Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)

1935-04-21 / 94. (3646.) szám

23 1935 április 21, vasárnap. A szlovenszkói magyar katolikusok nyilt kérdései ÍRJA: VIGILANS A katolikus akció és a nemzetiségi kérdés Szlovenszkó, április 19. Csehszlovákia katolikus társadalma junius utolsó napjaiban országos katolikus nagygyűlés­re készül.. A hivatalos kommünikék alapján arra következtethetünk, hogy ez a katolikus nagy­gyűlés, mely első ilyen megnyilatkozása Cseh­szlovákia katolikusainak, országos seregszemle kíván lenni, melyen nemzetiségi különbség nél­kül vesznek részt az ország katolikusai. Napjainkban a vallási mozgalmak Világszerte reneszánszukat élik. Irodalomban, művészetben, tudományban egyaránt jelentkeznek az újraéledt vallási értékek; a szellemi élet nem egy kima­gasló egyénisége a pozitív vallásosság mellett nyilatkozott. Elég utalnunk a közelmúltban Wexfel, Huxley és mások konverzióira, hogy ál­lításunkat igazoljuk. Ebben a világáramlatban szinte magától értetődik, hogy a csehszlovákiai katolikus társadalom is manifesztálni kívánja, hogy a vallási újraéledés hullámai ide is elértek. Ezen manifesztációt a cseh nemzet részéről külön is indokolttá teszi, hogy a cseh szellemi életben a katolikus világnézeti alapon álló irók az á'llamfordulat után előretörtek s a katolikus vallási mozgalmaknak előkészítették a talajt. Az államfordulat előtt és közvetlenül az államfor­dulat után a cseh szellemi életben alig-álig akadt olyan katolikus iró, aki az egész vékonyka ré­tegre zsugorodott katolikus olvasóközönség ér­deklődésén túljutva, általános nemzeti értéket je­lentett volna. Talán az egy Brezina volt az, akit világnézeti különbség nélkül elismert a cseh közvélemény. A többieket — mint egy cseh ka­tolikus irodalmár mondja — ,,a katolikus ghetto nyelte el“. Az újabb időben azonban egymás­után tűntek fel úgy a prózában, mint a' lírában igazi értékek, akik nyíltan a katolikus világné­zet mellett foglaltak állást s akiket a szabadgon­dolkodó közvélemény is kénytelen volt elismer­ni. Ilyen egyéniség a regényíró Durych Jarosláv, a Melantrich pályázatán első díjjal kitüntetett fiatal poéta; Ján Zahradnicek, Ján Cep és má­sok. _ ...................; , A cseh katolikusoknak az előretörése a szel­lemi és irodalmi életben magával hozta, hogy a katolikusnak anyakönyvezett cseh tömegekben egyre szélesebb rétegekben tért vissza a bizalom a katolicizmus iránt s ma már a cseh katoliku­sok körében vallási tömegmozgalomról is be­szélhetünk. A cseh katolikusok ezen vallásilag újból ak­tív rétege természetszerűleg kívánja a katoliciz­mus seregszemléjét. i Ehhez a tisztán vallási szempontból megnyil- | vánuló óhajhoz, melyet a püspöki kar is elfoga­dott, járult hozzá a kérdésnek egy másik alko­tója, mely — sajnos — a tisztán vallási térről átsikamlott a politika ingoványaira. A cseh ka­tolikus néppárt ugyanis egy ilyen nagyszabású tömegmegmozdulásban oly tőkét látott, melyet a saját politikai céljaira a közelgő választásokon jól kamatoztathatott volna, ha következetesen a választásokat nem Írják ki még a kongresszus előtt. Noha a hivatalos rendezők többször is le­szögezték, hogy a nagygyűlésnek semminemű politikai célja és jellege nincsen, mégis nyilván­való, hogy egy ilyen nagy manifesztáció a köz­vélemény mérlegét könnyen a katolikus pártok oldalára billenti. Ezen lehetőség következtében indult meg a cseh és szlovák pártok lapjaiban a polémia. Ettől való félelmében hangoztatta az agrárpárt is, hogy szintén katolikus párt, mivel a katolikus szavazók nagy többségével bir. Ezek a polémiák most elhalkultak, s a katolikus kon­gresszusnak politikai jelentősége igy csökkent. Újabb polémia csak akkor indult meg, midőn a magyar papság egy tekintélyes részének vallás­ügyi kívánságai épp a katolikus kongresszussal kapcsolatban nyilvánosságra kerültek. Noha ezek a kívánságok (kivonatukat lásd a P. M. H. március 20-i számában) tisztán a hitélettel kap­csolatos kérdésekkel foglalkoznak s azokra a gátlásokra hívják fel az illetékesek figyelmét, melyek a magyar katolikus társadalomban a ka­tolikus akció eredményes előretörését gátolják, mégis egyes cseh és szlovák lapokban úgy let­tek beállítva, mintha a magyar katolikusok kí­vánnák politikai természetű sérelmeikkel a kon- greszus politikamentes légkörét megzavarni. Ezekkel a vádakkal nem kívánunk vitába szállni. De alkalmasnak és elérkezettnek látjuk az időt. hogy a magyar katolicizmus nyilt kér­déseit összefoglaljuk és közvéleményünk elé vi­| gyük. Föltételezzük, hogy az illetékes egyházi j tényezők épp a katolikus akció sikere és eredmé­nyessége érdekében a magyar katolikusok sú­lyos és nyilt kérdéseit mérlegelés tárgyává te­szik, és megtalálják az orvoslást azokra a pro­blémákra, melyek egyelőre — sajnos — magyar katolikusainknak még fájó, sebei. Ennek és az ezt követő cikknek tehát ez lesz a feladatuk. A magyar katolikusok számaránya Ezek a problémák azonban túlnőnek a katoli­kus magyarok érdeklődésén és egyetemes nem­zeti problémánkká szélesülnek, ha tekintetbe vesszük, hogy Szlovenszkó magyar társadalmá­ban a legújabb, 1930. évi népszámlálási adatok szerint a katolikusok ^ magyarságnak csaknem 74 százalékát képezik. Ezen népszámlálási ada­tok szerint Szlovenszkó magyarságának vallási elosztódása a következő képet mutatja; Szlovenszkó csaknem 600.000 magyarnak számlált lakosa közül római katolikus 422.282 görög katolikus 12.398 református 126.485 evangélikus 20.260 izraelita 9.728 A katolikus magyarok hivatalosan is elismert lélekszáma tehát 434.180 (A statisztika u. i. kü­lönválasztja a latin és görög szertartásu katoli­kusokat, noha a két szertartás egy és ugyanazon hitvalláshoz tartozik). Ruszinszkóban a két szer­tartáshoz tartozó katolikusok száma 1930-ban 40.046 volt. Lehet-e azt mondanunk, hogy a csaknem félmilliónyi magyar katolikus társada­lom hitéleti és egyházi kérdései tisztán a katoli­kusok belügyét képezik? Úgy véljük, hogy ilyen állítás szüklátókörüségre vallana. Előbb mutat­tunk rá, hogy a vallási értékek újraéledése világ- jelenség. Ez a világáramlat a kisebbségi magyar­ság tömegeit és elitrétegét is megérintette. Szé­pen induló magyar katolikus mozgalmak jelent­keznek, melyeket megszüntetni nem lehet és nem szabad. Nem lehet, mert a lélek belső kíván­ságaként. a szellemi értékek kivirágzásaként je­lentkeznek — és nem szabad, mert a vallási ér­tékek mesterséges és erőszakos kiirtása a nem­zeti életet szinteleniti el, etikai alapjaitól fosztja ezt meg. A vallás a szélsőségeitől megtisztult na­cionalizmusnak erkölcsi alapja épp úgy, mint ahogyan a helyesen felfogott vallásosságnak is szerves része az önzetlen nemzetszeretet. Arról van szó. högy nemzeti értékeink megőrzése és továbbfejlesztése érdekében a vallási mozgal­makban jelentkező aktivitást fel kell használnunk nemzeti kultúránk emelésére, vallásfelekezeteink nemzeti problémáit egyetemes nemzeti érdek­kérdésként kell kezelnünk. Ha nem igy fogjuk fel ezeket, ha tisztán mel­lékkérdésként tekintjük azokat a súlyos problé­mákat, melyekkel vallási életünk jelenlegi veze­tői küzdenek s ezen küzdelmükben érdektelen­ségünkkel magukrahagyjuk őket, küzdelmeink eredménytelensége esetében könnyen megtörtén­hetik, hogy a vallási mozgalmak kihullanak a nemzeti kulturmunka egészéből, sőt igen köny- nyen az elnemzetlenedés, a nemzeti ellanyhulás és érdcklődésnélküliség terrénumaivá válnak. Ha ezt meg akarjuk előzni, — s úgy vélem ez kő­Az 1919 január 1-től 1934 december 31-ig terjedő időben a ifi &i*%Ééma§ág&®n tofofo mint CQn miliő Kc-t-1 # «I csak az 1934. évben UUU több mint 80 millió Kc-t fizettünk fá a nálunk hebiztositottaknak és azok hátramaradottainak. iÖiánk­miitimSüllllllllttlüHIimiSliillilllllimiKHlilimilimilllHItfilfHIMIIIII Életbiztosító-Társaság Mécsben. Csclksxtová6iai igazgatósáé: Prága 11, Lüt 7. Morvaországi es sziléziai , .. , Szlovenszkói fiOKigazgatosag: igazgatósag: * Briinn, Réhounshá, 10 Pozsony, Grösslingu.8 Légző* és emésztöszeroeket, színét, idegeket és női betegségeket meglepő sikerrel gyógyít Luhafooice- fürdő telességünk nemzetünkkel szemben — akkor fél­tő gonddal kell figyelnünk, hogy katolikusaink nyílt kérdéseikre milyen választ kapnak. A katolikus akció kérdése A magyar katolikusok első cs legégetőbb kér­dése, hogy a katolikus akcióban biztosítsák nemzeti sajátságaikat s ezen mozgalom ne vál­hasson az elnemzetlenités eszközévé. A katolikus akció kérdése ugyanis ma a kato­likus egyháznak magának is egyik legközpontibb problémája. A mozgalom megindítója XI. Pius pápa, aki több körlevelében sürgeti, hogy min­den katolikus megmozdulás a világi híveknek a hitéleti munkába való minél intenzivebb bekap-, csolását tűzze ki feladatául. Sürgeti, hogy főleg az ifjúság nevelésében a valláserkölcsi elveknek az érvényesülését biztosítsák. S mivel az állami iskolai törvények sokhelyütt erősen korlátozták az Egyháznak az iskolákban való vezetőszere­pét, sürgeti, hogy az ifjúság iskolánkivüli neve­lésével nyerjék meg az ifjúságot a vallásnak. A hivatalos katolikus akciós útmutatások utasítják a püspököket és a papságot, hogy a világi híve­ket a meglevő, vagy újonnan alakítandó egyesü­letekben hivatás, kor és nem szerint tömöritsék, hogy az igy megszervezett katolikus társadalom vallásvilágnézeti elveit a köz- és magánéletben egyaránt érvényrejuttassa. A Vatikánban gon­dosan figyelik, hogy az egyes országokban és egyházmegyékben ez a szervező munka miké­pen folyik. Ha az Egyház főpásztorai az Egy­házjog szerint előirt ad limina látogatásra érkez­nek a pápához, be kell számolniok a katolikus akciónak egyházmegyéjükben elért eredményei­ről. A katolikus akció tehát a Szentszéknek oly kívánsága, sőt parancsa, amelyet minden ország és nép katolikusainak teljesíteniük kell. Csak ter­mészetes, hogy a katolikus akció mozgalma Csehszlovákiában is megindult s hogy a magyar kisebbség körében is talajra talált. A magyar katolikus mozgalmak vezetői sziv- vel-lélekkel álltak munkába, hogy vallási köte­lességüknek eleget tegyenek, tudván egyben azt is, hogy a vallási élet elmélyítésével nemzeti kul- turéletiinknek is nagy szolgálatot tesznek. Főleg az ifjúság szervezése és nevelése terén mutat fel a szlovenszkói magyar katolikus akció szép eredményeket. Falun és városban egyaránt lendületes kulturmunka indult meg s értelmiségi ifjúságunk körében a Prohászka Körök például általános elismerést szerző eredményeket értek el. A helyi jelentőségű, belső munka mellett a Prohászka Körök kongresszusait, a két losonci katolikus napot, a rozsnyói munkástábort, a ka­tolikus sajtó fellendülését, a Szent Ágoston ál­tal a katolikus könyvkiadás előbbrejuéását sorol­hatjuk fel, ha csak nagyvonalakban is jellemezni akarjuk ennek a munkának eredményeit. Mind­ezt pedig azért tesszük, hogy ezzel is igazoljuk, hogy a szlovenszkói magyar katolikus társada­lom mennyire lelkiismeretesen hajtotta végre rö­vid idő alatt is, a katolikus akció parancsát. Amit a magyar katolikusok kértek Ezen szépen fejlődő mozgalmak irányitói és munkásai azonban nem feledkeztek meg arról, hogy ezen mozgalmakban biztosítsák a nemzeti jelleget is. A mai ébredező és felébredt nacio­nalizmus korában az egyes nemzetek naciona­lizmusa nem mindig elégszik meg saját nemzet­tagjainak öntudatositásüval. A katolicizmus lát­szólagos nemzetközisége, vagy helytelenül értel­mezett szupernacionalizmusa igen könnyen ki­használható arra, hogy a katolicizmus leple alatt elnemzetlenités, vagy legjobb esetben csak szin- telenités folyjon. Különösen akkor áll fönn ez a lehetőség, ha a kisebbségi katolikus mozgal­mak élén nem az illető nemzetből való — a mi esetünkben nem magyar — vezetők állanak. Ezek a szempontok vezették a magyar kato­likus mozgalmak vezetőit, midőn kezdettől fogva azon óhajuknak adtak kifejezést, hogy a szlo­venszkói magyarok katolikus akciójának az élén nem csak magyarul beszélő, hanem magyar nem­zetiségű vezetők álljanak s a mozgalmak köz­vetlenül az egyházi hierarchiának legyenek alá­vetve, minden 'közvetítő, nem magyar nemzeti­ségű szerv teljes kikapcsolásával. Csak ezen a módon látták biztosítva, hogy a jelenlegi ma­gyar egyházi és világi vezetők helyére nem fog­nák majd idővel olyanok kerülni. 3kik a ma­gyar katolikusok nemzeti érdekeit esetleg figyel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom