Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)

1935-04-11 / 86. (3638.) szám

1935 április 11, csütörtök 3 A kereszténypárt a magyar főváros második legerősebb pártja A szabadelvű ellenzék is megerősödött Budapesten, a szociáldemokraták veszítettek Budapest, április 10. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) A budapesti választá­sok eredményeinek végállása még mindig nem ismeretes. Tegnap este tiz órára csak a déli választókerület szavazatainak összeszámlálásá- val készültek el, ma a kora délutáni órákban befejezték a budai kerület szavazatainak össze- számlálását, de az északi kerület végeredménye csak szerdán este lesz ismeretes. A déli választókerületben leadtak összesen 99.619 szavazatot, amelyekből érvénytelen volt 2.908 szavazat. A szavazatok a következőké­pen oszlottak meg az egye* pártok között: nemzeti egység pártja 30.173, Wolf-párt 27.809, szociáldemokraták 23.470, Rassay 15.358. Az osztószám 9.681 volt s ennek alapján a nemzeti egység pártja, valamint a keresz­ténypárt 3—3 mandátumot, a szociáldemo­kraták és Rassayék 2—2 mandátumot sze­reztek. A szociáldemokraták veszítettek egy mandátumot ja 20.007, Rassay 9.561 és a szociáldemokraták j 9.903 szavazatot kaptak. Ennek alapján a bu- j dai kerület hat mandátumából kettőt, a Wolff-; párt (Wolff és Csilléry) kettőt, a nemzeti egy- ’ ség pártja (Zsitvay és Petracsek), egyet a sza- j badelvü párt (gróf Apponyi György) és egyet' a szociáldemokraták (Kéthly Anna) kaptak. Az északi kerület sorsa Az északi kerület végleges választási ered­ményei csak estére várhatók. Már eddig is azon­ban bizonyosnak látszik, hogy a kilenc mandátum közül hármat Rassayék, kettőt-kettőt a nemzeti egység pártja és a szociáldemokraták S egyet-egyet a keresz­ténypárt és Rupperték kapnak. \ 1 A választások eddigi eredményei szerint a magyar országgyűlés 245 mandátuma közül 235 sorsa már ismeretes. A mandátumok közül ed­dig a nemzeti egység pártja 167, a független kisgazdák 24, a keresztény párt 13, a párton- kiviiliek 11, a szociáldemokraták 9. a szabad­elvű ellenzék 5, a reformnemzedék 2, nyilaske­resztesek 2, legitimisták 1 s az agrárellenzék 1 mandátumot kapott. Megpeticionálják a hódmezővásárhelyi választást A mai budapesti délutáni sajtó jelentése sze­rint a nemzeti egység pártjának hódmezővásár­Gyönyörü vidék — Gyógyulni — pihenni jöjjön a morva paradi­csomba, LUHAÖOVICE-fürdőbe. Szokatlanul mérsékelt feltételek. helyi vezetősége petícióval fogja megtámadni a hódmezővásárhelyi választásokat. „A bizottság maga elismeri, hogy a költségvetési tételeket nem oda fordították, ahová szánva voltak" Hokky Károly képv sefőhfzi beszédében alapos kritikát gyakorolt az állami zárszámadás fölött -- „Ruszlnszkóban hihetetlen méretű lett a szegénység" Budapest déli választókerületének megvá­lasztott képviselői: nemzeti egység pártja: Hó- man Bálint kultuszminiszter, Usetty Béla és Pőzel István. Hóman esetleges lemondása ese­tén a mandátumot vitéz Tóth András kapja meg. Kereszténypárt: Wolff Károly (esetleges lemondása révén Szabó József), Petrovácz Gyula és Müller Antal. Szociáldemokraták: Farkas István és Buohinger Manó. Szabad­elvűek: dr. Rassay Károly és dr. Vázsonyi Já­nos, illetve ezek lemondása esetén dr. Bródy Ernő és Magyar Pál. A déli kerület választási eredményeit ösz- szeliasonlitva az 1931-es eredményekkel, meg­állapíthatjuk, hogy a szociáldemokraták egy mandátumot veszí­tettek, mig a nemzeti egység pártja egy man­dátumot nyert. A budai választókerületben délután félkettő­kor fejezték be a szavazatok össze6zámlálását. Itt a Wolff-párt 22.870, a nemzeti egység párt­Forrongás Délbulgárlában Bécs, április 10. Szófiai jelentés szerint hétfőn délután Belosen délbulgáriai helységben egyórás tűzharcra került a sor a csendőrök és a felfegy­verzett baloldali radikális elemek között. Két tüntetőt agyonlőttek, egy csendőr ugyancsak ha­lálát lelte az ütközetben. Számos más egyén meg­sebesült. Politikai körökben az a vé’emény ural­kodik, hogy a baloldali elemek ismét szervezkedni kezdenek Zlatev diktatúrája ellen. A Magyar Tudományos Akadémia Rákóczi- emíékünnepe Budapest, április 10. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) A Magyar Tudomá­nyos Akadémia bölcsészeti, társadalmi és tör­ténelmi osztálya kedden ünnepélyes ülés kere­tében áldozott II. Rákóczi Ferenc emlékének. Az ünnepi ülésen Komiss Gyula elnökölt, aki megnyitó előadásában Rákóczi történeti hiva­tásáról beszélt. Majd Meskó Árpád alezredes, az akadémiának nemrégiben megválasztott le­velező tagja tartott székfoglaló előadást Rákó­czi liptói kuruc hadjáratáról, s Rákóczinak ed­dig ismeretlen hadműveleteit ismertette. Mégis f&iemalk a középiskolák tandíját? Prága, április 10. A NARODNI OSVOBOZENI Írja, hogy a középiskolai tandijemelés tervét néhány hét előtt megbuktatta a közönség részéről elemi erővel jelentkező ellenszenv. E kérdésről a lapok azután nem irtak. Most azután egy prá­gai kőnyomatos azt jelenti, hogy a pénzügymi­nisztériumnak a tandijemelésre vonatkozó tervét a kormány elvben elfogadta = így várható, hogy az emelt tandijat a közép5ske,-M' a ti és a főisko­lákon az uj iskolai év elejétől kezdve már be­szedik, Prága, április 10. Jelentettük tegnapi szá-1 munkban, hogy az 1933. évi állami zár­számadás vitájában a magyarság pártjai ré­széről Hokky Károly, a ruszinszkói magyar­ság országos keresztényszocialista párti kép­viselője vett részt. Hokky Károly közérdekű beszédében többek között a következőket mondotta : Teljes jogkört a számvevőszéknek — Több mint másfél milliárdos a zár­számadás szerint az 1933. évi deficit. Hon­nan fedezi ezt az állam ? — kérdezi a köz­társaság minden adófizető polgára. Honnan fedezi az adófizető polgár ma az adóját ? Kölcsönökből ? Ugyanezt -teszi a kormány is. Rövid lejáratú kölcsönökkel, amelyek az évről-évre való meghosszabbítás folytán hosszú lejáratuakká válnak, mert törleszté­sükre semmi remény, semmi kilátás. — Itt bosszulja meg magát az, hogy hiába figyelmeztettem a kormányzatot már a taka­rékossági bizottság megalkotása előtt arra, hogy az állami számvevőszéknek adja meg azt a jogkört, amellyel ez a kiváló intézmény minden komoly európai államban bir. Hogy ennek sürgetésében mennyire igazam volt, bizonyítja, hogy álláspontom a legme­legebb helyeslésre talált az állami szám­vevőszék egész tisztviselői karában. E he­lyeslés természetes is. Ha az állami számvevőszék teljes joggal gyakorolná hatáskörét az állam gazdál­kodása felett, akkor nem lehetne másfél milliárdos deficitet produkálni. De ez — úgy látszik — nagyon kellemes helyzet az egyes resszortminisztériumok- nak, mert igy szabadon túlléphetik a költ­ségvetést, senki sem vonja őket felelős­ségre. 1930-től 1933-ig 5111 millió a deficit. Ha ehhez hozzászámítjuk a rendkívüli költ­ségvetés adatait, akkor ez oly hatalmasan megnövekszik, hogy ez összegnek majdnem a kétszerese a deficit. — Figyelemreméltó az állami költségve­tési bizottságnak az a megállapítása, hogy az állami számvevőszéknek kevés a tisztvi­selői kara, hogy ezzel az elébe tornyosuló sok nehézséggel megbirkózzék. Mindamel­lett, hogy én meg vagyok győződve arról, hogy nincs Európában egy állam, amely annyira túl volna adminisztrálva, mint a csehszlovák köztársaság, ahol minden hét polgárra egy tisztviselő esik, —■ mégis amellett vagyok, hogy az állami szám­vevőszék tisztikara emeltessék fel. Egészen groteszk dolog, hogy én, aki egy oly párthoz tartozom, amelyre állandóan — teljesen felelőtlenül és indokolatlanul — rá­dobják az államellenesség vádját, évek óta küzdők az állami konszolidáció egyik leg­fontosabb pillérének mielőbbi beiktatásáért, az állami számvevőszék jogainak kiszélesí­téséért és e kiszélesítésnek modern törvcny- nyel való biztositásáért. De szavam a pusz­tába kiállónak szava. És mégis meg vagyok i szilárdan győződve arról, hogy — mint. annyi sok javaslatunk, amelyeket évekig! i sürgettünk —■ egyszer ez is mégis megva­lósul. A munkakő'csOn esete —• Klasszikus példa arra, hogy mennyire másképpen kellene gazdálkodni az állami bevételekkel, a munkakölcsön. E kölcsön eredeti célja az volt. hogy hasz­nos beruházásokra fordittassék. Egy része, körülbelül egy milliárd, erre is fordittatott. De a másik milliárd hová lett, arról nem szá­molt el senki, csak a költségvetési bizottság lelkiismerete, amely nem nyugodott s egy mellékmondatban utal arra, hogy azt pénztári hiányok pótlására fordították. Minden helytelen és rossz vagyonkezelés ott kezdődik, amikor az éppen rendelke­zésre álló összegeket egy-egy nagy rés be­tömésére fordítják. De ezeknek a réseknek az a szomorú és sajnálatos tulajdonságuk, hogy mindig szaporodnak és sohasem fogy­nak. Ebből támad azután a rossz vagyon­kezelés katasztrófája : a csőd. Adóbehajtások Rusxcnszkón — Mi történik az alapokkal ? Majdnem száz különféle alap van, mig a zárszámadás —■ Érdekes jelenség, hogy oly államok, amelyeknek alig van magyar lakosságuk (például Olaszország, Németország. Svájc, stb.), felállítanak magyar tanszéket. Az az állam, amelynek, megkérdezése nélkül ide csatolt, csaknem egy milliónyi magyarsága van és amelyet egyetem illetne, nemcsak hogy egy fakultást nem kap, de még egy tanszéket sem. Ez is élesen rávilágít az itteni magyarság kulturális kezelésére. A csehszlovák kormányzat egy éven át azt is eltűrte, hogy a magyar irodalmi szakra ké­szülő tanárjelölteknek még vizsgáztató ta­náraik se legyenek. Most pedig oly előadók is vannak, akik a magyar irodalmat szlová­kul adják elő. Hát ilyesmi csak itt történhe­tik meg. A kőrösmezői iskolasérelem — De itt még azt is elütik a jogaitól, aki önmaga hozza meg az áldozatot, hogy kul­túráját fenntarthassa. Kőrösmező római ka­tolikus magyar lakossága iskoláját fenntar­tandó, önmagát adóztatta meg iskolaszéke utján. Ez összeg behajtásához jogszokás és törvény alapján a közigazgatási hatóságnak segédkeznie kellene ; ezt a járási hivatal megtagadta. A felettes hatóság e törvény­telenséget helybenhagyta. — A kincstár, amely 1770 óta tartotta fenn az iskolát, — tehát 165 éven át, —■ megtagadta kötelessége teljesítését. A római katolikus kincstári iskolát bezárta a népne­velési minisztérium, azzal az indokolással, , hogy nincs megfelelő képesítésű tanítója, [holott érettségi vizsgája van a tanítónak. alig emlékszik meg hatról. Nem akarja a kormányzat észrevenni azt, hogy az arany- juezi napoknak vége s a pénzeső nem fo­lyik már ? A sokféle adó behajtása nagyon nehezen megy és sokszor nagyobb az adó, mint a jövedelem. Ez okozza azokat a sajnálatos eseményeket, amelyek a nagycsértészihez hasonlóan, hol itt, hol ott történnek. Ru- szinszkóból, azt hiszem, már semmi esz­közzel sem lehet beszedni az előirányzótt adót, mert ott az utóbbi időben az ottani viszonyokhoz mérten is hihetetlen méretű lett a szegénység és a nyomor. — Érdekes, hogy a zárszámadás szerint a Slovenská Americká Banka újból kapott 14 millió korona szubvenciót: kérdve kér­dik az adófizetők, hogy hányadszor. És ha a bankok szanálására van pénz, miért nincs pénz a gazdaadósságok ren­dezésére ? Ezt a kérdést már minden környező állam megoldotta, csak a csehszlovák köztársaság nem, — Miért nincs pénz az önkormányzati testületek szanálására, amelynek úgyneve­zett fedezeti része még nem került a Ház elé ? 1 Ezer- és ezerszámra vannak ilyen tanitók a köztársaság területén. Sőt ott helyben, Kő­rösmezőn is van még olyan tanító is, akinek csak négy polgári iskolája van, nem is egy, de több. Jellemző, hogy három minisztérium is kész törvénytelenségre, hogy egy magyar iskolának a fennmaradá­sát, — amelyet a hivek saját erejükből tar­tottak fenn — megakadályozzák. — Csak egy jelenségre hívom fel még a tisztelt Ház figyelmét, amely egészen kivé­telesen jellemző : A költségvetési bizottság maga elismeri a zárszámadásról szóló jelentésében, hogy a költségvetési tételeket nem oda fordí­tották, ahová szánva voltak, mégis kéri az elfogadását. Én a magam és pártom nevében a zárszámadást nem foga­dom el. Elíadói reflexió A zárszámadás előadója, Remes képvi­selő a felszólalásokra válaszolva. Hokky Károly képviselő észrevételeire is reflektált. Igazat adott Hokky Károly ama megálla­pításainak, hogy a legfelső számvevőszék hivatalnoki kara és az adóhivatalok sze­mélyi készültsége elégtelen. A munkakölcsön jövedelmét teljes összegé­ben oly célokra fordították, amelyeket a kölcsön jegyzésekor hirdettek. A legfelső számvevő és ellenőrző hivatal most dolgozik az állami alapok jegyzékén és gazdálkodásuk eredményének össze­Miért nincs pénz a nyugdíjasok utolsó etappjának kielégítésére, a bányatársládák szanálására, a kisiparosok s kiskereskedők fafpraállitására? Végül miért nincs pénz a magyar tansiékre?

Next

/
Oldalképek
Tartalom