Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)

1935-04-30 / 100. (3652.) szám

t935 április 30, kedd. ^pacai-Ma<Aaiíhtrlar 3 Összeült a magyar országgyűlés mindkét háza A képviselőházban Sándor Pál, a felsőházban Fiat Pál bárő volt a korelnők Budapest, április 20. (Budapesti szerkesztősé­günk telefonjelesntése.) Az uj képvíeelőlház ma dél­előtt negyed tizenegykor tartotta első formális ülé­sét, amelyen Sándor Pál korelnők elnökölt. A 87 éves korelnök megnyitó beszéde előtt Putnoky Móric háznagy tartott rövid beszédet. Majd kijelölték a körjegyzőket. Ennek során kitűnt, hogy ar uj magyar parlamentnek két olyan képviselő­je van, aki még nem érte el a harmincöt éves életkort: Makkai János és Matolcsy Mátyás. E két képviselő lett a körjegyző. Sándor Pál korel­nök ezután közölte a holnapi megnyitás részleteit, ez istentiszteletre vonatkozó intézkedéseket s fel­szólította a képviselőket, hogy holnap délután egy órára mutassák he megbízólevelüket. Ezzel az el­ső formális ülés véget is ért. Érdekes, hogy az eteő ülésen, amelyen a képvise­lők helyeit betűrendben állapították meg, gróf Bethlen István, Eckhardt Tibor, Friedrich István és Wolfí Károly egymás mellé kerültek. A mai formális ülés megkezdése előtt azonban egy parlamenti teremőr jelent meg az ülésteremben., csavarhuzóval eltávolította Eekhardt rézbekarcolt névjegyét s azt két padsorral hátrább helyezte. A felsőház ma délelőtt 11 órakor tartott formális ülésén Fiat Pál báró korelnök elnökölt. Érdekes, hogy báró Fiát Pál 1875-ben a kép viselőház megnyitásakor körjegyző volt. A kópviselőház megnyitó ülésére Bethlen István gróf is Budapestre érkezett. A folyosókon az újságírók olasz útjáról érdeklőd­tek. Bethlen a kérdésekre a következőt jelentette ki: — Nem értein az egészet, hogyan terjedt el a hir, hogy Olaszországiban voltam. Az újságírók közölték vele, hogy jelentések ér­keztek, hogy Peruggiában, Rómában és Parisban tárgyalt. Bethlen: Ebből egy szó sem igaz, ez nem felel meg a valóságnak. Mialatt Budapesttől távol voltam Lillafüreden és Bécsben tartózkodtam s nagyobb autóturát tettem Ausztriában. Csíz Jód Brém fürdő Ajánlva: -relmeszesedes, ide,0., mirigy, csont, börbajoknál, golyva, hüdések, tabcc és az anyagcserezavarok egyéb bajainát. Olcsó pausái kúrák: elöidényben: 21 napra az összköltség Ke 1.100 — 28 napra az összköltség Ké 1.420*— Állami gyermekszanatörium- - ismertetőt küld a Fürdöigazgatóság, Ciz kúpele A Jacob-eset megismétlődött Csehszlovákiában A Gestapo emberei Eisensteinnél áthurcoltak egy emigránst a csehszlovák-német határon Az áldozat: Lampersberger József - A vizsgálat megindult - Diplomáciai lépések várhatók Prága, április 29. A német birodalmi ál­lamrendőrség (Gestapo) emberei a csehszlovák állam területén olyan cselekedetet követtek el, amely sokban hasonlít Jacob emigráns német újságíró svájci területről való elhurcolásához: Lampersberger József, Csehszlovákiában élő német emigránst Eisenstein bajor-csehszlo­vák határállomáson német rendőrök megtá­madták, megsebesítették, majd a pályaudvar csehszlovák fennhatósága alatt álló részéről a magával tehetetlen embert áthurcolták a biro­dalom fennhatósága alatt álló területre. Az eset a választási kampány következtében amugyis ideges határvidéken nagy feltűnést keltett. A csehszlovák hatóságok azonnal megindították a vizsgálatot és annak befejezése után megte szik a megfelelő diplomáciai lépéseket. Az emberszefctetés Lampersberger József német állampolgár Hitler hatalomra k-erü 1 és e után Münchenből Csehszlovákiába szökött, mert a bajor fővárosban a szociáldemokrata Reichsbanner eApouált tagja volt és attól félt, hogy baja tör­ténik. Az emigráns 1934 novemberéig Éger­ben lakott, majd átköltözködött a város köze­lében fekvő Lieibenstein faluba. Lampersberger az elmúlt hetekben töltötte be 23. életévét. Németországban élő rokonaival sürü levele­zésben állt, de részt vett az emigránsok poli­tikai tevékenységében is. Egyik müncheni rokonával megállapodott ab­ban, hogy szombaton találkozik vele Eisenstein határállomáson még pedig úgy, hogy a rokon ■átjön a pályaudvar csehszlovák peronjára. A megbeszélt találkáról a Gestapo valahogy tudomást szerzett s amikor a német rokon megérkezett Eisenstein német pályaudvarára és át akart menni a csehszlovák peronra, négy polgári ruhás ember megrohanta és le­tartóztatta. Lampersberger nem látta a le­tartóztatást, de amikor rokona nem jött, rosszat sejtett s el akart menekülni. A négy német azonban utána rohant és a csehszlo­vák peronon, amely természetesen csak folytatása a német peronnak, heves dulako­dás keletkezett az emigráns és üldözői kö­zött. Lampersberger kétségbeesetten védekezett és segítségért kiáltozott. A kiáltásokat meg­hallotta GrossI csehszlovák pénzügyőr, aki azonnal az emigráns segítségére sietett. A két ember azonban nem győzhette le a német detektiveket, akik Lampersbergert véresre verték, majd amikor ájultan összeesett, át­hurcolták német területre. GrossI pénzügyőr könnyebben megsebesült, és a közeli kórházba ment, ahol sebeit bekötözték. Egyelőre nem tudni, hogy a németek hová huir- c<i' tá k Eanipersbergert. Az eisensteini határpályaudvar különös és hosszú fekvése lehetővé teszi, hogy egy em­bert fényes nappal áthurcoljanak Csehszlová­kiából Németországba. A csehszlovák határőrség különben is sokkal gyengébb, mint a német, úgyhogy nem léphet fel erélyesen. A hely színén a tettesek két polgári kalapot hagytak, amelyek természete­sen nem bizonyíthatják be. hogy a támadók a Gestapo emberei voltak. Ezenkívül hatal­mas vértócsa igazolja, hogy az elhurcolást csehszlovák területen heves dulakodás előzte meg. A hivatalos jelentés A Csehszlovák Távirati Iroda a következő hivatalos jelentést közli az eseményről: — Április 27-én, szombaton déli tizenkét órakor Bajorországból Eisensteinbe érkezeti a menetrendszerű személyvonat, amelyen a vámvizsgálatot Manoch csehszlovák csendőr- őrmester végezte. Manoch a pályaudvar előtt a határcölöp közelében egy idegesen vára­kozó embert látott, de nem volt ideje felelős­ségre vonni. Néhány perc múlva Manoch se­gély kiáltásokat hallott. Kirohant a pálya­udvar épülete elé és látta, amint két polgári személy az előbb látott fiatalembert át akar* ja hurcolni a német határvonal mögé. A csendőrörmester a polgári személyeket a törvény nevében megállásra szólította fel, de azok azt kiáltották vissza, hogy német terü­leten állnak és igy nem tehetnek eleget a fölszólitásnak Ekkor a két polgári személy segítségére rohant Wyspek bajor csendőr, akit a pálya­udvaron jól ismernek és segédkezett a fiatal­ember áthurcolásánál. Az emigráns kétségbe­esetten védekezett és görcsösen belecsimp- paszkodott a határkorlátba. Az ismeretien emberek, akik valószínűleg a Gestapo tagjai voltak, megragadták a fiatalember kezét és lábát és heves ütéseket mértek áliára, úgy­hogy a fiatalember szájából vér buggyant elő. Manoch csendőrőrmester a pályaudvaron lévő tömeg miatt nem használhatta fegyve­rét és igy nem akadályozhatta meg, hogy a német detektívek elhurcolják az emigránst. Erősiti a feltevést, hogy a merénylők a né­met rendőrség tagjai voltak, az a körülmény is, hogy az egyenruhás bajor csendőr segítsé­gükre sietett és állítólag készen tartotta fegyverét arra az esetre, ha az emigráns el menekül. A vizsgálat javában folyik. Ki volt Lampersberger? Az elhurcolt emigránsról a következő ér­tesülést kaptuk; Lampersberger foglalkozása pincér volt. Néhány nappal ezelőtt levelet kapott Németországból, amelyben közük vele, hogy jöjjön az eisensteini pályaudvarra, afttol titkos anyagot adnak neki a német fegyver­kezésről. Lampersberger e kémjclentésck átvétele végett utazott a határállomásra s ideges volt, mert várta az anyagot. A pályaudvarra tényleg meg is érkezett egy komoly kinézésű munkás, aki beszélgetni kezdett az emigránssal. Néhány perccel ké­sőbb két más ember ugrott elő s ekkor került sor az előbb leirt jelenetre. A klatíau! járási főnök Eisensteinbe érke­zett és személyesen vezeti a vizsgálatot. A vizsgálat anyagát átadják a külügyminiszté­riumnak. Svájc a Jacob-ügyben a döntőbírósághoz folyamodott Bern, április 29. Jacob emigráns német újságíró elrablásával kapcsolatban a svájci kormány a berlini svájci követ utján április 27-én újabb jegyzéket intézett a német kor­mányhoz. A jegyzék ismét megállapítja, hogy Jacob elrablásával megsértették a svájci szuverenitást. A szövetségi tanács ismét meg­állapítja, hogy az emigránst a német ható­ságok tudomásával hozták a határra és csem­pészték át. Dr. Richter, aki részt vett az emiberszöktetésben, a német titkos állam­rendőrség hivatalnoka. Mivel rende-s diplo­máciai utón lehetetlen elintézni a sajnálatra- méltó incidenst, a szövetségi tanács a jegy­zék szerint kénytelen az 1921 december 3-i egyezmény alapján működő német—svájci döntőbírósághoz folyamodni, hogy tisztázza a kérdést és szerezzen jogorvoslást. Magyarország teltételei a római konferencián Olassoiszág veüeticei békítő akciója P á r i s, április 29. A Csehszlovák Távirati Iroda jelenti: A Havas-ügynökség diplomá­ciai körökből származó értesülése szerint Magyarország a római konferenciát előkészí­tő olasz—osztrák—magyar velencei Összejö­vetelen bizonyos feltételeket állit, vagy leg­alább felvilágosítást kér bizonyos kérdések tisztázására: 1. Magyarország követelni fogja, hogy a békeszerződésekben leszögezett revíziós el­L0ND0N KÉSZÜLŐDIK A KIRÁLYI JUBILEUMRA Az angol főváros uccáit és tereit virágifüzérek süini erdeje diszátu vet továbbra is fönntartsák és a hatalmak ne tartsanak minden revíziós mozgalmat olyan­nak, amely automatikusan megzavarja a békét. 2. Magyarország követelni fogja, hogy a tervezett római szerződés keretében gondo­san leszögezzék a kisebbségi jogokat és a jogok érvénybentartásának követelését a ha­talmak ne tekintsék a szuverenitási elv meg­sértésének. 3. Magyarország Rómában felveti a fel­fegyverzési kérdést. A római konferencia programján nem szerepel ugyan ez a kérdés, de Magyarország semmit alá nem ir, ha a ha­talmak nem egyeznek bele katonai statútu­mainak megváltoztatásába. Hir szerint Ma­gyarország bizonyos természetű garanciákat is követel és az osztrák be nem avatkozási szerződést csak feltételesen írja alá. 4. A tervezett kölcsönös megsogitési pak­tummal kapcsolatban valószínűnek tartják, hogy Magyarország Ausztriával és Olasz­országgal hajlandó ilyen szerződést kötni. Egyelőre nem valószínű, hogy Magyarország a. kölcsönös megsegítés alapján álló szerző­dést köt a többi Romában képviseli hata­lommal. A Havas-ügynökség értesülése szerint Olaszország a velencei előkészítő konferen­cián a kibékités szellemében akar részt venni. N iuoi ni gagyjelen-ősésü nyíiatltoiafó Róma, április 29. Mussolini miniszterelnök a nemzeti munka ünnepe és Róma alapításának évfordulója alkalmából tartott beszédében ki­jelentette, hogy a dunai kongresszus diplo­máciai előkészítése mindenben meg fog felein! a magyar-osztrák-olasz hármas egyezménynek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom