Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)
1935-04-21 / 94. (3646.) szám
1935 április 21, vasárnap. t»ra:gai-Ma<Aarh i rlap 7 Liívinov Parisban Mikor köteles Oroszország megsegíteni Franciaországot? Az uj szövetség egyes pontjai - Ha Lengyelország cserbenhagyja Párist Ha Németország támad - Ha Lengyelország megtámadja Csehszlovákiát Páris, április 19. A mai minisztertanács a francia—orosz szerződés részleteivel foglal- kozott, Litvinovot pénteken este, vagy szombaton délelőtt a francia fővárosba várják, ahol részt vesz azon a tanácskozáson, amelyen végérvényesen tisztázzák a szövetség pontjait, A Matin szerint tisztázni kell a kérdést, hogy a kölcsönös megsegítés milyen esetekre vonatkozik az orosz—francia szerződésben, Holnap dől el, vájjon a segélynyújtás automatikus lesz-e, vagy pedig a franciáknak és az oroszoknak előbb a népszövetségi tanács egyhangú határozatát kell kikémiök, mielőtt hadseregeiket kölcsönösen mozgósíthatják. Az Oeuvre részletesen beszámol arról a szövetségről, amely Franciaországot, Oroszországot és Csehszlovákiát egységbe fogja fűzni. Ha Németország megtámadja Oroszországot, akkor az utóbbi mindenekelőtt tájékoztatja a népszövetségi tanácsot. A népszövetségi tanács huszonnégy óra alatt dönt az ügyről. Ha nem sikerül egyhangú határozatot hozni, akkor Franciaországnak és Oroszországnak megvan a joga, hogy a népszövetségtől függetlenül hozza meg döntéseit. A lap szerint abban az esetben, ha a szerződő felek egyikét vagy másikát megtámadják, a népszövetségi tanács döntéséig jogukban áll egyesült erővel védekezniük. Ugyancsak az Oeuvre szerint a francia— orosz szövetség más részleteket is tartalmaz. Ha Németország megtámadja Franciaországot és Lengyelország nem teljesiti Franciaországgal szemben szovetségesi kötelesszetesen csak akkor, ha ezt Franciaország kéri. Ha Lengyelország Csehszlovákiát támadja meg, Franciaország Varsóban fölmondja szövetségét és Oroszországgal együtt megtámadja Lengyelországot. A legtöbb francia láp elismeréssel mélCsehszlovákia ma egyetlen blokkot alkot. A kisantant tegnapi tanácskozásain meghallgatta Benes külügyminiszter expozéját és hozzájárult a francia—orosz-csehszlovák szövetség megkötéséhez. Benes Genf- bői való elutazása előtt Litvinovval is tárgyalt a csehszlovák—orosz szerződésről. Szombaton parafálják az egyezményt? Pirié, április 19. A francia minisztertanács mai ülésén Laval külügyminiszter közölte, hogy Litvinov, az orosz külügyi népbiztos már ma délután Párisba érkezik és a francia-orosz megállapodás holnap, szombaton parafálható lesz. Valószínű, hogy Laval miniszter ilyen körülmények között tervezett moszkvai utazását csak május elején fogja végrehajtani. Az idegen állampolgárok jelentkezéséről szóló térvény egyelőre még nem lépett életbe Prága, április 18. A múlt napokban hirt adtunk arról, hogy a törvények és rendeletek gyűjteményében egyebek között az idegen állampolgárok jelentkezési kötelességéről szóló törvényt is kihirdették. Egyes lapok azt közölték, hogy a törvény kihirdetése napján életbe is lépett. Ez a híradás nem felel meg a valóságnak s az érdekeltek megtévesztésére alkalmas. Az említett törvény zárórendelkezése szerint hatályba lépése napját a kormány által kiadandó végrehajtási rendelet fogja megállapítani. Ilyen végrehajtási rendelet a mai napig nem jelent meg a törvénygyűjteményben s igy a törvény a mai napig nem lépett hatályba. A minisztertanács tegnapelőtt tartott ülésén az idegen állampolgárok jelentkezési kötelességéről szóló törvény végrehajtási rendeletével nem foglalkozott s igy egyelőre bizonytalan, hogy e törvényt a kormány mikor akarja végrehajtani. — A pápa áldását közvetíti husvétvasár- nap a rádió. Budapestről jelentik : Husvét- vasárnap délben tizenkét órakor a római Szent Péter-bazilikában szentmisét pontifikái a pápa. A mise második felében, félegy órakor áldást oszt. A pápai misét közvetíti a legtöbb prszág rádiója. Minthogy a magyar rádiónak már előzőleg összeállított műsorában erre az időpontra evangélikus istentisztelet közvetítését hirdetik, a pápai misét Budapest II. fogja közvetíteni. Az áldásosztást a magyarországi vidéki közvetítő állomások is kisugározzák. (Beszedett szélű kendő Irta! Zerdahelyi József 1. — Pontos vagyok? — barna ruhája összefeküdt az olajszinü bőrével és csak á két szeme világlott ki az egyféleségből, mint a gyermek szeme az aj játékra, mint az anyák szeme a bölcső fölött. A nagy túraautónak szólt a kérdés, amelyik abban a szempillantásban zúgott a kis kapu elé, ahonnan a lány kilépett. — Négy óra lesz két perc múlva —: bólintott a férfi. Még kimászott egy táska, aztán egy másik az álmos hotelszolga kezén és bekerült a kocsiba. ........ .. , — Indulhatunk? * Percnyi pontossággal robajlott el a jármű a kis park kanyargóin át, előbb a lankára rakott falu utján. ... — Rossz ut — mondja a férfi, ahogy a Vág- kaviccsal meghordott bogárhát rángatta a volánt a kezében. — Hány kilométer Budapest? — kérdezte a lány.-— Azt hiszem, kétszázhatvan. A Vág-hídon túl megálltak. — Nullára igazítom a kilométermérőt. Meglátjuk. mennyit mutat Pestig. Eddig ezerkétszáz méter lehet mögöttünk. Az országúton elkapta a motor a kocsit és a hajnál csendjében úgy búgott bele, mintha csúfot akarna tenni a nyári reggelen. Pedig az ott párázott előttük, buján és vemhesen, ott ragyogott a kék hegyek közé vájt tekenőben a Vág sodróvizén, a hajnali ég aranyán és kinálgatta magát a két embernek és megnevetett az autó ezüst veretén. — Látja? a hajnalt! nyárszineket. Érzi? A nyár leheletét! — Fázom — mondta a lány. — Éle van a szélnek — viszhangozta a férfi hangja. ■ * — A hegyvidék búzája, a nyúlánk rozs nyújtózkodott kétoldalt és hajladozott a reggelben. Harmatcseppeket sirt. Egy torony keresztje fényesedett ki a ködből, egy lompos kuvasz vágódott félre, paraSztaszszony meztelen lába szaporázott a porban, habos meleg tej párázott a zsétárjából, hangos libagágogás verődött hozzájuk, galambcsapat riadt szárnyra. Minden kép csak egy szemrebbenés. Mintha veszett ördögök ragadnák őket. A zugás meg nem áll és szinte viharrá fokozó- I dik. Egy éles kanyarodó és az égre mutató vonalak rajzolódnak eléjük. A gyárkémények. — Ez , Szentmiklós. — Az. — Nagyszerű. — Megálljunk?-— Nem ... nem . 1.!. rohanni . . . — Sietni kell, még jó darab ut. — Sturecre megyünk? — Igen. Besztercebánya ... — Én voltam Besztercebányán. Télen, hangverseny volt ott. — Igen? — A Sturecre is elvittek. — Igen? — Hol kezdődik a Sturec? — Hol kezdődik...? Adta vissza a szót a férfi és gond ütötte. Még soha sem gondolt igy rá ... Hol kezdődik? Gondolta, kezdődik? Egyáltalán kezdődik a Sturec? Hol is kezdődik egy ilyen hágó ... borzasztó, hol kezdődik, rettenetes, hát nem kezdődik, minek is kezdődik, de mégis . .. — Nem járt még arra? — ütötte homlokon a kérdés. Szerencse, hogy akkor suhant el mellettük a kis városi ház és valami rendőr gumibotja avatkozott bele és elfogyott a zuhanás, üresen szaladt a kocsi és haldoklótt a tempó. — A megyeháza! Az Audion!... de akkor már megint belefeküdt az utazás az útba és megint Vág-hid. megint házak, aztán kinyiló völgy, szélesség, előttük a különös gombáhegyek bibir- csós arca sütkérezik. Milyen szép ez, ott lenn az ezüst folyómeder, megállni, belebámulni a természetbe. Persze, a Sturec, persze, kezdődik, muszáj kezdődni neki.. . abszurdum, belehasit valami hang a zúgásba: — nem járt arra soha? — Hogy?... mit?... persze, a Sturec, dehogynem, sokat, télen, nyáron. — Akkor csak tudja, hol kezdődik? — Majd, majd. — Rosszkedvű, olyan kelletlenül válaszol? Mi baja? — Semmi, semmi, csak hajnal van, csak gyorsan kellett aludni, csak tizenegyre Pesten leszünk, útközben is dolgunk lesz. — Pedig milyen nagyszerű, igy utazni. — Igen, de én torkig vagyok vele, örökösen csak menni, sehol meg nem állni. Sok befejezetlen szó, mondat, semmi mélység, semmi meleg. Csak házak, hidak, utak, benzinkutak, pénz, hegyek, lejtők, kanyarok, ostoba gyalogjárók, ténfergő biciklisek és .. . ha maga is van, az más, most maga van, most magáért van ... igen, olyan a szénié, mikor kinyitja, mint egy sötét tó Afrika közepén. Olyan. Szókat szaggatott ki magából a férfi, mélyről szedte fel őket. — Mi ez? — szólt a leány. — Ja, ez ... ez egy falu. — Tehén... « — Tehén, a csordás szépen fújja .. !. — Most fújja ..!. — Most fújja? — Most nem. — Mikor fújja? — Mikor kihajt. — Mikor hajt ki? — Ilyenkor ... — Reggel, hajnalon. — Hová hajt ki? — A legelőre, onnan hozzák a tehenek a tejet. — Milyen érdekes. — Az. — Rózsahegyen megyünk át? — Igen/ — Jaj, de érdekes, átmegyünk a városon. — At. — Az egész városon? — Nem az egészen. — Jaj de szép." A férfi hallgatótt. Porfelhő kavargóit előttük, még csak a köde ért hozzájuk. — Autó. — Autó. — Utolérjük? — Ha tudjuk.' — Ha bírjuk. — Lehúzzuk? — Megpróbáljuk. * Már a sürü porban zúgott a motor, már kibontakozott előttük az autó. Még egy pillanat, már mellette rohannak, aztán megint levegő, nap, élet köszöntget. — Gyár? — Gyár. — Milyen érdekes, milyen gyár? — Rózsahegyi papírgyár. — Rózsahegy? — Igen. — Ilyen hamar? — Igen. — Jaj, Rózsahegy. Pompás. A rohanás meglássuk — Megállunk? — Benzint veszünk. Az álmos benzinest úgy kellett kirángatni a dunna közül, aztán, hogy kimérte a harminc litert, nem tudott száz koronából visszaadni és sorba költögette a házakat, mig előkerült. A férfi türelmetlenkedett. — Ennyi időveszteség.— Olyan érdekes. Az Oszada völgyén zúgtak. Mind szükebb a völgy, mind frissebb hegyi színek, a sarjufaka- dás zöldje kivilágit a másféle zöld közül. Fehér torony . .. fenyvesek szaga, faluszag. tejszag . . . — Erre már nincs veréb. — Nincs? Miért? — Mert nincs gabonavetés. — Ez már a Sturec? — Még nem. A revucai népviselet szinessége mutatja magát nagy darab duzzadó, pirosképü. egyenes dercku lányokon. A pruszlikon, a derékban, a szőke hajukban. Valamiért csomóba gyűltek. Ránevetnek fehér, nagy fogakkal az autóra. Karjuk hanyag hajlásba lendül. Köszöntik a hajnali utast. — Szép viselet. — Szép, jókedvű lányok1 — Mondja, tulajdonképpen, mi az a Sturec? Patak, völgy? . — Hágó. — Magas? — Azt hiszem, ezerkét:, ráz, vagy dehogy is, ezertiz métet.' « Hirtelen kanyarodás, utána fahíd, aztán ős- falutipus. rendetlen. össze ■ ■'.'issza néző házak, álmos reggeli cigánytanya, utána szi Maszoros és megnehezül a gép járása, kapcsolni .Kell. hogy uj lendület ragadja tovább. Milyen egyszerű, hüü ... de marha vagyok, hát kezdődik, persze, ségeit, akkor Oroszország kötelessége, hogy Lengyelországot megtámadja, tennétatja az uj szövetség előnyeit és megállapítja, hogy Franciaország, Oroszország és
