodik a vízben élő emlősökről, hogy rendkívül tömött 6zőrtakaróval látja el őket, amin keresztül a viz nem hatolhat az állat csupasz bőréig. Ilyenformán tehát a nutriának nemcsak téli, hanem nyári szőrméje is majdnem olyan jó szücsipari nyersanyag, mint a téli gerezna. A nutriának meghatározott ivarzási ideje — akárcsak a házínyulnak — nincs. Évenként leg­alább kétszer fiadzik és minden alomból 4—5 kölyket fel is nevel. Minthogy táplálékára nagyon igénytelen, különösen ott érdemes tenyészteni, ahol más ál­lattal nem értékesíthető sásos, savanyu füvek vannak. így a nutria vizet is talál, azonkívül ezeket a hasznavehetetlen, savanyu füveket meg is eszi. V’izszükséglététől azonban — bármennyire vizi ál­lat is — nem kell megijedni. Vannak kitünően (A gabona és az őrlemények külkereskedelmi forgalma.) Április folyamán 479 vagon délszláv búzát importáltak Csehszlovákiába a március­ban behozott 314 vagonos mennyiséggel szem­ben. A rozsbehozatal mennyisége mindössze 7 vagont tett ki. A kukoricabehozatal a márciusi adatokhoz viszonyítva mérsékelten emelkedett, de nem éri el a tavaly áprilisban importált mennyiséget. Márciusban 1084, áprilisban 1757 és tavaly áprilisban 1962 vagon kukoricát im­portáltak hozzánk. A kukorica legnagyobb ré­sze, 1672 vagon, délszláv eredetű, a többi fő­képpen romániai származású. Őrleményekből az elmúlt hó folyamán 36 vagont importáltak a tavalyi év azonos szakában behozott 24 vago­nos mennyiséggel szemben. Ez év első négy hó­napjában összesen 2420 vagon búzát (tavaly 12 vagont), 17 (25) vagon rozsot és 76 (68) vagon őrleményt importáltak Csehszlovákiába. Az őrlemények exportja áprilisban 277 (649) vagonra rúgott. Ez év első négy hónapja folya­mán mindössze 1089 vagon őrleményt exportál­tak külföldre a tavalyi év azonos szakában ex­portált 2284 vagonos mennyiséggel szemben. (Nem szerelik le az alsószalánki rézbánya gé­peit.) A Korompa közelében levő alsószalánki rézbánya évek óta üzemen kívül áll. A bánya tulajdonosai elhatározták, hogy a vállalat gé­peit leszerelik és elszállítják. Korompa, valamint Alsószalánk és Felsőszalánk községek elöljáró­ságának kérésére az illetékes bányakapitányság és a járási hivatal megtiltotta a gépek leszerelé­sét és fölszólította a bánya vezetőségét, hogy legkésőbb 1938 első felében helyezze ismét üzembe a bányát. A bánya vezetősége kötelezte magát arra, hegy rövidesen üzembe helyezi a bányát, beszüntette a gépek leszerelését és bizto­síték gyanánt lekötötte a bánya teljes berende­zését, drótkötélpályáját, valamint saját tulajdo­nában levő vasúti vágányait. A biztosíték 3 mil­lió koronás bankszavatosságra is átváltoztat­ható. (A prágai tőzsdeindex.) A prágai értéktőzsdén jegyzett értékek nem labilitásának indexszáma a követik ez ők éppen változott (1927 január 3 = 109): államköIcisönö'k építési eocsjeigy nélkül 98.418 (előző télben 98.334), beruházási öntetek 95.685 (96.074). Mlföldá bankóik 1C0.8S1 (100.881), ipari és szállítási értétek 88.786 (88.669), a teljes tőzs­deindex 90.027 (89.997), a hivatalosa® nteim jegy­zett értékek index szám a 69.249 (69.142), vala­miemnyi államkölcsön ront atoll i fásának indexe 5.323 (5.324), a 6 százalékáéinál alacsonyabb ka­matozású államik ölosönök rentabilitása 5.233 (5 234), a prágai értéktőzsdén jegyzett valamennyi érték remtabi'Mtáisia 3.366 (3.362). Az egyes iparvállaJla­tok indexének analízise: ciuikotngyának 65.919 (64.522), élelmiszeripar 101.076 (101.825), vegyi ipar 139.875 (139.736), sörgyárak 82.297 (82,463), építési ipar 73.672 (73.974), gy épgyárak 68.000 | (67.742), szövőipar 49.345 (49.324), szénbányák 81.920 (81.533), fémipar 74.002 (74.409), különböző vállalatok 103.817 (103.730). (Megállt a gabonakészletek gyarapodása,) A Gabonatársaság május 8-i keltezésű kimutatása 1 szerint a monopólium jogával fölruházott tár­saság összesen 166.882 vagon gabonát vásárolt ■ és ezzel egyidejűén 106.043 vagont adott el. A gabonakészletek mennyisége 58.733 vagont tesz ! ki az előző kimutatásban közölt 58.821 vagonos mennyiséggel szemben. A gabonakészletek ki- | mutatása a következő részletes adatokat tar­talmazza: búza 28.891, rozs 14.074, árpa 6678, ! zab 8593 és tengeri 497 vagon, j (A világpiacok áruindexszáma.) A világpiacok ; ármiimdiexez'átma a követtezőképueu alakult (1927 ; január = 100): manitóbabuza 35,53 (előző héten i 35.86), téli búza 42.28 (43.19), rossz 33.2Ö (33.69), | cseh cukor ab Hamburg 18.02 (18.10), centrifugál ! nádcukor alb Nnwyortk 45.60 (44.03) amerikai gya­pot 57.03 (56.56), egyiptomi gyapot 36.09 (35.88), 64. ezámu bopsigyapju 35.30 (34.56), standard rtéz 34.96 (33.79), petróleuma 46.70 (46.63), kauceuk 17.40 (17.30), juta 34.69 (33.59), teve 25.80 (26.21), cipőtalpbőr 49.25 (46.81), angol borjubőr 49.66 (49.50), szén 51.50 (51.85). (Komoly pénzrögzitési mozgalom indult meg a dollár frontján.) Morgentihau amerikai kincstári államtitkár nagy beszédében ismételten utalt a nemzetközi valuitarögzi'tés lehetőségére. A beszéd az amerikai pénzvilágban nagy visszhangot kel­tett. Th'Omas szenátor javaslatot terjesztett a szenátus elé, amelyben azt indítványozza, hogy az Egyesült Államok rögzítsék meg a dollárt olyan eztinhem, amely az ország érdekeinek a leg­jobban megfelel és azután ind itsanak mozgalmat a nemzetközi valiutarögzitési konferencia összehí­vására. Prága, májas 18. KŐ 100 pengőért 439.50 100 schillingért .»»••». 453.50 100 zlotyért .*..«*» 450.— 100 lejért ....••«• 14.55 100 márkáért 838.— 100 dinárért ....... 53.30 100 svájci frankért . . » • ■ 774.50 100 francia frankért ..... 158.05 100 belga frankért ..... 409.— 100 liráért .............................. 186.90 10 0 holland forintért .... 1621.— 1 amerikai dollárért .... 23.75 1 angol fontért ...... 117.625 Mit fizetünk a valutákért? Prága, május 18. Kg 100 pengőért ....... 442.50 100 schillingért ...... 456.50 100 zlotyért ....... 453.— 100 lejért ............................... 14.75 10 0 márkáért ....... 842.— 100 dinárért ....... 53.70 100 svájci frankért. 777.50 10 0 francia frankért ..... 158.65 100 belga frankért. 411.— 10 0 liráért .............................. 188.10 10 0 holland forintért .... 1627.— 1 amerikai dollárért .... 23.95 1 angol fontért ...... 118.625 (Szilárd a devizapiac.) A mai devizapiacéin TaLMin 3, Koipenhága 1, Oslo 1, Stockholm 1, Bér­ién 0.75, Zürich 0.50, Brüsszel 0.375, London 0.275, Alexán diri a 0.25 Amszterdam 0.25, Kovne 0.25, Lisszabon 0.25, Milánó 0.25, Heílsingfome 0.125 és Párás 0.05 koronával megszilárdult. (Olaszország szigorúan megtartja az arany­alapot.) Rómából jelentik: Az olasz kamara pénz­ügyi bizottsága határozati jiavaelatot szavazott meg, amelyben hitvallást tesz a Ura értékállandó­sága és az arany valuta mellett. A javaslat kö­szönetét mond a kormánynak azért, hogy szembe­helyezkedett a Ura devalvációjára irányuló tö­rekvésekkel és megvédelmezte az olasz valutát minden támadással szemben. A kormány rendel­kezésére bocsátotta a Nemzeti Banknak az összes szükséges eszközöket, amelyek alkalmasak vol­tak a valutaspekuláció letörésére s ennek kö­szönhető, hogy a nemzetközi tentremdm támadása megtört a Iáira ellenállóképesisiégm. A jelentés vé­gül megállapítja, hogy a nemzetközi kereskede­lem egyetlen biztos alapja csakis az aranyvaluta lehet (Lengyelország külkereskedelmi mérlege pasz­sziv.) Varsóból jeelmitik: A külkereskedelmi for­galom áprilisi mérlege 200.000 zlotyval passzív. Évek óta ez az első eset, hogy a külkereskedelmi mérleg beviteli többletet tartalmaz. (Általános ármaximálás Romániában.) Buka­restből jelentik: A román kormány a minden téren mutatkozó árdrágítás megakadályozására a tizenöt legfontosabb fogyasztási cikkre irány­árakat állapított meg. Ez a szabályozás nem je­lenti egyben a kiskereskedelmi árak maximálását, de a detailkerestedelemnek mégis idomulnia kell a hatóságilag megállapított árszintihez. Az irány­árak nem az egész ország területére vonatkoz­nak. A helyi viszonyoknak megfelelően a terme­lési költségeket, a fuvardíjakat és a fogyasztási lehetőségeiket is fiigyelemibe fogják venni. (Szovjetoroszország nagyipari kapitalizmusa.) Az utóbib hetekben egyre több hir érkezik Szov- jetoroezonszágból, amely mind azt bizonyltja, hogy Szovjetioroezors'zág a nagyipari kapitaliz­mus felé halad. Mint most Moszkvából jelentik, a nehézipar népbiztosa mellett működő országos tanács ülést tartott, amelyen Pjatakoff népbiztos beszámolt a nehézipar egy évi munkájáról. Ismer­tette a nehézipari „tőkeképződés" menetét és amellett foglalt állást, hogy az állam szüntesse meg a nehéziparnak nyújtott szubvenciókat, mert mert csak ez bírhatja az ipart arra. hogy a saját lábán álljon. Rámutatott arra, hogy a nagyipari fejlődés számos jele mellett igen nagy veszte­ségek is előfordultak. Ezeket az okozta hogy az igazgatóságok vétkes mulasztásai következté­ben neon érvényesült a kellő pénzügyi gondos­ság. Sürgette a takarékosság elveinek erélye­sebb alkalmazását. — Az orosz nehéziparok nép­biztosának beszéde ezek szerint veszedelmesem hasonlított a kapitalista országok nagyipari tröszt-gyülcsein elhangzó kétségkívül kapitalista szellemű beszámolókhoz. (Az állatbchozatal és az állati termékek im­portjának áprilisi adatai.) Statisztikai adatok szerint áprilisban 6 (tavaly áprilisban 53) lovat, 1098 (53) svájci tenyészjuhot, 7695 (3024) ser­tést (ebből Jugoszláviából 3503, Magyarország­ból 271, Lengyelországból 93 és Romániából 551 darabot), 658 (2494) juhot és kecskét (va­lamennyit Magyarországból) és 8299 (8209) da­rab baromfit hoztak be Csehszlovákiába. Ezen kivül 60.5 (51) q hústerméket, 2975 (14.700) q sertészsírt és 18.841 (33.384) q nyersbőrt im­portáltak. % Lehet § Szfovenszkőn nyíriét tenyészteni?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom