Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)

1935-05-10 / 108. (3660.) szám

Ma^ern^nejlékjet JL/T 1 XIV. évf. 108. (3660) szám • Péntek • 1935 május 10 É ^ m / mm mwt /% mW+Wim I |JF| f/%|/ Előfizetést árt évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 K<L, külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Cgyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága IU Panská a 11 c e 12, !L emelet t Kiadóhivatal: Prága 11 *» Panská nllce 12, ÍTL emelet. • • TELEFONI 303-1 1. • • SŰRQÖNYCIM H1RLBP. P R fl H R. AZ UJARCU AGRÁRPÁRT Ha valaki azt hinné, hogy a csehszlovák ag­rárpártot azért vesszük itt tollhegyre, hogy talán ócsároljuk vagy választási vereséget jósoljunk neki, az téved. Ellenkezőleg: azt állapítjuk meg róla, hogy a legmaibb párt s ezzel a maiságával meg fogja állani a helyét. Maisága a naciona­lizmusban van, s amikor azt mondjuk, hogy az agrárpárt a legmaibb párt, ezzel azt akarjuk ki­fejezni, hogy az agrárpárt ma a legnacionalis­tább párt. Választások alkalmával az erőeltolódásokat mindig a közönyösek, ingadozók, az együttso­dorható elégedetlenek ide-oda csatlakozása idé­zi elő. Milyen jelszavak hatnak ma ezekre a mitláuferekre? Régebben a nyugtalanok a forra­dalmi pártokkal futottak együtt. Ma már a for­radalmi jelszavakban nem hisznek: forradalom nem lehet, hiszen maga Moszkva lefújt minden forradalmat, Moszkva forradalom helyett an­nak az ellenkezőjét akarja: stabilitást, nyugal­mat, békét. A nyughatatlan választók tehát nyugtalan vágyaik kielégítését többé nem a mar- adsta pártokban keresik, amelyeknek „forradal­mi" feszítő ereje lelohadt, hanem kizárólag na­cionalista pártokban, amelyek uj változásokat, Uj gazdasági lendületet ígérnek, s amelyek a ma dinamikus pártjai A cseh vezető pártok tisztá­ban vannak azzal, hogy a fluktuáló elemeknek njai mannája á nacionalizmus s ezért erre ren­dezkedtek be.' Soha nem volt még köztük ilyen amerikai izü egymásralicitálás sovinizmusban, mint most. Azé lesz a pálma, aki a legsovinisz­tább. És már ma láthatjuk, hogy az agrárpárté lesz a pálma, lepipálta összes versenytársait. A cseh választók körében bizonyára erősödni fog. Ez az érem egyik oldala. Az érem másik oldala pedig az, hogy amily arányban sovinizmusával a cseh választók közt nyer, ugyanolyan arányban veszteni fog a ma­gyarok között. Az agrárpárt is tudja ezt, de azt a néhány ezer szavazatot, amit eddig a magyar Vidéken tudott összekorteskedni s mostani uj na­cionalizmusával természetesen elriaszt magától, szívesen föláldozza, mert ezzel az uj arculatá­val tízszer annyit hódíthat a cseh választók kö­rében, mint amennyit a magyarok közt vészit. * Az uj arc fölvételére a nacionalizmus általá­nos divatán kívül az is késztette, hogy éppen e napokban, május elsején szűnt meg az állami földhivatal, amelynek puszta létezéséből az ag­rárpárti kortesek eddig fölbecsülhetetlen agitá- dós lehetőségeket merítettek: földet ígérhettek, erdőt kínálhattak, legelöbérleteket csillogtathat­tak a földéhes választó előtt. A földreformmal való kortézia hét bő esztendejének vége, a íöld- igéretek bűvös zsákja könyörtelenül bedugult. Uj korteskedési lehetőségek után kellett nézni: ez a nacionalista hullám. Az agrárpárt akkor is kénytelen lett volna részt venni a hipemaciona- Üsta versengésben, ha egyébként kedve sem lett volna hozzá, mert ezt az iramot diktálja két leg­veszedelmesebb versenytársa: a nemzeti egye­sülés pártja és a cseh nemzeti szodalista párt. Mind a kettő össznemzeti pártként lép föl. Az ag­rárpárt eddig a mezögazdarétegek osztálypártja volt s e jellegtől kapkodó ideológiájának min­den tohuvabohuja ellenére sem sikerült mente­sülnie. Agrárjellegének terhétől csak az mente­sítette kissé, hogy mint a szavazatszám szerint legerősebb kormánypárt erős befolyást gyako­rolhatott a közigazgatásra s a hatalom révén a könnyen befolyásolható polgári elemeket, ame­lyek mindenkor a hatalom gyakorlóival tarta­nak, magához vonzotta. Mostanáig zavartala­nul haszonélvezője volt ennek a hatalmi előny­helyzetnek, de most hatalmas versenytársak kezdték fenyegetni pozidóját a nemzeti egyesü­lésben, amely patetikus nemzeti miszticizmust hirdet, s totális nemzeti pártként lép föl, de a nemzeti szocialisták is, akiknek sajtótrösztje a legnagyobb hatalom Csehszlovákiában. Az ag­rárpárt alkalmazkodott a vetélytársak által dik­tált iramhoz és kisajátította leghatásosabb jel­szavaikat és programpontjaikat. A nemzeti egye­sülést azzal pipálja le, hogy a nagytőke osztály- pártjának igyekszik föltüntetni s lépten-nyomon nemzeti lagymatagsággal vádolja meg. Sajtója a cseh gyáraknál, a cseh bankoknál, amelyek a nemzeti egyesülés tőkeérdekeltségéhez tartoz­nak, sorra kimutatja az alkalmazottak és mun­kások statisztikájában, hogy a cseh tőkések nem eléggé hazafiasak, mert kevés csehet és sok né­metet alkalmaznak. S itt a szenzádós uj program­pontja: nemzeti numerus clausust követel s az „idegenek", vagyis legtöbb esetben a hontala­nok elbocsátását kívánja. A nemzeti szocialisták nemzeti programjának lényege abban van, hogy a politikai hatalom segítségével fokozatosan a gazdasági hatalmat is a nemzeti többség hozzá­tartozóinak kezébe akarja juttatni. Az államha­talomnak a gazdasági életbe való mennél na­gyobb beavatkozása, a nagy magánvállalatok nacionalizálása, az etatizmus a főcéljuk. Az ag­rárpárt itt is gyorsan alkalmazkodott és a mono- polizálásokkal voltaképpen a nemzeti szociális­Pfw a mi listánk! I ták programját követi, legutóbb pedig kisajátí­totta a nemzeti szocialisták legfőbb tromfját, a Balkán-konferencia Bukarestben A négy állam a tűrök követelés mellett -- Tiltakozás Magyaror­szág és Bulgária felfegyverzése eJien -- Maximos Belgrádban Bukarest, május 9. A balkánblokk képvi selői pénteken kezdik meg konferenciájukat Bukarestben. Diplomáciai körök szerint a balkánblokk államai tiltakozni fognak a stresai határozat szövegének ama része el­len, amely Magyarország és Bulgária fel­fegyverzésére vonatkozik. E két állam fel­fegyverzését úgy akarják lehetetlenné tenni, hogy a balkánblokk valamennyi hatalma el­fogadja a Dardanellák ujramegerősitésére vonatkozó török ellenkövetelést és ezzel Anglia és Olaszország érdekeit sértő szem­pontot vet a nemzetközi vitába. A balkánpaktum valamennyi aláírója —> Jugoszlávia, Románia, Görögország és Tö­rökország — Bulgária szomszédja. Eltö­kélt szándékuk, hogy meggátolják Bulgária felfegyverzését. A Dardanellák megerősíté­sét Törökország több ízben kérte már, de mivel Anglia és Olaszország a török köve­telés mögött Oroszország kezét látta, eddig soha sem teljesítették az ankarai kívánsá­got. Az angol flottastratégia szempontjából fontos, hogy a tengerszorosok ellenőrzését angol hadihajók gyakorolják. Románia, Görögország és Jugoszlávia nem követeli komolyan a Dardanellák fölfegyverzését, s a tervet csupán fenyegetésként karolta föl, hogy nyomást gyakoroljon Olaszországra és Angliára. A török követelés egyhangú támogatását a legjobb eszköznek látják Ma­gyarország és Bulgária fölfegyverzésének megakadályozására. Ezenkívül szó van arról, hogy a magyar és a bolgár területi követeléseket számos balkáni biztonsági szerződéssel ellensúlyoz­zák. Bulgária és Magyarország nem ir alá semmiféle szerződést, amely a status quo megtartásán alapszik. Az általános véle­mény szerint a balkáni külügyminiszterek Bukarestben az orosz—-francia megsegítés! szerződéshez hasonló balkáni megegyezést kötnek, amely mintegy kiegészíti a javasolt dunai paktumot. A balkán-antant négy tagja mindenesetre azt óhajtja, hogy a kö­zeledő külpolitikai tárgyalásokra egységes frontot alakítson és közös programot dol-j gozzon ki a római konferenciára, amelyen a balkán-antant-t Jugoszlávia és Románia képviseli. A tárgyalások Bukarestben három napig tartanak. Paul-Boncour volt francia kül­ügyminiszter Bukarestben tartózkodik, ami a balkáni konferenciának különösen nagy jelentőséget kölcsönöz. Paul-Boncour, áld a jugoszláv királyné képviselője a marseille-i pörben, bizonyára mint a francia kormány képviselője tartózkodik a román főváros­ban. A belgrádi előmegbesxéiés Belgrád, május 9. Maximos görög külügy­miniszter szerdán este Belgrádba érkezett, ahonnét a görög delegációval folytatta út­ját Bukarest felé. A pályaudvaron Jeftics miniszterelnök üdvözölte a görög államfér­fiut. Jeftics több mint egy óra hosszat ta­nácskozott Maximos-szal a pályaudvaron. A jugoszláv miniszterelnök egyébként teg­nap este több munkatársával és számos új­ságíró kíséretében ugyancsak Bukarestbe utazott. A min's terek megérkezése Bukarest, mátjus 9. Teriik Rüzsdi Arras török külügyminiszter ma délben 12 óra 40 perekor érkezett Bukarestbe, ahol résztvesi a balkán-szövetségihez tartozó államok érte­kezletén. Jeftics jugoszláv miniszterelnök és Maxi­mos görög külügyminiszter ma este érkezik meg a román fővárosba. A három napra ter­vezett balkán-értekezlet pénteken délelőtt kezdődik meg. Benemissza kereskedelmi miniszter beterjesztette a magyar iparügyi miniszté­rium felállításáról szóló törvényjavaslatot Budapest, május 9. (Budapesti szeirikesztőségünk telefon jelentése.) A képviselőház ma délutáni ülé­sén Bornemissza Géza kereskedelmi miniszter be­terjesztette az iparügyi minisztérium felállításá­ról szóló törvényjavaslatot és kérte a sürgősség kimondását. A javaslatot valószínűleg a jövő hé­ten kezdik tárgyalni. A íképvioedőház pénzügyi biizoibtsága ma délelőtti ülésén Mytahta a költségvetés tárgyalását. Ma a kereskedelmi tárca költségvetését tárgyalták. A vitában felszólalt gróf Bethlen István is, aki az Olaszországgal és Ausztriával kötött gazdasági megegyezés előnyösebb megújítását követelte. A kereskedelmi miniszter a vita végién vála­szolt a felszólalásokra. Kijelentette, hogy a kereskedelmi szabadságnak a lúve és ezt az elvet a külkereskedelem terén is ahol csak le­hetséges, szem előtt tartja. Sajnálja, hogy ez a kérdés nemcsak rajta- mnMc. ő is elismerni, hogy az Olaszországgal és Ausztriá­val kötött megállapodások végrehajtása a© utóbbi időben kissé nehézkessé vált. A bárom ország között kialakult rendkívül barátságos atmoszféra azonban meggyőződés© ezemimit lehetővé teszi ezeknek a nehézségeiknek gyors áthidalását. Be­széde végén bejelentette, hogy rövidesen szabályozni fogják a vasárnapi mun­kaszünet kérdését, valamint a negyvennyolc­órás munkahét s a minimális munkabér fonfoi kérdését. A miniszter beszéde után a kereskedelmi tárva költeégveftését általánosságban etáogadták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom