Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)

1935-03-31 / 77. (3629.) szám

•PRKGM-MAfiftARHlRLM* 17 1935 március 31 ♦ vasárnap. A pusztulás prédája a nagysárosi Rákóczi-várkastély Alapos munkái végzett az idő vasfoga Szíovenszkó egyik legnevezetesebb történelmi műemlékén ■ ■ Nincs senki, aki megmentené az enyészettől ?! Csöndes látogatás a Fejedelem egykori otthonában a huszitákat hivta be az országba s vezérük, a brandisi Giskra János foglalta el a várat, melyet azután Mátyás király hódított vissza tőle és visszaadta Perényi Miklósnak. Ezután is gyakran változtak a vár tulajdonosai 1537- ig, amikor a Habsburgok birtokába került is­mét mint királyi birtok. A linzi béke 1642-beu azután a Rákócziak kezére juttatta a várat Sáros-megye örökös főispánságával együtt s II. Rákóczi Ferencet 1694 junius 3-án iktatta be a vár birtokába s a megye főispáni stallumába gróf Erdődy György. A beiktatási ünnepély a Rákóczi Fe­renc kívánságára nem Eperjesen, hanem a nagysárosi várkastélyban folyt nagy pom- | pávai. Sárosmegye nemességén kívül a három szakad királyi város és a szomszédos megyék küldött­ségei gyűltek össze a beiktatási ünnepségre, melyet hatalmas lakoma, majd különféle játé­kok, népünnepély és tánc követtek, — jegyez­Gabonarahiár lett az ősi kastélyból Nagysáros Eperjestől északnyugatra az eperjes-orlói vasútvonal mentén, a Tarca part­ján fekszik. Valamikor, a Rákócziak idejében, mezőváros volt, most nagyközség s egyetlen nevezetessége a vár, meg az 573 méter magas várhegy aljában álló öreg várkastély. Amint az állomásról a kastély felé tartok, akaratlanul is Borsi jut eszembe... Hogy itt 6em találok vigaszta­lóbb képet, arra el vagyok készülve, hiszen már ezelőtt tizennyolc évvel, amikor mint eperjesi diák jártam itt egyszer, nagyon si­ralmas állapotban volt az öreg kastély. Azóta az idők ekéje tovább szántott felette, e vele együtt a többi történelmi- emlékeken is. Különösen a Rákóczi-relikviákra járt nagyon rá az idők rudja. Az ezeréves vár most is büszkén tekint el az egész vidék felett. Aki fent-járt, az tudja, hogy a romokról belátni majd az egész volt megyét és tiszta idő esetén gyönyörködni le­het a Tisza- ezüstös kanyargásában is. A legszebb kirándulóhelyek egyike a nagy­sárosi vár és ha a tulajdonosaiban volna némi üzleti ér­Oerevicn Tibor akadémiai székfoglalója a régi kassai festőiskoláról te fel az egykori krónikás. Hét esztendővel ké­sőbb, 1701 április 18-án, ugyanitt fogták el a bécsi udvar zsoldosai H. Rákóczi Ferencet, — Longueval francia kapitány árulása folytán. A nagysárosi kastélyból, felesége betegágya mellöl, előbb eperjesi házába, majd a bécsújhelyi börtönbe hurcolták, ugyanoda, ahonnan annakelőtte harminc esz­tendővel nagyapja, Zrínyi Péter indult a vér­padra ... . r • • A Rákócziak kihalása után a nagysárosi vár, a, többi Bákóczi-birtokkal együtt, az Asper- mont-család tulajdonába került, melytől a Szirmay-család, ezektől pedig házasság foly­tán a Luzsénszky-család örököltek. A Luzsén- ezkyaktól a múlt század végén Pulszky Géza eperjesvidéki földbirtokos vásárolta meg a nagysárosi várat a hozzátar­tozó birtokkal együtt s a vár jeleuleg is a Pul- szkyak tulajdonát képezi. zék, akkor a várhegy lábánál roskadozó öreg kastélynak legalább é-gy-részét rendbehozatnák és turistaszállónak alakít­tatnák át. Sok turistát vonzana oda az ilyen alkalmatos­ság és ebből az idegenforgalomból haszna le­hetne a községnek is. De persze:—így ké­nyelmesebb. Hagyni, hogy a kastélyt teljesen rombadöntse az idő, a valamennyire még (használható szobákat pedig kiadni gabonar-ak- tárnak. Mert az most az öreg nagysárosi vár­kastély: gabonaraktár. A használható szobák nagyobb részét az állami gabonatársaság bérli a tulajdonosok­tól, néhány szobában pedig Ábrahámovics eperjesi és Frieder nagysárosi terményke­reskedők tartanak magot. Sőt: több szobában nem is kenyérmagot, ha­nem nagymennyiségű borókámagot halmoztak fel. Nem azért irom ezt, mintha talán kifogá­solnám a borókamagot, hiszen hogy melyik iz- letesebb, azt ugyi6 az egerek meg a patká­nyok döntik el. Az öreg várkastélynak már úgyis mindegy. Nem törődnek vele a tulajdo­Nagysáros, március vége. (Kiküldött munka­társunktól.) A nagysárosi vár a régi Magyar- ország legrégibb várai közé tartozott. Az vidéken talált római pénzek, fegyverek és egyéb tárgyak bizonyítják, hogy már a római uralom alatt is erősség volt és a kapí várral együtt védelmül szolgált az északról benyomuló szarmaták ellen Mert lehetetlen elképzelni, hogy a hadban jár­tas rómaiak, kik a sóvári bányák arai voltak, az alig egy órányira fekvő s hadi tekintetben fontos Sáros-várát figyelmen kívül hagyták volna, — írja Tuhrinszky Károly eperjesi gim­náziumi tanár 1899-ben kiadott füzetében. A vár legrégibb neve Tubul volt, bizonyítják ezt IV.. Bélának 1254-ből és IV. Lászlónak 1274-böl származó levelei, melyek ilyen néven említik a várat. A szó maga szláv eredetű s azt jelenti: itt volt Hihetőleg onnan, hogy amikor Árpád egyik vezére, Maglód ezt a vidéket meghódította, ezzel a szóval jelezték, hogy előtte szlávok voltak ott. A magyar honfoglalók nem értették a kifejezést s magára a várra alkalmazták. Nem sokkal később már Sarus és Zárus néven fordul elő a régi történelmi okmányokban a nagysárosi vár, valószínűleg onnan, hogy a vár birtoko­sa a különben is keskeny Tarca-völgyét na­gyon könnyen elzárhatta az ellenség elöl A yárhoz nagykiterjedésü vidék tartozott, amely a későbbi Sáros- és Abauj torna-megyék egyesitett területének felelt meg. Sőt Zsigmond király uralkodásáig Újvár-megye néven egységes közigazgatási területet alko­tott a két megye és a megyegytiléseket is fel­váltva tartották Nagysároson és Garadnán. Az egyesített két megye között azonban nem volt túlságosan nagy a barátság és az egyet­értés* mivel Abaujvár-megye Sáros-megye la­kosságát amolyan álárendélt népnek tekin­tette. A sárosiak már akkor is önérzetes embe­rek voltak s a szakításra vezető viszály abból kerekedett, hogy Sáros-megye terhesnek ta­lálta jegyzőjét a garadnai megy egy ülések al­kalmával lóháton olyan messzire küldeni. Vi­szont Abáuj-vármegye csak a kassai hegytől volt hajlandó pihent lovat adni a jegyzőnek. Az emiatt kitört egyenetlenség következmé­nyeként . Zsigmond király a két vármegyét elválasz­totta egymás tói Abauj-vármegye megtartotta régi elnevezését, a másik rész viszont Sáros-várától kapta a ne­vét « innen kezdődik az önálló Sáros-megye története. A nagysárosi vár a honfoglalás idejében e azután is a vezérek ideje alatt az Aba-nem- eetségé volt. A királyság megalapítása után királyi birtokká lett s a királyi hatalom, valamint a. honvédelem egyik legszámottevőbb tényezőjét képezte, kü­lönösen az északról folytatott támadások ellen. Az Árpád-házi királyok sok gondot fordítot­tak a vár jókarbantartására, sőt egyikük- másikuk huzamosabb időt is töltött a vár­ban. Különösen II. Béla, aki fontos erődítéssé épí­tette ki a várat és nemcsak táborkarával, ha­nem egész családjával hosszabb ideig lakott benne. Eperjes alapításának mondája is ebből az időből származik. A király egy alkalommal sótakocsizást tett a vidékre, s a mai Eperjes vidékén kiszállva kocsijából letelepedett a gyepre. Amint maga körül tapogatózott (II. Béla tudvalévőén vak volt), nagyon kellemes izü földiepret talált. Ekkor mondotta, hogy alapítsanak ezen a helyen várost s annak Eperjes legyen a neve. IV. Béla szintén a nagysárosi várba menekült, amikor a tatárok a Sajó mellett megsemmisí­tették a seregét. És hogy szintén huzamosabb ideig tartózkodott a várban, bizonyítják az általa tett adományozások. Az Árpád-ház kiha­lása után Csák Máté birtokába került a vár, akitől 1312-ben Róbert Károly foglalta azt vissza. 1437-ben a Perényiek kapták a várat a megye főispánságával együtt, majd rövid ideig a. só­vári Soós-testvérek lettek a birtokosai. Albert király halála után Erzsébet királyné Budapest, márokig 30. A Magyar Tudományos Akadémia e héten ülést tartott, amelyen Berze- viczy Albert elnök nagyhatású beszédben emlé­kezett meg Széchenyi István grófról, halálának közeledő betvenötödik évfordulója alkalmából. Ezután a nemrég elhunyt Fináczy Ernő igaz­gatósági és rendes tagot, osztály titkárt paren- tálta el az elnök, majd Gerevich Tibor egye­temi tanár, rendes tag tartotta meg vetített ké­pekkel székfoglalóját a régi kassai festőiskoláról. A régi Kassa városának polgári jellege volt. Pol­gárainak áldozatkészsége, anyagi jóléte idézte elő művészetének fellendiülését. Ez azonban csak a külső lehetőséget adta meg, mert a kassai mű­vészeti oskolának, szobrászatának, festészetének, sőt építészetének jellege az ottani mii bőben gyö­kerezik, amely a kassai stílus lelkiségét fejezi ki. Számos művészt nevelt magának, számosán ván­doroltak ki messzi idegenbe, Ausztriába, Német­országba, egészen Kölnig, amelynek festőiskolá­jával a kassai mesterek müvei összefüggéseket árulnak eL Kassa levéltárai őrzik a legtöbb adatot, ame­lyek egy magyarlakta város művészi múltjára vonatkoznak. Székesegyházának pompáját is polgárai áldozat­készségének köszönheti. Temploma csak 1804-től kezdve püspöki székesegyház, főurak sem támo­gatták a város anyagi és kulturális fejlődését. A XIV. századból származnak az első freskók a székesegyház szentélyében, majd 1400 körül jöttek létre az első táblaképek, amelyek ben a kölni és francia művészet hatásét ismerhetjük fel. Legnagyobbszabásu festészeti emléke a székes- egyház főoltára, amelynek szárnyain három mester is dolgozott. A legértékesebb a Szent Erzsébet élettörténetét áb­rázoló képsorozat, rajta már kiütközik a kassai iskola Lírikus természete és a tájképábrázolás iránt való fogékonysága. A másik mester Mária történetét mondja el, míg a 'harmadik valószí­nűleg lengyel művész, a passió .jeleneteit ábrá­zolja. A főoltár Szent Erzsébet . és Szűz Mária képeiben már teljesen feloldódtak az idegen ha­tások, a brixemi iskolából vett stiláris tanulságok, amelyek itt már csak mint korjelenségek szere­pelnek és nem pedig mint idegen iskola hatásai. A XVI. század elején a Mária látogatása és a Metereia-oltár képviseli a kassai iskola tovább­fejlődését. ezek, amelyekben fiama-nd és észak- olasz hatásokat dolgoznak fel. A XVI. század vége felé hanyatlás következik be és csak a XVHI. század barokk művészeté­ben talál ismét önmagára a kassai művészet. Sok száz éven át tartó fejlődésében határozott helyi stílusjegyeket ismerhetünk fel, mely Kas­sának a magyar művészetben való elsőrangú jelentőségét határozottan jellemzik, kétségte­lenül kidomborítják. Az alapos és nagy tetszéssel fogadott tanulmány után Berzeviczy Albert üdvözölte Gerevich Ti­bor egyetemi tanárt, az akadémia nj rendes tagját, mint tudóst, mint pedagógust, mint az olasz-magyar kulturális kapcsolatok hivatott pro- pagátorát, aki meghatott szavakban mondott köszönetét az elnök üdvözlő szavaira. 15 ével fiatalodik egy éjszaka alatt! Sicplök, má (foltok, cmttesserek, orrvörösség, barnafoltok, patta­nások cágul' pórusok és egyéb szépséghibák óregitik az ön arc- kifejezését i Az Orient Alma hámlasztószer maradék nélkül el- cünteti az összes ily arctisztátalan- ságokai Arcszine ciszta üde és szép lesz megjelenése Uragadó. Ara Kf 7' - Kettői adag Ki ir- Aki ezt a hirdetést kivágja és 3 napon belü rendelésével együtt elküldi, az a kis adagnál 20, a kettős adagnál 30°/,, árengedményben részesül. Kérem cudatni, zsíros vagy száraz-e az arcbőre? - Dr Kemény Miklós. Kosiee 1. postafiók 300/E. Sxlavensrkó nosok és nem törődik vele a műemlékek or­szágos bizottsága sem. Kitört ablakok és beroshadó mennyezetek Egyszóval: gabonaraktár és egerek meg pat­kányok tanyája lett az ódon nagyvárosi vár­kastélyból is, azzal a súlyosbító körülménnyel, hogy már egyetlen lakható szobája sincsen. Tizenhat szobája van, helyesebben: volt az emeletes öreg kastélynak, nyolc a földszin­ten és nyolc az emeleten. A földszinti szobák még valahogy dacolnak az idők haragjá­val, de az emeleten már valamennyinek beömlőiéi­ben a mennyezete. .1903-ban ugyan uj zsin- deíyteíőt húztak a kastélyra, de mára már ez is tönkrement, kilyukaut és az eső kedvére folyik be a mennyezetre. Valószínűleg ez okozza az emeleti szobák beomlását. A falakkal együtt pusztulnak ter­mészetesen a színes, szép freskók is, melyek közül nem egy neves festő keze alól került ki. A szobák es a folyosók még valamibeu meg­egyeznek: egyiknek sincsen aib’aka. Egyetlen ép ablakot nem láttam az egész kastélyban, sőt az ablakrámák nagyiésze is kirohadt már. Csak a kovácsolt vasból készült ablakrosté­lyok és Rácsok maradtak meg sértetlenül és azoknak az ajtóknak a vasalásai, melyek még a régiek. Mert az ajtók nagyrésze helyett is már csak gyalulatlan deszkából összeácsolt tá­kolmányok fogadják a látogatót. Ilyen van rögtön a kastély földszinti előcsarnokából is, ahonnan - — jobbra nyílik az a szoba, melyben elfogták II. Rákóczi Ferencet. Mikor beléptem a tör­ténelmi nevezetességű szobába, gabona- mérleget és néhány falhoz támasztott desz­kát találtam benne. A padló tisztára volt se­perve, mert előző nap szállították el belőle az ott felraktározott gabonát. Az előcsarnokokból egy korinthusi oszloppal kiképzett feljáró vezet az emeletre. Még pusz­tulásában is gyönyörködtető látványt nyújt ez a feljáró, tanúságául a kor művészi Ízlésének, melyben készült. Az öreg kastély keleti olda­láról nyíló főbejárata felett pedig szürke már­ványtábla hirdeti a kegyeletien 'riódoknak, hogy ez: Az emléktáblát 1903-ban Nagysáros polgár­sága állította a történelmi nevezetességű ese­mény emlékére. A szomszédos Ráhcczi-kápolna is siralmas állapotban van Az öreg kastélyt hatalmas park veszi körül, a parkot pedig valamikor magas kőkerítés övezte. A kőkerítésnek már csak a nyomai lát­szanak helyenként, a park fái közül alig ma­radt meg néhány öreg fa, amely inéig emlék­szik Rákóczi idejére. A kastély szomszédságá­ban, a várhegyre vezető ut mentén áll az ugyanolyan idős Rákóczi kápolna, melyet a homlokzatán lévő felírás tanúsága szerint 1599-ben renováltak. Lehet, hogy azóta nem is nyúlt falaihoz tata­rozó emberkéhez. Legalább a kápolna képe erre mutat, meTt szintén nagyon siralmas állapotban van. Ablakainak nagyrésze betörve, belül pedig az oltár és a padok szintén a pusztulás szo­morú bizonyítékait hordozzák. Állítólag- évenként egyszer szoktak még is­tentiszteletet tartani a kápolnában. Ilyenkor talán Rákóczi lelke is lelátogat a kedves re­zidenciába, az idők súlya alatt roskadozó öreg kápolnába, melyben valamikor oly sokat imádkozott. KELEMBÉRI SÁNDOR II. RÁKÓCZI FERENC várkastélya, melyben 1701. április hó 18-án elfogatott.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom