Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)
1935-04-04 / 80. (3632.) szám
4 1935 áprtHa 4, a&teSk. 'PR^GAlAWtARHmLSP' A huszadik század boszorkány-pőre Lidya Stahl, a „vamp“ húsz áldozatával a vádlottak padján Egy negyvenéves, hízásnak induló asszony démoni ereje tartotta össze a század legnagyobb és legbonyolultabb kémszervezetét A „Kémipari r. t.“ sötét üzelmei és áldozatai a párisi bíróság előtt Tiszta arcbőr S 14 nap alatt a valódi CORALL CRÉMTŐL (száraz vagy zsíros). Már harmadik nap után javul az ardbör észrevétlenül éa az összes hiba, u. tn. szeplő, pattanás, mitesszer, májfolt, nagy páros, ráncos bőr, öregefi fcmézée teljesen megszűnik. Biztos eredmény. VÖRÖSRÁK GYÓGYSZERTÁR _________Bratislava, Mihály-ucca 20. P á r í s, április eleje. A kor egyik legérdekesebb és valószínűleg legkuriózusabb bünperét tárgyalják most Parisban, — természetesen zárt ajtók mögött. A vádlottak padján: — amint a P. M. H. már jelentette — két fiatal anya, karjukon egy-egy rózsásarcu, dundi gyerek, akik időnként belebömbölnek a tárgyalás komor, drámai szólamai közé. Egy ezredes, akinek a mentéjén becsületrend szalagjától kezdve a polgári becsület és katonai hősiesség valamennyi kitüntetése ott csillog. Rajta kívül még két becsületrendes van: egy mérnök és egy tanár. Azután egy fiatal házaspár. Inkább illenének valamilyen századelejei idill keretébe, mint a vádlottak padjára. A főszerepet azonban szemmelláthatóan az a negyvenéves asszony játsza ebben a drámában, akinek formáit már meglehetősen széttaposták a nagy élmények, de szemében még mindig ott ég az olthatatlan tűz, amely elárulja, hogy ez a negyvenéves asszony még nagy hatással tudott lenni a közdébebotló férfiakra. Azonkívül néhány levantei gavallér és néhány francia kispolgár, akikről az első pillanatban nehezen lehetne megmondani, hogyan keveredtek ennek a sötét ügynek szövevényei közé, ha nem ismerné az ember a francia kispolgár babonás szerelmét a pénz iránt... Ezek a nagy francia kémper szereplői — számszerűit huszonegyen. Tizenegy, közöttük a főbünös elmenekült. A vizsgálat, amely a mostani főtárgyalást megelőzte, másfélévig tartott, nem kevesebb mint kétszáz napig tartott, amig Benőn ur, az ügy vizsgálóbirája átrágta magát az aktákon. Ilyen körülmények között tehát egyáltalán nem meglepő, ha a vádirat háromezer gépírásos, sűrűn teleirt oldal lett. A vaskos köteten a következő felírás olvahastó: „Kémkedési per Lidya Stahl és társai ellen.” Valószínűleg nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy ez a vaskos kötet, amelynek szerzője nem Balzac, mégcsak nem is Zola, ékesebben beszél majd az utókornak a mi napjainkról, mintahogy a „Comédie Houmaine” vagy „Rougon-Macart"- ciklus szólott hozzánk a múlt dolgairól. „Az ellenség: Európa" A tárgyalást, — a hivatalos indokolás szerint: Franciaország biztonsági érdekeire való tekintettel és figyelemmel különböző külföldi hatalmakhoz fűződő diplomáciai kapcsolatokra, — szigorúan zárt ajtók mögött kell lefolytatni. A hivatalos indokolás ebben az esetben elfogadhatóbbnak látszik, mint bármelyik más hasonló esetben. Lidya Stahl és társai ugyanis nem egyik vagy másik európai hatalomnak állottak a szolgálatában, hanem a világ egyetlen és állítólag legnagyobb kémszervezetének voltak ügynökei. Ez a kémszervezet önállósította magát minden hatalomtól és üzletszerűen fejlesztette ki a kémkedést. „Mindenkinek barátai és mindenkinek ellenségei vagyunk”. Ez volt a jelszó. A gyakorlat pedig: „mindenkitől szerzünk hadititkokat és mindenkinek eladjuk, akit érdekel és aki természetesen megfizeti.” Kereskedtek erőditménytervekkel, uj ágyutipu- sok tervrajzaival és egyáltalán mindennel, ami értékkel bir a fegyverkezési verseny lázában égő hatalmak szemében. Ennek a pokoli foglalkozási ágnak szülőanyja az a modern, kicsit mindig világnézetes pózokon jelentkező cinizmus volt, amelynek a világháború után egyre több és több követője jelentkezett a nagyvárosok kávéházaiban. Ennek a zavaros és idegbajos társaságnak irányitószelleme pedig Lidya Stahl: tipikus háboruutáni anarchista, aki a kihallgatása során arra a kérdésre, hogy tulajdonképen ki ellen dolgoztak, egész nyíltan megmondta: „Az ellenség Európa”. S aztán igyekezett a kijelentést homályos pacifista frázisokkal enyhíteni: igy akarták „elejét venni” annak, hogy valaha is egyetlen hódító háború sikerrel járjon, szolgálták a káoszt, amely egyedül lesz képes majd véget vetni az elkövetkező háborúnak. A Lidya Stahl-féie anarchista idegrostjai közé azonban élénken bevilágít az a tény, hogy a díszes társaság a nagy frázisok közben éppenséggel nem feledkezett meg a pénzről sem és igen busásan meghagyta magát fizetni. certjébe, hogy a titkok világának szele suhant el mellette. Marié Mermetnek szenvedélyei voltak, szerette az éjszakai életet és természetesen nem vidéken — hanem Párisban. Amolyan kettős életet élt, amiről a regényírók annyit írtak s amiben a legérdekesebb eseteket továbra is az élet produkálja. Mermet kisasszony kalandjaihoz elegáns ruhákra volt szükség, autóra és más kellékekre és mindehhez természetesen elsősorban sok-sok pénzre. A pénzt pedig egy vidéki tanítónő nem tudja megkeresni — s mert a szenvedélyeiről mégse tudott lemondani, csakhamar bekerült Lidya Stahl hálójába. A hálónak természetesen ekkor még csak szalon a neve, ahol a fiatal és csinos tanítónő megismerkedett egy nagyon elegáns levantei gavallérral, aki hajlandó volt a kisasszony minden szeszélyét kielégíteni, mindössze kis ellenszolgáltatást kért: egy különös kis rádiókészüléket állítottak fel Mermet kisasszony lakásán... Néhány hónap múlva a levantei és a tanitókis- asszony el is jegyezték egymást, a házasságot azonban a detektívek akadályozták meg... Mermet kisasszony a börtönben világrahozta gyermekét. Most ott ül a vádlottak padján, karján a gyermekkel. A gyermek néha tulüvöltí a komor igazságügyi gépezet monoton robaját.. • Gordon Schwitz az igazi áldozat Még egy gyermek született a börtönben. Berkovicznak, a társaság úgynevezett összekötő tisztjének felesége hozott világra egy egészséges fiúgyermeket a börtönben. Ez a Berkovicz tette ugyanis lehetővé, hogy a társaság többi tizenegy tagja elmeneküljön. Ez különösen fájdalmas a francia hatóságoknak, mert a tulajdonképpeni megbízók is az elmenekültek között vannak. Mackovic és Rozschezld, a két orosz, akikről a lefoglalt iratokból megállapították, hogy egyedül az 1933-as esztendőben négymillió frankot fizettek ki a társaság tagjai között jutalmak és különdijazások fejében. Rozschezkiről egyébként egy érdekes akta fekszik a bíróság asztalán. Egy halálos ítélet, amelyet 1934 november 27-én írtak alá Vladivosz- tokban. A halálos ítélet indokolásából kiderül, hogy Rozschezki, aki ugylátszik bizalmi embere volt a szovjetnek, orosz hadititkokat adott el a japánoknak. Ebben a társaságban talán csak egyetlen áldozat van: Gordon Schwitz, a fiatal, szőke amerikai pilóta, költői hajlamú, rajongó ifjú, akiben pacifista álmok lobogtak és annak ellenére, hogy bájos, kedves felesége van, Lidya Stahl hatalmába került: felült az anarchista jelszavaknak és elhitte, hogy azzal az örök béke ügyét szolgálja, ha sportrepülőgépén titkos jelentéseket csempész ki Franciaországból. És azonkívül, amint ennek a fiatal, szinte még gyerekembemek vallomásából kiderült, elhitte azt is, hogy a negyvenéves, nem túlságosan kívánatos asszony, halálosan szeret! őt és csakis őt... A tárgyalás első napján kiderült, hogy a társaság valamennyi férfitagja ebben az egyenesen rejtelmes illúzióban élt és ennek az illúziónak mámorában cselekedett... Ha mindezt meggondoljuk, igazán nem lehet csodálkozni, ha Vautel a „Journalban” azt irta Lidya Stahl peréről, hogy „a huszadik század egyetlen boszorkánypere, amelynek jogosultságában majdnem hinni lehet...*4. Végre mégis megkezdik a Rima-folyó szabályozását? Martin professzor és a többi áldozat Nár csak a pénzügyminisztérium hozzájárulása szükséges ■ ■ ■ Beszámoló Rimaszombat polgár- mesterének pozsonyi és prágai intervenció ról A per legérdekesebb alakja tagadhatatlanul Lidya Stahl, az igazi „vamp", — aki ugyan külső megjelenésében alig emlékeztet arra az úgynevezett vamp-tipusra, amelyet Hollywood mutatott be évekkel ezelőtt irigylésreméltó buzgalommal a világnak. Messziről alig lehet megérteni, hogy ez a nő démoni hatást tudott gyakorolni mindenkire, aki közelébe került. Férfiakra és nőkre egyaránt. Inkább drabális, mint kecses nőalak, erősen szétmáló formákkal. Érthetetlen, hogy honnan merítette azt a szinte ördögi hatalmat, amellyel mindenkit letudott nyűgözni, aki közelébe került. Egyenesen megindító például Martin professzor esete, aki a biróság előtt is igyekszik méltóságteljesen viselkedni és mindsürübben hangoztatja, hogy Stahl Lidyá- val „mély szellemi barátságot” tartott fenn. A dolog különlegességét fokozza, hogy a professzor, akit nemcsak hihetetlen nyelvtalentuma, hanem boszorkányos memóriája miatt is olyan fontos és bizalmas posztra állítottak, mint a francia hadügyminisztérium chiffre-osztálya, maga is fejlett intellektus, — valószinüleg nem mehetett el a szellemi barátságnak olyan határáig, amikor már őrültségeket követ el az ember. Mert hiszen mi volt más Martin szempontjából az, hogy a francia haditengerészet féltve őrzött titkait sorra kiszolgáltatta „lelki barátnőjének”, ha nem őrültség? Ez a két ember a Nemzeti Könyvtárban ismerkedett meg egymással egy kínai kézirat fölött, amelyet valószinüleg csaléteknek készített ki Lidya Stahl a professzor orra alá, akinek ismerte gyöngéit. A dologban a meglepő az, hogy Lidya Stahl egy ilyen komoly és alapos tudós előtt is végig tudta játszani a szerepet: az öregedő professzort egyszerűen levette a lábáról, hogy végre talált egy asszonyt, aki remekül beszél kínaiul és a távoli kelet bonyolult dolgainak minden kis Ittkefl súgóban otthon érzi magát Persze az aztán csak a vizsgálat folyamán derült ki, hogy Lidya nem olvas kínaiul és a keleti dolgokról halvány fogalma sincs, ellenben az emberi szív legrejtettebb rezdüléseit is ismeri és a lélekben tud olvasni.. ♦ Hogy mennyire levette lábáról Lidya Stahl a professzort, az kiderül azokból a bizony tragikusan csengő tényekből, amelyeket az ügyész szigorúan fejére olvas Martin professzornak. Martin ugyanis nemcsak azzal tett nagy szolgálatot a kémszervezetnek, hogy kiszolgáltatta a francia haditengerészet chiffre-kulcsát, hanem nagy befolyásának és tekintélyének latbaveté- sével igyekezett befolyásos embereket bevonni a szervezet érdekkörébe. így került lépre például Dimoulin ezredes, aki mint az „Arraée et Démocratie” cimü folyóirat kiadója, igen értékes felvilágosításokkal segítette a szervezet működését. Hasonlóképpen Martin professzor áldozata volt Mau- rice Milice nyugalmazott vezérkari százados, a Schneider-Creusot-müvek katonai főellenőre, akinek az volt a feladata, hogy megakadályozzon minden ipari kémkedést — és csak Lidya Stahl társainak működését nézte el. Úgyhogy a Lidya Stahl-féle társaság egyszerűen monopóliumot élvezett a francia ipari kémkedés, ugylátszik, igen jól jövedelmező szakmájában. Mérmét kisasszony kettős élete és a legyház-bébi De nemcsak férfiakat, hanem nőket is könnyűszerrel tudott karmai közé kaparintani Lidya Stahl. A kémszervezet egyik fontos posztját ugyanis egy fiatal, csinos vidéki tanítónő látta el. Marié Mermet kisasszony, egy vidéki leányintézet vezetőnője leste el azokat a titkokat, amelyek a rádió utján röppennek ki az éterbe és a polgári halandó nem is sejti, mikor légköri savas formájában, belerikoltanak kedvenc konRimaszombat, április 3. (Saját tudósítónktól.) A városi képviselőtestület dr. Eszenyi Gyula főorvos, polgármester érdekes beszámolójával foglalkozott legutóbbi ülésén. A polgármester, mint ismeretes, Harsányi Aurél főtitkárral együtt sorra látogatta az illetékes pozsonyi és prágai hivatalokat, hogy a város legsürgősebb ügyeiben közbenjárjon. A kérdések közül legfontosabb a Rima folyó szabályozása, amely régtől fogva égető problémája a környéknek. Az országos hivatalnál és a népjóléti minisztériumnál eredményes volt a közbenjárás, már a mérnöki tervek is elkészültek és igy csak a pénzügyminisztérium hozzájárulásától függ, hogy az 5 milliós költséggel járó munkálatokat megkezdhessék. Rimaszombat és Rjmatamásfala 20 százalékkal járul a költségekhez és tekintve, hogy a munkálatok öt-hat évig tartanának, a városi hozzájárulás ez idő alatt volna részletekben fizethető. A munkálatokat már ez évben meg lehetne kezdeni, ha a minisztérium gyorsan elintézné az ügyet, mert a város az első 200.000 koronás részletet törzsvagyonából teremtené elő. Beszámolt a polgármester a volt rima- szombati protestáns főgimnázium épületének kibővítéséről is. A két egyház megbízásából ez ügyben is eljárt. A nyolc osztályra épült és jelenleg 19 osztályt magába foglaló épület kibővítését eddig az anyagi fedezet hiánya késleltette. Az épület kibővítését kölcsön segítségével fogják végrehajtani. Az iskolaügyi minisztérium elvben hozzájárult ahhoz* fcogx I az eddigi 40.000 korona évi bér helyett évi 100.000 koronát fog fizetni és igy a különbözet lekötése által szerzik meg a szükséges kölcsönt. A bér felemeléséhez szintén a pénzügyminisztérium hozzájárulása szükséges és ez esetben a tanév végén meg lehet kezdeni az építkezést. Kedvező eredményt ért el a polgármester az inségmunkák állami támogatása, a polgári iskola csatornázása ügyében és egyéb ügyekben is. — Hétvégi „weekend-vizum” Magyar- országra. Pozsonyból jelentik: A pozsonyi m. kir. konzulátus a m.kir. külügyminisztérium felhatalmazása alapján április hónapban kisérletképen úgynevezett hétvégi láttamozá- sokat fog adni, amelyeknek érvénye Magyar- országra való beutazásra bármely péntek déli tizenkét órától a rákövetkező hétfő déli tizenkét óráig, husvétkor pedig kedd déli tizenkét óráig fog terjedni. E „weekend-vizumok” illetéke a rendes 57 korona helyett csak 36 korona lesz, tehát csaknem 35 százalékkal olcsóbb a rendes illetéknél. A „weekend- vizummal” bírók péntek déli tizenkét órától kezdve utazhatnak be Magyarország területére és legkésőbb a láttamozás érvényének órájában hagyhatják el az ország területét, ellenkező esetben az illetékkülönbözet utólag megtérítendő. A „weekend-vizum” iránt való kérelmek posta utján is beterjeszthetek a pozsonyi magyar királyi konzulátuson, de ez esetben a jelzett 36 korona illetéken felül még 4.10 Ke portóköltség is beküldendő. Amennyiben a hétvégi vizumkedvezmények április folyamán beválnának, úgy a magyar királyi külügyminisztérium esetleg továbbra is rendszeresiteni fogja. _ - , v , %
