Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)

1935-04-21 / 94. (3646.) szám

fi 1935 április 21* vasárnap. Óriási választéki Legolcsóbb áraki Pausz T., Kosice Üveg — porcellán - villany csillárok! iiHii!i!iii!iiiii!iiiiiiiii!iiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimnmniniiHiHiinmiiinHiiiiiiniiiiiinfiiniiiiiiniiiiiimniitinifiiHiimiiimHmimiimiiimHi Modern képkeretezés, flvegezés HiiiiiiiHiuiuiiiiiiiimniniiiiiimiiiiiiiiiniiiiiiitiiiiu Telefon 2423 Alapítva 1833 gőbe®, amelyben a jog és erkölcs elvei nem csak köpenyegszerü frázisok, hanem tényleg rangban is megelőzik a hatalom parancsszavát. Jelszavunk: Nem engedni a törvényadita jogaink­ból, panaszainknak el nem némuló hangot adni, bármily áldozatokba is kerüljön az. Törvénytisz­telő ellenzék voltunk és vagyunk, a törvény alap- jáiról nem térhetünk el. Közjogi kritizáló és ha­tározott belpolitikai programmunk fenntartása mellett, — nem feledkezvén meg nemzetünknek magyarországi törzsével való kulturális összetarto- zandóságunk természetes tényóről. — a többi álla­mok kisebbségeivel fennálló szoros kapcsolataink ápolását is szem előtt tartjuk; ámde fokozottabb súlyt fogunk helyezni gazdasági erőink konzervá­lására, összpontosítására és kifejlesztésére. Ebben gyökerezik jövőnk. Dr. Kerekes István: Bízom abban, hogy Kárpátalján a mi magyar, ruszin és zsidó népünk most még fokozottabb mértékben ráeszmél arra, hogy csak a szilárd összetartásban és egyetértésben van erő és csak ezen az utón tud a politika terén eredményeket elérni. Ismerve népünk hangulatát, bátran ki­mondhatom, hogy a magyarság pártjai győze­lemmel kerülnek ki a választásokból. Dr. Halmi Béla: A választásoktól a magyar kisebbség nagy meg­erősödését várom. Hónapok óta szorgalmasan jár­juk a Bodrogköz és Tiszavidék kerületeit és sze­mélyes tapasztalatból győződtem meg, hogy a ma­gyarok csalódottan fordultak el a koalíció párt­jaitól. Most már szánják tévedésüket azok, akik a korábbi választásoknál nem haladtak együtt ve­lünk és a megtérők népgyüléseinken tömegesen je­lentkeztek a magyar testvérpártok zászlaja alá. Én azt hiszem, hogy nemcsak pártjaink magyar nemzeti programmja, de az a körülmény is bizto­sítja sikerünket, hogy egyrészt a gazda, másrészt a kereskedő és iparos, de a lateinar osztály is ke­serűen csalódott a kormánypártokban. Ennek alap­ján én a mai helyzetet a múltkori választásénál sokkal kedvezőbbnek tartom a magyarság két pártja számára. Meggyőződésem ezenkívül még az is, hogy a kvórum-törvény a zsidóság önérzetes részét a magyar nemzeti párt táborába fogja ve­zetni, mert látja, hogy a kvórum szerint a zsidó- pártra leadandó szavazatok tisztán a kormány­pártok erősítésére fognak szolgálni. Ezt semmi­képen sem akarják s ezért a magyerérzésü zsidók csak a liberális magyar nemzeti pártban fogják keresni s megtalálni helyüket. A magyar kisebbség politikája, mint eddig, úgy ezentúl is, reális alapokon fog nyugodni. Célkitű­zései az alkotmánytörvényen alapulnak, az ott le­fektetett elvekért küzdött eddig és fog küzdeni ezek utón is. Harcolni fog azért, hogy a köztársa­ságban az igazi demokrácia elvei érvényesüljenek. Küzdeni fog azért, hogy mindenki egyformán él­vezze a szabad polgár jogait, hogy egyformán ré­szesüljön az alkotmánylevélben biztosított jogok­ban, hogy az itt élő magyarság kultúrája épp úgy fejlődhessék, mint más népeké és hogy mindenki megtalálja itten az érvényesülés és megélhetés le­hetőségét. Ez az igazi reálpolitika, mert törvé­nyen alapszik és a magyar pártoknak csak ezt a programot lehet követniük. Petrásek Ágoston: A kisebbségek m,indáig megerősödnek, meged- zödnék a politikai harcokban; a világválság azonkívül megtanította őket számítóbb berendez­kedésre. Tünedeziik a patópáloe sülfigalaimbvárás s a xtamantáeiizamiB; igaz, hogy az idealizmus is lassan halványul, de ez nem olyan végzetes baj, mert a több kenyér és jog kivívásával visszatér az idealizmus is. Jogokat nem szabad feladná; a faji vedilés, elnemzetfenedés, a kocsonyás geuinc- telenség bűn. Nyomósán kell kihangsúlyozni azonban azt is, hogy a koinmányelleeesség nem ál- lamellenesség. Teljesítjük az állam iránti köteles­ségeinket, katonáskodunk, megfizetjük adóinkat, tiszteljük a törvényt, követeljük jogainkat.. Részt- veszünk jogaink feladása nélkül az aktív mun­kában a több és a jobb kenyérért. Pártlbi/veink ezerféle ügyesbajos dolgaiban eljárunk önzetle­nül és állandóan. Be kell kapcsolni a munkába a fiatalabb erőket. A különbözei nemzetek kultu­rális, gazdaságii közeledése kell, hogy meghozza p politikai kibékülést az igazság és szeretet alap­ján. Ez az egyetlen kiút a gazdasági és erkölcsi válságból. Bízom ebben a keresztényszooializ- nuusban. Jaczik Miklós: iparunk, kereskedelmünk, földművestársadiail- mumk súlyos gazdasági helyzetben van.. Ehhez még egy baj járul, amely bennünket, ruszin- szkóiakat érint. Nálunk a szőlőművelés nagy fon­tosságú, ennek kellene a kiszáradt gazdasági erek­be újabb friss vért szivattyúznia, azonban a kor­mánypártok nem hajlandók a szőlőkiuitura hóna alá nyulmi. A sok elemicsapás és a rossz bor- politika válságba sorod ja a szőlőtulajdonosokat s kény értelemmé teszi a szőlőmunkásokat. A súlyos gazdasági helyzet egy táborba fogja hozni a la­kosságot. Politikánk föladata az legyen, hogy erős összefogásba kovácsoljuk az itt élő ősflakó- kat. Az összetartás eszköz hamunk sikeréhez s az alkotmányt örvényben biztosított jogaink kivi- i Hm hozza meg számunkra a tisztességes ke­nyeret. % Dr. Alapy Gyula: Nézetem szerint a magyarság a mostani választá­son is megtartja politikai birtokállományát. A ma­gyar válasítótömegek gazdaságilag rosszabb sorban vannak, mint a legutóbbi választás alkalmával vol­tak. A kisebbségi politika célja: elviselhető élet­föltételeket teremteni, tehát a* itt élő magyarság knltnrális, gazdasági és politikai egyenjogúsítása a többi nemzetekkel a demokrácia elvei alapján. Dr. Salkovszky Jenő: A mostani választásoktól a magyarság ellenzéki pártjainak jelentős megerősödését várom. Az a folyamat, a melye Európaezerte a nemzeti gondolat reneszánszát eredményezte, — szüksége zerüleg éreztetni fogja hatását a magyar kisebbség so­raiban is és le fogja gyöngíteni a nemzetileg szín­telen, vagy éppen nemzetközi alapon álló pártokat. A magyarság helyzete a mostani választásoknál annyiban kedvezőbb, mert a magyar nép az el­múlt 16 év alatt igen sok tapasztalaton ment ké­részitől. Az eszmék kezdeti káoszából egy kristá­lyosodási folyamat indult, meg. E folyamat magvát a magyarságnak a realitások iránti érzéke alkotja, amihez a politikai tisztánlátás és saját helyzetének gondos megismerése járult. Ma már nem lehet a kisebbségi magyart konteeszólamokkal megtévesz­teni. A magyar kisebbségi politika legsürgősebb fel­adatát a magyarság minden téren való megszerve­zéséiben látom. Szemmel kell kisénnie a társadalmi élet minden jelenségét és minden megmozdulásánál Útmutatással, irányítással kell szolgálnia. A ma­gyarság gazdasági és szellemi birtokállományát nem csak megtartani, hanem gyarapítani kell. Legközelebbi célkitűzéseink: a közszabadságok és a kisebbségek jogainak kiszéleebitése. A gazdák helyzetének javítása, a mezőgazdasági érdekképvi­seletek kiépítése, a gabonamo-nopólium káros ki­növéseinek gyökeres reformja, a gazdaadósságok alapos és komoly rendezése. A kisiparos megsegí­tése olcsó kölcsön, nyersanyagok és olcsó munka­gépek nyújtásával. Az adók mérséklése, a beteg- segélyző pénztárak megreformálása és a pénztári választások mielőbbi elrendelése. A magyar ifjú­ságnak az állami alkalmazásokban való részesitése. A munkanélküliség csökkentése a beruházások és közmunkák megindításával. A magyar kultúra sza­bad kifejtése. Minden magyar községbe magyar is­kola. Elegendő közép- és szakiskola. Szűnjék meg a telepítés fajtája, de különösen a szlovák iskolák telepítése színmagyar községekbe. Ellenzéki párt­jaink taktikája csak egy lehet: Becsületesen védel­mezzük a magyar kisebbség érdekeit és minden­kit becsülettel fogadunk, aki felénk ilyen szán­dékkal közeledik. Nem vagyunk 1‘art pour Tart el­lenzék, de a taktikát Ézsautól tanulni — végzetes hibának tartanók. Dr. Teschler Antal: Aki tisztán lát, aki józanul gondolkodik, an­nak lelkiismereti kötelessége, hogy Szlovenszkó érdekében hűséges, becsületes munkát végezzen s most a választásokon olyan pártra szavazzon, amely minket, szlovenszkóiakat nemzeti, feleke­zeti és osztálykülönbség nélkül egyesit s amely politikai tábor oly férfiakat küld a törvényho­zó testületekbe, akiknek tudásáról, meg nem al­kuvó jelleméről, bátorságáról, önzetlen és fá­radhatatlan munkásságáról meggyőződhettünk. Dr. Aixinger László: Mindig bizom és mindig hiszek abban, hogy igaz ügyek el nem bukhatnak. A mostani vá­lasztásokon az itteni magyarság és őslakosság választ ad arra a kérdésre is, hogy meg van-e elégedve a kormánypártok szilovenszkói és kár­pátaljai politikájával, őszinte, határozott választ várok, tehát táborunk jelentékeny megerősödé­sére számítok. Követeléseinket, programmunkat röviden sű­ríthetem össze: Teljes egyenlőséget akarunk nemcsak a kötelességek terén, de a jogok tekin­tetében is minden téren. Dr. Turchányi Imre: Optimizmuséul tekintek a választásúik elé. A kisebbségi frontnak és főleg a magyar kisebb­séginek lényeges megerősödiéisét várom. A válasz­tók nagy többsége az elmúlt 15 év alatt immár kitapasztalta a kisebbségi vizeken halászó más pártok nagy ígéreteinek kongó ürességét. Ezt az 'ellenpártok is érzik és ezért gueriilla haro$ emlé­keztető taktikával majdnem miimidegyik külön magyar, illetve kisebbségi tagozatnak a szerve­zésével és a legszentebb jelezavakn a.k (mint pL a katolicizmusnak) teljesen jogosulatlan és miaudén skrupulus nélkül! felhasználósával igyekeznék ellensúlyozná. Ez a taktikájuk azonban a nép jó­zanságán, éberségén és tapasztalatain kétségte­lenül meg fog törni. A választás után a kisebb­ségi politika legsürgősebb és legfontosabb fel­adatának még mnnidiig az autonómista front ki­építését tartom, mert. csak ezen az utón érhető el a legkiáltóbb gazdaságii és kulturális sérelmek átfogó orvoslása. A kisebbségi feiadatkomiplcxium egész terjedelmére itt helyszűke miatt niem téphe­tek ki, csupán példaként említem a légién ye- sebbek közül a minél több. munjkaalikaloax létesí­tését, közmunkák kisürgetéisét, az adók és szociá­lis terhek messzemenő csökkentését, a helytelen, Nagy szivárog vagyok. Reggeltől estig, éjféltől hajnalig füstölög szájamban a szivar meg a pipa. Akármilyen keserű és savanyu is, akárhogyan émelyit és szédít is a dohány, rendületlenül szívok. Ha büntetésnek mérték volna rám ezt a szörnyű napi adagot, régen kétségbeestem volna már és ke­gyelmet kérnék. Csak azért bárom ki, mert azt hi­szem, hogy élvezet. # Sok gyanakodó és bizalmatlan embert ismerek. Valamennyi között Jutka néném a legkülönb. Ami­kor elveszett bundáját visszakapta a rendőrségen, nem fizette ki azt a szerény jutalmat, amellyel a becsületes megtalálót kecsegtette. Egy kicsit cso­dálkoztam kicsinyességén, de ő vállát vonogatta csak és megmagyarázta: — Úgy sem adják oda neki. # Sztambulban gyakran kimentem a csodálatos eju- bí temetőbe. Kis kávéház volt a temető szomszéd­ságában, mostanában rombolták le, házat építenek helyére. Pierre Lotinak kedves volt ez a kávéház, sok iró fordult meg benne. Magam is ültem ala­csony díványán, két-három csésze fekete-kávét it­tam és leszívtam egy nargilét. Fehérszakállas öreg bölcs volt a kávéház gazdája. Amikor megkérdez­tem tőle, mit fizetek, ravaszul nézett rám hófehér szemöldöke alól és azt kérdzete: — Mennyit ért meg neked? # Az uj gazdag rohamosan hizik, cukor-bajt kap, a pénzzel egyzütt megszerzi a gazdag ember ki­váltságos betegségeit is. A jóléthez megszerzi ma­gának a rosszullétet is. # A gyakorlati ethnográfia ellenőrizhetetlen ada­tai szerint a zsidók élelmessége elhalványul az ör­mények ravaszsága mellett. De tiz örmény sem fog ki egy perzsán. A perzsa viszont jól tenné, ha át­jönne Európába és tanulna az agyafúrt levanteitől. A levanteiek pedig azt mondják, hogy a máltaiak nem tisztességes emberek. mezőgazdasági intézkedéseik orvoslását, a kuiltu- ráliis sérelmek megszüntetését, iskolánuik biztosi- tását, megerősítésiét és a fejlesztésiéit, a kisebbségi ifjúság legalább arán yszám árnak megfelelő elhe­lyezését az állami állásokba®. A kisebbség min­dé® sérelmének és kívánságának a ti összes szám­ba jöhető tényezők'ben való alapos és gyökeres tu'áaitO'sAtásáit. R. Vozáry Aladár: A most elmúlt hat év alatt Ruszinszkóban a ma­gyarság politikai mentalitása határozottan a ma- gyar-őslakó szellem és felfogás megerősödése felé tendál. Ennek a magyar kisebbségi politikára néz­ve rendkívüli és kedvező jelentősége van. Ifjúsá­gunk sok, legtöbb vonatkozásban jóakaratu, de eredményre nem vezethetett kísérletezés után kénytele® volt belátni, hogy csak a magyar kisebb­ség szükségszerű ellenzékiségének utjain járva küzdhet s végezhet eredményes munkát. A magyar kisebbség falusi földmunkás- és munkás-tömegei csalódva a kormánypártok másfélévtizedes Ígérge­téseiben belátták, hogy a napszámos és nincste­len falusi, dolgozó földműves és munkás magyarok a maguk érdekeit is csak az általános magyar ki­sebbségi élet keretében biztosíthatják és vívhat­ják ki. A kisebbségi magyarság közéletéből és együtt­érzéséből ki kell küszöbölni mindent, ami egysé­günkben ellentét, választő ok lehet, — s kisebb­ségi magyarság közszellemét olyanná kell tenni, hogy a magyar nyelvű és magyar kultúrájú zsidó- vallá6uak a kisebbségi magyarságban érezzék s tudják legközelebbi hozzátartozóikat! A magyar kisebbségi politika mai feladata: — nemzetileg még öntudatosabbá tenni a magyar ki­Ugyanez az ethnográfia állapítja meg azt Is, hogy a világ leglustább embere a portugál. Hazár ját annyira megfekszi a lustaság, hogy a 12 kilo­méteres ágyúgolyó náluk csak tiz kilométerre visz. # Életem legbecsületesebb emberével a Balkánon találkoztam. Porkoláb volt a fogházban, ahol politikai foglyokat őriztek. Egy este beszállították a fogházba az el­lenzék vezérét A rendőrminiszter személyesen ajánlta a veszedelmes foglyot a porkoláb figyelmé­be. — Vigyázz, hogy ez az ember kárt ne tegyen magában. Jelentősen nézett a porkoláb szemébe és kezébe nyomott egy kis rézpénzt Reggel az ellenzéki vezért holtan találták cellá­jában. A readőrminiszter megint a zsebébe nyúlt, de * porkoláb elhárította: __ Köszönöm, tegnap este megkaptam már. # A párisi kávéházban leült mellém az emigráns újságíró. Nagyon izigatott volt, el is érzékenyedéit egy kicsit — Tizenöt éve nem voltam Budapesten. Szabad valamit kérdeznem? — Tessék. — Megvan még az Otthon írók és hírlapírók kö­re? — Hogyne volna meg. — És mondja kérem. . . ott van még a régi fő­pincér? # Humorista barátom, a nagy ember a halállal ví­vódott. Agya mellett ültem. Néha rám nézett, szóra nyi­totta száját de rögtön meggondolta magát. Elmo­solyodott egy kicsit, fejét rázta és halkan mondta: — Nem, nem ... ez sem elég mulatságos . . . Ezt többször is ismételte. Végre megkérdeztem tőle: — Min töröd a fejedet? — Utolsó szavaimon. sebbeégi tömegeket, — ifjúságunkat teljes mérték­ben bekapcsolni és beszervezni a magyar kisebb­ségi politikába, — politikai szervezettségünkben és annak képviseletében a föld és munka magyar tömegeinek nagyobb szerepet adni. % Dr. Kátra Kálmán: A kereeztényszocialieta párt tömegeit nem jelsza­vaik, nem demagógia, hanem acélkaposok: a keresz­tény világnézet és a kisebbségi magyar élet jobbá- alakitáeának célkitűzései forrasztják össze. Az eszme és a sorsközösség által kialakítóit egységet szokványos propagandával és módszerékkel meg­bontani nem lehet s ezért hiú reménységet táplál­nak azok, akik a keresztényszocialista párt sorait a választásokra megbonthatóoak hiszik. A keleti országrész pártéletének ütőerén tartom a kezem. Az ütőér erősen, egészségesen, tettekre vágyóan ver. Szívesen erősítem meg a híradásokat: a keresz­tényszocialista párt itt Keleten is nyugodtan tekint a választások elé, mert erősödéssel számol, — ami győzelmet jelent. A kisebbségi politika feladatait, célkitűzéseit a kisebbségek tényleges életsorsa és közjogi viszo­nyai determinálják. Legaktuálisabb feladatiként a gazdasági és kulturális önvédelmi rendszer tovább­fejlesztése, hafcéképes kiépítése jelentkezik. S tá­borunkban mindenki tudja, hogy ezért, nemzeti ki­sebbségi jogainkért, hitünk védelmeért és a min­dennapi kenyérért indulunk a választási harcba. r Csak röviden Irta: Heltai Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom