Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)

1935-04-11 / 86. (3638.) szám

T>RAGAlA\AGtARHmLSrí 1935 április 11, csütörtök állításán úgy, amint azt Hokky képviselő kívánta. Mentelmi ügyek Mint tegnap már röviden említettük, a képviselöház tárgysorozatán húsz mentelmi ügy között Szent-Ivány József képviselő mentelmi ügye is szerepelt. A képviselőház többsége a bizottsági ja­vaslatra Szent-Ivány képviselőt a „Ma- gyarság“-beli cikke miatt a köztársaság védelméről szóló törvény 14. §-ának 1. bekezdésében meghatározott vétség cí­mén kiadta. A képviselőház plénuma csütörtökön délelőtt tartandó ülésén újabb tucat men­telmi ügyet tárgyal, ezek között dr. Jablo- niczky János képviselő mentelmi ügyét is. A nemzetgyűlés uülsó napjainak munkarendié Prága, április 10. A képviselőház holnap, csütörtök délelőtt tartandó plenáris ülésé­nek tárgysorozatán szerepel a körzeti pol­gári iskolák szervezéséről szóló javaslat, az autótörvény és a kőolajadó-novella, az Elba- és Dunahajózási-akta ratifikálása, a részletüzletekről szóló törvényjavaslat s egy csomó mentelmi ügy. A képviselőház ezen­kívül az állandó bizottságba választ egy ta­got a Hodina német agrárpárti képviselő le­mondásával megüresedett helyre. A képviselőházi bizottságok közül a plé- num előtt a mentelmi és ipar- s kereskede­lemügyi bizottság tart ülést. A szenátus csütörtöki ülésén a választási novellát, a repülőtámadások el­leni védekezésről szóló javaslatot s a tüz- oltódijakról szóló s a képviselőházból visz- szaküldött javaslatot tárgyalja. A szenátus­nak egyelőre más munkája nincs is. A kör­zeti polgári iskolák szervezéséről szóló ja­vaslat — amennyiben a képviselőházban csütörtökön elintézést nyerne, —- a szená­tusban husvét után kerülne tárgyalásra. Esetleg a jövő szenátus számára marad. Hitler születésnapjának megünneplése Bérli n, április 10. A német birodalom április 20-át, Hitler születésnapját nagy pom­pával ünnepli meg. A belügyminiszter máris elrendelte, hogy az ország valamennyi épüle­tét föl kell lobogózni a népünnep alkalmából. — Ősrégi kézirat Jézus életéről. A British Mai­Uj területeket fedezett fel az emberevők hazájában egy fiatal francia leány, a legvakmerőbb ujságiró-piíótanő Egyedül Borneo ismeretben őserdeiben > Interjú Abd el Krim-mel, majd Venizetos-szat a lázadók hajóján Egy zárdában nevelkedett leány csodálatos kalandjai Páris, április 10. Néhány évvel ezelőtt egy katonatiszt leánya hagyta el a kolostort, ahol szigorú nevelésben részesült és a tizennyolcéves leány, aki ekkor került ki először a világba, elhatározta, hogy kalandos életet fog élni. Egy­előre sejtelme sem volt arról, miképen elégíti ki kalandvágyát, de el volt szánva rá, hogy nem éli a polgárleányok hétköznapi életét. A leány, aki félig katalániai, félig baszk szárma­zású, nagyatyjától, Páris egykori katonai kor­mányzójától örökölte a bátorságot és a kaland­vágyat. A zárdából kikerülve, egy Parisban időző japán hercegnő idegenvezetője lett, aki férje társaságában több hónapot töltött Francia- országban. Egyszer a/utókir indulást tettek Dieppébe és a kocsi, amelyet a herceg vezetett, nekirohant egy fának. A herceg meghalt, a her­cegnő koponyatörést szenvedett és sokáig élet és halál között lebegett. Titayna — ezt az ál­nevet vette fel a fiatal francia leány későbbi kalandos utazásaiban — több helyen eltörte mindkét lábát és hónapokon keresztül feküdt gipszkötésben. Utókurára Pöstyénbe utazott és az utat repülőgépen tette meg. Az első repiilőutazás hatása alatt a fiatal leány elhatározta, hogy aviatikusnő lesz és úti riportokat fog írni. Az első lezuhanás Hamarosan otthagyta Pöstyént és néhány heti repülőutban pihente ki sebesülése utókövetkez­ményeit. Visszatért Párisba, elvégezte a pilóta­iskolát, majd csakhamar önálló útra indult a Balkán-országokba. A Feketetenger fölött a repülőgép lágyult, Titayna mechanikusával együtt kénytelen volt kiugrani a gépből és csak úszva érhette el a partot. Mindez nem akadályozta meg a hölgyet abban, hogy két nap múlva megcsinálja első interjúját Musztafa Kemal pasával. Titayna neve a marokkói háború alatt kezdett ismertté válni. Mint haditudósító, re­pülőgépen utazott Marokkóba és több ízben át­repülte a harcvonalat. Az ujságirónőnek sikerült magát Abd el Krímet is meginterjú­volni, ami akkoriban óriási feltűnést keltett. Ezután utazások következtek Kisázsiába, Afrikába, Kínába, Ausztráliába, majd Thoret ismert pilótával szövetkezett a fiatal leány. Thoret — mint ismeretes — volt az első pilóta, aki sítalpakkal ellátott repülőgéppel kisérelte meg a leszállást a hóval borított magas hegy­ségekben. Egy reggel Titayna Thoretvel útnak indult, hogy a leszállási lehetőségeket tanulmá­nyozzák a Mont Blancon és az esti lapokban már látható volt a szétzuzó- dott gép alaktalan tömegének képe. Érthetetlen és csodálatos módon a két utas a legkisebb sebesülés nélkül megmenekült. Felderítő utón az emberevők között Borneo térképén a Mahakkám folyó felső fo­lyása nincs berajzolva. Nagy fehér folt jelenti: ismeretlen vidék... Az elmúlt ötven év alatt mindössze két európai expedíció kisérelte meg az ismeretlen vidékre való behatolást, de ezek sem jutottak túl a folyó vízesésein. A két expe­díció egyikét, amely tizennégy tagból állt, a hollandi Niewenhuis vezette és két évvel ké­sőbben két német kutató próbálkozott a Ma­hakkám vidékének feltárásásával, sikertelenül. Ezután hosszú szünet következett. A múlt évben tűzték ki először a francia zászlót egy bárkára, amely a folyón fölfelé haladt az ismeretilen rengetegbe, A bennszülött evezősökön kívül csak egy tol­EMBER ÉS VILÁG Irta: Kosztolányi Dezső seamiba.n nemrég nemrég egyiptomi görög papy-! rus töredékek vizsgálata köziben két darab hiányo- j san fennmaradt lapot fedeztek fel, amelyek Krisz­tus életének eddig ismeretlen ősik eresz tény fel­jegyzéseiből részleteket tartalmaznak. A brit mai- zenrn kéziratosztálya igazgatójának, II. Mr is Beli­nek megállapítása szerint, a kéziratok az eddig ismert evangéliumi kéziratoknál idősebbek. Leg­később a Krisztus utáni második század közepe táján írták őket, mig a legrégibb evangéliumi 'kézirat a harmadik századból ered. A két lapnak egyike sem maradt fenn teljes egészben, de a szö­veg kiegészítése legtöbb helyen lehetséges. Az egyik lapon olvasható, hogy Jézus egy „különös kérdést" vet fel, amely hallgatóit bámulatba ejti. További helyen . az áll, hogy bizonyos emberek ; Jézushoz jöttek, hogy egy kérdéssel kísértésbe ■ ejtsék. „Ur Jézus — mondák neki — tudjuk, hogy t Istentől jöttél, mert a dolgok, amiket művelsz,1 világosabban tanúskodnak mint a .próféták. Mondd I meg tehát-------—“ itt a kézirat lyukas, csupán a „királyok" szó betűzhető ki. Jézus ellenkérdés­sel felel: „Miért neveztek engem ajkatokon Urnák, amikor meg nem hallgatjátok, amit mondok?" A szöveg többi részét még nem fejtették meg. A másik, jobb állapotban fennmaradt lap sok ha­son latosságot mutat fel János evangéliumával. Jézusnak beszélgetését tartalmazza a zsidó elöl­járókkal. Az epizód azzal végződik, hogy meg akarják kövezni, ami nem sikerül, „mert az áru­lás órája még el nem érkezett." A lap többi része egy bélpoklos gyógyításáról szól. A bibliai kriti­ka jelen állapotában a felfedezett töredékeknek különös fontosság nem tulajdonítható, de archeo­lógiái szempontból kétségkívül óriási értékkel bírnak. — Vörhenyjárvány Zsolnán. Tudósítónk jelenti: Az utóbbi napokban egyre szaporodnak a vörheny- megbegedések a zsolnai gyermekek között. Úgy a zsolnai, mint a bicsefatusi járványpavillon teljesen megtelt vörhenybeteg gyermekekkel. A hatóságok megtették a szükséges intézkedést a járvány leküz­désére. — Halálos családi tragédia az orvosi vélemény miatt. M.-Ostra.uiból jelentik: Megdöbbentő tragédia játszódott le tegnap Witkowiitzban. Futíhs bányász 23 éves leánya súlyosan megbetegedett s orvosai véleménye szerint felépüléséhez semmi remény sem volt. A leány közölte az orvosi véleményt anyjával, aki kétségbeeséséiben őrüléei rohamo­kat kapott s rohamában leányát felakasztotta, azután a saját nyakát borotvával átvágta. Mire ímehs hazaérkezett, úgy feleségét, minit leányát holtan találta. A világ leghosszabb ebédje A kerékpáros fiú, aki a pótkocsi mögött ka- rikázott — hogy hogy nem — megbillent, föl­fordult s a villamos a gépével együtt tovább vonszolta egy darabig. Szerencsére az ijedel­mén kivül egyéb baja nem történt. Legföljebb annyi, hogy összetörtek edényei, melyekben az ebédet vitte valakinek. Az ételek kilocosan- tak a két sin közé, végigcsöpögtek, elszóród­tak az úttesten. Az a bizottság, amely hama­rosan megjelent a hely színén, hogy tanulmá­nyozza a szerencsétlenséget, egy hosszú, vé­kony piros sávot vett észre, a paradicsom- leves nyomát, aztán egy még hosszabb zöld csikót, a parajfőzelék nyomát, végül pedig egy meg-megszakadó sárga sávot, a daramorzsa kipontozott nyomát. Ez mint valami píros-zöld- sárga hadi térkép tájékoztatta őket. Ami az imént még időbeli jelenség volt, most térbelivé rögződött. Megmérték az ebédet. Körülbelül 34 és fél méter hosszú volt. Csodálkozva állapí­tották meg, hogy ők, akik eddig már sok hosz- szu ebédet ettek végig, ilyen hosszú ebédet még nem is láttak. Nyelvtan és lélektan Már régóta a dolgozószobámba akartam sietni. Éppen oda indultam. De közben' folyo­són valami könyvet hoztak nekem. Annak, aki átadta, ezt mondtam: „Hozza be majd a dol­gozószobámba." Helyesen beszéltem? Nem. „Hozni" valamit nem lehet oda, ahol nem va­gyok, oda csak „vinni" lehet. De én lélekben ekkor már a dolgozószobámban voltam, any- nyira kívántam oda menni, ott lenni, hogy je­lenlétemet miutegy türelmetlenül előlegeztem magamnak. Ennélfogva mégis csak helyesen beszéltem. Háború és béke Soha, mióta világ a világ, nem vitatkoztak | ennyit a háborúról, mint a béke ez éveiben. | Az emberiségnek a szörnyű vérontás után mód­ja volna kissé aludni és pihenni, de nem bir, lidérces álma van, iöl-fölriad, még ébren is rémeket lát. Nyilván ez a helyes. A lelkiisme­rete dolgozik. Svájcban sorozatosan jelennek meg azok a füzetek, melyekben irók, tudósok nyilatkoznak a béke akadályairól. Vájjon mi­csodák ezek? B o j e r, a norvég iró abban látja a baj főokát, hogy nincsenek általánosan elismert törvénytábláink s még mindig nem tudtuk eldönteni közmegelégedésre, hogy mi a jó és mi a rossz. Maurois, a francia iró egy uj encyklopédia megalkotását sürgeti, melyben a rosszul fogalmazott szavakat újra meghatározzuk és ezzel leálcázzuk azokat az ürességket, melyeket eddig takartak. Aldous Huxley, az angol iró rámutat a vak gyűlöl­ködésre, melyben most a népek szellemi gyö­nyörűségüket, kielégülésüket, erkölcsi öniga­zolásukat találják, de véleménye szerint ezt nem lehet máról-holnapra megszüntetni. Hivat­kozik arra, hogy amikor a vadak között tüzzel- vassal megakadályozták a kárkozatos babonák terjedését és eltörölték kezdetleges, nekünk merőben érthetetlen és ostoba szokásaikat, ak­kor a törzsek hamarosan elziillöttek és kipusz­tultak. A babonák helyett inkább pótszerekre volna szükség, olyan módszerekre, melyekben a népek a bennük lakozó ösztönüket átszelle- mesithetik és kiélhetik. Huizinga és Waelder Róbert azt hiszi, hogy csak az egyének belső, gyökeres megváltozásában kereshető a meg­oldás abban, hogy az emberek romboló vágya valami más vágyat és alkalmat kap, de a tö­megőrület sommás elszigetelése, a sterili- eátio magna nem lehetséges. Amint lát­juk, ezek az előkelő szellemek nem állnak elő holmi kész, gyakorlati' tervekkel, csak távoli reménységekkel, s egyáltalán nem hirdetik, hogy angyalok és bárányok között élünk. Ez természetes is. Az igazi békebarát, aki fele­lősége tudatában van, figyelmeztet a vesze­delmekre, mint az a szülő, aki első ízben en­gedi ki kisgyermekét az utcára és nem hiteti el vele azt, hogy a száguldó gépkocsiktól nem kell tartania. Aki másként cselekszik és ke- gyeletes szemforgató szólamokkal Ítéli meg ezt a. kérdést, az rosszabb a háború hiénáinál is, az csak a béke madarásza, aki a béke galamb­ját a maga kis pecsenyéjéül akarja megsütni. A bölcs szava Azt mondta: — Mielőtt nem voltam, nem akartam lenni és vagyok. Most pedig, hogy élek, nem akarok meghalni és meg fogok halni. De mi történhetik velem? Ebben a pillanatban még élek. Ez több a séfaminél, a legnagyobb jó. Aztán meghalok, öntudatom kilobban s minthogy mindent ezzel veszek észre, bizonyára azt a semmit se veszem majd észre. Az én ügyem mindenképen a leg­nagyobb rendben van. egy fiatal nő volt a bárkában, az első nő, aki a Mahakkám folyón utazott, azon a területen, amely fehér foltként szerepel a térképeken. Ez az első nő, Titayna, volt egyúttal az első európai is, aki egyedül merészkedett a torad' ja-bennszülöttek közé, akik még ma is ember- evők és skalpvadászok. A felderítő utazás nem keltett olyan feltűnést, mint várható lett volna. Lehet, hogy igaz a köz­mondás, amely szerint senki sem próféta a maga hazájában, lehet, hogy nem szívesen is­merték el a nő sikerét, — tény az, hogy az utazás, amely más országokban nagy esemény lett volna, csupán néhány hivatalos dicsérő szót és egy kiállítást eredményezett a párisi néprajzi múzeumban. A kiállítást, amelyen az összegyűjtött fényképanyag keltett feltűnést, mindenesetre sokan látogatták. Arra a kérdésre, hogy miért nem részesítik a megillető elismerés­ben a nagy teljesitményt, azt a választ kapta az érdeklődő: „Titaynától már megszoktuk az ilyesmit." Mindennapos kalandok A borneói utazás után ismét a kínai had­színtérre, majd Mexikóba és a Csendes-óceán­ban lévő szigetekre rándult ki a pilátanő és uj- ságirónő. Gyönyörű filmek és felvételek ezrei emlékeztetnek ezekre az utazásokra. A fiatal nő, akinek törékeny alakja nem mutatja, hogy ilyen küzdelmekre és viszontagságokra képes, egye­dül tette meg mindezeket az utakat. Egyedül járt a maláji emberevők között, a Salamon-szigeteken, Tibetbcn, Kínában, Mexikóban. Ezer meg ezer kilométert tett meg teveháton, evezős csónakon, lóháton és autóban, a leg­gyakrabban pedig a repülőgép pilótaülésében. A távolság, az ismeretlen világ, a veszedelmes ka­landok lettek életelemévé. Mikor nemrégiben kitört a görög lázadás, Titaynát egy párisi lap kiküldte a hadszíntérre. Mikor a repülőgép, amelyet a fiatal ujságirónő vezetett, átrepült Kréta szigete fölött, a lázadók lelőtték a gépet. Titaynának síké' rült kényszerleszállást végrehajtania és né­hány órával későbben már az „Averov" hajó fedélzetén volt és ott Venizeloszt interjúvolta meg. Titayna a nyughatatlan vérü emberek közé tartozik, akik hontalanokká válnak saját hazá­jukban, akik képtelenek beleilleszkedni a társa-, dalmi élet rendjébe, hanem vérük újból a távoli ismeretlen veszélyes világok felé hajtja. A titok­zatos idegen világ az ő igazi hazájuk. — A világ legfurcsább klubjai. A világ legér­dekesebb és legsajátságosabb klubjai Amerikában varrnak. Newyorkban van a 100 kilóé férfiak egyesülete. Csikágóbao évek óta működik a vi­lághíres Exeentric Klub, amelynek csak azok le­hetnek a tagjai, akik valami excentrikus cseleke­dettel erre rászolgáltak. Newyorkban van a tüz- hányóbegyek barátainak' klubja. Ebbe csak olya­nokat vesznek fel, akik életűkben legalább egy­szer megmásztak egy tűzhányó hegyet. Némileg rokon evvel az a turista egyesület, amelynek csak azok lehetnek tagjai, akiír azzal dicseked­hetnek, hogy először jutottak el valamelyik hegy­csúcsra, Klubba tömörültek Ncwyoehban a ka­nárit óm yez ők. kaktuszkedvelők és pillangóilar.i- tok. Csak mellesleg jegyzendő meg, hogy a pi- pagyiijtöknek is klubjuk van. % 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom