Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)

1935-02-03 / 29. (3581.) szám

1935 február 3* vasárnap* JOAN CRAWFORD érdekes könyve az asszonyt problémákról Az amerikai filmgyárak reklámhadjáratába bele­tartozik az ifi, hogy egy-egy nagy sztár juikat euró­pai vagy délamerikei utazásokra küldik, amelynek során a 6ztár nyilatkozik, réeztvesz társadalmi ak­ciókban, ünnepélyeken ée egyéniségével meghódítja a különböző országok mozilátogatóit. Joan Craw- ford ama sztárok közé tartozik, akik nem hajlan­dók réeztvenni ilyen reklámutazásokon. Hosszú ideig visszavonult családi életet élt első férjével, ifj. Douiglae Fairbankseal. Joan Crawford a legkomolyabb ée legműveltebb filmsztárok közé tartozik Hollywoodban és csak így érthető, hogy nagy szenzációt keltett, amikor az amerikai lapok bejelentették, hogy Joan Craw­ford könyvet irt a modern asszony problémáiról. A Hearst-sajtó óriási összegért megvásárolta az uj könyvet, úgyhogy csak e sajtó hasábjain fog megjelenni. Az újdonsült írónő e következő nyilatkozatot adta le könyvéről: — Az asszonyi problémákban mindenki pikanté­riát keres, pedig az olvasók elhitetik, hogy a mo­dern asszony problémái között igen sok a komoly erkölcsi ée lelki probléma. Legutóbbi filmemben olyan asezonyi problémát kellett megoldanom, omely igen gyakran előfordul, de eddig még nem nyert megoldást. Ez a probléma a következő: Mit csináljon egy nő, ha valakit szeret, az illető min­denét, családját, feleségét, vagyonát feláldozza érte és amikor szabaddá teszi magát, amikor valóban elvehetné feleségül, akkorra a nő már máit szeret. Akár az elsőhöz megy, akár a másodikhoz, akár ígé­retét teljesiti vagy szivére hallgat: egy életet tör össze. Könyvemben megírom, miért oldottuk meg úgy, ahogy filmemben látható. A problémában nincs semmi bántó és erőszakos és mégis izgalma­san érdekes, ahogyan ,,Az első meg a második'* ci- mü filmben látható. Ilyen problémákkal foglalko zom könyvemben és ha valamelyik sorstársnőm felhasználja néhány gondolatomat, akkor lértem cé lómat. A rossz testtartás egyszerű gyógyítása Tulajdonképpen nem Is gyógyításról van ezó, hiszen az még nem betegség, ha valaki görrtyed- ten jár az uocán. ám ezt a rossz szokást oly ne? héz leküzdeni, mint valami igen makac-s beteg­séget Németországban külön intézet alakult, ahol & feltűnően rossztartásu gyermekeknek nap­hosszat négykézláb kell tnászkálniob; igy ját­szanak, így tanulnak, sőt ebédelniök is haeon- fekve kell. Az intézet vezetői abból a meggon­dolásból indultak k-i, midőn ezt a furcsa gyógy­módot kieszelték, hogy a görnyedt testtartás tu lajdonképpen a kétlábon járás következménye. A négylábú állat, háta teljesen egyenes; oipó- hátu kutyát még senki sem látott Az Intézet módszere fényesen bevált; a leg­rosszabb tartásu gyermekből is büszke derekú, emelt mellka® u ifjút faragtak, akit azután nem kellett félteni a visszaeséstől. Ugyanez jóval egyszerűbben és főleg jóval olcsóbban elérhető — felnőttek számára- Az el járás kiindulópontja a tipikusan görnyedt tartás, roggyaot járású emberek megfigyelése. Ilyen tanulmányok eszközlésére kitűnő példákat szol­gáltatnak az alpesi hegyilakók. Jellegzetes ..lép- csőnjáró** mozdulatokkal ballagnak ezek az em berek a legideálisabb városi aszfalton is; jól ma guk elé lépnek, térdben feltűnően behajtják a Iá bukat s ennek következtében kénytelenek a test súlypontját is előre vetni, azaz meggörnyedni. Már most mi a teendő? Mind ennek az ellen­kezőjét kell csinálni! Minél kisebbet lépjünk ma gunk elé, ezzel szemben hátul használjuk ki a lépést. Lehetőleg nyújtott lábszárakkal „csípő­ből" járjunk, lépéseink ekkor rugalmasságot kap­nak, minthogy „talpalni** igy képtelenség. Azzal, hogy hátul használjuk ki a lépéseket,' vagyis já­rás közben, amilyen hosszan csak lehet, hátul tartjuk az éppen legördült lépés után a lábat, azt érjük el hogy akarva-nem-akarva, kénytelenek vagyunk jól kiegyenesedni s a fejet lehető „ma­gasan hordani**. Egyből következik a többi A kiegyenesedéssel, valamint a fej hátraszegésével az jár, hogy a mellkas emelkedni fog, ezzel kapcsolatban pedig a has behorpad. íme, egész mozaikszere átrende­ződés! Mindez pedig egy végtelen egyszerű mó­dosítás következménye: használd ki hátul a lé­pést! önként érthető, hogy az első próbálkozások alatt nagyon szögletesnek fog bizonyulni mind­az, amit olyan egyszerűnek tüntetünk fel itt a papíron, dohát... az egyszerű járást Í6 hóna­pokig tanuljuk katonáéknál. 19 A PRAKTIKUS MENYASSZONY. — Megvan még az a képed, amelyen az előző vőlegényeddel vétetted le magad? — Hogyne! — És mit szól hozzá az uij vőlegényed? — Ráragasztottam a régire. Bméfyetes Utóét} jánossd a Uutudoftitett-totHuUitó uiáu Uj-Csorbató, február elején. Január 20-án mutatta be a brünni Landestheater Moóry Já­nosnak a kiváló ezlovenszkói magyar zene­szerzőnek „Douglae ée asszonyai*4 cimü kama­raoperettjét. A bemutatónak, mely Moóry Já­nosnak ötödik szinrekertilt darabja, igen ko­moly ée figyelemreméltó sikere volt. A legelő­kelőbb cseh és német lapok behatóan foglal­koznak az uj Moóry-operettel és egyértelmüleg megállapítják azt, hogy Moóry János ezeriöz muzsikája és fordulatos szövegkönyve, mely egy angol regény nyomán készült, határo­zott nyeresége az operettirodalomnak, öt nap­pal a diadalmas brünni premiér után ujcsorba- tói pazarul berendezett villájában kerestük fel az illusztris szlovenszkói operettirót, aki ma­gyaros vendégszeretettel fogadta a P. M. H. munkatársát. A Gerlachfalvi-csues felett pompásan kavar­gó, filmrendezők számára való félelmetes hó­vihar volt készülőben, a Moóry telep körül szimfóniát sirtalc a fenyvesek... A rokon­szenves Moóry János remek „Frapin eognac44- ot töltött s miként az a regényekben szokás, a kellemesen fütött és XVL Lajos-stilusu dol­gozószobája intim csendjében kérésemre dió­héjban elmesélte kellemesen zengő hangján Douglas ur és az ő asszonyainak ügyesen bo­nyolódó és csodálatosan szerelmes történetét. A librettó igen szellemes és megjósoljuk, hogy magyar verzióban Í6 nagy 6Íkore lesz! — Most pedig halljuk a legszebb slágert az operettből! — hangzott további kérésünk. Moóry János, akit lírai tónusu szerzeményei után a modern tátrai Sobubertnek is nevezhet­nénk, leül a ceengőhangu, hatalma® koncert­zongorához és kellemes tenorhangján elénekli a „Douglas*4 első felvonásának nagy tango- valcerjét. Csipke finomságú modern muzsika, egy fájdalmas sóhajtás az egész refrén, olyan parlandószerü színes kis álom ... Lelkesen üdvözöljük a mestert és eszünkbe jut, hogy milyen érdekesen dolgozik Moóry János a tátrai operettkomponista. Németül irta meg a szövegkönyvet, a brünni Landes* theater tőrendezője fordította cseh nyelvre, s reméljük, hogy egy éven belül a magyar ver­zió is elkészül ée Iván Sándor ée Földes igaz­gató magyar társulatai is bemutatják ezt a gyönyörű melódiáktól zengő, kedves és rend­kívül ötletes kamara-operettet. — Ez az ötödik színpadi müvem — mondja Moóry János. — Az el6Ő egy keleti tárgyú dal­játék volt, a második egy mesejáték, a har­madik egy télisport-operett, a negyedik egy történeti daljáték, a „Lavaliel". A „Douglas és asszonyai*4 az ötödik, amelynek premierjé­ről most érkeztem haza. Előszed egy csomó szinlapot és a lapok ki­ollózott kritikáit. A „Lidovó Noviny“ írja: Az uj Moóry-operett igen szinpatikus munka. Az ember igen meg van elégedve, ha lát egy sikerült próbát, amely meg akarja szabadítani az operettet az elavult sablonoktól. Életteljes figurák az operett alakjai, nincsenek erőltetett jelenetek. Ha a zenében nincs is valami excentri­kus originalitás, azért igen jól hangzik és nagy­szerűen összefonódik a színpadi cselekmóny- nyel. — A „Morgenzeitung**, „Prager Presse*4, „Prager Tagblatt44, „Móraveké Noviny*4 szintén elismerőleg írnak a briinni Uraufführung-ról. A troppaui német ezinbáz igazgatója a brün­ni premier sikere következtében már is kérdést intézett a- szerzőhöz, hogy mikor lehetne szó a német bemutatóról. Moóry Jánost régen nem láttam ilyen jó­kedvűnek é6 boldognak — legfeljebb egy né­hány hónap előtt Kassán, mikor a prágai né­met színház bájos és nagytehetsógü énekesnő­jét, Szakmáry Magdát vezette a Dómban az ol­tár elé... A mester rokonszenves fiatal feleségét nem találtam otthon. Éppen Kassán volt, a Tádióba énekelt háromszor ezen a héten, — Gyönyörűséggel hallgattam — meséli büszkeséggel Moóry János. Kitünően ment min­den. Együtt tanultuk be a számokat — mondja feltűnő gyöngédséggel, mosolygós arccal és lá­tom, hogy ebben a pillanatban is Kassa felé szállnak Moóry János legszebb gondolatai... Új sxtreltm • tiszta ssarencsa! Éveken át szerencsétlen voltam. Senki sem törődött velem tisztátalan arcbőröm miatt, amikor végre dr. Duboise párrs. ALMA - krémjét ajánlották nekemi ALMA csodát müveit. Bőröm ismét szép és fénylik a tisztaságtól. Mintha 15 ével megfiatalodtam volna • ALMA minden szépséghibát eltávolít, ránco­kat, orrvörösséget, pattanásokat, barna foltokat, szeplőt, nagy pórust etb. iooo Ki jótállás mellett visszaadjuk ön­nek az egész vételárat, ha az „ALMA**- va! nem lesz megelégedve és a csomag tartalma felének elhasználása után visz- szaadja nekünk a maradékot. Kis (feles) csomagolásban Kf 8--, kettős gyógycsomagolás Ké ta‘-. Kedvezményes ajánlat: Ha ezt a hirdetést megrende­lésével 3 napon belül beküldi nekünk, a kis csomago­lásra io% és a kettős csomagolásra 30°/, kedvezményt nyújtunk önnek. Or. Kemény Miklós, KoSIce I, Postfacb 300/E. Szlovensxkő. Bekény László. Délutáni mkák — Vasárnapi divaítevél — A téli idény délutániruha divatját a hasítások teszik jellegzetessé. A testhezálló, egyenesszabá- su ruhákat két oldalt vagy elől és hátul térdig érő „felsliccelésekkel" készítik. A nyakig be­gombolt toalettek szolidságát a vállaltnál, de fő­leg a háton behasitásokkal ellensúlyozzák. ■— Ugyanez látható az ujjakon is! Vagy a felsőuj- jakat hagyják a válltól a könyökig nyitottan, vagy a könyökön aluli részt sliccelik. A ruhák díszítésének ez az egyszerű és amel­lett sokat sejttető módja nem teljesen uj ötlet. A slicceit ruhákat legelőször a — középkorban vi­selték. A párisi divatkreátorok azonban csak e télen használták fel ezt a hatásos ötletöröksé­get. amely néhány száz év előtt a mainál is na gyobb szenzációt keltett és hosszú időn át nagy népszerűségnek örvendett. Természetesen a ma divatos, slicceit ujjak a — mai Ízlésnek megfelelően — jóval szolidab- bak. A háromszáz év előtt viselt elődeiket pél­dául a behasitások egész sora díszítette. Ezzel szemben az átmodemizált slicceit ujjakon — egyelőre — csak a felső vagy az alsó karrészen vannak behasitások. Látni vállakon slicceit mo­delleket, ezeknél a behasitás az ujjakon át majd­nem a könyökig folytatódik. A vállakat strassz „clips"-ekkel vagy fényes csattokkal fogják ösz- sze. A másik, délutáni ruhákra előszeretettel al­kalmazott ujj-variádó, a könyökön alul hasitott ruhaujj. Ezt a csuklónál néha félmétemyi szé­lességű ujjváltozatot úgy nyitottan, mint kes­keny manzsettára dolgozva is alkalmazzák. Az alul hasitott ruhaujjakat többnyire alábéleléssel készítik. Nagyon mutatósak a világos szatin és a fényes fémszövet alábélelések különösen ab­ban az esetben, ha a ruha fénytelen, sötét anya­gú. Az ujjak felsőrészeit yagy raglánszabással, vagy a kényelmes Idmonószabással dolgozzák. De nemcsak az ujjak szabása és díszítése le­het más, maga a délutáni ruhák szabása is meg­változott. Eltűntek a kiszélesített vállak és az epaulettek. A természetes vállvonal keskenysé- gét semmivel sem leplezik, sőt igen sok hosszi- tott vállas modellt készítenek, amelyek a vállak nőies keskenységét különösen érvényre juttat­ják. A ruha felsőrészét — amennyiben gallér vagy virágdísz nélkül készül — görögös drapirozás- sal, érdekes húzásokkal, vagy világossal alábé­lelt pelerinnel díszítik. A két divatos gallérfonna szintén hosszú múlttal rendelkezik. Az egyik a „Stuart" gallér, melyet plissérozott organdi- ból és csipkéből állítanak elő. A másik Greta Garbó utolsó, nagysikerű filmjéből ismert „Krisz­tina királynő" gallér. Ezt szintén csipkéből, or- gandiból. majd szatínből és arany, vagy ezüst szövetből állítják elő. Mindkét gallér-variáció előnyösen disziti a ruhákat és viselőnőik arcá­nak hizelgő keretet ad. Különösen a kerek „Krisztina királynő" gallér népszerű, aminek az az érdekessége, hogy az igazi Krisztina királynő — aki után a nevét nyerte — soha sem viselte. A különc királynő reánk maradt portréin min­denhol az akkor divatos, mélyen kivágott ruhák­ban van megörökítve. Ugyanez áll a dekoratív „Stuart" gallérral is. Stuart Máriának tulajdo­nítjuk a divatossátételét. holott a félkör alak­ban álló gallérokat Stuart Mária soha sem hordta. A feltalálás joga és népszerüvététele leg­nagyobb ellenségének, Erzsébet királynőnek az érdeme... A „Krisztina királynő" és ..Stuart" gallérvál­tozatok nemcsak fehér, de világos és sötét ecrü- szinben, rózsaszínben és halványkékben is diva­tosak. A két utóbbi színárnyalatot fekete, az Mitől szépen a nőh? Az egyik francia napilap azt a. körkód est, intézte neve® művésznőkhöz, hogy: mitől szépek? Sőt, azt, is megkérdezte, hogy amennyiben már szépnek születtek, mivel őrizték meg a szépségüket. A nagyszámban beérkezett válaszok közül legérdeke­sebb a Folies Berger egyik művésznőjének levele, amelyben elmondja, hogy naponta kétszer, mégpedig reggel s délben jéghideg fürdőt vesz, frrottirozás helyett a kvarclámpa sugaraival szárítja meg magát.. Az egyik filmmüvéeznő azt Írja, hogy a szépség* és annak megtartása művészet, amelyre ugyancsak születni kell. A legtöbb nőnek fogalma sincs arról, hogy mi illik neki és mi nem? A legtöbben vala­mely színésznőt utánoznak, mondani sem kell, hogy mennyire nevetségesen hatnak. A legérdekesebb azonban az, hogy ha véletlenül rá is jönnek téve­désükre és személyük komikus hatására, már nincs elég energiájuk, hogy változtassanak külsejükön. A nő szépségének első feltétele, hogy* legyen tisztában önmagával, külsejével. Az adottságokhoz mérve ke­resse azután azokat e színeket és formákat, ame­lyek hibáit eltakarják, enyhítik, szépségét pedig harmonikusan hangsúlyozzák. A kozmetikai szerek­kel sem lehet válogatás nélkül élni. A szépség el­érése és megtartása tehát rendkívül komoly és mélyreható tanulmányokat követel meg. A filmmüvésznövel ellentétben a Théatre Fran­cai se egyik tagja azt állítja, hogy a 6zópség megte­remtője a lehető legtermészetesebb élet. Nem sza­bad éjszakázni, dohányozni, sokat kell friss leve­gőn tartózkodni, — lehetőleg erdőben, — fürdeni, csak kevés alkoholt fogyasztani. Csupa olyan utasí­tás, amelyet társaságbeli hölgy ma ritkán kö­vet. Egyetlen, amiben a válaszlevelek megegyeznek, hogy a szépség első feltétele a higiéné minden irányban 6 hogy a sok hueevfc nem válik a szép nő előnyére. A eróp nőnek szeretnie kell a főze­léket eerüszinűeket barna délutáni ruhák díszítéséül alkalmazzák. A kissé bluzszeriien szabott felsőrésszel ellen­tétben, a délutáni ruhák derékrésze erősen be­szűkítve készül. Jellegzetességük, hogy a szövet- ruhákkal ellentétben, a legtöbb délutáni ruha öv nélküli szabást mutat. Az övét bevarrásokkal vagy behúzással helyettesítik. A délutáni ruhák szoknyarésze bokáig érő hosszúságban készül. Inkább szűk a szabásuk és a szabad mozgáshoz szükséges bőséget két ol­dali vagy elől és hátul alkalmazott „felsliccelé- 30kkel" pótolják. Az utóbbi varíádó azonban csak az egész hosszú, majdnem földigérő vál­tozatoknál mutatós. A szoknyarész simaságát külön rádolgozott tunikákkal teszik változatossá. A tunikákat a derék alatt dolgozzák a ruhához és két oldalt süni gombolással, hajtókázással, színes alábéle­léssel vagy prémszegéllyel díszítik. A kazak nagy népszerűsége folytán a kazakszerü szabás is igen gyakori még az egyszínű és sima anyagú ruháknál is. Divatos az úgynevezett kötényszabás is. En­nél a délutáni ruhamodelt kötény-alakú a hát- részfelé rézsutosan elkeskenyedő és különálló kö- tényalaku résszel készítik. A kötényrészt körbe? prémmel, húzott vagy plissérozott fodorral di* szitik. Mint díszítés — a világos gallérok.. Ízléses vi- rágtüzékek, húzások és az anyagok ügyes kom­binálásán kívül, — az áttört angolmadeira hím­zés, a gyöngyözés, a zeimehenek, a húzott és plissé fodrok, a prémszegélyezés, a nagy lapos fémgombok és a strassz-csattok vezetnek. Az idei téli délutáni ruhákat elsősorban bár­sonyból, kreppelten és csíkosán préselt bársony­ból, sima és fémszálakkal mintázott crépe satin- ból, arany vagy ezüst beszövésü mintákkal dí­szített marocainból, majd sötét gyöngykelmék­ből és fémszálakkal élénkített dlvatbársonyok­ból készítik. Mint divatszin továbbra is a fekete és az egész sötétbarna vezetnek. Majd a mély lila, a borvörös a sötétkék és a sötét onyxzöld színek divatosak. Radványi Magda,

Next

/
Oldalképek
Tartalom