Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)

1935-04-21 / 94. (3646.) szám

1935 április 21, vasárnap. t»ra:gai-Ma<Aarh i rlap 7 Liívinov Parisban Mikor köteles Oroszország megsegíteni Franciaországot? Az uj szövetség egyes pontjai - Ha Lengyelország cserbenhagyja Párist Ha Németország támad - Ha Lengyelország megtámadja Csehszlovákiát Páris, április 19. A mai minisztertanács a francia—orosz szerződés részleteivel foglal- kozott, Litvinovot pénteken este, vagy szombaton délelőtt a francia fővárosba vár­ják, ahol részt vesz azon a tanácskozáson, amelyen végérvényesen tisztázzák a szövet­ség pontjait, A Matin szerint tisztázni kell a kérdést, hogy a kölcsönös megsegítés milyen ese­tekre vonatkozik az orosz—francia szerző­désben, Holnap dől el, vájjon a segélynyúj­tás automatikus lesz-e, vagy pedig a fran­ciáknak és az oroszoknak előbb a népszö­vetségi tanács egyhangú határozatát kell kikémiök, mielőtt hadseregeiket kölcsönö­sen mozgósíthatják. Az Oeuvre részletesen beszámol arról a szövetségről, amely Franciaországot, Orosz­országot és Csehszlovákiát egységbe fogja fűzni. Ha Németország megtámadja Oroszor­szágot, akkor az utóbbi mindenekelőtt tájé­koztatja a népszövetségi tanácsot. A népszö­vetségi tanács huszonnégy óra alatt dönt az ügyről. Ha nem sikerül egyhangú határoza­tot hozni, akkor Franciaországnak és Orosz­országnak megvan a joga, hogy a népszö­vetségtől függetlenül hozza meg döntéseit. A lap szerint abban az esetben, ha a szer­ződő felek egyikét vagy másikát megtámad­ják, a népszövetségi tanács döntéséig jo­gukban áll egyesült erővel védekezniük. Ugyancsak az Oeuvre szerint a francia— orosz szövetség más részleteket is tartalmaz. Ha Németország megtámadja Franciaor­szágot és Lengyelország nem teljesiti Fran­ciaországgal szemben szovetségesi köteles­szetesen csak akkor, ha ezt Franciaország kéri. Ha Lengyelország Csehszlovákiát tá­madja meg, Franciaország Varsóban föl­mondja szövetségét és Oroszországgal együtt megtámadja Lengyelországot. A legtöbb francia láp elismeréssel mél­Csehszlovákia ma egyetlen blokkot alkot. A kisantant tegnapi tanácskozásain meg­hallgatta Benes külügyminiszter expozéját és hozzájárult a francia—orosz-csehszlo­vák szövetség megkötéséhez. Benes Genf- bői való elutazása előtt Litvinovval is tár­gyalt a csehszlovák—orosz szerződésről. Szombaton parafálják az egyezményt? Pirié, április 19. A francia minisztertanács mai ülésén Laval külügyminiszter közölte, hogy Litvinov, az orosz külügyi népbiztos már ma délután Párisba érkezik és a francia-orosz meg­állapodás holnap, szombaton parafálható lesz. Valószínű, hogy Laval miniszter ilyen körülmé­nyek között tervezett moszkvai utazását csak május elején fogja végrehajtani. Az idegen állampolgárok jelentkezéséről szóló térvény egyelőre még nem lépett életbe Prága, április 18. A múlt napokban hirt adtunk arról, hogy a törvények és rendele­tek gyűjteményében egyebek között az ide­gen állampolgárok jelentkezési kötelességé­ről szóló törvényt is kihirdették. Egyes la­pok azt közölték, hogy a törvény kihirde­tése napján életbe is lépett. Ez a híradás nem felel meg a valóságnak s az érdekeltek megtévesztésére alkalmas. Az említett tör­vény zárórendelkezése szerint hatályba lé­pése napját a kormány által kiadandó végrehajtási rendelet fogja megállapítani. Ilyen végrehajtási rendelet a mai napig nem jelent meg a törvénygyűjteményben s igy a törvény a mai napig nem lépett hatályba. A minisztertanács tegnapelőtt tartott ülésén az idegen állampolgárok jelentkezési kötelessé­géről szóló törvény végrehajtási rendeleté­vel nem foglalkozott s igy egyelőre bizony­talan, hogy e törvényt a kormány mikor akarja végrehajtani. — A pápa áldását közvetíti husvétvasár- nap a rádió. Budapestről jelentik : Husvét- vasárnap délben tizenkét órakor a római Szent Péter-bazilikában szentmisét pontifi­kái a pápa. A mise második felében, félegy órakor áldást oszt. A pápai misét közvetíti a legtöbb prszág rádiója. Minthogy a ma­gyar rádiónak már előzőleg összeállított műsorában erre az időpontra evangélikus istentisztelet közvetítését hirdetik, a pápai misét Budapest II. fogja közvetíteni. Az ál­dásosztást a magyarországi vidéki közvetítő állomások is kisugározzák. (Beszedett szélű kendő Irta! Zerdahelyi József 1. — Pontos vagyok? — barna ruhája összefe­küdt az olajszinü bőrével és csak á két szeme világlott ki az egyféleségből, mint a gyermek szeme az aj játékra, mint az anyák szeme a bölcső fölött. A nagy túraautónak szólt a kérdés, amelyik abban a szempillantásban zúgott a kis kapu elé, ahonnan a lány kilépett. — Négy óra lesz két perc múlva —: bólintott a férfi. Még kimászott egy táska, aztán egy másik az álmos hotelszolga kezén és bekerült a ko­csiba. ........ .. , — Indulhatunk? * Percnyi pontossággal robajlott el a jármű a kis park kanyargóin át, előbb a lankára rakott falu utján. ... — Rossz ut — mondja a férfi, ahogy a Vág- kaviccsal meghordott bogárhát rángatta a vo­lánt a kezében. — Hány kilométer Budapest? — kérdezte a lány.-— Azt hiszem, kétszázhatvan. A Vág-hídon túl megálltak. — Nullára igazítom a kilométermérőt. Meg­látjuk. mennyit mutat Pestig. Eddig ezerkétszáz méter lehet mögöttünk. Az országúton elkapta a motor a kocsit és a hajnál csendjében úgy búgott bele, mintha csú­fot akarna tenni a nyári reggelen. Pedig az ott párázott előttük, buján és vemhesen, ott ragyo­gott a kék hegyek közé vájt tekenőben a Vág sodróvizén, a hajnali ég aranyán és kinálgatta magát a két embernek és megnevetett az autó ezüst veretén. — Látja? a hajnalt! nyárszineket. Érzi? A nyár leheletét! — Fázom — mondta a lány. — Éle van a szélnek — viszhangozta a férfi hangja. ■ * — A hegyvidék búzája, a nyúlánk rozs nyúj­tózkodott kétoldalt és hajladozott a reggelben. Harmatcseppeket sirt. Egy torony keresztje fényesedett ki a ködből, egy lompos kuvasz vágódott félre, paraSztasz­szony meztelen lába szaporázott a porban, ha­bos meleg tej párázott a zsétárjából, hangos li­bagágogás verődött hozzájuk, galambcsapat riadt szárnyra. Minden kép csak egy szemreb­benés. Mintha veszett ördögök ragadnák őket. A zugás meg nem áll és szinte viharrá fokozó- I dik. Egy éles kanyarodó és az égre mutató vo­nalak rajzolódnak eléjük. A gyárkémények. — Ez , Szentmiklós. — Az. — Nagyszerű. — Megálljunk?-— Nem ... nem . 1.!. rohanni . . . — Sietni kell, még jó darab ut. — Sturecre megyünk? — Igen. Besztercebánya ... — Én voltam Besztercebányán. Télen, hang­verseny volt ott. — Igen? — A Sturecre is elvittek. — Igen? — Hol kezdődik a Sturec? — Hol kezdődik...? Adta vissza a szót a férfi és gond ütötte. Még soha sem gondolt igy rá ... Hol kezdődik? Gondolta, kezdődik? Egy­általán kezdődik a Sturec? Hol is kezdődik egy ilyen hágó ... borzasztó, hol kezdődik, rette­netes, hát nem kezdődik, minek is kezdődik, de mégis . .. — Nem járt még arra? — ütötte homlokon a kérdés. Szerencse, hogy akkor suhant el mellet­tük a kis városi ház és valami rendőr gumibot­ja avatkozott bele és elfogyott a zuhanás, üre­sen szaladt a kocsi és haldoklótt a tempó. — A megyeháza! Az Audion!... de akkor már megint belefeküdt az utazás az útba és me­gint Vág-hid. megint házak, aztán kinyiló völgy, szélesség, előttük a különös gombáhegyek bibir- csós arca sütkérezik. Milyen szép ez, ott lenn az ezüst folyómeder, megállni, belebámulni a természetbe. Persze, a Sturec, persze, kezdődik, muszáj kezdődni neki.. . abszurdum, belehasit valami hang a zúgásba: — nem járt arra soha? — Hogy?... mit?... persze, a Sturec, de­hogynem, sokat, télen, nyáron. — Akkor csak tudja, hol kezdődik? — Majd, majd. — Rosszkedvű, olyan kelletlenül válaszol? Mi baja? — Semmi, semmi, csak hajnal van, csak gyorsan kellett aludni, csak tizenegyre Pesten leszünk, útközben is dolgunk lesz. — Pedig milyen nagyszerű, igy utazni. — Igen, de én torkig vagyok vele, örökösen csak menni, sehol meg nem állni. Sok befejezet­len szó, mondat, semmi mélység, semmi meleg. Csak házak, hidak, utak, benzinkutak, pénz, hegyek, lejtők, kanyarok, ostoba gyalogjárók, ténfergő biciklisek és .. . ha maga is van, az más, most maga van, most magáért van ... igen, olyan a szénié, mikor kinyitja, mint egy sötét tó Afrika közepén. Olyan. Szókat szaggatott ki magából a férfi, mélyről szedte fel őket. — Mi ez? — szólt a leány. — Ja, ez ... ez egy falu. — Tehén... « — Tehén, a csordás szépen fújja .. !. — Most fújja ..!. — Most fújja? — Most nem. — Mikor fújja? — Mikor kihajt. — Mikor hajt ki? — Ilyenkor ... — Reggel, hajnalon. — Hová hajt ki? — A legelőre, onnan hozzák a tehenek a tejet. — Milyen érdekes. — Az. — Rózsahegyen megyünk át? — Igen/ — Jaj, de érdekes, átmegyünk a városon. — At. — Az egész városon? — Nem az egészen. — Jaj de szép." A férfi hallgatótt. Porfelhő kavargóit előttük, még csak a köde ért hozzájuk. — Autó. — Autó. — Utolérjük? — Ha tudjuk.' — Ha bírjuk. — Lehúzzuk? — Megpróbáljuk. * Már a sürü porban zúgott a motor, már ki­bontakozott előttük az autó. Még egy pillanat, már mellette rohannak, aztán megint levegő, nap, élet köszöntget. — Gyár? — Gyár. — Milyen érdekes, milyen gyár? — Rózsahegyi papírgyár. — Rózsahegy? — Igen. — Ilyen hamar? — Igen. — Jaj, Rózsahegy. Pompás. A rohanás meglássuk — Megállunk? — Benzint veszünk. Az álmos benzinest úgy kellett kirángatni a dunna közül, aztán, hogy kimérte a harminc li­tert, nem tudott száz koronából visszaadni és sorba költögette a házakat, mig előkerült. A férfi türelmetlenkedett. — Ennyi időveszteség.­— Olyan érdekes. Az Oszada völgyén zúgtak. Mind szükebb a völgy, mind frissebb hegyi színek, a sarjufaka- dás zöldje kivilágit a másféle zöld közül. Fehér torony . .. fenyvesek szaga, faluszag. tejszag . . . — Erre már nincs veréb. — Nincs? Miért? — Mert nincs gabonavetés. — Ez már a Sturec? — Még nem. A revucai népviselet szinessége mutatja ma­gát nagy darab duzzadó, pirosképü. egyenes dercku lányokon. A pruszlikon, a derékban, a szőke hajukban. Valamiért csomóba gyűltek. Ránevetnek fehér, nagy fogakkal az autóra. Karjuk hanyag hajlásba lendül. Köszöntik a hajnali utast. — Szép viselet. — Szép, jókedvű lányok­1 — Mondja, tulajdonképpen, mi az a Sturec? Patak, völgy? . — Hágó. — Magas? — Azt hiszem, ezerkét:, ráz, vagy dehogy is, ezertiz métet.' « Hirtelen kanyarodás, utána fahíd, aztán ős- falutipus. rendetlen. össze ■ ■'.'issza néző házak, álmos reggeli cigánytanya, utána szi Maszoros és megnehezül a gép járása, kapcsolni .Kell. hogy uj lendület ragadja tovább. Milyen egyszerű, hüü ... de marha vagyok, hát kezdődik, persze, ségeit, akkor Oroszország kötelessége, hogy Lengyelországot megtámadja, tenné­tatja az uj szövetség előnyeit és megálla­pítja, hogy Franciaország, Oroszország és

Next

/
Oldalképek
Tartalom