Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)
1935-04-30 / 100. (3652.) szám
2 Luhacooice fürdő a Köztársaság leglátogatottabb és legolcsóbb fürdőhelye hosszat zugó helyesléssel s ki-kitörő lelkesedéssel a párt szónokait, Dr. Kmcxskó Béla, a párt lévai körzetének elnöke nyitotta meg a nagygyűlést nemes nacionalizmust sugárzó beszéddel. Üdvözölte Léva vendégeit és sajnálattal jelentette be, hogy Szent- Ivány József, a párt vezére, aki éppen Léván akart választási programot adni, súlyosan megbetegedett. A beteg pártvezér maga helyett betegágyából írásbeli üzenetet küldött a nagygyűléshez, s ennek fölolvasására Antal Gyulát, Léva városbáráját kéri föl. Antal fölszólalása előtt három leány magyar ruhában fölvonult az emelvényre s élükön Vízi Jolán szívhez szóló szavakkal üdvözölte a párt vezérkarát és virágcsokorral kedveskedett neki. A kedves figyelmességet dr. Törköly József országos politikai elnök köszönte meg. Ezután Antal Gyula nagy szónoki lendülettel olvasta föl Szent-lvány programnyilatkozatát. eszméit a napi politika posványos utján hordozzák és beszennyezzék. Gazdasági szervezés Az uj magyar nacionalizmus tehát az emberi élet gazdasági berendezését a magán- tulajdon alapján gondolja el, amely magán- tulajdon azonban abból a szempontból bírálandó, mennyiben veszi ki részét a nemzeti közösség érdekében való munkából. Az uj magyar nacionalizmus elvileg a teljesen Szent-lvány programvallása — A magyar nemzeti párt programja — mondja Szent-lvány üzenetében —- az uj magyar nacionalizmus. Egyetlen magyar ember sem vonhatja ki magát alóla, nem szakíthatja ki magát belőle. Ez a kisebbségi nemzet egy nagy közösséget, egy nagy családot alkot és mi, magyar emberek, egyenként külön-külön születésünkkel, életünkkel és halálunkkal a magyar nemzeti közösség tagjai vagyunk, tagjai voltunk és tagjai maradunk. —* Hiába minden, a magyar ember nem veszítheti el magyar lelkét, magyar szivét, mert össze van az nőve úgy a magasabb emberi élet, mint a kenyérküzdelem kérdésével. A magyar irodalom, költészet, a magyar nóta, a magyar tánc és az ősi magyar népszokások magyar kultúrát jelentenek. Van más egyéb is, ami kiemel bennünket az embererdőből és ez a magyar ember bátorsága, lovagiassága, egyenessége. anyja és örök vezetője. És tisztán és minden melléktekintet nélkül hirdetem ezt akár vezéri polcon, akár közkatona-sorban. Erkölcsi alap Az uj magyar nacionalizmus csak keresztény erkölcsi alapon állhat fenn. És a világot és az emberekét igy szemléli. Az uj magyar nacionalizmus oly erő- j teljes és áldozatos magyar lelket kíván, melyet csak a vallásos ember tud magában életre kelteni, tehát követeli a valláserkölcsi nevelést, követeli az örök krisztusi szeretet birodalmának hatalmát az ember magasabbrendü életének vonalán. De tiltakozik az ellen, hogy a vallás szent eszméjét, a kereszténység szabad világkereskedelem és termelés alapján áll, mely azonban a nemzeti igazság alapján szövetkezett nemzetek szolidáris együttműködésében élő szervezettség utján hozza el minden család asztalára a tisztes kenyeret és egyéb szükségleteket. A szabad világkereskedelem és termelés lehetősége önmagában is kiegyenlíti azokat a gazdasági ellentéteket, amelyeket a tőke öncélusága ma kitermel, de hogy az öncélú tőke rablóhadjárata és a kartellek fosztogatása biztosan és véglegesen megszüntethető legyen, azért szükséges a magántulajdont tisztelő társadalom nemzeti organizmusainak felépítése. Csak igy lehet megállani a gazdasági és szociális igazság alapján, csak igy lehet az emberek jólétét biztosítani, ha csak annak a tőkének adunk jogokat, amely tőke szolgálatában áll az emberi jólétnek. Mindennek alapja: a földművelő társadalom megelégedettsége Azért hát büszkén valljuk magunkat magyaroknak ! Nemes büszkeség ez, mert azt jelenti, hogy rátartunk a magyarságunkra és hogy az ebből folyó nemzeti parancsot teljesítjük. A magyar nemzeti parancs többek között igy szól: a magyar embernek mindig és mindenütt magyarnak kell magát vallania; a magyar embernek becsülnie és ápolnia kell a magyar lélek és szív minden termékét : a magyar dalt, a magyar költészetet, a magyar irodalmat, a magyar táncot, a magyar népviseletet, a magyar bátorságot, a magyar lovagiasságot t a magyar embernek többet kell tudnia és tanulnia minden másnál, hogy értelmisége a magyar népkultura és a Nyugat magasságát elérje és túlhaladja ; a magyar ember többet, jobban és több értelemmel dolgozzon, mint más \ a magyar ember életének minden darabja magyar legyen ! Ez az a vezetőeszme, amelyik közéleti munkám minden pillanatában vezérel és; erre a széles mezőre, amelyiken évszázados | viharok tomboltak, erre építem a munkám, ebből fakad minden gondolatom és ha ez igy van, akkor természetes és egyszerű, hogy ez a munka és ezek a gondolatok kivétel nélkül minden magyar ember sorsának javításáért, jövőjének kiemelkedéséért vannak. Ez tehát az uj magyar nacionalizmus eszméje. Az uí magyar nacionalizmus tártál- m a pedig ez : A mi magyarságunk kérlelhetetlen akkor, amikor jogait védelmezi, viszont nemcsak elismerjük, de rokonszenwel tekintünk más nemzetek nemzeti életének fejlődésére. Az a meggyőződésünk, hogy a nagy emberi gondolatot, amely a világ minden lakójának tisztességes életre való jogát követeli, csak egy utón lehet megvalósítani és ennek alapja a szabad nemzetek egymással való szolidaritása, a szabad nemzetek egymással való szövetsége arra, hogy a békés munka lehetőségét, az emberiség szellemi és gazdasági fejlődésének állandóságát biztosítsák. Az uj kisebbségi magyar nacionalizmus közjogi programja a soha nem múló, erélyes, de egyszersmind értelmes küzdelem a nemzeti igazságosságért. E politikának szoros és elválaszthatatlan alkotórésze a minden magyar ember kenyeréről való gondoskodás és pedig abban az alakban, hogy minden dolgozó magyar embernek a maga munkájáért tisztességes kenyér jusson, s hogy minden magyar embernek lelkében, szellemében a nemzeti kultúra magasrendü élete, áldozatossága, acélossága örök időkre biztosítva legyen. Ez az én magyar nemzeti pártomnak eszmei tartalma. Ez az én magyar nemzeti pártomnak szülőAz uj magyar nacionalizmus magában hordja azt a tanítást, amelyet még a háború előtti gazdasági-közéleti munkámban fogadtam vezéreszmémmé és ez az, hogy a nemzet minden tagjának és általában az egész emberiségnek gazdasági jóléte és elégedettsége a földművelő társadalom gazdasági jólététől függ és azzal áll vagy bakik. Hiába van töke, hiába van erőteljes munkáskéz, hiába van magas színvonalon álló értelmiség, hiába van mintaszerű szervezés termelésben, kereskedelemben és iparban, ha a föld népe szegénységben senyved és nyomorog. Az uj magyar nacionalizmus a kenyér problémáját mindenki részére a föld népének anyagi és szellemi megerősödését keresztül igyekszik megvalósítani. Büszke vagyok rá, hogy azok közé a kevesek közé tartozom, akik ezt a tételt vallották és munkálták még a háború előtti viszonylag kiegyenlített gaz- gasági életben. Büszke vagyok rá, mert azóta nagy nemzetek uj és alkotó nacionalizmusai szóról-szóra magukévá tették ezt az eszmemenetet. Az én magyar nemzeti pártom a földművelő társadalom jólétére építi a kisebbségi magyarság házát. Ezt az igazságot vallja és gazdasági programjának ez az első és mindenékfelettvaló pontja. A magyar nemzeti párt feladatot teljesít, amikor újra, meg újra és ismételten belekiáltja a világba: a nemzet fennmaradásának, jövendőjének első és nélkülözhetetlen szükséglete a magyar paraszt, a magyar földművelő anyagi és szellemi fölemelése. Biztosan tudom, hogy elkövetkezik az az idő, amikor az uj magyar nacionalizmus eszméi a magyar kisebbség minden tagjában elemi erővel követelik az életet! Gyakori helyeslés és éljenzés szakította félbe a programnyilatkozat fölolvasását s a hallgatósági melegen ünnepelte a távollevő pártvezért. A fölolvasott nyilatkozat után Antal mondott politikai szónoklatot. Tiltakozott azok ellen a kísérletek ellen, amelyek a magyar kisebbségeket osztályalapon meg akarják osztani. Tárgyilagos kritikában részesítette a kormánypártok gazdasági politikját. Végül visszautasítja a magyar nemzeti párt vezére ellen irányuló kortestámadásokat. Antal lelkesen fogadott beszéde után a nagygyűlés elhatározta, hogy táviratban üdvözli Szent-Iványt. _ Ezután ' dr. Törköly József, a párt országos politikai elnöke programbeszéde következett. Óriási hatás mellett fejtegette a köztársasági elnök politikai tételeire hivatkozva a magyar kisebbségi politika kardinális követeléseit. Technikai okokból beszédét mai számunkban nincs módunk bővebben fejtegetni s ezért holnapi számunkban térünk rá vissza, mint a többi szónokok beszédére is. Utána Jaross Andor, a párt országos ügyvezető elnöke mondott hatásos szónoklatot, melyben a politikai helyzet minden időszerű kérdését bonckés alá vette szűnni nem akaró helyeslés és ünneplés között. Majd Sörös Béla, a református teológia igazgatója magas szárnyalásu szónoklatban fejtegette a magyar nemzeti kollektív lélek etikai parancsait. A megrázó erejű szónoklatok után egy volt kommunista munkás és Veres Vilmos földmunkás tett hitvallást a magyar nemzeti eszme mellett. A páratlan hatású nagygyűlést költői lendületű szavakkal fejezte be dr. Kmoskó Béla elnök. 1935 április 30, kedd. Két szovjetszerződés, két mentelmi ügy az állandó bizottság ülésén Prága, április 29. A nemzetgyűlés állandó bizottsága, — amely az alkotmánytörvény 54. paragrafusa szerint akkor ülésezik, amikor mind a kéit ház föl van oszlatva, — ma délután tízperces rövid ülést tartott, amelyen dr. Stanek képviselőházi elnök elnökölt. Az egészen rövid ülésen az iparjogi tulajdon védelme tárgyában Csehszlovákia és az orosz szovjetköztársaság között kötött egyezményt és a szovjetköztársasággal kötött kereskedelmi szerződést Remes képviselőnek utalták ki mint előadónak. Egy svájci kereskedelmi pótegyezmény is beérkezett, ezt Klouda zsenátornak adták ki. Neumann J. V. cseh iparospárti képviselő két mentelmi ügyét Ma- chata képviselőnek adták ki jelentéstétel végeit. Az állandó bizottság legközelebb tartandó ülését Írásban hívják össze. ellenfelei között, azonban komolyabb következmények nélkül. Ai érvsz megakadályozta a választási munkát Dr. Korláth Endre, Hokky Károly és Siménfalvy Árpáci tegnap Nagyszöllösön tartottak nagysikerű, látogatott uépgyülést, amely mindvégig lelkes hangulatban folyt le. R. Vozáry Aladár, tartó máin gyűlési kép- I viselőjelölt Salánkon rendezett népgyülésen ért el hatalmas sikert. Szövetkezett ellenzéki pártjaink a délután folyamán a Tisza bal- partján fekvő számos községben akartak uépgyülést tartani, de az árvíz ezt lehetetlenné tette, mert a községeket nem lehetett megközeliteni. Egym liióba kerül a honifront név megvá iozialása Közöltük már, hogy a kormány a szudéta- i német honifront elnevezés megtiltásának kérdésével foglalkozik s valószínű, hogy erre vonatkozólag már a legrövidebb időn belül konkrét intézkedéseket tesz. A Prager Montaglsblatt értesülése szerint a Henlein-mozgalom uj neve „szudétanémet párt“ volna. A lap azt írja, hogy a kényszerű névváltoztatás mintegy egymillió korona kárt okoz a Henlein-mozgalomnak, miután óriási mennyiségű választási röpiratot, jelvényt és klisét készíttettek s ez most mind hasznavehetetlenné válik. A német keresztény* szocialista párt vasárnap a Deutsche Pressében hozta nyilvánosságra választási kiáltványát és éljelöltjeit. A kiáltvány a kormánybeli németek tevékenységéit bírálja s azt állapítja meg, hogy a honifront programjának jelentős részét a német keresztényszocialista párttól vette át. A párt választási jelszava: A németek egységes parlamenti frontjáért. A német keresztényszocialista párt éljelöltjei Latka Lipót, Schrötter Ferenc, Tschertner Rudolf mérnök, Oehlinger Frigyes, Böbék Emil, Krumpe Hans, dr. Ritter Rudolf, dr. Mayr Har- ting, Egerer Károly mérnök, dr. Petersilka Károly, Zajicek Ervin, Loschka Hans, Schlusse Antal és Kunz Alajos. — Szenátorjelöltek: Dr„ Stoderl Wencel,, Reil Emil, dr. Hilgenreiner, Feirfeil Wenzel, Scharnagl György, Fritscher Károly, Scholz Ferenc. Járási főnökök értekezlete A belügyminiszter a köztársaság valamennyi járási főnökét április 29-re, keddre, Prágába rendelte. A járási főnökök értekezletén a választásokkal kapcsolatos tennivalókat beszélik meg. Véres incidens egy Hlinka-párti népgyüiésen Pöstyén, április 29. (Tudósítónk telefonon jelentése.) A Pöstyén szomszédságában fekvő Sárfia községben vasárnap délelőtt Hlinka András kíséretével a Szent György kápolnában tá'bori misét tartott. Az összegyülekezett nagy tömeg mise után népgyüléssé alakult át, amelyen Hlinka beszédet mondott. Egy Laib- hus név a gazda közibeszófásában azt kérdezte, miért nem egyesülnek a csehszlovákiai katolikusok egy keresztény blokkba? Hlinka, a szónok ezt válaszolta: A szlovákok sulisom fognak egyen sülni azzal a cseh katolikus párttal, amely hitetlenekkel paktál. Laibhius akart ismét valamit kérdezni, de a köriilállók ütlegelni kezdték. Laibbus erre feszületet rántott elő kabátja alól, azt magasra emelte e szavakkal: — Ne verjetek agyon, hiszen olyan katolikus vagyok, mint ti. A tömeg ezzel nem törődött s a szerencsétlen embert agybafőbe véresre verte. Eszméletlen állapotban szállították a kórháziba. Mire a esendőrség megérkezett, a tömeg már fölosztott. rRálőttek Henlein autójára Prága, április 29. A hétfői lapok jelentése ;zerint Henlein pártja szombat este Znaimban i német ház nagytermében választói gyűlést ártott, amelyen mintegy 2000 hive jelent meg. inaimban szombaton hetivásár volt s a vidéki /ásárosok nagyrésze estig maradt, miután a honfront toborzó autói nagy feltűnést keltettek a /árosban. A városszerte száguldó toborzó autódat a inás pártállásuak ismételten megtámadták ; közben két békés idegen utas gépkocsija is a határozások szenvedő része volt. A gyűlés órájában a német ház környékét mintegy 10.000 főnyi tömeg szállotta meg, úgyhogy Henlein csak csellel tudott bejutni a német házba: mentőautóba ült s annak készséggel nyitott utat a tömeg. A gyűlés zavartalanul zajlott le, mikor azonban a gyűlésen résztvevők ki akartak menni, összeütközésre került sor a kintálló kommunisták s Henlein hívei között. A kézitusában tizennyolc ember szenvedett javarészt súlyos szart sebeket* Az áldozatok között két cseh nemzetiségű polgár is van, aki egészen véletlenül arra sétálta- bán került a verekedők közé. Henlein a gyűlés után éjjel 11 órakor hagyta ei autón Znaimot s vezérkara kíséretében Ni- kolsburgba indult. Oda azonban csak hajnali egy órakor érkezett meg. Nikolsburgban este nyolc órára hirdettek gyűlést, az összegyűltei békésen vártak, az éjféli záróra idejében azonban a csendőrség hazaküldte a jelenlevőket £ csak a helyiszervezet néhány tagja maradi együtt tovább is. Henlein a nagy késedelmet azzal magyarázta meg, hogy Znaimból kijövet az éj sötétjében autójára ismeretlen tettesek több lövést tettek, A gépkocsin levő golyónyomokat Henlein lefény- képeztette. Henlein vasárnap Brünnben beszélt. A honi- front gyűlései közül csak a stembergi gyűlésen került soc újabb összetűzésre Henlein hiyei s
