Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)
1935-02-22 / 45. (3597.) szám
4 1935 február 22, péntek* A Ueb/euéi/es Sven Hédin Egy ember, aki hatvan évvel ezelőtt elindult Verne regényei nyomán egy álomvitágba és még ma sem tért vissza onnan Prága, február 21 A világ & hetvenéves Sven Hedint ünnepli. S nem lehet meghatódott- ság nélkül elsiklani a csöndes ünnep felett, hiszen olyan embert fonnak körül a szeretet rózsaágai, aki utat vágott az európai civilizáció számára egy ismeretlen világba és aki tanulságos útleírásaival nemcsak a felvilágosodás, de az emberiség nevelésének ügyét is szolgálta. Svon Hédin két hiree könyve: „A tibeti kaland44 és „Az Ázsia pusztáin át“ a magyar ifjúsági irodalomban is előkelő helyet foglal el és egész nemzedékeket tanított meg a törhetetlen akaraterő és optimizmus tiszteletére. Sven Hedinben most nemcsak a nagy kutatót ünnepük, hanem a nagy idealistát is. Az első uí Ázsiába Sven Hédin azok közé a kevesek közé tartozik, akik megvalósították gyermekálmukat és hetvenéves korában azokon az utakon jár, amelyeket Verne Gyula és Cooper könyvei nyomán megálmodott magának kis diákkorában. Sven Hédin 12 éves korában, mint annyi sok ezer gyermek, a Verne és Cooper világának varázsa alá került. De mig a többi gyermekek csakhamar kilépnek ebből a mindig titokzatos álomvilágból, ő érett fejjel is tovább rótta ennek a világnak útjait és ma is ott art, ahol tizenhétévé® korában tartott: csak ma nem képzeletében, hanem a valóságban éli azt az életet, melynek gazdag és változatos színeit Verne festette fel előtte sok-sok évvel ezelőtt, hajnalán a mai technikai csodáktól hangos kornak. Sven Hédin életpályájára sorsdöntő hatást tett egy ugyancsak ifjúkori emlék, amelyet akkor élt át, amikor Nordenskiöld, a világhírű svéd sarkkutató visszaérkezett Stockholmba. A kis Sven Hédin ott állott a lelkesen éljenző tömegben, mikor Nordenskiöld hajója megér ikezett. Akkor, ott a lelkesedő tömegben határozta el magát, hogy ugyanezt a sikert fogja kicsikarni a maga részére is a sorstól. Ettől a perctől fogva vasenergiával készült, hogy nagy álmát valóra váltsa: sarkkutató akart lenni De a sors másképen akarta. Amikor elvégezte a gimnáziumot, az egyik tanár azt a kérdést intézte hozzá, hogy nem lenne-e kedve néhány hónapos tanulmányi kirándulást tenni a Kaspi- tó környékére az egyik gazdag stockholmi fiú nak a társaságában, akinek atyja ezt a költ séges, de tagadhatatlanul jó módszert válasz t-otta, hogy fia hiányos földrajzi tudását kiegészítse. Sven Hédin azonnal igent mondott, pedig talán akkor még nem tudta, hogy ezzel az igennel nemcsak egy alkalmi kirándulásra kötelezte magát, hanem valójában életpályát, sőt hivatást választott. Mert ezen az utón ismeri meg Ázsiát, ezen az utón nyílnak meg az ázsiai pusztaságok titkai előtte s ezen az utón látja Tibet égbenyuló hegyóriásait és fogja el az ellenállhatatlan vágy, hogy behatoljon ennek a rejtelmes világ nak titkai közé. A perzsa sah udvarában Az ázsiai ut, amint tudjuk, tanulmányi kirándulás volt, amelynek során Sven Hédin földrajzi előadásokat tartott utitárea számára, maga pedig szorgalmasan tanult nyelveket Ezen az utón tanult meg tökéletesen perzsául és tatárul. Amikor a tanulmányi útnak vége volt és Sven Hédin megkapta a háromszáz rubel honoráriumot, ezzel az összeggel újból utrakelt és beutazta egész Perzsiát. Teheránban megismerkedett egy svéd orvossal, aki a pezsa sah fogorvosa volt. Ez a svéd orvos bemutatta egy alkalommal sabnak, aki korának egyik legérdekesebb embere volt Sven Hedinnek azonban nem volt túlságosan nagy szerencséje vele. Csak évek múltán, amikor egyizben előadást tartott Sven Hédin Svédország előkelő keleti vendégei részére perzsául, volt alkalma közelebbi kapcsolatba kerülni egy igazi, keleti deszpotával, amilyen még abban az időben a perzsa sah volt. Sven Hedinnek ekkor már számos könyve jelent meg keleti dolgokról, többek között Perzsiáról is és o könyvek kapcsán felfigyelt rá a perzsa udvar — sőt saját hazájában is nagy tekintélyre tett szert. Sven Hédin karriórjét tulajdonképen 1889-ben alapozta meg. Ekkor orientalista kongresszus yolfc Stockholmban és ezen a kongresszuson megjelent a perzsa sah küldötte, hogy n. Oszkár királynak átadja a sah kitüntetését. Erre a kihallgatásra meghívták Sven Hedint, aki anyanyelvén beszélt a perzsa küldöttel. Röviddel ezután Sven Hédin meghívást kapott a miniszterelnökségre, ahol felszólították, hogy lépjen be Svédország perzsiai követségének szolgálatába. Sven Hédin boldogan elfogadta a megbízatást és azonnal útnak is indult Konstantinápolyon és Kisázsián keresztül. Útja valóságos diadalmenet volt, mert nevét akkor már Perzsiában jól ismerték. Sven Hedinre felejthetetlen benyomást tett a sah udvara, amely akkor még teljes feudális pompájában ragyogott és a sah valóban aranytrónuson trónolt, amely világhirü gyémántokkal és ékkövekkel volt kirakva. A káprázatos pompa azonban csak elkápráztatta Sven Hedint, de lekötni nem tudta tartó- sabban é6 rövidesen elhatározta, hogy mesz- szebb útra indul. Teheránból sürgönyt menesztett a 6véd királynak, amelyben engedélyt kért arra, hogy tibeti kutató útra induljon. A király nemcsak az engedélyt adta meg, hanem vállalta az ut finanszírozását is. így indult útra Teheránból Sven Hédin, hogy behatoljon Ázsia szivébe... Sven Hédin a nagy háborúban Tibeti útjáról visszatérve évekig utazásának tudományos eredményeit dolgozta fel. Ennek a munkának befejezésében azonban megakaBéos, lébruér 21. Az osztrák sajtódban már évek óta jelennek meg cikkek és kritikák, amelyek helytelenítik aat az utat, amelyen az osztrák filmgyájrtás, illetve a® osztrák filmkultúra kalad. Ezeknek a kritizáló — és részr ben támadó — cikkeknek eredményeként alakulóban van most Becsben egy filmesztétikái egyesület, amelynek vezetői az osztrák szellemi élet elitjéből fognak kikerülni s amely életrelhívását Innitzer bi- boroshereegérsek egy érdekes nyilatkozatának köszönheti. A nyilatkozat az egyik bécsi lapban jelent meg a mai osztrák filmekről. Az egyházfejedelem a cikkben hosszasan fejtegeti, hogy milyen nevelő hatással vannak a Sünnek a közönségre, majd többek közt ezeket mondja: „Ha igaz, hogy minden nemzetnek olyan filmjei vannak, áramokét megérdemel, akkor nekünk tiltakoznunk kell az osztrák filmek kilencvenöt százaléka ellen! Határozottan tiltakozunk az ellen, hogy a mi népünket, annak Berlin, február 21. A birodalmi kormány uj törvényt fogadott el, amelyben gondoskodik a külföldi kölcsönök fölvételéről. A törvény fölhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy kölcsönöket szerezzen, amelyek nagyságát Hitler állapítja meg. Az 1934. évi költségvetés két kölcsön fölvételére jogosította föl a pénzügyminisztert. Az első kölcsön az 1933 költségvetési év hiányának fedezésére szolgált, a második kölcsön az 1929-es 6%-os birodalmi kölcsön beváltására. Időközben újabb hitel- politikai intézkedéseket kellett foganatosítani. dályozta a közben növekedő háborúé hangulat. Sven Hédin, aki ismerte az ázsiai viszonyokat és főleg Oroszország erőviszonyaival volt tisztában, röpiratot irt, amelyben felhívta Európa ügyeimét egy olyan háborúval járó veszélyre, amelybe Oroszország é« rajta keresztül Ázsia Is bekapcsolódnék. Sven Hédin röpiratát egymillió példányban terjesztették a svédek között, s valóban nagyrésze volt ennek a röpiratnak abban, hogy Svédország nem kapcsolódott bele a háborúba. A röpirat megjelenése előtt ugyanis az orosz cár meghívta magához Pétervárra Sven Hedint és kijelentette előtte, hogy a svédeknek nincs okuk félni Oroszországtól, mert a hadihajók, amiket Oroszország oly lázasan épit, nem a svéd partok ellen fognak megindulni. Azután megjelent a röpirat és Sven Hedint törölték az orosz földrajzi társaság tagjainak sorából. A háború alatt a német császár engedélyével beutazta a nyugati frontot, majd a keleti frontszakasznak különösen ázsiai részét járta be 06 megjelentette híres háborús könyvét: „Egy nép fegyverben44 címen. A háború után néhány évig tudományos és irodalmi munkát végzett, majd Amerikába utazott, onnan Japánon, Kinán, Szibérián és Finnországon keresztül tért haza s mikor megkérdezték tőle az újságírók: mi volt a legnagyobb élménye ezen az utón, azt felelte, hogy tapasztalatból tudta meg végre, amit eddig csak tanult, — hogy a föld gömbölyű ... gondolkozását és erkölcseit ezeken a filmeken keresztül Ítélje meg a külföld. A ml népünk nem enervált, egészségtelen gondolkodású nép, nem olyan, amely könnyen adja át magát a bűnöknek és alantas ösztönöknek. Mi évek óta tiltakozóink ezek ellen a ^produkciók44 ellen és nem szűnünk meg hangoztatni, hogy olyan filmeket akarunk, amelyeket az osztrák nép valóban megérdemel. Olyan osztrák filmeket akarunk látni, amelyek az élet szépségét, nagyságát és komoly problémáit mutatják be. Ezek a filmek lehetnek akár vidámak, akár tragikus végűek, de mindig művésziek legyenek, kerüljék az alacsony síziiravonaiat, az aljasságot és a durvaságot. Ezt a mai filmek kilencvenöt százaié* káréi, sajnos, nem mondhatjuk ed.“ A bilborosHhercegérsek eme nyilatkozata után és ennek hatására alakul meg az a film- esztétikai intézmény, amely ezeket az elveket az osztrák filmművészetiben minden rendelkezésre álló eszközzel meg is akaiTja valósítani. A birodalmi kormányb a® elmúlt két évben a munkanélküliség leküzdésére olyan intézkedéseket foganatosított, amelyeket rövidlejára- tu kölcsönökkel finanszírozott Ezeket a rö- vidlejáratu kölcsönöket most konvertálni kell. Ezenkívül újabb kiadások merültek Fői a német nyersanyag-gazdaság kiépítése közben. Egyelőre nem tudni, hogy e beruházási műveletek mekkora összegeket emésztenek föl, de a pénzügyminisztert már most följogosították, hogy megszerezze a szükséges hiteleket. fHU Unok a topok? KOALÍCIÓS munkaprogram A nemzeti szocialista CESKÉ SLOVO a következőket Írja: A kormány tanácskozásai hetek óta három kérdés körül forognak: a negyvenórás munkahét, az önkorulámyzaibok pénzügyi gazdálkodása és az áHatmomopóliium. Az első két kér* ülésben a minimben-tanács élvbein már megegye-' zett, azonban a szakmániez tóriumok sokszor igazán másodrendű kérdésekben megakadnak, nem tudnak megegyezni. A mtnisztérimokibóL, a szak- testületektől folyton ujább és újabb észrevételek, megjegyzések jönnek. Ha ősszel is volnának a választások, akikor is nagyon kevés idő áll már rendelkezésre s egyáltalán nem racionális, hogy a még hasznosítható időt a kormány ágy tovább pocsékolja, különösen ha olyan dolgok állanak félág készen, amelyek nélkül bajos választásokba indulni. Miért van a parlament? Nantes értelme, hogy a miniszterek s aaiktanácskoz ágaikon az elvben már elfogadott javaslatokat a legapróbb részletekbe menően dolgozzák ki, mólkor ezt a munkát nagyon jól elvégezhetik a parlamenti bizottságok, amelyek amúgy is feltétlenül változtatnak a kormány javaslataim Nincs tehát értelme a huzavonának s a minisztertanácsnak inkább egyéb jelentős kérdésekre kell összpontosítani® figyelmét. A PRÁVO LIDU a szoicááldiemokrata párt elnökségi üléséről számol be, amelyen Dérer miniszter a szlovenszkói törvényeüLenes agitáció jelenségeiről, s a szlovenszkói iskolaügyről számolt be s közölte, hogy az igazságügymániszté- rium az általános polgári törvénykönyv tervezetét teljesen elkészítette a családjog kivételével. LEHET-E POLITIKAI PÁRT „KATOLIKUS”? Dr. Fuicbs Alfréd csehszlovák néppárti újság* iró a BRÁZDA cimü hetilapban a 'következőket írja: A Szent atya megtiltotta, hogy ipolátikai pártok vagy csoportok a „katolikus“ jelzőt használják. Az egyházat védelmező politikai párt e tevékenységét csakis saját felelősségére végzi. Az egyház egy párttal sem azonosíthatja magát. A NÉMET TÁBOR Az agrárpárti Venfkov kivételével valamennyi prágai lap közli, hogy Henlein pártja, a Hekmaits- front a múlt napokban azt az indítványt terjesztette a német agrárpárt elé, hogy e két párt teljesen olvadjon össze, létesüljön egy írj politikai szervezet, amely a ezudétanémiehek összes alkotó erejét összefogná. — A Rund dér Land- mrte végrehajtó bizottsága tegnap foglalkozott ez ajánlattal s késő este kiadott kommünikéje szerint a végrehajtó bizottság a Heuleimpárt fúziós indítványát egyhangúlag visszautasa tóttá. — A legtöbb lap úgy ütéM meg a helyzetet, hogy Henledm a fúziós javaslatával biztonságba akarta hozni szervezeteit — A LIDOVÉ NOVINY a következőket jegyzi meg: Ebben a helyzetben a közvéleménynek joga van megkövetelni, hogy a kormány végül sürgősen foglaljon állást Béniéin homifromtja kérdésében. Eddig csak jelentős habozás látszott és ez erős alkadálya volt annak, hogy a szudétanémetek táborában végül világosság legyen. Szükséges, hogy a kormány határozza el Henlein honifrontja tevékenységének engedélyezését vagy betiltását. Az eddigi bizonytalanság fenntartása nem szolgád az állampolitika javára. TANÍTÓK AZ ISKOLAMINISZTERNÉL A NÁRODNI OSVOBOZENI jelentése szerint a csehszlovák tanítók szövetségének kéttagú küldöttsége járt Krómár isikolaügyi miniszternél. A küldöttség a tanítóképzés reformjáról, a körzeti polgári iskolák megszervezéséről tárgyalt e panaszkodott a katolikusok agitáció ja miatt, különösen a szlovenszkói katolikus tanácsnak a haladó irányú tanítókkal szemben elfoglalt magatartása miatt. A lap szerint a küldöttség értékes információkat kapott a minisztertől s így megelégedetten távozhatott. POLITIKAI PER A LÁTÓHATÁRON A VENKOV írja: Dr. Hadáé képviselő lapjában azzal fenyegetőzik, hogy perelni fog bennünket ama leleplezésünk miatt, hogy a kommunista bolsevizmus legjobb agitátora volt és hogy a szovjettel való együttműködést propagálta. Ha Hodáö képviselő uir az egész cikk miatt fog perelni, úgy a nyilvánosságnak nagy politikai periben lesz része, amelyben tanúként valamennyi párt pofi tikosai vonulnak majd fel, akiknél Hodáö rendszeresen agitált a bolseviki kommunizmussal vadó együttműködés érdekében oly időben, amikor dr. Kiramif a szovjetre átkot szórt. Igyekszünk majd rávenni ebben a perben a gyáriparosok vezetőit, hogy tanúsítsák, hogy Hodáö tizenöt cseh-mémet gyáriparos gyűlésen beszélt a bolsevik! kommunizmussal való együttműködés érdekében. Indítványozunk majd tanukat, akik igazolják, hogy Hodáö lázasan dolgozott a szovjet elismerése érdekében oly napokon, amikor Emmái a Nároidinii Listy hasábjaim az elismerés ellen irt cikketSZLOVENSZKÓI DIÓFA NÉMETORSZÁGBA A LIDOVÉ NOVINY értesülése szerint az, utóbbi időben feltűnően sok diófát vásárolnak össze ügynökök Szlovenszkón és Rmszinszkóban Né- meitországba való szállítás végett. Megállapították, hogy a szlovenszkói és ruszánszkói diófa különösen nagyfokú keménysége miatt nagyon kc- j lesett. Nóinetorazájgban a diófát puekatusmfc dolgozzák fedL Innitzer hercegérsek lesújtó kritikája az osztrák filmekről „Tiltakozunk az ellen, hogy népünk gondolkozását a filmeken keresztül Ítélje meg a külföld*4 Németország ej kölcsönöket keres Törvényes intézkedétek ■ Hitler szabja meg a kölcsönök összegét