Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)
1935-04-21 / 94. (3646.) szám
10 »$«CmMa&Í!ARH1RLAB 1935 április 21, vasárnap. A harmadik népbetegség Az egyik budapesti egészségügyi folyóiratban érdekes cikk jelent meg dr. ^cihinidt László, a pöstyéni „SpeciaU-szanívtórium főorvosának tollából. A cikk a reumával foglalkozik, melyet nagyion találóan harmadik népbetegségnek nevez. Dr. Sohmidt főorvos meg- állapitásai számot tarthatnak a legszélesebb nyilvánosságra, ezért cikkéne főbb részleteit az alábbiakban adjuk: — Mig a két nagy népbetegség: a szifilisz és a tuberkulózis, a legnagyobb mértékben felkeltette az orvosi körök, a közönség és a hatóságok figyelmét, addig a bátran harmadik népbetegségnek nevezhető reumatizmust még mindig nem méltatják kellő figyelemre. Pedig a reumatizmus által okozott károk jóval nagyobbak, mint például a tuberkulózis által okozottak. A reumás megbetegedések nem abban az értelemben veszélyesek, hogy a betegség átragadhat egyik emberről a másikra. Mellesleg megjegyzem, hogy beható vizsgálataim alapján sikerült megállapítanom, hogy a reumatizmusnál a közvetlen fertőzés veszélye igen is fennáll. Több kortörténet áll rendelkezésemre, melyekből határozottan meg lehet állapítani, hogy például egyik házastárs krónikus reumatizmusa rövid idő alatt maga után vonta a másik házasfél reumatizmusát is. Nem szabad arról .se. megfeledkezni, hogy a reumatizmus nem csupán az Ízületeket, izmokat és idegeket szokta megtámadni, hanem a legnemesebb belső szervet: a szivet is. Dr. Poynton szerint például a gyermekeknél mintegy hatvan százalékban (sőt még nagyobb •percentben is) betegszik meg a szív reumatizmus folytán. Azonban felnőtteknél is gyakori komplikáció a szív megbetegedése. Az angol egészségügyi minisztériumnak a reumatkus megbetegedésekről 6zóló statisztikai adatai szerint negyvenhét százalékban lépett fel szivkomplikáció. Az ízületek, izmok és idegek gyakran tökéletesen kigyógyulnak, viszont sajnos, sokszor megmarad a szívbaj, amely azután egyedül is cröseu csökkenti a munkaképességet, hosszantartó gyengélkedést s esetleg korai halált okoz. Eddig a legtökéletesebb és legalaposabb statisztikát a-z angol egészségügyi minisztérium állította össze. Nagystílű kollektív kutatást v#' geztek egy 49 betegsegélyző kerületből álló csoportban. Eszernt 13.5 millió betegpénztári tag közül évente több mint 370.000 betegszik meg reumában, amely mintegy évi kétmillió angol font megterhelést jelent a közre táppénzfolyósítások révén. Megtoldja ezt. még minimum 3 millió munkahétveszteség. Ha egy munkás heti munkájának értékét a saját létminimumának mértékével mérjük s ez Angolországban 4 font hetenként, akkor ez további 12 millió font sterlinget jelent. Ezek szerint csupán a pénztári tagok reumatikus megbetegedései folytán a nemzet-gazdagságának direkt és indirekt okozott kár körülbelül 14 millió angol font, azaz cárca 400 millió pengőt, közel kétmilliárd csehszlovák koronát tesz ki. S ebbe az összegbe még nincsen beleszámítva a hosszas betegápolás költsége! A stockholmi orvosi egyesületben 1925 március 18-án tartott előadásomban elsőnek mutattam rá, hogy a reumatizmus nagyobb nemzetgazdasági károkat okoz, mint a tuberkulózis. Ezen állításomat tökéletesen igazolják dr. Zim- mernek, Bier, tanár asszisztensének statisztikai adatai, aki kimutatta, hogy az állami műn- kásbiztositó pénztár berlini kerületében nyolcszor többet fizet ki a reumatizmus által rok'kantá vált tagoknak, mint a tuberkulózis által munkaképtelenné váltaknak. Bár a gümőkórosok percentszáma kétezer- akkora, mint a reumáeoké, a reumatizmus mégis sokkal nagyobb anyagi megterhelést jelent a köz számára, mivel a reuma által rokkantakká váltak élettartama átlag ötször hosszabb, mint a tuberkulotikus rokkantaké. A reumatizmus ezek szerint tehát rendkívül fontos népbetegség, amelynek leküzdése elsőrangú probléma. Vizsgáljuk most, mik volnának a teendők, hogy a reumatizmus által okozott rokkantságot csökkentsük? Az első fontos lépés volnn egy alapos és kimerítő statisztika összeNagy pórusok az arcon nem szépek, mert megszakítják az arcbőr simaságát. Azonkívül fészkei a mitesszereknek. Okuk: a faggyumirigyek külső nyílásának reudeilieres megnagyobbodása. A bennük rekedt faggyú sokszor gennyedésbe megy át és ilyenkor fájdalmas pattan ásóik keletkeznek. Az ANTIPORUS-LOTIÖN (törv. védve) i biztosan ható, kipróbált szer. mely a pórusokban reI kedt faggyút oldja, a megnagyobbodott pó- rusnyiiásokat Összehúzza, az arcbőrnek visszaadja normális simaságát és a mitesszerek újraképződését megakadályozza. Beszerezhető kizárólag: Mm«. Alexandra D. Jürss kozmetikai intézetében, Bratislava, Goethe-u. 15. Tel. 56. Egy üveg ára Kő 25.— utánvét mellett. 1011 Opocensky tovább vezet a sztovenszkói sakkbajnokságban Zsolna, április 19. Szlovenszkó sakkbajnokságának ötödik fordulóján Dolinek tanár spanyol játszmában legyőzte dr. Ramhartert, Ro- háőek győzött dr. Fazekas ellen. A többi játszma eldöntetlenül végződött, igy Opocensky, Csőváry ellen csak remist ért el, May Engellel és dr. Zobel Schulzcal végzett eldöntetlenül. Vadnyugat aranyemberének királynője éhenhalt ■ 50 millió dollárból csak egy viskója maradt ■ Newyork, április' közepe. Néhány nappal ezelőtt egy öregasiszonv holttestét találták meg a Rochy Mountaiims tövében, egy nyomomig égős kiis kunyhóban. A szerencsétlen asszony az éhségtől és a hidegtől pusztult el. A nőve: Mirs. Elisabeth Tábor volt. Ez a név a múlt század végének legvarázso- sabb nevei közé tartozott. Több mint 50 millió dollár csillogót- mögötte. A szegény öregasszonynak a férje Hora.co Tábor volt, aiz amerikai Vadnyugat egyik legérdekesebb alakja. Fiatalkorában kőfáragómestenséget folytatott Venmiontbam, de a.z aranyról szóló regényes elbeszélések arra indították, hogy Koloradóba menjen ő is szerencsét próbálni. összeszedte meg takarított kis pénzecskéjét és két cimborával együtt elindult aranyat ások Aranyat nem találtak ugyan, de nagyszerű ezüstbányára bukkantak. A 00 dollárból, amivel Tábor a vállalkozást kezdte, egy év múlva 1,300.000 dollár lelt. Ezen a pénzen aztán koncessziót vásárolt s „Matchless“-oek nevezte el, ami annyit jelent, hogy ,.minden versenyen felüláLló.“ Ennek az ezüstbányának a bejáratánál áll a kunyhó, amelyben most megtalálták feleségének holttestét. Az ezüst, amit a „Matchless“ adott, átlag 2000 dollárt jövedelmezett naponta tulajdonosának. Tábor a környék rábobja 'lett. Fényes politikai pályát is futott be. Kolorado állam alkormányzója lett. Gazdagságának tetőpontján, 53 éves korában, feleségül vette a gyönyörű Elisábet'h Me. Court ot, aki akkor 21 esztendős volt. Az öregedő milliomos valósággal elborította ékszerekkel fiatal feleségét. Többek között megvette .neki .azt a csodálatos gyémántot is, mely Izabella spanyol királyné tulajdona volt s amelyet. a legenda szerint a királyné elzálogosított, hogy Kolumbus Kristóf utjának költségeit fedezze. Denverben valóságos mesebeli várkastélyt emeltetett Tábor. Külön operát is építtetett egymillió dollár költséggel. De a. katasztrófa ekkor már gyors léptekkel közeledett. Az ezüst elértéktelenedése teljesen tönkretette Tábort. Hogy megfizethesse a kölcsönöket, amelyeket kockázatos vállalkozásai véghezvitelére vett fel, el kellett adnia minden ingó és ingatlan vagyonát, feleségének ékszereit is. Néhány év mnlva nem maradt semmije, csak a régi ezüstbánya, a „MaJtéMess.11 Ez is csak azért, mert már teljesen kimerült, senkii nem adott. érte pénzt. Tábor semmi munkától nem riadt vissza, hogy femfartsa a maga és felesége életét. Még uccaseprő is volt egy darabig. A nyomorúságot azonban nem bírta sokáig, vagyoni összeomlása -után egy évvel. 1899-ben meghalt. Felesége magára maradt a világban. Nem volt semmije, senkije. Abban a kis kunyhóban húzódott meg, amelyet a „Mateklees“-bárya bejáratánál építettek. Itt elit teljesen magánosán. Férjéinek barátai szívesen segítették volna, de nem fogadott el semmi támogatást és nem lelhetett rábírni, hogy elköltözzék a bánya mellől. Meg- is mondta, hogy miért ragaszkodik a kunyhóhoz. Férje halálos ágyán igy szólt hozzá: „Akármi történjék is, soiha ne válj meg a bányától. A bányában aranytartailmu érc van.“ Az állítólagos arany kibányászására senki sem vállalkozott. Az özvegy azonban csákányt és bányalámpát szerzett és minden nap leszállt a tárnába. Naphosszat dolgozott odalenn, de aranyra nem bukkant. Különben abból a 'kis elemózsiából élt, amit a környékbeliek adtak neki. Néhány napnap ezelőtt feltűnt a szomszédoknak, hogy régen nem látták már az öregasszonyt. Benyitottak kunyhójába, Mrs. Tábor a földön feküdt, holtan. A kunyhóban rettentő hideg volt, az ócska vaságyon csak néhány rongyos ruhadarab hevert- ágynemű helyett. Már napok óta ihatott volt, amiken* benyitottak hozzá. xx Székelési zavarok, vastagbélhurut, puf- fadtság, félelemérzés, bódultság, migrén és általános rosszullét esetén a rendkívül enyhén ható természetes „Ferenc József" keserüviz a gyomor és a bélcsatorna tartalmát gyorsan kiüríti, a bélmirigyek működését élénkiti, a vérkeringést előmozdítja s tartós megkönyebbülést szerez. —- Orvosgyülés Trencsénteplicen. Tudósítónk jelenti : Husvét vasárnapján a tren- csénteplici Grand Hotelben nagy orvosgyülés lesz, amelyen több budapesti egyetemi tanár is részt vesz. A gyűlésen előadást tart dr. Arányi főorvos és dr. Lenoch fürdőorvos is. A vendégeket dr. Srobár és Topinka igazgatók fogadják és tiszteletükre ebédet adnak a Grand Hotelben. A bajnokság állása az ötödik forduló után: Opocensky 4, May, dr. Ramharter és Rohácek 3, Csőváry, Dolinek és dr. Fazekas 2)4, dr. Zobel 2, Engel 1)4, Schulz 1. xx Budapestre érkezve a keleti pályaudvarral! szemben a PARK-NAGYSZÁLLÓBAN megtalálja kényelmét. Leszállított árak. E lap előfizetőinek 20 százalék engedmény. Kérdezze meg orvosát! Feltétlenül ajánlani fogja a „Cont ratussl n“.t Bayer Budapest hörghurut és szamárköhögés esetén. Kapható a gyógyszertárakban, vagy megrendelhető csehszlovákiai vezérképviseletnél: Dr. Ferenczy gyógyszertár, Mukaievo. xx MIHOLA GYUSZI legújabb (V.) nótásfiizete megjelent. Miért van az, hogy őszidőben?... Szomszédasszony. Csárdás. Van nekem szeretőm. (Gyorscsárdás.) Megrendelhető kiadóhivatalunknál. A szerző előző nótásfüzetei is kaphatók. I. füzet: Nem igaz, hogy könny az élet, stb. II. füzet: Szolgabiró, csárdás, stb. III. füzet: Akáclombos ucca, stb. IV. füzet: Elkopott a ráncos csizma, stb. — A füzetek egyenként 8.— koronáért kaphatók plusz 1.50 korona portóval. Az öt füzet ára 35.— korona portóval együtt. Legelőnyösebb postautalványon rendelni. — Csalás utánvéttel. Az amerikai nagy szállók (van akárhány 2000—2500 szobával, 3600 vendéggel és 1800 alkalmazottal) magukat é>s vendégeiket őrzik és védelmezik. A folyosókon, csarnokokban delek ti veik figyelnek, egykori rendőrségi bűnügyi tisztviselők, akik már ismerik a nemzetközi szélhámosokat Ó6 csalókat. Ha egy, a törvényszéki tárgyalóteremből ismert alakot pillantanak meg, feltűnés nélkül tudtára adják, hogy miint szállóbeli vendég nem kívánatos. Mindazonáltal csodálatos, mennyi kárt okoznak az ilyen nagy szállóknak évente az úgynevezett c. o. d. (cash on delivery = utánvét) szélhámosok. Ez az utánvét-csaló előkelő gépkocsin érkezik a szállóhoz, drága lakást bérel és költekezni kezd. Semmit sem fizet készpénzzel, hanem mindent, amint szokásos, fölirat a számlájára: az elfogyasztott ételt és italt, színház jegyet, amiről kívánságára a szálló gondoskodik, a c. o. d. érkezett öltönyöket, értékes prémes bundát, amit átvételkor a szálló fizet ki. Számlára íratja még a benzint is, amit a szálló garázsából adat ki gépkocsija számára. Olykor-olykor, ha kifcocsizik, egy kézitáskát visz magával. Ezt a táskát sohasem hozza vissza. Ilyen módon lassanként elszállítja egész poggyászát. Egy napon aztán ők maguk sem jönnek vissza és a szálló nyakán marad a többezer dolláros számla. A szálló igazgatóságának nagy tapintatossággal kell eljárnia, mert ha egyszer egy igazán , jó vendég számára érkezett c. o. d.- szállitmány átvételét megtagadja, ebből a legnagyobb kellemetlensége származhat. FRANCIA HUMOR állítása. Ennek ki kell terjednie az esetek 6zámára, a személyek nemére és korára, a betegség beosztására és tartamára, továbbá arra a kérdésre is, hogy rnnnyi időt töltött a beteg ágyban, illetve meddig volt munkaképtelen? Igen fontos még továbbá a recidivák számának megállapítása s hogy meddig tartottak ezek s mennyi, ideig volt ismét munkaképtelen a beteg. Második lépés volna a kórelőzmény kiderítése. Fertőző betegeégek, mint tífusz, skarlatina, dy- senteria, gonorrhoea szövődményeként gyakran keletkeznek izületi betegségek, amelyek szinte hajszálnyira hasonlítanak a reumatikus gyulladásokhoz. Az utóbbi években a mandulák gyulladását és beteg fogak genygócait nem alaptalanul hozták a reumatizmuseal összefüggésbe. Nagy szerepe van a meghűlésnek, illetve lehűlésnek. A harmadik fontos kérdés a megelőzés. A recidivák megakadályozására igen fontos volna több figyelmet fordítani a lábadozó betegekre. A beteg rendszerint tuilkorán hagyja el az ágyat s az orvos nagyon gyakran tulkorán hagyja abba a kezelést, holott a reumatizmust mindaddig ki kell kezelni, mig annak végső nyomai is el nem tűntek, igen kívánatos volna reumatizrnu&ból éppen kilábolt betegek számára. ■ ’xzó otthonok létesítése, ahol a beteg megedződnék e ahol megtanulná, hogyan kell élnie, hogy ne essék vissza régi bajába. A mindennapi tapasztalat mutatja., hogy a radikális gyógyulás a leggyorsabban és legjobban mindenkor a természetes kénes és iszapfürdőkben érhető el. E tekintetben vezető szerepet játszanak Pöstyén „csodaforrásai11 összehasonlíthatatlan nagy gyógyerejükkeh A gyógyforrások ereje már magas hőfokukban is megnyilvánul. Ezen magas hőfok a kénes- fürdőknél azzal az előnnyel búr, hogy mesterséges felmelegítésre még a legintenzívebb kezelésnél sincsen szükség. Legnagyobb nevezetességét azonban Pöstyén-fürdő természettől forró, radioaktív iszapjának köszönheti, mely kiapadhatatlan hévvizeinek természetes lerakódása. Ezen hőforrások az iszapot sajátosan finom, puha, szürke pép formájában a föld belsejéből hozzák magukkal és folyásuk mentén mindenütt lerakják. A reumás betegek nagy része dagadt, fájós vagy merev Ízületekkel, lesoványodott izmokkal, béna és erőtlen végtagokkal, fájdalmas idegekkel, lobos izzad- imányokkal, főfájással, álmatlanul, étvágytalanul, fáradtan, munkaképtelenül, sőt néha életuntán kerül ide és alig pár hét leforgása alatt a betegek életkedvet kapnak és munkaképességük is visszatér. Párbeszéd a tárlaton: — Nagyszerű ez a kiépe, kedves mester. Milyen . szép ez a méhkas a sok méhecskével. — Tévedés. Ez a festményem egy szeplős ■ hölgy arcképe. xx S. A. Bata a sajtó tiszaságáról, az újságírók és a közönség együttműködéséről tartott előadást a Vöröskereszt zlini békeünnepén. A Vöröskerészt zlini helyi csoportja virágvaeárnap békeünnepet rendezett, amelyen -I. A. Bafa, a helyi csoport elnöke a sajtó feladatairól beszélt. Rámutatott arra, hogy a zünieket munkájuk és életmódjuk szorosan összefűzi az ország és a világ minden részével, érdekűk tehát, hogy a sajtó jó és pontos hírszolgálattal lássa el őket. Természetesnek tartja, hogy az újságírásnak tendenciája van, de olyan tendenciát kíván, amelynek az élet tökéletesítése a célja. A legnagyobb jelentőségük van a jó példát mulató híreknek. A sajtó erkölcsi tisztasága fontos társadalmi tényező, mert hiszen a legtöbb újságolvasó hűségesen elolvassa, amit az újságírók kitalálnak és elébetesznek. Pedig ez helytelen, mert az újságolvasónak az a kötelessége, hogy támogassa a sajtót, még pedig azzal, hogy folytonosan figyelmezteti szükségleteire, követelményeire és mindarra, ami körülötte történik. Egészséges és erős sajtót, csak a közönség, az újságkiadó és a szerkesztők együttműködése tud létrehozni. Ne feledjük el, hogy milyen óriási hatása van a sajtónak a magunk, de gyermekeink jellemének fejlődésére is. ezért soha se sajnáljuk egy levélírás fáradtságát, amikor ugv érezzük, hogy hozzájárulhatunk a sajtó tisztaságának fejlődéséhez.
