Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)
1935-04-14 / 89. (3641.) szám
1935 április 14, vasárnap 3 Elhatározták a középeurópai konferencia összehívását Stresa, április 13. A csehszlovák távirati iro- da jelenti; A konferencia szombaton Ausztria, Magyarország és Bulgária fölfegyverzésével foglalkozott. Az általános vélemény szerint az érdekelt hatalmakra bízzák, hogy ebben a kérdésben közvetlen tárgyalásokat folytassanak a nagyhatalmakkal. A Béccsel szemben követett német politika miatt a hatalmak Ausztria felfegyverzését külön problémaként kezelik. Az olasz, angol és francia delegátusok ma a középeurópai konferencia összehívásával is foglalkoztak. E konferenciát valószínűleg Rómában tartják meg. A békeszerződések revíziójának kivételével valamennyi középeurópai kérdéssel foglalkozni fog. összehívására csak Laval Moszkvából való visszatérése után kerülhet sor. A konferencia Olaszország, Franciaország, Németország, a kisantant, Magyarország, Ausztria és Lengyelország venne részt. Megfigyelőként esetileg Anglia és Svájc is megjelenne a tanácskozásokon. „Lefegyverzési konferencia" helyeit „biztonsági konferencia" A konferenciához közelálló körök valószínűnek veszik, hogy a német külpolitikában történt tegnapi változás szükségessé fogja tenni az uj konferencia összehívását, amelyen a három Stre- sában tartózkodó hatalmon kívül Németország, Oroszország és Lengyelország is részt venne. Mint jelentettük, ezt a konferenciát valószínűleg Londonban tartanák meg. Napirendjén elsősorban a keleti államok támadást kizáró szerződése szerepelne, továbbá Németország genfi visszatérésének problémája. Mussolini terve állítólag az, hogy a folyó ügyek sikeres megoldása után a lefegyverzési konferencia is folytassa munkáját, de e nagy és hosszantartó tanácskozásnak a neve ne legyen többé „lefegyverzési konferencia", mert ez a fogalom kompromittálva van, hanem kereszteljék át ,általános biztonsági konferenciának". A tárgyalások központját Géniből átvinnék Londonba. A szombaton délután Berlinből érkezett JelenI tések szerint Berlinben feszülten várják a „középeurópai be-nem-avatkozás" fogalmának de- I finicióját. Mint ismeretes, ezt a meghatározást Berlin kérte Rómától, mert német vélemény szerint lehetetlen be nem avatkozást kérni a birodalomtól ugyanakkor, amikor Olaszország minduntalan és állandóan beavatkozik az osztrák bel- ügyekbe. A holnap vagy holnapután Berlinbe érkező olasz definíciótól függ, vájjon Németország beleegyezik-e a középeurópai konferencia megtartásába, vagy sem. Csendes német-angol tárgyalások Stresaban általános feltűnést keltett, hogy Anglia a Lago Maggiore szigetén ülésező háromhatalmi konferenciával egyidejűleg folytatta berlini tanácskozásait. Csak ezeknek az angol—német tanácskozásoknak volt köszönhető, hogy Sir j Simon Newton berlini angol ügyvivő révén az utolsó pillanatban el tudta érni, hogy a birodalom lényegesen megenyhitse eddigi fölfogását. A német külpolitika meglepő fordulatát a Havas-ügynökség munkatársa szerint a következőképpen sikerült elérni: Newton berlini angol ügyvivő pénteken délelőtt megjelent Neurath birodalmi külügyminiszternél és rámutatva a stresai tárgyalásokra, azt kérdezte, hogy milyen álláspontot foglal el Németország, ha a többi nagyhatalom Németország kihagyásával megköti a keleti paktumot? Neurath gondolkozási időt kért, mielőtt válaszát megadja. A német külügyminiszter azonnal Hitlerhez ment, újból megtárgyalta vele a sdtttt Álláspontot, majd megadta a kedvező választ az angol ügyvivő^ nek, aki táviratilag azonnal értesitette Sir Simont az eredményről. Hir szerint Németország régen készült arra, hogy az utolsó pillanatban megadja beleegyezését a keleti kaptum meg nem támadási szerződés megkötéséhez. Amikor Franciaország és Szovjetoroszország április 9-én szövetséget kötött, valószínűleg már tudta, hogy a megoldás ez lesz. Anglia kezdettől fogva a közvetítő sze- l repet játszotta Németország és a hatalmak között és Stresaban is ugyanazt tette. Kizárólag Anglia közbelépésének köszönhető, hogy sikerült megtalálni a megoldó formulát. 1 nagyhatalmak beleegyeznek Magyarország, Ausztria és Bulgária fegyverkezésének bizonyos fokú felemelésébe Stresa, április 13. A Havas-ügynökség munkatársa úgy értesül, hogy a dunai paktumban érdekelt államok konferenciáját május 20-ra hívják össze. A konferenciára Ausztriát, Németországot, Csehszlovákiát, Jugoszláviát, Francia- országot, Lengyelországot, Romániát, Magyar- országot és Olaszországot hívják meg. Beavatott körök szerint végérvényes döntés még nem történt az uj középeurópai konferencia ügyében, de több, mint valószínű, hogy annak színhelye Róma lesz. A konferencia főproblémája Ausztria függetlenségének garantálása. Nagy- británnia, Franciaország és Olaszország nem tűri, hogy Ausztria belügyeibe bármilyen állam beavatkozzék* A három nagyhatalom ma délután Stresaban megegyezett abban, hogy beleegyezik Ausztria, Magyarország és Bulgária fegyverkezésének bizonyos fokú fölemelésébe. A konferencia . szombat délelőtti ülésén Mussolini hosz- szabb expozét mondott Ausztria, Bulgária és Magyarország fegyverkezéséről. Benes Genfben Hendersonnal tárgya’ Genf, április 13. Benes külügyminiszter szombaton délben Kucera követségi tanácsos társaságában Genfbe érkezett. Megérkezése után azonnal megbeszélést folytatott Hendersonnal* a lefegyverzési konferencia elnökével. Varsó, április 13. Beck külügyminiszter ma Genfbe utazott. A ráró kommüniké Stresa, április 13. A szombat délelőtti ülésen Mussolini hangsúlyozta, hogy Németország fegyverkezésére való tekintettel helyes volna a középeurópai államokat, főleg Ausztriát, szintén felfegyverezni. A brit delegátus rokon- szenvvel fogadta az olasz tervet. Laval rámutatott arra a nyugtalanságra, amelyet Ausztria, Magyarország és Bulgária felfegyverzése a kisantant államokban kelthetne. Azt javasolta, hogy a döntés előtt kérjék ki az érdekelt hatalmak véleményét. A konferencia ezután a memeli kérdéssel foglalkozott. A zárókonimü- nikében meg fogják említeni, hogy a konferencia foglalkozott a február 3-án Londonban elhatározott légügyi szerződés kérdésével, Ausztria, Magyarország és Bulgária fegyverkezésével és javasolta, hogy ezekben a kérdésekben folytatódjanak a diplomáciai tárgyalások. A szombat délutáni tárgyalások tizenhat órakor kezdődtek. A zárókommünikét vasárnap délelőtt szövegezik meg. Érdekes fordulat a magyar belpolitikában Gömbös és Bethlen kibékül A két államférfi nyilatkozata Az Est ünnepi számiban » Gömbös Bsgmalu megoldást vár az európai konferenciáktól - BelhSen a francia német versengésről nyilatkozik Budapest, április 13. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az Est ma ünnepli fennállásának negyedszázados évfordulóját. A lap ez alkalommal kilencvenhat oldalnyi terjedelemben jelent meg rendkívül értékes tartalommal. A lap e jubileumi számában Gömbös Gyula miniszterelnök, valamint gróf Bethlen István volt miniszterelnök is hosszabb nyilatkozattal szerepel. A magyar kormány négyéves terve Gömbös Gyula miniszterelnök a Magyar- országot érdeklő bel- és külpolitikai kérdésekről nyilatkozik. A belpolitikát illetőleg hangsúlyozza a magyar miniszterelnök, hogy a nemzeti munkaterv révén Magyarország hosszú időre szóló programot kapott. Akik attól tartottak —> úgymond — hogy a külföldön fennálló politikai erők viaskodásai átterjednek Magyarországra is, azok nyugodjanak meg, mert ez nem fog bekövetkezni. A cifra jelszavak megbuktak, s a magyar nép, megérezvén az idők sürgető parancsát, a választások során megadta a választ. — Nagy változásokat nem várok, — folytatja tovább a miniszterelnök, — a kormánypárt győzelme hatalmas stabilitást és lehetőséget ad a nyugodt kormányzásra. Merem remélni, hogy a parlamenti helyzet is nyugodt légkörben fog kialakulni. Különben készen van a kormány négyéves terve. A reszortminiszterek munkatervének két alapelve van: az élet által diktált szükségletek megoldása és a hosszabb időre szóló előrelátó politikának a munkaprogramja. Gazdaság és szociális javasig olt — Többször hangoztattam már, hogy a gazdasági és szociális célokat szolgáló javaslatokat akarom elsősorban elővenni. Sorban jönnek a földbirtokpoliíikai javaslatok, a telepítés, a hiíbizományi reKülpolitikai vonatkozásban a miniszterelnök többek között ezeket mondja: — Magyarország azt reméli, hogy a stresai konferencia nagyvonalú megoldásokat fog találni az igazság és az egyenjogúság jegyében. Egy biztos: az olyan megoldások, amelyek ismét egyoldalú hatalmi érdekeket szolgálnak, illetve stabilizálják a békeszerződések által teremtett helyzetet, nem fognak célhoz vezetni. Mindenesetre olyan időket élünk, amikor külpolitikai vonatkozásokban legfőbb feladat: figyelni és várni, nem pedig beszélni. Nyilatkozata végén az ártalmas sajtó meg- rendszabályozásáról szól, majd ezzel fejezi be nyilatkozatát a miniszterelnök a Bethlennel szemben való mostani polémiákra célozva; Egy hid megépítése sokkal többet jelent a nemzet szempontjából, mint két államférfiunak egymással való viszálya. Bethlen a magyar erők összefogását sürgeti Gróf Bethlen István volt miniszterelnök főleg külpolitikai vonatkozású nyilatkozattal szerepel Az Est jubileumi számában. Gróf Bethlen István, l form s a tagosítás nagy problémájának megoldása, az egyke leküzdésére szolgáló javaslatok, amelyek mind szociális tartalommal telítve kerülnek a Ház elé, éppen úgy, mint a nemzetnevelés nagy céljait szolgáló törvényjavaslatok. Az úgynevezett alkotmányjogi kérdések tárgyalására most nem tartom alkalmasnak az időt. A kormányzat eddigi irányzatában semmiféle eltolódás nem várható. a háború utáni európai erőeltolódásokkal foglalkozva, megállapítja, hogy az utolsó huszonöt esztendő egyik döntő történelmi produktuma az, hogy Franciaország lett a leghatalmasabb kontinentális állam. Hogy megmarad-e annak, az kérdés. Németország kettős felszabadulása: először felszabadulása a reparációs terhek alól, most pedig a fegyverkezési egyenlőtlenség alól, kérdésessé teszi azt a kizárólagos hatalmat, amelyet Franciaország a kontinensen a háború után jelentett. A következő évek sorsa ezek után tehát azon múlik, hogy a hatalmi kiegyensúlyozottságot fegyveres összeütközés fogja-e eldönteni, vagy pedig Európa el tudja érni diplomáciai munka révén. Hogy Európa uj elrendezésében milyen szerep jut Magyarországnak, ez attól függ — mondotta Bethlen —, képesek vagyunk-e megmaradt erőinket ősz- ' szefogva, azt annak érdekében latba vetni, hogy Magyarország a kialakuló uj Európában földrajzi helyzetének megfelelő s erkölcsi és kulturális kvalitásaihoz mért szerepéhez jusson, amelyet egy évezreden át betöltött. Félre kell tenni a belső viszálykodást, felül kell emelkedni a magyar nemzetnek azokon a hiMit vár Magyarország Sírásától vatásához viszonyítva igazán kicsinyes szempontokon, amelyek ma közéletünk fölött újra erőt venni látszanak. Kibékül a két magyar államférfi? Politikai körökben igen nagy feltűnést váltott ki Gömbös és Bethlen nyilatkozatainak különösen az a passzusa, amelyben mindketten a kettejük közötti béke fontosságára céloznak. Ez a szándék politikai körökben jó hatást tett és ezek után remélik, hogy a kibékülés rövidesen meg is fog történni. Kormánypárti beavatott körökben úgy tudják, hogy a nemzeti egység pártjának első értekezletén, amely még az uj képviselőház első ösz- szeülése előtt történik meg. Gömbös Gyula mi- nisztereelnök nagy beszédet fog mondani, melyben az uj országgyűlés feladataival, valamint az ország bel- és külpolitikai helyzetével kíván foglalkozni. Eckhardt Sfresáré! beszéli Miskolcon Miskolc, április 13. Miskolcon, mint- ismeretes. a nemzeti egység pártja és a független kisgazdapárt keresztény nemzeti front néven együttesen indult a választási küzdelembe és Eckhardt Tibort választották meg képviselőnek. A miskolci választási szervezet vezetősége ma Eckhardt Tibor tiszteletére szükebbkörü ebédet adott. Eckhardt az őt köszöntő üdvözlő beszédre hosszabban válaszolt és néhány nagy feltűnést, keltő kijelentést tett. Eckhardt beszéde során foglalkozott a stresai konferenciával is és jelentette, hogy mindazok, a kérdések, amelyeket Stresában tárgyalnak, súrolják a magyar külpolitika nagy problémáinak megoldását is. Területi kérdések ugyan nem kerülnek sorra, de a fegyverkezési egyenlőség és a nemzetek egyenjogúságának elismerése elvileg — úgymond — minden másnál többet jelent. A fegyverkezési egyenlőség nemcsak katonai kérdés, hanem politikai is, mert hiszen a diplomaták is hadosztályokban gondolkoznak. A belpolitikai kérdésekkel kapcsolatban Eckhardt a diktatúra ellen szólt, mert — mint mondotta — minden diktatúrában lehetséges, hogy huszonnégy óra alatt az egyik diktatúra helyébe Kun Béla rendszere jön.
