Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)
1935-04-21 / 94. (3646.) szám
23 1935 április 21, vasárnap. A szlovenszkói magyar katolikusok nyilt kérdései ÍRJA: VIGILANS A katolikus akció és a nemzetiségi kérdés Szlovenszkó, április 19. Csehszlovákia katolikus társadalma junius utolsó napjaiban országos katolikus nagygyűlésre készül.. A hivatalos kommünikék alapján arra következtethetünk, hogy ez a katolikus nagygyűlés, mely első ilyen megnyilatkozása Csehszlovákia katolikusainak, országos seregszemle kíván lenni, melyen nemzetiségi különbség nélkül vesznek részt az ország katolikusai. Napjainkban a vallási mozgalmak Világszerte reneszánszukat élik. Irodalomban, művészetben, tudományban egyaránt jelentkeznek az újraéledt vallási értékek; a szellemi élet nem egy kimagasló egyénisége a pozitív vallásosság mellett nyilatkozott. Elég utalnunk a közelmúltban Wexfel, Huxley és mások konverzióira, hogy állításunkat igazoljuk. Ebben a világáramlatban szinte magától értetődik, hogy a csehszlovákiai katolikus társadalom is manifesztálni kívánja, hogy a vallási újraéledés hullámai ide is elértek. Ezen manifesztációt a cseh nemzet részéről külön is indokolttá teszi, hogy a cseh szellemi életben a katolikus világnézeti alapon álló irók az á'llamfordulat után előretörtek s a katolikus vallási mozgalmaknak előkészítették a talajt. Az államfordulat előtt és közvetlenül az államfordulat után a cseh szellemi életben alig-álig akadt olyan katolikus iró, aki az egész vékonyka rétegre zsugorodott katolikus olvasóközönség érdeklődésén túljutva, általános nemzeti értéket jelentett volna. Talán az egy Brezina volt az, akit világnézeti különbség nélkül elismert a cseh közvélemény. A többieket — mint egy cseh katolikus irodalmár mondja — ,,a katolikus ghetto nyelte el“. Az újabb időben azonban egymásután tűntek fel úgy a prózában, mint a' lírában igazi értékek, akik nyíltan a katolikus világnézet mellett foglaltak állást s akiket a szabadgondolkodó közvélemény is kénytelen volt elismerni. Ilyen egyéniség a regényíró Durych Jarosláv, a Melantrich pályázatán első díjjal kitüntetett fiatal poéta; Ján Zahradnicek, Ján Cep és mások. _ ...................; , A cseh katolikusoknak az előretörése a szellemi és irodalmi életben magával hozta, hogy a katolikusnak anyakönyvezett cseh tömegekben egyre szélesebb rétegekben tért vissza a bizalom a katolicizmus iránt s ma már a cseh katolikusok körében vallási tömegmozgalomról is beszélhetünk. A cseh katolikusok ezen vallásilag újból aktív rétege természetszerűleg kívánja a katolicizmus seregszemléjét. i Ehhez a tisztán vallási szempontból megnyil- | vánuló óhajhoz, melyet a püspöki kar is elfogadott, járult hozzá a kérdésnek egy másik alkotója, mely — sajnos — a tisztán vallási térről átsikamlott a politika ingoványaira. A cseh katolikus néppárt ugyanis egy ilyen nagyszabású tömegmegmozdulásban oly tőkét látott, melyet a saját politikai céljaira a közelgő választásokon jól kamatoztathatott volna, ha következetesen a választásokat nem Írják ki még a kongresszus előtt. Noha a hivatalos rendezők többször is leszögezték, hogy a nagygyűlésnek semminemű politikai célja és jellege nincsen, mégis nyilvánvaló, hogy egy ilyen nagy manifesztáció a közvélemény mérlegét könnyen a katolikus pártok oldalára billenti. Ezen lehetőség következtében indult meg a cseh és szlovák pártok lapjaiban a polémia. Ettől való félelmében hangoztatta az agrárpárt is, hogy szintén katolikus párt, mivel a katolikus szavazók nagy többségével bir. Ezek a polémiák most elhalkultak, s a katolikus kongresszusnak politikai jelentősége igy csökkent. Újabb polémia csak akkor indult meg, midőn a magyar papság egy tekintélyes részének vallásügyi kívánságai épp a katolikus kongresszussal kapcsolatban nyilvánosságra kerültek. Noha ezek a kívánságok (kivonatukat lásd a P. M. H. március 20-i számában) tisztán a hitélettel kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak s azokra a gátlásokra hívják fel az illetékesek figyelmét, melyek a magyar katolikus társadalomban a katolikus akció eredményes előretörését gátolják, mégis egyes cseh és szlovák lapokban úgy lettek beállítva, mintha a magyar katolikusok kívánnák politikai természetű sérelmeikkel a kon- greszus politikamentes légkörét megzavarni. Ezekkel a vádakkal nem kívánunk vitába szállni. De alkalmasnak és elérkezettnek látjuk az időt. hogy a magyar katolicizmus nyilt kérdéseit összefoglaljuk és közvéleményünk elé vi| gyük. Föltételezzük, hogy az illetékes egyházi j tényezők épp a katolikus akció sikere és eredményessége érdekében a magyar katolikusok súlyos és nyilt kérdéseit mérlegelés tárgyává teszik, és megtalálják az orvoslást azokra a problémákra, melyek egyelőre — sajnos — magyar katolikusainknak még fájó, sebei. Ennek és az ezt követő cikknek tehát ez lesz a feladatuk. A magyar katolikusok számaránya Ezek a problémák azonban túlnőnek a katolikus magyarok érdeklődésén és egyetemes nemzeti problémánkká szélesülnek, ha tekintetbe vesszük, hogy Szlovenszkó magyar társadalmában a legújabb, 1930. évi népszámlálási adatok szerint a katolikusok ^ magyarságnak csaknem 74 százalékát képezik. Ezen népszámlálási adatok szerint Szlovenszkó magyarságának vallási elosztódása a következő képet mutatja; Szlovenszkó csaknem 600.000 magyarnak számlált lakosa közül római katolikus 422.282 görög katolikus 12.398 református 126.485 evangélikus 20.260 izraelita 9.728 A katolikus magyarok hivatalosan is elismert lélekszáma tehát 434.180 (A statisztika u. i. különválasztja a latin és görög szertartásu katolikusokat, noha a két szertartás egy és ugyanazon hitvalláshoz tartozik). Ruszinszkóban a két szertartáshoz tartozó katolikusok száma 1930-ban 40.046 volt. Lehet-e azt mondanunk, hogy a csaknem félmilliónyi magyar katolikus társadalom hitéleti és egyházi kérdései tisztán a katolikusok belügyét képezik? Úgy véljük, hogy ilyen állítás szüklátókörüségre vallana. Előbb mutattunk rá, hogy a vallási értékek újraéledése világ- jelenség. Ez a világáramlat a kisebbségi magyarság tömegeit és elitrétegét is megérintette. Szépen induló magyar katolikus mozgalmak jelentkeznek, melyeket megszüntetni nem lehet és nem szabad. Nem lehet, mert a lélek belső kívánságaként. a szellemi értékek kivirágzásaként jelentkeznek — és nem szabad, mert a vallási értékek mesterséges és erőszakos kiirtása a nemzeti életet szinteleniti el, etikai alapjaitól fosztja ezt meg. A vallás a szélsőségeitől megtisztult nacionalizmusnak erkölcsi alapja épp úgy, mint ahogyan a helyesen felfogott vallásosságnak is szerves része az önzetlen nemzetszeretet. Arról van szó. högy nemzeti értékeink megőrzése és továbbfejlesztése érdekében a vallási mozgalmakban jelentkező aktivitást fel kell használnunk nemzeti kultúránk emelésére, vallásfelekezeteink nemzeti problémáit egyetemes nemzeti érdekkérdésként kell kezelnünk. Ha nem igy fogjuk fel ezeket, ha tisztán mellékkérdésként tekintjük azokat a súlyos problémákat, melyekkel vallási életünk jelenlegi vezetői küzdenek s ezen küzdelmükben érdektelenségünkkel magukrahagyjuk őket, küzdelmeink eredménytelensége esetében könnyen megtörténhetik, hogy a vallási mozgalmak kihullanak a nemzeti kulturmunka egészéből, sőt igen köny- nyen az elnemzetlenedés, a nemzeti ellanyhulás és érdcklődésnélküliség terrénumaivá válnak. Ha ezt meg akarjuk előzni, — s úgy vélem ez kőAz 1919 január 1-től 1934 december 31-ig terjedő időben a ifi &i*%Ééma§ág&®n tofofo mint CQn miliő Kc-t-1 # «I csak az 1934. évben UUU több mint 80 millió Kc-t fizettünk fá a nálunk hebiztositottaknak és azok hátramaradottainak. iÖiánkmiitimSüllllllllttlüHIimiSliillilllllimiKHlilimilimilllHItfilfHIMIIIII Életbiztosító-Társaság Mécsben. Csclksxtová6iai igazgatósáé: Prága 11, Lüt 7. Morvaországi es sziléziai , .. , Szlovenszkói fiOKigazgatosag: igazgatósag: * Briinn, Réhounshá, 10 Pozsony, Grösslingu.8 Légző* és emésztöszeroeket, színét, idegeket és női betegségeket meglepő sikerrel gyógyít Luhafooice- fürdő telességünk nemzetünkkel szemben — akkor féltő gonddal kell figyelnünk, hogy katolikusaink nyílt kérdéseikre milyen választ kapnak. A katolikus akció kérdése A magyar katolikusok első cs legégetőbb kérdése, hogy a katolikus akcióban biztosítsák nemzeti sajátságaikat s ezen mozgalom ne válhasson az elnemzetlenités eszközévé. A katolikus akció kérdése ugyanis ma a katolikus egyháznak magának is egyik legközpontibb problémája. A mozgalom megindítója XI. Pius pápa, aki több körlevelében sürgeti, hogy minden katolikus megmozdulás a világi híveknek a hitéleti munkába való minél intenzivebb bekap-, csolását tűzze ki feladatául. Sürgeti, hogy főleg az ifjúság nevelésében a valláserkölcsi elveknek az érvényesülését biztosítsák. S mivel az állami iskolai törvények sokhelyütt erősen korlátozták az Egyháznak az iskolákban való vezetőszerepét, sürgeti, hogy az ifjúság iskolánkivüli nevelésével nyerjék meg az ifjúságot a vallásnak. A hivatalos katolikus akciós útmutatások utasítják a püspököket és a papságot, hogy a világi híveket a meglevő, vagy újonnan alakítandó egyesületekben hivatás, kor és nem szerint tömöritsék, hogy az igy megszervezett katolikus társadalom vallásvilágnézeti elveit a köz- és magánéletben egyaránt érvényrejuttassa. A Vatikánban gondosan figyelik, hogy az egyes országokban és egyházmegyékben ez a szervező munka miképen folyik. Ha az Egyház főpásztorai az Egyházjog szerint előirt ad limina látogatásra érkeznek a pápához, be kell számolniok a katolikus akciónak egyházmegyéjükben elért eredményeiről. A katolikus akció tehát a Szentszéknek oly kívánsága, sőt parancsa, amelyet minden ország és nép katolikusainak teljesíteniük kell. Csak természetes, hogy a katolikus akció mozgalma Csehszlovákiában is megindult s hogy a magyar kisebbség körében is talajra talált. A magyar katolikus mozgalmak vezetői sziv- vel-lélekkel álltak munkába, hogy vallási kötelességüknek eleget tegyenek, tudván egyben azt is, hogy a vallási élet elmélyítésével nemzeti kul- turéletiinknek is nagy szolgálatot tesznek. Főleg az ifjúság szervezése és nevelése terén mutat fel a szlovenszkói magyar katolikus akció szép eredményeket. Falun és városban egyaránt lendületes kulturmunka indult meg s értelmiségi ifjúságunk körében a Prohászka Körök például általános elismerést szerző eredményeket értek el. A helyi jelentőségű, belső munka mellett a Prohászka Körök kongresszusait, a két losonci katolikus napot, a rozsnyói munkástábort, a katolikus sajtó fellendülését, a Szent Ágoston által a katolikus könyvkiadás előbbrejuéását sorolhatjuk fel, ha csak nagyvonalakban is jellemezni akarjuk ennek a munkának eredményeit. Mindezt pedig azért tesszük, hogy ezzel is igazoljuk, hogy a szlovenszkói magyar katolikus társadalom mennyire lelkiismeretesen hajtotta végre rövid idő alatt is, a katolikus akció parancsát. Amit a magyar katolikusok kértek Ezen szépen fejlődő mozgalmak irányitói és munkásai azonban nem feledkeztek meg arról, hogy ezen mozgalmakban biztosítsák a nemzeti jelleget is. A mai ébredező és felébredt nacionalizmus korában az egyes nemzetek nacionalizmusa nem mindig elégszik meg saját nemzettagjainak öntudatositásüval. A katolicizmus látszólagos nemzetközisége, vagy helytelenül értelmezett szupernacionalizmusa igen könnyen kihasználható arra, hogy a katolicizmus leple alatt elnemzetlenités, vagy legjobb esetben csak szin- telenités folyjon. Különösen akkor áll fönn ez a lehetőség, ha a kisebbségi katolikus mozgalmak élén nem az illető nemzetből való — a mi esetünkben nem magyar — vezetők állanak. Ezek a szempontok vezették a magyar katolikus mozgalmak vezetőit, midőn kezdettől fogva azon óhajuknak adtak kifejezést, hogy a szlovenszkói magyarok katolikus akciójának az élén nem csak magyarul beszélő, hanem magyar nemzetiségű vezetők álljanak s a mozgalmak közvetlenül az egyházi hierarchiának legyenek alávetve, minden 'közvetítő, nem magyar nemzetiségű szerv teljes kikapcsolásával. Csak ezen a módon látták biztosítva, hogy a jelenlegi magyar egyházi és világi vezetők helyére nem fognák majd idővel olyanok kerülni. 3kik a magyar katolikusok nemzeti érdekeit esetleg figyel-
