Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)

1935-02-22 / 45. (3597.) szám

4 1935 február 22, péntek* A Ueb/euéi/es Sven Hédin Egy ember, aki hatvan évvel ezelőtt elindult Verne regényei nyomán egy álomvitágba és még ma sem tért vissza onnan Prága, február 21 A világ & hetvenéves Sven Hedint ünnepli. S nem lehet meghatódott- ság nélkül elsiklani a csöndes ünnep felett, hi­szen olyan embert fonnak körül a szeretet ró­zsaágai, aki utat vágott az európai civilizáció számára egy ismeretlen világba és aki tanul­ságos útleírásaival nemcsak a felvilágosodás, de az emberiség nevelésének ügyét is szolgálta. Svon Hédin két hiree könyve: „A tibeti ka­land44 és „Az Ázsia pusztáin át“ a magyar if­júsági irodalomban is előkelő helyet foglal el és egész nemzedékeket tanított meg a törhetet­len akaraterő és optimizmus tiszteletére. Sven Hedinben most nemcsak a nagy kutatót ünnep­ük, hanem a nagy idealistát is. Az első uí Ázsiába Sven Hédin azok közé a kevesek közé tarto­zik, akik megvalósították gyermekálmukat és hetvenéves korában azokon az utakon jár, amelyeket Verne Gyula és Cooper könyvei nyo­mán megálmodott magának kis diákkorában. Sven Hédin 12 éves korában, mint annyi sok ezer gyermek, a Verne és Cooper világának varázsa alá került. De mig a többi gyermekek csakhamar kilépnek ebből a mindig titokzatos álomvilágból, ő érett fejjel is tovább rótta en­nek a világnak útjait és ma is ott art, ahol tizenhétévé® korában tar­tott: csak ma nem képzeletében, hanem a való­ságban éli azt az életet, melynek gazdag és változatos színeit Verne festette fel előtte sok-sok évvel ezelőtt, hajnalán a mai technikai csodáktól hangos kor­nak. Sven Hédin életpályájára sorsdöntő hatást tett egy ugyancsak ifjúkori emlék, amelyet ak­kor élt át, amikor Nordenskiöld, a világhírű svéd sarkkutató visszaérkezett Stockholmba. A kis Sven Hédin ott állott a lelkesen éljenző tömegben, mikor Nordenskiöld hajója megér ikezett. Akkor, ott a lelkesedő tömegben hatá­rozta el magát, hogy ugyanezt a sikert fogja kicsikarni a maga részére is a sorstól. Ettől a perctől fogva vasenergiával készült, hogy nagy álmát valóra váltsa: sarkkutató akart lenni De a sors másképen akarta. Amikor elvégezte a gimnáziumot, az egyik tanár azt a kérdést intézte hozzá, hogy nem lenne-e kedve néhány hónapos tanulmányi kirándulást tenni a Kaspi- tó környékére az egyik gazdag stockholmi fiú nak a társaságában, akinek atyja ezt a költ séges, de tagadhatatlanul jó módszert válasz t-otta, hogy fia hiányos földrajzi tudását kiegé­szítse. Sven Hédin azonnal igent mondott, pe­dig talán akkor még nem tudta, hogy ezzel az igennel nemcsak egy alkalmi kirán­dulásra kötelezte magát, hanem valójában életpályát, sőt hivatást választott. Mert ezen az utón ismeri meg Ázsiát, ezen az utón nyílnak meg az ázsiai pusztaságok titkai előtte s ezen az utón látja Tibet égbenyuló hegyóriásait és fogja el az ellenállhatatlan vágy, hogy behatoljon ennek a rejtelmes világ nak titkai közé. A perzsa sah udvarában Az ázsiai ut, amint tudjuk, tanulmányi ki­rándulás volt, amelynek során Sven Hédin földrajzi előadásokat tartott utitárea számára, maga pedig szorgalmasan tanult nyelveket Ezen az utón tanult meg tökéletesen perzsául és tatárul. Amikor a tanulmányi útnak vége volt és Sven Hédin megkapta a háromszáz rubel ho­noráriumot, ezzel az összeggel újból utrakelt és beutazta egész Perzsiát. Teheránban megismerkedett egy svéd orvossal, aki a pezsa sah fogorvosa volt. Ez a svéd or­vos bemutatta egy alkalommal sabnak, aki korának egyik legérdekesebb embere volt Sven Hedinnek azonban nem volt túlságosan nagy szerencséje vele. Csak évek múltán, ami­kor egyizben előadást tartott Sven Hédin Svédország előkelő keleti vendégei részére perzsául, volt alkalma közelebbi kapcsolatba kerülni egy igazi, keleti deszpotával, amilyen még abban az időben a perzsa sah volt. Sven Hedinnek ekkor már számos könyve jelent meg keleti dolgokról, többek között Perzsiáról is és o könyvek kapcsán felfigyelt rá a perzsa udvar — sőt saját hazájában is nagy tekin­télyre tett szert. Sven Hédin karriórjét tulaj­donképen 1889-ben alapozta meg. Ekkor orien­talista kongresszus yolfc Stockholmban és ezen a kongresszuson megjelent a perzsa sah kül­dötte, hogy n. Oszkár királynak átadja a sah kitüntetését. Erre a kihallgatásra meghívták Sven Hedint, aki anyanyelvén beszélt a perzsa küldöttel. Röviddel ezután Sven Hédin meg­hívást kapott a miniszterelnökségre, ahol fel­szólították, hogy lépjen be Svédország perzsiai követségének szolgálatába. Sven Hédin boldo­gan elfogadta a megbízatást és azonnal útnak is indult Konstantinápolyon és Kisázsián ke­resztül. Útja valóságos diadalmenet volt, mert nevét akkor már Perzsiában jól ismerték. Sven Hedinre felejthetetlen benyomást tett a sah udvara, amely akkor még teljes feudá­lis pompájában ragyogott és a sah valóban aranytrónuson trónolt, amely világhirü gyé­mántokkal és ékkövekkel volt kirakva. A káprázatos pompa azonban csak elkápráz­tatta Sven Hedint, de lekötni nem tudta tartó- sabban é6 rövidesen elhatározta, hogy mesz- szebb útra indul. Teheránból sürgönyt menesz­tett a 6véd királynak, amelyben engedélyt kért arra, hogy tibeti kutató útra induljon. A király nemcsak az engedélyt adta meg, ha­nem vállalta az ut finanszírozását is. így indult útra Teheránból Sven Hédin, hogy behatoljon Ázsia szivébe... Sven Hédin a nagy háborúban Tibeti útjáról visszatérve évekig utazásának tudományos eredményeit dolgozta fel. Ennek a munkának befejezésében azonban megaka­Béos, lébruér 21. Az osztrák sajtódban már évek óta jelennek meg cikkek és kritikák, amelyek helytelenítik aat az utat, amelyen az osztrák filmgyájrtás, illetve a® osztrák film­kultúra kalad. Ezeknek a kritizáló — és részr ben támadó — cikkeknek eredményeként alakulóban van most Becsben egy filmesz­tétikái egyesület, amelynek vezetői az osztrák szellemi élet elitjéből fognak ki­kerülni s amely életrelhívását Innitzer bi- boroshereegérsek egy érdekes nyilatkozatá­nak köszönheti. A nyilatkozat az egyik bécsi lapban jelent meg a mai osztrák filmekről. Az egyházfeje­delem a cikkben hosszasan fejtegeti, hogy milyen nevelő hatással vannak a Sünnek a kö­zönségre, majd többek közt ezeket mondja: „Ha igaz, hogy minden nemzetnek olyan filmjei vannak, áramokét megérdemel, akkor nekünk tiltakoznunk kell az osztrák filmek kilenc­venöt százaléka ellen! Határozottan tiltako­zunk az ellen, hogy a mi népünket, annak Berlin, február 21. A birodalmi kormány uj törvényt fogadott el, amelyben gondosko­dik a külföldi kölcsönök fölvételéről. A tör­vény fölhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy kölcsönöket szerezzen, amelyek nagyságát Hitler állapítja meg. Az 1934. évi költségvetés két kölcsön fölvételére jogosította föl a pénz­ügyminisztert. Az első kölcsön az 1933 költ­ségvetési év hiányának fedezésére szolgált, a második kölcsön az 1929-es 6%-os birodalmi kölcsön beváltására. Időközben újabb hitel- politikai intézkedéseket kellett foganatosítani. dályozta a közben növekedő háborúé hangulat. Sven Hédin, aki ismerte az ázsiai viszonyokat és főleg Oroszország erőviszonyaival volt tisz­tában, röpiratot irt, amelyben felhívta Európa ügyeimét egy olyan háború­val járó veszélyre, amelybe Oroszország é« rajta keresztül Ázsia Is bekapcsolódnék. Sven Hédin röpiratát egymillió példányban ter­jesztették a svédek között, s valóban nagyrésze volt ennek a röpiratnak abban, hogy Svéd­ország nem kapcsolódott bele a háborúba. A röpirat megjelenése előtt ugyanis az orosz cár meghívta magához Pétervárra Sven Hedint és kijelentette előtte, hogy a svédeknek nincs okuk félni Oroszországtól, mert a hadihajók, amiket Oroszország oly lázasan épit, nem a svéd partok ellen fognak megindulni. Azután megjelent a röpirat és Sven Hedint törölték az orosz földrajzi társaság tagjainak sorából. A háború alatt a német császár engedélyével beutazta a nyugati frontot, majd a keleti front­szakasznak különösen ázsiai részét járta be 06 megjelentette híres háborús könyvét: „Egy nép fegyverben44 címen. A háború után néhány évig tudományos és irodalmi munkát végzett, majd Amerikába utazott, onnan Japánon, Kinán, Szibérián és Finnországon keresztül tért haza s mikor megkérdezték tőle az újságírók: mi volt a legnagyobb élménye ezen az utón, azt felelte, hogy tapasztalatból tudta meg végre, amit eddig csak tanult, — hogy a föld göm­bölyű ... gondolkozását és erkölcseit ezeken a filme­ken keresztül Ítélje meg a külföld. A ml népünk nem enervált, egészségtelen gon­dolkodású nép, nem olyan, amely könnyen adja át magát a bűnöknek és alantas ösztönöknek. Mi évek óta tiltakozóink ezek ellen a ^produkciók44 ellen és nem szűnünk meg hangoztatni, hogy olyan filmeket akarunk, amelyeket az osztrák nép valóban megérdemel. Olyan osztrák filmeket akarunk látni, ame­lyek az élet szépségét, nagyságát és komoly problémáit mutatják be. Ezek a filmek lehet­nek akár vidámak, akár tragikus végűek, de mindig művésziek legyenek, kerüljék az ala­csony síziiravonaiat, az aljasságot és a durva­ságot. Ezt a mai filmek kilencvenöt százaié* káréi, sajnos, nem mondhatjuk ed.“ A bilborosHhercegérsek eme nyilatkozata után és ennek hatására alakul meg az a film- esztétikai intézmény, amely ezeket az elveket az osztrák filmművészetiben minden rendel­kezésre álló eszközzel meg is akaiTja való­sítani. A birodalmi kormányb a® elmúlt két évben a munkanélküliség leküzdésére olyan intézke­déseket foganatosított, amelyeket rövidlejára- tu kölcsönökkel finanszírozott Ezeket a rö- vidlejáratu kölcsönöket most konvertálni kell. Ezenkívül újabb kiadások merültek Fői a német nyersanyag-gazdaság kiépítése közben. Egyelőre nem tudni, hogy e beruházási mű­veletek mekkora összegeket emésztenek föl, de a pénzügyminisztert már most följogosítot­ták, hogy megszerezze a szükséges hiteleket. fHU Unok a topok? KOALÍCIÓS munkaprogram A nemzeti szocialista CESKÉ SLOVO a követ­kezőket Írja: A kormány tanácskozásai hetek óta három kérdés körül forognak: a negyvenórás munkahét, az önkorulámyzaibok pénzügyi gazdál­kodása és az áHatmomopóliium. Az első két kér* ülésben a minimben-tanács élvbein már megegye-' zett, azonban a szakmániez tóriumok sokszor iga­zán másodrendű kérdésekben megakadnak, nem tudnak megegyezni. A mtnisztérimokibóL, a szak- testületektől folyton ujább és újabb észrevételek, megjegyzések jönnek. Ha ősszel is volnának a választások, akikor is nagyon kevés idő áll már rendelkezésre s egyáltalán nem racionális, hogy a még hasznosítható időt a kormány ágy tovább pocsékolja, különösen ha olyan dolgok állanak félág készen, amelyek nélkül bajos választásokba indulni. Miért van a parlament? Nantes értelme, hogy a miniszterek s aaiktanácskoz ágaikon az elvben már elfogadott javaslatokat a legapróbb részletekbe menően dolgozzák ki, mólkor ezt a munkát nagyon jól elvégezhetik a parlamenti bi­zottságok, amelyek amúgy is feltétlenül változ­tatnak a kormány javaslataim Nincs tehát értel­me a huzavonának s a minisztertanácsnak inkább egyéb jelentős kérdésekre kell összpontosítani® figyelmét. A PRÁVO LIDU a szoicááldiemokrata párt el­nökségi üléséről számol be, amelyen Dérer mi­niszter a szlovenszkói törvényeüLenes agitáció jelenségeiről, s a szlovenszkói iskolaügyről szá­molt be s közölte, hogy az igazságügymániszté- rium az általános polgári törvénykönyv terve­zetét teljesen elkészítette a családjog kivéte­lével. LEHET-E POLITIKAI PÁRT „KATOLIKUS”? Dr. Fuicbs Alfréd csehszlovák néppárti újság* iró a BRÁZDA cimü hetilapban a 'következőket írja: A Szent atya megtiltotta, hogy ipolátikai pár­tok vagy csoportok a „katolikus“ jelzőt használ­ják. Az egyházat védelmező politikai párt e te­vékenységét csakis saját felelősségére végzi. Az egyház egy párttal sem azonosíthatja magát. A NÉMET TÁBOR Az agrárpárti Venfkov kivételével valamennyi prágai lap közli, hogy Henlein pártja, a Hekmaits- front a múlt napokban azt az indítványt ter­jesztette a német agrárpárt elé, hogy e két párt teljesen olvadjon össze, létesüljön egy írj politi­kai szervezet, amely a ezudétanémiehek összes alkotó erejét összefogná. — A Rund dér Land- mrte végrehajtó bizottsága tegnap foglalkozott ez ajánlattal s késő este kiadott kommünikéje szerint a végrehajtó bizottság a Heuleimpárt fú­ziós indítványát egyhangúlag visszautasa tóttá. — A legtöbb lap úgy ütéM meg a helyzetet, hogy Henledm a fúziós javaslatával biztonságba akarta hozni szervezeteit — A LIDOVÉ NOVINY a kö­vetkezőket jegyzi meg: Ebben a helyzetben a közvéleménynek joga van megkövetelni, hogy a kormány végül sürgősen foglaljon állást Béniéin homifromtja kérdésében. Eddig csak jelentős ha­bozás látszott és ez erős alkadálya volt annak, hogy a szudétanémetek táborában végül világos­ság legyen. Szükséges, hogy a kormány hatá­rozza el Henlein honifrontja tevékenységének engedélyezését vagy betiltását. Az eddigi bizony­talanság fenntartása nem szolgád az állampolitika javára. TANÍTÓK AZ ISKOLAMINISZTERNÉL A NÁRODNI OSVOBOZENI jelentése szerint a csehszlovák tanítók szövetségének kéttagú kül­döttsége járt Krómár isikolaügyi miniszternél. A küldöttség a tanítóképzés reformjáról, a körzeti polgári iskolák megszervezéséről tárgyalt e pa­naszkodott a katolikusok agitáció ja miatt, külö­nösen a szlovenszkói katolikus tanácsnak a hala­dó irányú tanítókkal szemben elfoglalt magatar­tása miatt. A lap szerint a küldöttség értékes információkat kapott a minisztertől s így meg­elégedetten távozhatott. POLITIKAI PER A LÁTÓHATÁRON A VENKOV írja: Dr. Hadáé képviselő lapjá­ban azzal fenyegetőzik, hogy perelni fog bennün­ket ama leleplezésünk miatt, hogy a kommunista bolsevizmus legjobb agitátora volt és hogy a szovjettel való együttműködést propagálta. Ha Hodáö képviselő uir az egész cikk miatt fog pe­relni, úgy a nyilvánosságnak nagy politikai per­iben lesz része, amelyben tanúként valamennyi párt pofi tikosai vonulnak majd fel, akiknél Hodáö rendszeresen agitált a bolseviki kommunizmus­sal vadó együttműködés érdekében oly időben, amikor dr. Kiramif a szovjetre átkot szórt. Igyek­szünk majd rávenni ebben a perben a gyáriparo­sok vezetőit, hogy tanúsítsák, hogy Hodáö tizen­öt cseh-mémet gyáriparos gyűlésen beszélt a bol­sevik! kommunizmussal való együttműködés ér­dekében. Indítványozunk majd tanukat, akik iga­zolják, hogy Hodáö lázasan dolgozott a szovjet elismerése érdekében oly napokon, amikor Em­mái a Nároidinii Listy hasábjaim az elismerés ellen irt cikket­SZLOVENSZKÓI DIÓFA NÉMETORSZÁGBA A LIDOVÉ NOVINY értesülése szerint az, utób­bi időben feltűnően sok diófát vásárolnak össze ügynökök Szlovenszkón és Rmszinszkóban Né- meitországba való szállítás végett. Megállapítot­ták, hogy a szlovenszkói és ruszánszkói diófa kü­lönösen nagyfokú keménysége miatt nagyon kc- j lesett. Nóinetorazájgban a diófát puekatusmfc dolgozzák fedL Innitzer hercegérsek lesújtó kritikája az osztrák filmekről „Tiltakozunk az ellen, hogy népünk gondolko­zását a filmeken keresztül Ítélje meg a külföld*4 Németország ej kölcsönöket keres Törvényes intézkedétek ■ Hitler szabja meg a kölcsönök összegét

Next

/
Oldalképek
Tartalom