Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)
1935-03-31 / 77. (3629.) szám
iyjí/ jiuuciun jí, v#w*MUBp» ALLAH U EKBER!...- Helysem úttest a fadottesümHuuttedÓMk tikettétől Budapest, március 30. Láttam, éreztem a háromszázmilliós nagy Iszlám szivének forró dobbanását. Hűvös, kételkedő nyugati szemem misztikusan fekete, keleti pillantásokba tévedt. Kifogtam a hanyatlás és ébredés találkozásának egy röpke percét. • Elfelejtettem, hogy Budapesten, az Esplanade szálló különtermében vagyok, a magyar mohamedánok maroknyi csoportjának szertartásán. Pillanatok alatt teljesen átkapcsolódtam. Elnyújtott, panaszos imák mormolása s a nehezen születő tavasz véletlenül betévedt sugara magával ragadott, s feltárta előttem Kelet hagyományait, színes meséit. * Kurban Bajrám ... Áldozati ünnep. Ilyenkor szokás az ártatlan bárány vérével megtisztulni, ősi hagyomány ez, mely valószínűleg a pogány és zsidó áldozati kultuszból ered. A terem közepére terített szőnyegen huszonötharminc férfi térdel. Időnként a nagymufti, vagy a müezzin utasítása szerint arccal borulnak a földre. Fényesre tisztitott s az élet mellékuccáit fáradtan végigtaposott, rongyos cipők sorakoznak a szőnyeg körül A csapat előtt keresztbe rakott lábbal térdel a nagymufti, Durics Hüsszein Hilmi. Fekete papi köntösét magyaros zsinóro- tás díszíti. Zöld vitézkötései a próféta színét hirdetik. Mellén számos hadikitüntetés. Fején fehér gyolccsal körültekert piros fez. A fehérség tiszteletreméltó megkülönböztetésit jelent s csak a Mekkába vagy Jeruzsálembe zarádokolt emberek viselhetik. A szőnyeg szélén Mehmedagics Iszmail, a müezzdn áll. A szertartást felváltva y ég zik. a nagymuftival. A müezzin hangja öregesen megremeg, amint az ismétlődő melodikus könyörgést énekli: „Allah u ekber La illah il Allah!...“ Szétnyitja ráncos kezét ,s merőn néz arcához fordított tenyerére. Elmélkedik. Mintha barázdás kezéből akarná kiolvasni a hatalmas Iszlám e kis csoportjának jövőjét. A hivek halk zsongással követik példáját s hajladoznak. Majd váratlanul, rossz magyarsággal a müezzin felolvassa a Korán- -h idevágó részletét. Megtörik a varázs. Durics Hilmi nagymufti impozáns alakja felemelkedik s ugyancsak nehézkes magyarsággal üdvözli a megjelent másvallá- su előkelőségeket. Meghatott szavakkal köszöni meg a turáni magyar testvérek áldozatkész sze- retetét, mellyel otthont nyújtottak a nagyobbá- ra menekült, vagy régebben idehonosodott mohamedánoknak. Utána meghivja a vendégeket a szomszédos terembe egy csésze feketére. ★ Szürcsöljük a kávét. Megismerkedem a nagymufti feleségével, aki előkelő bécsi neveltetése ellenére is magyar eredetű: Hindi-Szabó ezredes leánya. Kedvesen kinálgatja a vendégeket a legfinomabb keleti cigarettákkal. Az egyik sarokban felfedezem Germanus egyetemi tanár feleségét s megtudom tőle, hogy férje már hatodik hónapja van távol Keleten, tanulmányúton. Mellettem egy fiatal arab orvos ül. Öt évig élt Londonban, egy évig Párisban s most Becsbe készül. De mint az idegenek általában, itt ragadt Budapesten pár hétre. Angol, francia, német, olasz, arab szókeverékkel igen érdekes dolgokat mond szükebb hazájáról. Irakról, Bagdadról. — Irak száz-százalékosan arab, — mondja szenvedélyes hangon. — Felébredt. Nincs szükségünk .az angolokra s az idegenekre. Technikánk olyan fejlett lett az utóbbi időkben, hogy lassan túlszárnyalja Európát. Mi szívesen tanulunk bárkitől, ha többet és jobbat tud, mint mi. De urak akarunk maradni saját portánkon. Pompás repülőgépeink vannak .. . Nem, mi nem tűrjük az idegen igát. .. Szavaira sokan felfigyelnek. — Ha érdeklik ezek a dolgok, beszélhetünk még róluk, — mondja s megadja a címét. „Hamdi Asmad Amin, Bristol szálló", — olvasom a névjegyén. Szürkeszemü, őszeshaju embert mutatnak be. Kasem Mohamed Ibn Abu. Közgazdász. Tizenhárom éve él Budapesten. Olyan szépen beszél magyarul, hogy tanulhatnék tőle. Damaszkuszi. — Odavaló vagyok, ahol a kardokat csinálják, — mondja nevetve s kreol bőre élénk ellentétbe kerül vakító fogsorával. Valaki belép. Későnjött vendég. Háttal ülök a kijáratnak, de látom az elejtett mokkáskanalakból s a hirtelen támadt csendből, hogy érdemes megfordulnom. Fekete ruhában s turbánszerü sapkában egy gyönyörű nő jön be. Pillanatra megáll a terem közepén. Tipikusan keleti vonásai annyira érdekesek, hogy megkérem uj barátaimat, tegyék lehetővé a megismerkedést, — Asma Möusalli, kairói ujságirónő vagyok, •— mondja kifogástalan németséggel. Mikor megtudja, hogy kollégák vagyunk, egészen felderül. Okvetlen találkoznunk kell. Egészen biztosan érdekes dolgokat fogunk tudni mondani egymásnak. — E napokban tartok előadást a Qub Inter- national-ban. Jöjjön el... Megígérem. A férfiak válaszolatlanul hagyják a hölgyek kérdéseit s igyekeznek a közelébe jutni. Arab, angol, német, francia nyelven válaszolgat, majd egy perzsa úrral komoly beszélgetésbe kezd. + Alarmirozzák a társaságot. Megyünk a Rózsadombra, Gül Baba sírjához. Impozáns nagy tömeget képezünk. Elől a nagymufti. Sokan kíváncsian megfordulnak. A szűk budai ucca meredek lépcsőjén kapaszkodunk felfelé. Innen, a magasból, a Halászbástya, karcsú tornyaival, születésnapi égetettmandulás tortaépit- ménynek hat. A tömeg miatt nem mehetünk mind be a kis türbébe. A nagymufti felkérésére dr. Medricky Andor, a mohamedánok régi barátja s jótevője tart beszédet. Elmondja röviden, hogy ki volt Gül Baba. ... Gül Baba, aki Anatóliában, Mersifun városkában született, a bektási dervisek főnöke volt. A híres janicsár sereg, mellyel a török birodalom annakidején a legnagyobb győzelmeket aratta, tulajdonképen a bektásik katonai alakulata volt.. Gül Baba a hagyomány szerint már öreg korában jutott el Budára. Itt halt meg s a Rózsadombon temették el. Annak a derviskolostornak a közelében, melyet ő alapított. Sírja hosszú évszázadokon át a moszlim zarándokok bucsujáróhelye volt. A nagy Szolimán szultán alázatosan vállára vette Gül Baba lepedőbe burkolt holttestét és maga hozta fel mostani nyugvóhelyére. Gül Babát elnevezte Buda város védőjének. Azóta legendás alakká nőtt. A kis kerek türbe, azaz sirkápolna, belsejében fakorláttal védett fakoporsó. Rajta tarkaszövésü keleti kendők s fejénél egy díszesen faragott oszlopon hatalmas turbán. Meghatóan egyszerű. A müezzin halk imába kezd, mely egyre erősbö- dik és túlnő ezen a szerény kereten. Túl időn, minden belső és külső akadályon. Megcsendül a hit krescsendója. Azé a hité, mellyel Buda Iszlám tradícióit akarják megőrizni. Elmosódot látomásként suhan el szemünk előtt egy uj, pompás mecset körvonala, melyet az iszlám világ áldozatkészségéből szeretnének a Rózsadombon felállítani. Igen, itt, ebben a környezetben ... Gül Baba sírjánál, mely méltó az Iszlám múltjához s mostani hatalmához ... * Az ünnep méltó befejezése este játszódik le. Ugyancsak az Esplanade szálló nagy éttermében van • a nagyszerű díszvacsora, melyen Budapest szine-java egymás mellett ül azzal a negyven szegény emberrel, akik az áldozati bárány húsa helyett pompás ingyenvacsorát kapnak a magyar mohamedán egyházközségtől. Megható kép. Megtépázott, fáradtarcu emberek csillogó szemmel, mohón hajolnak a gőzölgő ételek fölé. Csupa figyelem, előzékenység minde- nik. Ennek köszönhetem, hogy belépésem után pár pillanattal majdnem elvágódom a terem közepén. Valaki hirtelen megragadja a lábomat. Mire felocsudok 5 már-már igen kétséges egyensúlyomat helyreállítom, látom, hogy egy bos- nyák munkás köpködi szorgalmasan a cipőmet és talán egyetlen zsebkendőjével fényesíti. Komolyan mondom, — ez már túlzás, mert a legjobb akarattal sem lehet nagyon sárosnak mondani az estélyi selyemdpŐt. Az est újabb szenzációja egy igen érdekes, szintén keleti hölgy, akit hercegnőnek titulálnak. Teljes ellentéte a mellette ülő, már említett kairól ujságirónőnek, ki most krumplinagyságu gyöngyöket hord a nyakán. Beszélgetésünk folyamán megtudom, hogy most jött Moszkvából. Egyre érthetetlenebb a dolog. I — Hogy került Moszkvába s utána idei —- kérdem érdeklődve. I \ — Egész egyszerűen. A férjem magyar mérnök, aki Moszkvában egy amerikai gyár képviseletében dolgozik. Időnként meg szoktam látogatni s aztán visszatérek ide. Eddig jutottam a vallatásban, mert csendre intettek. Durics Hilmi nagymufti beszámolót tart keleti utjának viszontagságairól. Szellemes, derűs mondanivalói felvillanyozzák a társaságot. Utána Iszmail müezzin saját magyar költeményeit olvassa fel. Majd felszólal az albán kitüntetésekkel dekorált Ormándy-Waisbecker Antal mezőgazdász, ki ilyen irányú munkásságával tette felejthetetlenné nevét Albániában. Megéljenzik az albán királyt, Zogut, kinek képe ott díszeleg a falon. ... Elhalkul a pohárcsörgés, melyet a hithü mohamedánok csak vízzel töltöttek meg az asztalfőn, de az asztalvégi kedélyek mégis diszkrét mámorra engednek következtetni. Az örök jég és sarki fény birodalmában való hősies kutatások az utolsó években meglepő eredmé nyekkel jártak a legkülönbözőbb tudományágak számára. Többek között kiderült, hogy a földsarkok meteorológiája igen nagy fontossággal bír az általános klianakutetás 6 különösen az időjárásjóslás szempontjából, sokkal nagyobb fontossággal, mmt ahogyan ezt eddig tudtuk. A Föld légkörében állandóan fiíjdogáló, viharzó, áramló szellők, orkánok és szelek körülijeiül 20 milliárd lóerőt képviselnek — ez 60-szor annyi, mint az emberiség összes erőgépeinek együttes teljesítménye. Voltaképpen még csak kevéssé ismerjük azokat a törvényeket, melyek ezeket a hatalmas folyamatokat uralják és az idevágó kutatásoknak ma még mindig csak túlnyomóan tapasztalati jellege van. Azonban pontosabb ismeretek és főképpen elméleti átvilágítás híján a meteorológia nem juthat el az időjárásjóslás tökéletesebb fokára, mely a légköri események lefolyását hosszabb időtartamra előre állapíthatná meg. Már pedig ilyennek a birtokában mezőgazdaságunk nagy területei hetekkel s tán hónapokkal előre megtehetnék óvórendszabályaikat orkánok vagy szárazság vagy nagy hidegek átvonulása ellen. Az utolsó idők sarki légkörkutatásának egyik érdekes vívmánya olyan sarki expedíció, melyben ember nem vesz részt. Kis úszó meteorológiai állomásról van szó, mely az összes feljegyzéseket önműködően végzi és e feljegyzéseket ugyancsak önműködően kis rövidhullámú rádióadója utján közli. A parti állomás dróttalan utón értesül a messzi északon úszó bója körüli légköri nyomásról, hő1 mérsékletről, a Szél irányáról s erejéről. E bóják számának növelésével a kutatás olyan megfigyelő- helyeknek a hálózatba vonását is reméli, melyek a nagy távolság és még nagyobb költségek miatt eddig nem jöhettek tekintetbe. A légkör jellemző adatait automatikusan jegyző készülékek már régóta ismertek és a nemzetközi légkörkutatő munka rendszeres időközökben felbocsátott vezetőnőikül! kis baliónjai is már nagyon régen viszik az ily készülékek különlegesen könnyű és különleges szerkesztésű formáit, a modern finommechanika remekeit fel a légkörbe s ezek a magasságban való utazásuk*alall mozgó papirszalla- gokra állandóan jegyzik a bejárt légrőtegek jellemző adatait, természetesen a magasságot is. E ballonok nagy hátránya, hogy őket a szél a felszállási helyüktől többnyire messzire elhajtja, úgy hogy sokszor meg sem lehet őket találni. Ezen kívánt segíteni Moltschanow tanár azzal az ötletével, hogy a ballónfelszerelést kis *dróttalan adóval egészíti ki, mely a műszerekkel kapcsolva az adatokat Önműködően jelenti már a levegőből. Az első ilyen táviratozó légivándorok 1930-ban szálltak fel a „Zeppelin" sarki expedíciója alkalmával és tényleg sokat jelentett, hogy a roppant lakatlan területen nem kellett utánuk kutatni. Ezt a vívmányt Moltschanow tanár most a sarki Magas, szépszál ember kel föl. Fején fekete fez és sötét ruháján két sor kitüntetésen kívül török, német érdemrendek, szalagok. Hadzsi Mu- szics Hasszán bey. Csengő hangon, kedvesen hibás magyarsággal mond hálát a magyar nemzetnek, hogy a bosnyákokat ilyen meleg szeretettel karolta fel. Általános éljenzés. Majd Berényi János gróf és dr. Nemes Jenő György szólal fel. Az utóbbi idegenforgalmi szempontok kiépítését hangsúlyozza Kelet felé. Utánuk dr. Medricky Andor jogi szempontból ismerteti a magyar mohamedánok helyzetét. Előbb magyar, majd francia nyelven. Közben párszavas francia köszöntőt mond a kairói ujságirónő. Délelőtti arab orvosbarátunk angolul köszöni meg a magyarok gavalléros rokonszenvét s erős propagandát igér Budapestnek, mint fürdővárosnak. Otthoniban mindent el fog követni, hogy viszonozhassa a sok kedvességet. Arabul, majd magyarul p£: szót mond a közgazdász is. Végül egy mohamedán kislány elszaval egy Petőfi-verset. Két óra felé jár az idő, amikor búcsúzni kezdünk. Csoportokba verődve mulatnak az emberek. Kimenet még hallom, hogy az egyik arab magyarul dirigálja a dgányt s egy kislány fülébe énekli kissé elnyújtott hangon: „Csak egy kislány van a világon .. .** A hideg, lucskos éjszakán úgy érzem, mintha egy színes mesekönyvet csuktak volna be. Magyar Kató. légkörkutatás szolgálatéba állított belül 2 méter átmérőjű, masszív természetes, hogy * rajta éa benne élűéig, szerek és adó méretei éa teljesítményei nagyobbak lehetnek azokénál, mint amelyeket kié léggömb elbir. Az erőteljes kis rövidhullámú adó naponta többször kapcsolódik be, de csak rővidebb Időre, igy az áramot szolgáltató szárazelem-telep hónapokig teljesítheti szolgálatát. Kapitány, távirász, kutató nincsenek e kis aszó állomáson s mégis állandó összeköttetés áll fenn e jegestengeri kisértet és az emberiség között. Különösen két, egymástól messzire lévő szibériai parti állomás figyeli a láthatatlan bója jeleit, keret- antennák segélyével állapítván meg az irányt, ahonnan a jelek érkeznek, — a két iránynak térképen való keresztezödési pontja mindig mutatja a bója helyzetét. így állandóan követhető az úszó állomásnak a sarki fény honában, a jegestengerben valamelyik jégtáblán megtett útja. Ennek az útnak a juegállapitásö a rádió-bója egyik legfontosabb célja, mert belőle következtethetünk a nagy szilárd jégmezőknek a sark felé való nyári visszavonulásának útjára is. Ez a nyári visszavonuló és téli előrenyomuló mozgás bolygónk egyik legjellegzetesebb természeti tüneménye és a földövek időjárásának alakulásaira lényeges befolyást gyakorol. Hasonló tüneményt észlelünk csillagászati távcsöveinkben a Mars bolygó sarki sapkáin is, — saját Földünkön persze nincs meg a szükséges áttekintés. A szilárd jégmezők kiterjedése az utolsó években nagy változásokat mutatott. A déli Sarkon 1928- ban 1000 kilométerrel északabbra nyúltak tovább, mint 1929jben és 1930-ban a Mawson-expedició megállapította, hogy a jégmezők ismét lőOÖ k:lo- méterrel terjeszkedtek északabbra. Ha a Déli Sark jégmezői hirtelen ül elolvadnának, úgy a világtengerek szintje 10 méterrel emelkedne. Mindezek az adatok mulatják, mennyire befolyásolhatja a két Sarknak légköri helyzete a többi földöv meteoro.ó- giai viszonyait. Amíg tehát a sarki jégmezők látszólag szabálytalan eloszlásának és kiterjedés] változásainak törvényeit nem fogjuk felismerni, addig a kontinentális időjárásváltozások törvényeit sem fogjuk a maguk elméleti megvilágításában láthatni és amig a sarki övékben nem létesülnek kellő számú állandó meteorolóigiai mcgfigyelőáilomá- sok, addig az időjóslás alapjai tökéletlenek lesznek. A rádióbóják csak kezdetét jelzik ónnak a haladásnak. A kis gyakorlati sikerek egyelőre cspán az északi Jegestenger halászbárkáit érintik. A tulajdonképp ni tudományos megismerések és gyakorlati célok- mint azt láttuk, sokkalta messzebbmenők: a mérsékelt és a forró égövekre vonatkozó hosszú idő re szóló időjóelnsoknak kulcsát a Sarkoknak azok a hideg légtömegei teszik ki, melyek most oly kényszerű „divatban" vannak. m— A sarki kulaíások lehetővé fogják tenni a hosszabb időtartamra szóló meteorológiai jóslásokat Irta: Neubauer Frigyes mérnök l'Ct — ..... , ■ - " ■ - r -
