Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)
1935-02-03 / 29. (3581.) szám
17 1935 február 3> vasárnap. •1 S<ztwutsodc6i inaQtyac fiatotok a Uacciec útját* Kontuly Béla útja a kassai premontrei ^főgimnázium rajzpadától a magyar novecentóig Kontuly Pázmány Pátere alatt tesznek fogadalmat az uj magyar doktorok ■ Mi a magyar novecentónak művészeti szemlélete? rP Budapest, febr. elején. (Budapesti szerkesztősé - I pinktől.) Keletszlovenszkó kulturális eanpóriuma > ‘íassa, amelyet nem jogtalanul nevezgettek Hernád- ?arti Athénnek, mindig sok értéket adott a magyar tli xulturának. A magyar kulfurtörténelem alapjait £ ;o'orgabva, száz és ezer kitűnő nevet találunk, akik >■ Kassáról indultak életutjukra és munkásságuknak )gyrésze a nemes tradíciókban gazdag városra esik. Amikor a szlovenszkói magyar fiatalok pályafutását vizsgálgatjuk, örvendetesen állapíthatjuk, s neg a tényt, hogy a magyar irodalom, tudományos ■ e élet, művészet sok jeles fiatalja való Kassáról. A sassal harmincévesek sorában elsőnek Kontuly Bé- át, a jónevü festőművészt kerestük fel, akit mü- 58: /észeti körökben a „magyar novecento“-nak nevezett irány egyik legkitűnőbb képviselőjének tar- ínaianak. Az iskolapadtó1 az első kassai kiállításig Kontuly Bélát a Rózsadombon levő kis villájában t, találjuk, ahol ez a rokonszenves fiatal művész a ta> .múlás éveinek befejeztével fészket rakott. Ebben sl a kellemes hajlékban él bájos feleségével Kontuly Béla, itt születnek művészi álmai, amelyek formát öltve mind egy értékes tehetség megnyilvánulásai. Egy harmincéves, aki már beérkezett. Nagyon jó neve van ég a telekkönyvben saját nevén szerepel egy csinos rózsadombi tehermentes vi’la. Hadd szólaltassuk meg elszakadt földinket eddigi éle üit jár ól és művészi életfelfogásáról. — Miskolcon születtem 1904-ben, — kezdi a cur- J: riculum vita-et Kontuly Béla. — Édesapám Kontuly s Géza építész, akit már elveszítettem, édesanyám a Nemessányi Marietta felsőleányiskolai tanárnő. De as.kassai vagyok izig-vérig, mert szüleim már nagyon kis koromban elkerültek Kassára, ahol édesanyám a felsőleányiskolában kapott tanárnői állást és ott ié működött több, mint két évtizeden át. 1* Amolyan koraéreít gyermek voltam, úgyhogy 1908-ban, négy éves koromban, amikor Kassára 4 kerültünk, fel is vettek az iskolába, mert irni-olvasni már perfektül tudtam! A gimnáziumi tanulmányaimat a fehér papoknál végeztem, abban az osztályban jártam, amelyből Zathureczky Ede és másik fiatal kassai festőkollégám, Jakoby ■’íDGyula kikerült. — Hogy művésszé lettem, azt nagyrészben boldo- 1, gult édesapámnak köszönhettem, aki müvészhajla;mu ember volt és fiatalkorában maga is komolyan foglalkozott festészettel, a festőakadémiára is járt, ahol Székely Bertalannak, a nagy magyar történeti festőnek volt a tanítványa. Nagyrészt anyagi körülmények okozták, hogy nem követhette hivatását és építésszé lett. De nagy örömmel fedezte fel bennem a rajzkészséget és ezt lelkesen istápo'ta. A premontrei főgimnáziumban pedig Lengyel-Reinfuss Ede volt a rajztanárom, a lri' váló festőművész, akinek példája buzditólag hatott e tanítása nagy mértékben hozzájárult, hogy a festőművészet iránti érdeklődés fokozódjon bennem. — Diákéveimnek legjava a háborúra esett. A hatodikat végeztem, amikor az összeomlás bekövetkezett. Szinjeles tanuló voltam és tanáraim sokat vártak tőlem, de bizonyára nem a művészi pályát szánták nekem. A két utolsó osztályt már magánúton végeztem és tizenhat éves voltam, mikor az érettségi bizonyítvány a kezemben volt. — Ott álltam a válaszúton és ekkor Pollák József. a keletszlovenezkói muzeum művészbarát igazgatója irányított pályámra. Az ö közbenjárásával vált lehetségessé, hogy a prágai képzőművészeti akadémiára kerülhettem, ahol egy évet töltöttem és Thiele, meg Loukota professzorok voltak a mestereim. Egy év alatt rengeteget festettem, úgy hogy mikor visszakerültem Kassára, tizenhét éves koromban, megrendeztem első nagy kollektív kiállításomat a múzeumban, amelyen G. Lázár Ilona szobrászmüvésznő és Rutt- kay György müveivel együtt 63 képemet állítottam ki. Ezek a képek a Sturm és Drung korszak eredményei, mind párgai tanulmányaim hatása alatt készültek, egyéni hang persze kevés volt bennük, de tetszettek és az erkölcsi sikeren kiviil kedvező anyagi eredménnyel zárult első kiállításom. Pesti tanulmányok a második kassai kiállításig — Édesanyám megnyugtatására, aki mindenképpen ,rendes", polgári foglalkozást szeretett volna számomra biztosítani, Pestre jöttem, ahol a közgazdasági egyetem külügyi szakját végeztem el, párhuzamosan azonban a festöakadémiára is jártam, ahol Rétihy Istvánnak voltam a tanítványa. Mesteremnek tanácsára végleg a festészetet választottam élethivatásul. Elvégeztem az akadémiát, rajztanári diplomát szereztem, aztán a művészképzőt jártam végig. Intenziven festegettem és az első budapesti elismerés 1927-ben ért, amikor a Szinnyey Társaság kitüntető elismerését kaptam ,egy freskó-kartonommal pedig a Benczúr Társaság első diját nyertem el. Ekkor vásárolta meg a magyar állam is „Virágárus leány" cimü képemet Ugyanebben az évben rendeztem meg második kassai kiállításomat, amelyre 50 Pesten készült festményemet vittem és alig kellett belőle egy-két darabot hazahozni. Képet vásárolt tőlem a csehszlovák iskola-ügyi minisztérium, a Keletszlovenszkói Muzeum és a Kassai Modern Galéria. Ut a magyar novecenlo leié — 1928-ban következett be életpályámon a nagy fordulat Ekkor már magyar állampolgár voltam. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter ösztöndijával a római kollégiumba kerültem, ahol Gerevich Tibor dr. igazgató végtelen szeretet- c tel őrködött művészeti fejlődésünkön. Egyike voltam annak az ötnek, akik elsőnek kerültünk ki Róna mába. Aba-Novák Vilmos, Szőnyi István, Molnár C. Pál és én, mint festők, Patzay Pál, a szobrász tanultunk együtt és ez a társaság később is együtt maradt. Az általa képviselt irányt nevezték el a miikritikusok magyar novecento-nak, vagy uj klasszikus irányzatnak. Olaszországban uj művészeti felfogás alakult ki a kollektív társadalomra való törekvés irányának megfelelően. Ott egy uj építészeti piktura felé törekszik minden s természetes, hogy ez ránk, fiatal magyar művészekre négy hatással volt. — Klebelsberg miniszter rajongva szerette a fiatalságot, támogatta a fiatal tehetségeket és kitüntető figyelme igy irányult reám is. Az ő közbenjárására kaptam a megbizást az akkor épült gödöllői premontrei rendház ferskókkal való feldíszítésére. Én, aki a premontreieknél nevelkedtem s Gödöllőn most több volt tanárommal találkoztam, elképzelhetőleg nagy ambícióval láttam munkához. A refektó- rium és a társalgóterem freskóit festettem. Az ebédlő dongaboltozatának két zárófalára a csodálatos halfogást és a kánál mennyegzőt festettem, magán a dongaboltozaton pedig 180 négyzetméter terjedelemben festettem meg Szent Nobert rendalapitó vízióját, a társalgóban pedig a premontreiek kul- turmunkáját ábrázoló freskókat festettem. Gödöllői munkám annyira tetszett a miniszternek, hogy I megbízott a szegedi egyetem lépcsőházának kifestésével, amit magyar irodalmi tárgyú képekkel díszítettem. — 1930-ban kerültem vissza Rómából ée telepedtem meg véglegesen Pesten. Azóta itt dolgozom és állítok ki. Bemutatkozó kiállit-ásom 1932-ben volt az Ernszt-m-uzeumban. Másfél évig készültem rá ée csak uj anyagot mutattam be. A Szépművészeti Muzeum vásárolt ekkor képet tőlem. 1933-ban a Cégbeliek Művészeti Egyesülete tagjává választott é6 azóta az egyesület titkára lettem. A múlt évben a budapesti székesfővárosi képtár vásárolt tőlem, a magyar főváros egyben megbízott a műemlékeknek nyilvánított Hermina-uti kápolnában végzendő munkával. Két freskót festettem, az egyik Jézus életét, a másik Mária életét ábrázolja. Ezeken Car- paoco hatása nyilatkozik meg, akit 1934 tavaszán Velencében tanulmányoztam. A freskókon egy figurát többször szerepeltetek ugyanazon a képen. — 1034 év őszén. a nagy Balló-dijat nyertem meg Pázmány Péterről készített festményemmel, amely most a budapesti tudományegyetemen van és ez alatt történnek a dokorrá avatás szertartásai. Újabb megbízásaim közül a magyar fővárosét említem meg Rényi Dezső volt polgármester arcképének megfestésére, továbbá a magyar országháztól is kaptam freskóra megbizást Az uj művészet programja A cirriculum vitae végére értünk. Utolsó kérdé sünk a magyar novecento művészi felfogására vonatkozott. A fiatal festők igen értékes csoportja ez, melyet e néven foglal össze az esztétika és ennek a csoportnak egyik legértékesebb festője Kontuly Bóla>. Művészeti felfogásáról a következőket mondja: — Ma, amikor a kollektív társadalmi rend bölcsőjénél állunk, nem időszerű az a művészet, amely a múlt ideológiájából táplálkozik. A mi korunk átalakulás és újrakezdés. Egyike vagyok azoknak, akik már nem Paris felé tájékozódunk és akik úgy érzik, hogy az a művészeti légkör, amely Ady Endrét és Rippl Rónait adta nekünk, már lezárt korszaknak tekintendő. A ma művészetét legsajátosabban jellemzi, hogy az építészet visszanyerte azt a hegemóniát, mely minden igazi nagy művészeti korszakot jellemez. A Nátha, katarrhus kezelése Rhinosanaal. A Rhinosan tudományos alapon van felépítve, használata egyszerű, hatása biztos. A RMn^j san belélegzése által bevonódik az orr nyálkahártyája egy kellemes antiszeptikus párával és rövid pár óra alatt megszünteti a náthát ée katanrhust. Meghűlésnél 3—4 csöpp RMnoeant zsebkendőre cseppentve mélyen belélegzünk. Ezt naponta többször megismételjük. Az infekció rövidesen megszűnik. —. Egy üveg Rhinosan ára 12 korona. Kapható: Vörösrák gyógyszertárban, Bratislava, Mi- hálykapu. ma festője csak az építészettel való szoros 8sz- szefüggésben lehet igazán termékeny. A konstruktív képszerkesztés, a véletlennek, esetlegesnek kiküszöbölése, lezárt, szinte építészeti formák keresése, a tárgyak formájával és lokálsziné- vel, mint képelemekkel való tudatos operálás, általában a kép „felépítése" a oéL Ez bizony nagyon különbözik az atmoszférikus piktura vél ellenségekre és hangulatokra felépített művészetéitől. A reuma fertőző betegség, melynek bacilíusai rendszerint a mandulák és a romlott fogak utján jutnak a szervezetbe Dr. Kollár Istv án pöstyéni főorvos nyilatkozik a „harmadik népbetegség" lényegéről és gyógyításáról áll fenn, ha a szervezetben, ismert vagy ismeretlen formában, már előzőleg megvolt a lappangó infekciós góc és a meghűlés csak a dl- rekt kiváltó okot jelentette. Vagy pedig a meghűlés a szervezetet általánosságban legyengíti és a mindig jelenlévő, de betegséget nem okozó bacillueok a legyöngült szervezetben infekciót idéznek elő. (Például: torokgyulladást.) = Hogyan kell kezelni a rétim aláz must és mi a kezelés lényege, — hangzott a második kérdésünk. — Az akut izületi gyulladásnál, mint minden más akut infekciós betegségnél, legfontosabb az azonnali, feltétlen fekvés. A diéta teljesen hústalan, főként tejes ételekből áll. A fájdalmas, duzzadt Ízületekre meleg, nedves borogatásokat rakunk. Belsőleg nagy adagokban nátriumszalicilikumot adunk, por vagy injekciók formájában, vagy ha a gyomor ezt nem birja el, akkor beöntésekkel. Ha a betegség nem reagál kedvezően a szalicilra, akkor mindig felmerül a gyanú, hogy nem tipikus reumatizmusról van szó, hanem az izületi gyulladás oka más, például gonorrhea, tuberkulózis, vagy egyéb betegség. Ilyen óvintézkedések és kezelés mellett négy-hat héten belül teljesen lezajlik az akut izületi gyulladás és a tünetek a fájdalmakkal együtt elmúlnak. Sokkal hosszabb ideig tart a rekonvaleszeenoia. Egyrészt azért, mert a gyulladás könnyen kiújulhat, már kisebb testi megerőltetések után is, másrészt és főként azért, mert a szív nem tudja olyan gyorsan kiheverni a betegséget, mint az Ízületek. A reumatizmust okozó bacillusok ugyanis nemcsak az ízületeket támadják meg, hanem igen nagy százalékban a szivet is. — (A szívizmot, vagy még inkább,: a szív belső hártyáját és billentyűit.) — A primér krónikus izületi gyulladásnál elsősorban az infekciós gócot kell megkeresni és eltávolítani, mielőtt a betegség nagyon előrehalad. Egyébként ennél a betegegénél a legkülönbözőbb injekciós kúráknak va-n tág és eredményes terük. Leghatékonyabb a tej-, vagy más fehérjetartalmú injekciók, a kén- és a jód.artalmu injekciók. A villamos kezelések közül a diatherm.ia, az utóbbi időben a rövid, vagy az ultrarövid hullámú diathermia bizonyult a legeredményesebbnek. A melegkezelés egyáltalában a legjobb theránia, akár lokálisan, (borogatások), akár általánosan (fürdők) formájában alkalmazzuk. = Mi a lényege a pöstyéni fürdőkezelésnek? — A pöstyéni fürdőkezelés lényege a specifikus hatású iszap és kénes hévviz alkalmazásában rejlik. Az iszapot a legkülönbözőbb formában alkalmazzuk, ahogy azt az adott esetben a betegség és a beteg állapota éppen megkívánja. Adunk különböző hőfokú teljes Iszappakkolásokat, részleges iszappakkoPöstyén, február eleje. (Kiküldött munkatársunktól.) A mai népbetegségek: a vérbaj és a tuberkulózis mellé kétségtelenül oda lehet sorolni harmadiknak a — reumát is. A reumatizmus romboló hatását mára már felmérték a szakkörök is teljes valódiságában és éppen olyan heves küzdelmet indítottak ellene, akárcsak a tuberku lózis vagy a vérbaj ellen. Innen van az, hogy a reumatikus gyógyfürdők az utolsó két évtized alatt nagyot nyertek fontosságukban s ebhez mérten nagyot fejlődtek is. A legismertebb reumatikus gyógyfürdők egyike kétségtelenül Pöstyén, amely az utóbbi két évtizedben a világfürdők rangjáig emelkedett. De nemcsak nagyszerű eredményei tették ismertté a nevét mind az öt világrészben, hanem orvosainak nagyéríékü kutatómunkája is, amely a reumatizmus terápiáját úgyszólván uj alapokra fektette. Ennek az eredményes kutatómunkának egyik legkitűnőbb és legtehetségesebb képviselője ma Pöstyénben dr. Kollár István, a „Pro Patria“- szanatóriuim vezető-főorvosa, aki tizennégy esztendeje áll a szanatórium élén és fiatal kora ellenére is szép eredményekre tekinthet vissza. A reumatizmus elleni küzdelem kiszélesítése idején időszerűnek találtuk tehát, hogy megkérdezzük őt a betegség lényegére és a modern fürdőterápia alkalmazására vonatkozóan. Dr. Kollár főorvos készségesen állott rendelkezésünkre és első kérdésünkre, amely a reumatizmus lényegére vonatkozott, a következő választ adta: — Az akut izületi reumatizmus tulajdonképpen infekciós betegség, melynek kórokozóját teljes biztonsággal még ma sem mutattuk ki. Ez a kórokozó a legnagyobb valószínűség szerint egy síreptococcus-fajta, amely sok esetben a mandulák utján jut a szervezetbe. Ezért a betegség kezdete rendszerint a mandulagyulladás. Az akut izületi gyulladás specifikus szere: a szalicil, amelynek rendszerint gyógyító hatása van. Néha izületi elváltozások és fájdalmak maradnak vissza a betegség után s ilyenkor az krónikussá válik. Ezt nevezzük szekundér izületi gyulladásnak. — Az izületi gyulladások másik nagy csoportja az, amikor az objektív elváltozások és a fájdalmak lassan, láz nélkül, vagy kis hőemelkedéssel kezdődnek g csak hónapok vagy évek múlva vezethetnek nagyobbfoku elváltozásokhoz, deformációkhoz, munka- és mozgásképtelenséghez. Ez a primér krónikus izületi reumatizmus. Ennek oka rendszerint lappangó, gyakran ki se mutatható infekciós góc a legkülönbözőbb szervekben, leggyakrabban a szájüregben, a foggyökereknél, vagy a mandulákban és gyakran a hasi vagy a meden- cefceli szervekben. Reumaszerü fájdalmak és elváltozások (reuma- tóid) lépnek fel az Ízületekben gyakran különböző akut infekciós betegségek után, mint a tífusz, malária, sarlach, vérhas stb. A nép száján nagyon elterjedt az a vélemény, hogy hülés utján lehet kapni reumatizmust s hogy a reumatizmus oka a meghűlés. Ez csak akkor,
