Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)
1935-04-14 / 89. (3641.) szám
1935 április 14, vasárnap ^RA:GAI-MAGtARHlRlkAI> 15 Megkezdődött a prágai gazdasági konferencia Prága* április 13. A regionális gazdasági testületek által .rendezett úgynevezett egészállami gazdasági konferencia Masaryk köztársasági elnök védnökségével ma megkezdődött. A tanácskozásokon 800 delegátus vesz részt a köztársaság minden részéből. A konferencia albiKÖVETELÉS: 1930 készpénz és azonnal esedékes követelések 344,16 devizák 14,14 válték 816,96 értékpapírok 243,67 részesedések 114,80 adósok 1979,97 egyéb aktívák 170.41 TARTOZÁS: részvénytöke 298,40 tartalékalap 155,13 külön tartalékalap 17,81 betétek 2277,51 hitelezők 832,95 egyéb passzívák 102,33 mérlegösszeg 3684,13 Likviditás I. 11.52 Likviditás II. 37.63 A mérlegek elemzésénél feltűnik mindenekelőtt az alaptőke erős visszafejlődése. Az összalaptőkéből nem kevesebb mint 115 millió, tehát több mint egyharmada (pontosan 38£%-a), veszett el. Ehhez járul még, hogy a tartalékalapok 64.77 millió korona (41.7%), a külön tartalékalapok pedig 3.90 millió korona (bb. 20%) erejéig lettek igénybe véve, úgyhogy a bankok sajátjukból összesen 183.67 milliót voltak kénytelenek szanálási célokra fordítani, nem számítva a bb. 70 milliót bitevő állami segélyeket. A sziovenszkói bankok passzív-üzleteinél megáilapitható, hogy a betétek 608.35 millióval megrogytak, megfelel az összbetétek 27.1%-ának. A hitelezők (folyószámla) állagában 223.92 millió erejéig (26%) történtek visszafizetések. Ezen két tétel összesen 832.25 milliót tett ki, úgyhogy a gazdaság válság a közönség megtakarított és a bankoknál elhelyezett pénzének éppen egv harmadát emésztette fel. Ekkora arányokat a történelmi országok egyetlen kerülete sem mutat fel, mert ott a logrosz- szabb esetben is a betéteknek csupán egy negyede emésztődött fel. Ha figyelembe vesszük még az alaptőkéknél és a tartalékoknál eszközölt leírásokat is, úgy 1015.9 millióra tehető az a tőkeösszeg, mely a 12 vezető sziovenszkói banknál a gazdasági válságnak áldozatul esett. Ugyanezen bankok aktív-üzleteinél szembe ötl'ik váltótárca 43.8%-os összezsugorodása: a váltóhitelek 816,98 millióról 458,46 millióra építtettek le, ami persze nem csupán a bankok csökkent hitelnyújtási-készségével, hanem azzal is össze függ, hogy a gazdaság a válság, a termelés és a kereskedelem nagy visszafejlődése miatt kevesebb hitelt igényel. Az értékpapíroknál, átmeneti csökkenés után, bizonyos szaporulat mutatkozik, ami nem újabb tőkeképződés eredménye, hanem a munkakölcsöu-jegyzésből és abból adódik, hogy a kötvények teljességükben a közöuség körében elhelyezhetők nem voltak. Ipari és egyéb vállalatokban fennállott részesedéseiket a bankok több mint egy harmaddal építették le: igyekeztek a hasznot nem hajtó, legtöbb esetben vesztességgel dolgozó vállalkozásokban való érdekeltségeiket feladni. Az adósok tétele 570,75 milliós csökkenést mutat (28.7%): a betétek visszafejlődése miatt a bankok részben kénytelenek voltak a hiteleket felmondani és részben igyekeztek fizetési készségüket fokozni, zottságai reggel kilenc órakor ültek össze. Holnap a képviselőház üléstermében tartják a konferencia plenáris ülését, melyet a kormány képviseletében Malypetr elnök nyit meg. A tanácskozások egyik főcélja a gyáripar és a mezőgazdaság érdekei közötti ellentétek elsimitása. 1931 1932 1933 . 1934 225,65 219,44 178,64 147,37 7,03 5,31 4,15 1,44 739,95 606,90 510,13 458,46 240,45 227,27 325,12 325,29 117,84 92,45 73,27 71,50 1869,18 1691,07 1423,47 1409,22 187.10 192,75 195,73 206,22 298,40 225,60 192,50 183,40 169,32 125,80 104,83 104,55 19,94 16,03 17,33 19,04 2119,54 1945,47 1687,87 1669,19 689.64 641,94 61(3,22 609,03 90,90 80,34 61,65 3431 3887,24 3035,18 2710,51 2619,50 százalékban 83 8.7 73 6.5 34.6 31.7 29.7 » 26.6 máT csak ezért is, mert sok hitelezési ügylet az adós fizetésképtelensége miatt nem volt likvidálható. A készpénzkészletek és az .azonnal- esedékes követelések tételének nagymérvű ösz- szezsugorodása lényegesen leszállította a bankok készfizetőképességét: míg ugyanis 1930-ban a készpénzkészletek és az azonnal folyós kinnlevőségek az összes betéteknek 11.52%-át tették ki (I. fokú likviditás), addig ez most csupán 6.5%-ot ér el. Prága, április 13.. Többizben beszámoltunk arról, hogy a Gabonatársaság egyes bizományosai különböző módon megkurtitják a gazdákat. A panaszokat eljuttattuk a Gabonatársasághoz, ahol minden alkalommal megígérték, hogy az ügyben szigorú vizsgálatot indítanak és arra utasítják bizományosaikat, hogy a társaság utasításait, valamint a gabonamonopóliumról szóló kormányrendélet rendelkezéseit a legszigorúbban betartsák. A panaszok ennek ellenére sem szűntek meg, ami Füssy Kálmánt, a magyar nemzeti párt szenátorát arra indította, hogy egy konkrét eset kapcsán a földművelési miniszterhez intézett kérdés alakjában az alábbi panaszt emelje: — Balázs István farnadi lakos eladásra szánt árpakészletét szabályszerűen, ajánlási ivén ajánlotta fel s ezt az Agrasol farnadi lerakatá- nak 7526. számú iratával tudja igazolni. A felajánlás 40 métermázsa árpára szólott. Április 2-án kellett volna átadni ezt az árpát az Agre- sol farnadi megbízottjának, Schwartz Henrik ügynöknek, aki azonban különféle kifogásokkal megtagadta az árpa átvételét. Balázs István kérte ajánlata visszaadását, nevezett kereskedő az üzlettől csak úgy volt hajlandó elállani, ha Balázs métermázsánként 8 koronát fizet. Ugyanezért az árpáért, amelyet a Schwartz-cég nem akar átvenni, a Szőllősi és Ábeles-cég ab Párkány 110 koronát hajlandó fizetni. Az Agrasol párkányi járási megbízottja ugyanezért az árpáért ab Párkány 102 koronát hajlandó fizetni. Érthetetlen, hogy a Gabonatársaság árai között ugyanannál az árunál ilyen jelentős árkülönbségek legyenek. Lényegesen leromlott a készpéiukésadetek, az azonnal esedékes követelések és a váltóknak a betétekhez való viszonya (II. fokú likviditás) is, mert mig ez 1930-ban még 37.63%-os volt, addig ez ma már csak 26.6%-os. A valóságban a helyzet kétségtelenül még kedvezőtlenebb, mert a váltók jó részé (agrárhiteleid) egyáltalában nem hajtható be, jórésze pedig csak nehezen és hosszabb idő múlva. A sziovenszkói takarékpénztáraknál, számszerint 9, a betétállomány az 1931-iki állapothoz (346,10 millió) képest kb. 35 milliós emelkedést mutat. Ez azonban távolról sem jelent uj, tényleges tőkeképződést, valamint nem jelenti azt sem, hogy a bankoktól ide vándoroltak volna el takarék- betétek. Ezen, a takarékpénztáraknál észlelt betétgyarapodás ugyanis nem egyéb, mint a tökének éppen két évi kamathozadéka, vagyis nem jelent a termelési processzusból eredt uj tőkét. A sziovenszkói hitelszövetkezeteknél az 1930-iki betétállomány (736,0 millió) 1932-ig 72,7 millióval (808,7 millióra) gyarapodott, ami ismét csak a tőke két évi kamathozadékának felel meg. 1933-ban a betétek 15,1 millió erejéig már tényleges csökkenést mutatnak (793,6 millióra), összefoglalásképpen megállapítható, hogy mig a gazdasági válság előtt valamennyi betét (beleértve a folyószámla-betéteket is) összesen 4192,56 milliót tett ki, addig 1934 harmadik évnegyede végén ezen összbetét- állománv már csak 3453,2 millióra rúgott. Végeredményben tehát valamennyi pénzintézetnél az összes betétekből 739,3 millió tőke fogyott el. Ezen összeg jelentősége annál nagyobb, ha figyelembe vesszük, hogy az összehasonlithat- lanul gazdagabb Csehországban az összes betétek csak 5%-os csökkenést mutattak fel a sziovenszkói majdnem 15 %-os leapadással szemben. Ha tekintetbe vesszük végül, hogy Csehországban csak a takarékbetétek (a tényleges megtakarítások) kib. 35 milliárdot, Morvaországban pedig kb. 10 milliárdot érnek el, tehát a sziovenszkói összes betéteknek (takarékbetétek és folyószámlabetéteknek) kb. tízszeresét, illetőleg háromszorosát teszik ki, tisztán látjuk,’ hogy a vagyonosság, a jólét, az ország nyugati részétől kelet felé mily rohamosan száll alá. Kitűnik ez a fejkvóta alakulásából is: Szlovenszkón az ösz- szes betéteidből egy lakosra átlag 680 korona jut, a történeti tartományokban a fejkvóta átlagban pedig kb. 3000 korona, tehát majdnem ötször akkora. MÉSZÁROS HUGÓ. Mint érdekességet említem, hogy a párkányi Szőllősi és Ábeles-cég egy másik ajánlata szerint 105 koronát hajlandó fizetni ugyanazért az áruért ab Párkány. — Kérdem a földművelésügyi miniszter urat: — Van-e tudomása arról, hogy a Gabonatársaság ügynökei, megbízottai elsősorban maguk járulnak ahhoz, hogy c társaság törvényes feladatainak teljesítésében zavarok álljanak elő? — Mit szándékszik tenni a földművelésügyi miniszter ur a vázolt visszásságok megszüntetésére? (Átszervezik a német-csehszlovák kereskedelmi forgalmat.) Husvét után német-csehszlovák viszonylatban kereskedelmi tárgyalások indulnak meg, hogy a mai árucsereforgalmat átszervezzék. Csehszlovákia ugyanis állandóan többet exportál Németországiba, mint a mennyit onnan importál. Emez "aránytalanság következtében a német-csehszlovák kliringforgalom mérlege már 350 millió koronás aktívumot tartalmaz Csehszlovákia számára és a kliringforgalom kívül befagyott csehszlovák követelések összegét 250—300 millió koronára becsülik. Németország nem fizet devizával az importált áruért, hanem exporttal fizeti meg az importot. Csehszlovákia számára nincs más hátra, mint a Németországba irányuló kivitel lefékezése, vagy a németországi cikkek behozatalának fokozása. Más mód nem kínálkozik, a Németországban 'befagyott követelések likvidálására. A német- csehszlovák kereskedelmi viszonyt, hír. szerint, délszláv mintára olyképpen kívánják átszervezni, hogy az importőrök az exportőrök terhére prémiumot kapnak. Sdovenszkó válság-veszteségeinek adatai A pénzintézetek mérlegszámának keresztmetszete Pozsony, április 13. Az alábbi táblázat Szlo- venszkó 12 vezető bankjának (melyek az összes sziovenszkói bank-alaptőkék 80%-át képviselik és amelyekre az összes takarékbetétek kb. 76%-a esik) mérlegszámláit foglalja össze és pedig. 1930-tól 1938-ig évzáró mérlegszámlákat, 1934-re pedig a harmadik évnegyed mérlegeit (millió koronában)’. Parlamenti panatz a Gabonatártaiág bizományosai ellen Mit kapunk a valutákért’ Prága, április 13. 100 pengőért .............................. 446.— 10 0 schillingért ......................... 456.50 10 0 zloty ért .............................. 450.25 10 0 lejért ............................ . 15.45 100 márkáért.............................. 898.— 100 dinárért .............................. 53.45 10 0 svájci frankért.................... 773.— 10 0 francia frankért.................... 157.80 10 0 belga frankért ..... 404.— 100 líráért ................................... 203.40 100 holland forintért .... 1607.— 1 amerikai dollárért .... 23.65 1 angol fontért ......................... 115.50 Mit fizetünk a valutákért? Prága, április 13. Kő 100 pengőért .............................. 449.— 100 schillingért ...... 459.50 100 zlotyért ....... 453.25 100 lejért ................................... 15.75 100 márkáért ....... 902.— 100 dinárért .............................. 53.85 100 svájci frankért.................... 776.— 10 0 francia frankért ..... 158.40 100 belga frankért ..... 406.— 100 líráért .................................. 204.60 100 holland forintért .... 1613.— 1 amerikai dollárért .... 23.85 1 angol fontért......................... 116.50 (Mé rsékelten megszilárdult a világpiacok irányzata,) A Csehszlovák Nemzeti Bank tanulmányi osztályának jelentése szerint e világpiacok áruindexszáma a következőképpen változott (1927 január == 100): manitóbabuza 34.75 (előző héten 34.18), rozs 32.08 (31.74), cseh cukor ab Hamburg 18.28 (17.48), centrifugál nádcukor ab Newyork 42.45 (40.88), amerikai gyapot 52.19 (52.58), Tops-gyapju 31.90 (31.89), standard réz 32.52 (31.69), petróleum 46.70 (46.70), príma juta 32.28 (31.75), kávé 27.39 (27.96). cipőtaLpbőr 44.36 (45.77), angol borjubőr 49.33 (4922), admirality second szén 51.18 (51.65). (Bafa a munkanélküliség leküzdéséről.) Bafa János, a Bafa-müvek főnöke tegnap előadást tartott a gyáriparosok prágai klubjában. Abbeli meggyőződésének adott kifejezést, hogy a munkanélküliség enyhülését csak a termelés ökonomizálása révén lehet elérni. Igen fontos kérdés a forgalmi ügyek rendezése, mert ezen a téren Csehszlovákia mögötte áll a nyugati államoknak. A kormány nincsen tisztában néhány fontos kérdés összefüggésével, illetve a sok elmélet következtében nem jut a tervszerű intézkedések foganatositásához. Az ezen a téren észlelhető vacuum egyes esetekben azt a hitet kelti, hogy a tervszerűség a közgazdaság kisajátítását jelenti. Bafa előadásában kitért arra az állításra, hogy a Bafa-vállalat olyan cikkeket is gyárt, melyeknek semmi közük a cipőgyártáshoz, a vállalat fő termelési cikkéhez. Kijelentette, hogy a vállalat csupán olyan cikkeket gyárt, melyek a főcikk produkcióját olcsóbbá teszi. A Bafa-üzem racionálisan dolgozik, aminek legjobb példája az a tény, hogy még a fürészport is fölhasználja s fürészporral, valamint egyéb hulladékkal füti kazánjait 6 ezzel több ezer koronát kitevő megtakarítást ér el. (Megszilárdult a holland forint.) A mai prágai devizapiacon Amszterdam 0.50, Milánó 0-50, London 0.50 és Helsingfors 0.025 koronával megszilárdult. D: zi,g 1, Brüsszel 0.25 és Newyonk 0.50 koronával lanyhult. (Késik a gyárvállalatok javitómühelyeinek tilalmáról szóló javaslat.) A kereskedelmi minisztérium körlevélben értesítette, a cipészek ipartestületeit, hogy a gyárvállalatok javitómühelyeinek tilalmáról szóló törvény- javaslatát elkészítette és saját hatáskörében mindent el fog követni, hogy a javaslat mielőbb törvényerőre emelkedjék. A minisztérium eddig nem terjesztette a nemzetgyűlés elé a javaslatot s immár bizonyos, hogy a javítóműhelyek tilalmáról szóló javaslatról már csak a választások után összeülő uj parlament határozhat. (Szőllészeti és gyümölcsészeti szaklap jelent meg Beregszászon.) Tudósítónk jelenti: „Szőllő — Bor — Gyümölcs4' címen szőllészeti, borászati és gyümölcsészeti szakközlöny jelent meg Beregszászon dr. Kovách Béla szerkesztésében és Vincze Hugó kiadásában. A huszonnyolcoldalas, ízléses kiállítású lap a szőllő és a gyümölcs minden problémájára kiterjeszkedő cikkeket, tanulmányokat tartalmaz, foglalkozik a szőllőbirtokosok szervezésének kérdésével és a ,,Hegyaljai szüret" mintájára „Kárpátaljai Szüret" megrendezését propagálja. A lap szerkesztőbizottságának a ruszinszkói szőllő és gyümölcstermelők legjobbjai a tagjai. A kitűnő folyóirat egyedüli magyarnyelvű szakközlönye a ruszinszkói és sziovenszkói szőllőtermelőknek. (Állatvásári bír.) A hétfői prágai állatvásár várható fölhajtása a vásárpénztár igazgatóságának je- ’entése szerint 750 vágómarha, 2000 belföldi hússertés és 900 külföldi hízott 6erté
