Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)
1935-02-03 / 29. (3581.) szám
'PRAüAH vtAOYAR-H ÍRLAK 1935 február 3, vasárnap. L Szentté avatják Mórus Tamást és John Fisher bíborost már több, mint puszta szellemiség, mert emlékében tiz év távlatán keresztül és tizenhat év kisebbségi sorsán keresztültükrözve immár megtaláljuk a kisebbségi magyar hagyomány, a tradició történelmi értékű fejlődésének a vonalait. A világ legnagyobb nemzetei a történelmi hagyományban gyűjtik egybe azokat az örök értékeket, melyek idővel a nemzeti szellem igazi kincsei és jövő nagy tettek rugói lesznek. Csak nagy, igazi hagyományra támaszkodó nemzetek bírnak dacolni az idők őrlő árjával és az ellentétes érdekek hullámvonalával. Mi kis nép vagyunk: csehszlovákiai magyarok, a kis nemzeteknek még inkább van szükségük a hagyományok kötőanyagára. Történelmi hagyományaink mellé uj sorsunk is kezdi lerakni a maga tradicionális értékrétegét: a kisebbségi magyarság nemzeti hagyományainak közkincseit. Petrogalli Oszkár emléke immár ilyen hagyományos értékünkké nemesült az idők folyamán. Eggyel több biztositék jövőnk és életünk mellett. Ma Besztercebányán a temetőben egy kis ünneplő tömeg fog megállni a Petrogalli Oszkár síremléke előtt. A magyarság pártjainak képviselői és a Prágai Magyar Hírlap felelős szerkesztője koszorúkat tesznek le a sírra, mint látható jelét a csehszlovákiai magyarság hálájának, szeretetének és örök megbecsülésének. A kisebbségi magyarság ezrei legyenek ott lélekben ezen az ünnepen, mert ez az ünnep Petrogalli Oszkár emlékének szól, de ez az emlék minden magyaré, mint ahogy Petrogalli ma már közkincsünk, a besztercebányai sir pedig zarándokhelyünk. —O——-n Vatikán Város, február 2. A Szentatya pénteken este hivatalosan közölte, hogy beleegyezik Boldog Thomas More és John Fisher bibomok szenttéavatásába. Február 6-án a pápa megjelenik annak az okiratnak a felolvasásánál, amelyben az egyház hivatalosan elismeri a két vértanú mártiromságát. Thomas More, mint ismeretes, angol államférfi volt, korának egyik legjelentősebb állambölcselöje, akit VIII. Henrik angol király 1535-ben kivégeztetett, mert szembefordult az udvar egyházpolitikájával és a Vatikánnal való szakítás ellen nyilatkozott. ThoBeigrád, február 2. A belgrádi egyetem tegnap véres zavargások sz in-helye volt- Néhány héttel ezelőtt, a, hatóságok kommunista propaganda miatt letartóztattak tizenkét diákot, akikkel egy boszniai gyíijtőtáborba® állítólag rendkívül rosz- sztil bántak, úgyhogy a letartóztatottak éhség- sztrájkba kezdtek. Az egyetem rektora meglátogatta, a tábort és visszatérve egy diákgyülése® kijelentette, hogy a letartóztatott kommunista diákokkal nem bánnak rosszul. Ez a ki jelentéé más More tollából származik az Utópia chmi könyv, amely egyike a legtöbbet olvasott társadalombirála- toknak. Thomas More, akit nálunk Mórus Tamás néven ismernek, ebben a könyvében egy elképzelt ideális államot rajzol meg. Könyve nyomán nevezik ma is utópiának az ilyen fantasztikusan szépnek látszó, túlságosan távoli elképzeléseket. John Fisher bíboros is VIII. Henrik egyházpolitikája miatt szenvedett mártírhalált 1534-ben, mert ő is szembefordult az angol uralkodóval, aki — mint ismeretes, — házasságai és válásai miatt került összeütközésbe a' római szentszékkel. nem tetszett a jelenlevő kommunista diákoknak, akik tüntetni kezdtek és uem mutattak hajlandóságot az épület elhagyására. A rektor a csend- őrséget hivía segítségül. A csendőrök hosszast kézitusa után rohammal behatoltak az egyetem épületébe. Az összeütközésnél egy diákot agyonlőttek, többen súlyosan megsebesültek. A csendőrök közül is többe® megsebesültek, közöttük a támadást vezető csendőr tiszt is. A csend- őrség több diákot letartóztatott. A kárpáta!i§i magyar nagysikerű gyűlése Nagytoégányban Beregszász, február 2. A ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok nagysikerű népgyülést tartottak Nagybégányban. Mindák Ferencnek, a magyar nemzeti párt helyi szervezete elnökének megnyitója után Hokky Károly nemzetgyűlési képviselő a kormánypártok gazdasági •és kulturális politikáját s az állampolgársági ügyekben folytatott gyakorlatot bírálta. — Köszörű Károly, a magyar nemzeti párt ungi körzetének ügyvezetője a gabonamonopólium----- xx*. xw-i.i3.vn,, x . xj wuuux\ v iűivüUj d ITl'dgy ár nemzeti párt beregszászi körzetének ügyvezetője, ki különben Nagyibégány szülöttje, záróbeszédében a nemzeti gondolat és összetartás programját fejtegette. Becsben ssá2kuszonhtiencezerre emelkedett a segélyezett munkanélkisliek száma Madrid, február 2. Jeleníted,, » r.j,öu,: Magyar Hírlap, hogy az egész spanyol birodalomban napok óta irtózatos hidegek uralkodnak. Megirtuk, hogy a szokatlan fagy szinte naponként szedi halálos áldozatait a szegényebb népuuía.iooi rel6, hogy a, parasztság egyetlen kereseti forrását, a különben gazdag narancstermé6t is tönkreteszi a hideg. A legújabb jelentések szerint a narancstermésnek nyolcvan százalékát megsemmisítette a fagy, a főzelékvetménye- ket úgyszólván teljesen elpusztította, úgy hogy a kár több százmillió pezetára tehető. A termés-katasztrófa nyomán irtózatos nyomor következik, mert úgy a főzelék, mint a narancetermést ért csapás főleg a szegény népet sújtja. A mezőgazdasági munkálatokat a hideg és a havazás következtében abba kellett hagyni. Ennek következtében rengeteg mezőgazda- sági munkás veszítette kenyerét, a szállító vállalatok is elbocsátják munkásaikat, mert nincs kilátás rá, hogy a narancstermésnek egy részét, mint rendesen, külföldre szállítsák. Már eddig is mintegy százötven-kétszázezer munkás veszítette kenyerét a nagy hidegek következtében. A szerencsétlenséget még fokozza, hogy az utóbbi két esztendőben is meglehetősen sok kárt okozott a fagy és a közelmúlt zavaros politikai eseményeit se heverte ki még az ország. Bécs, február 2. Január második felében hihetetlen számmal ugrott a segélyezett munka- nélküliek száma az osztrák fővárosban. Eddig 2900 munkanélküli részesült segélyben, január második felében 129.000 munkanélkülinek folyósítottak Bécsben közsegélyt Úgyszólván minden szakmában rohamosan emelkedik a munkanélküliek száma. Közalkalmazottak kinevezése és előléptetése Prága, február 2. A minisztertanács tegnap este tartott ülésén közalkalmazottak kinevezésére és előléptetésére irányuló javaslatokkal foglalkozott. Ezzel kapcsolatban számos általános személyzeti kérdést is megtárgyaltak. Az anyag nagy terjedelme miatt a minisztertanács a tárgy- sorozatot nem intézte el s ezért hétfőn a tárgyalásokat folytatja.-----O----— Előléptetések a hadseregben. A nemaéfcvl* delmi minisztérium közlönye ma számos ekSéphs- tésfc közöl. A közlöny szerint a kormány 4 vezérkari, 16 gyalogsági, 4 tüzérségi, 1 lovassági, 4 egészségügyi, 8 élelmezési, 2 hadbirósági, 8 hadkiegészítői, 1 irodai és 2 ezámvevőségi szolgálatot végző őrnagyot alezredessé, 8 vezérkari, IS gyalogsági. 2 tüzérségi, 8 repülő, 2 lovassági, 1 műszaki, 8 élelmezési, 2 badbiTÓeági, 2 gazdasági, 1 egészségügyi, 5 irodai szolgálatot végző törzs- századosi őrnaggyá léptetett elő. (13) Poharát felemeltté, a tiszt felé nyújtotta és azzal az észbontó tekintette], .mely már annyi férfit fosztott meg nyugalmától, tette fel a kérdést: —• Haragszik? — Hát hogyan is kérdezhet ilyet? Magam is végtelenül örülök elhatározásának és higy- je el, rám nézve is ez a legkellemesebb megoldás. Nem akarom azt mondani, hogy terhes szolgálat volt egy ilyen elragadó szépség megfigyelése... — Oh, köszönöm kapitány, maga rendkívül udvarias ember. Nos, és hozott-e valami eredményt ez a megfigyelés? — Akkor nem Meraisnál ülnénk egymással szemben, — nevetett fel a kapitány.-- Hát hogy visszatérjek a dologra, a múlt héten felkeresett egy titokzatos ember és szédítő ajánlatot tett. Azt mondotta, hogy fonjam be Wikenas főhadnagyot. Közbevető- leg .mondom, hogy ettől az embertől tudtam meg, hogy az én főhadnagyom a kémelháritón teljesít szolgálatot. Fonjam be őt, szédítsem el és bírjam rá, hogy bizonyos dolgokat, melyek őt, a látogatómat különöskéippen érdeklik, elmondjon nekem. Hogy bizonyos okmányokat átadjon. Vagy bizonyos Írásokat kicsenjek a zsebéiből s lemásoljak. Egyszóval a módszer megválasztását rámlbizta ... Paltais nagyr izgalmában füttyén telt. — Tyüh, ennek a fele sem tréfa. Mikor volt a látogatás? — A <maít hét elején. Ha jól emlékszem, j kedd délelőtt tizenegy órakor. Olyan összeget ! mondott, hogy ha nem lennék annyira józan, ! megszédültem volna. Egy-egy szolgálatomért annyit kaphatok, amennyi a havi gázsimmal is felér. Pedig az tekintélyes összeg. A kapitány mind nagyobb izgalomba jött. — Nos és ... nos ... maga mit válaszolt? j — Elutasítottam az ajánlatot és az embert ! szinte kidobtam. Csak természetes, — n-eve- ! tett fel Juaniita. — Nem keveredem ilyen (szamár dolgokba, amikor két hét óta a maga j kutató pillantását érzem az arcomon. — Kár, — legyintett bosszúsan Paltais. — Tudja, milyen nagy szolgálatot tehetett volna nekünk, ha belemegy a játékba? Kezünkbe adhatta volna azt a kémszervezetet, amelynek sehogyan sem tudunk, a nyomára jutni, pedig már hónapok óta garázdálkodik Kannában. — Hát el kellett volna fogadnom az ajánlatot? — kérdezte tettetett csodálkozással Juanita. — Elfogadni nem, csak szinleg belemenni és aztán kezünkre játszani az egész bandát, — lelkendezett a kapitány. ■— Ez lett volna a nagyszerű cselekedet. — Jaj, ez nem fér össze a természetemmel. Még az ellenségeimnek sem szeretek bajt okozni. — És arra nem gondol, hogy ezek az alattomos emberek hitvány anyagi javakért milliók és milliók számára készítik a hurkot. — Én kidobtam az emberemet és ezzel a magam részéről befejezettnek tekintem az ügyet. És Juanita n^pst imádkozott magában, hogy Paltais kapitány érje be ennyivel, hogy ne kívánjon többet megtudni és igy neki ne kelljen romit)fásba döntenie azokat, akikkel együtt dolgozott. De a kapitány most -már nem érte be ennyivel. — És ha azt mondom, hogy én nem érem be ennyivel a dolgot. Hogy nekem az egész elbeszélés gyanús és hogy bizonyítékokat követelek? Hátha ez az egész elbeszélése csak alibi-keresés, hogy engem félreleven, eltereljen a helyes nyomról? Az egészség. A~B~C~je Legyen rendes emésztése. Legyen piros-tiszta nyelve. + ' Sofia sincsen semmi bajom, Iia néha „Igmándi“~t iszom. 6yomrom~belem kitisztítom, Ráadásul jól is alszom. Ha betegség környékezi, „Igmándi"~viz megelőzi! — Hát mit kellett volna tennem, az Istenért, kérdezte megijedve a táncosnő. — Tárgyalni kellett volna velük, megtudni a címüket, felfedezni a titkos rejtőzködő helyüket. Vagy pedig egyáltalán nem szólni nekem semmit. « — Most már sajnálom, hogy az asztalomhoz hivattam, — Talán jól tette, ki tudja, — mondta a kapitány és most Juanita újra magán érezte azt a kellemetlenül erős tekintetet, amely annyi keserves pillanatot szerzett már neki. — Mást nem tehettem abban a helyzetben. Az emberem elment, de azt mondta, hogy fontoljam meg a dolgot. Van elég gondolkodási időm és ő majd. felkeres, hogy meg- ! tudakolja elhalálozásom. ! — Felkeresi? Még egyszer elmegy magához? — ujjongott fel a kapitány. — Igen, azt mondotta, hogy eljön. — Mikor? —- Mikor is? Várjon, ha jól emlékszem holnap délután. — Holnap délután ? Maga egy arányos nő, Juanita. És bocsásson meg nekem, hogy az előbb kissé nyers voltam. Na, most már ne beszéljünk erről a csunya kémhistóriáról. Elegem van belőle! Kézbe vette a pezsgős palackot és szánültig töltötte mindkét poharat. X. Nyugtalan álma volt Juanitának ezen az éjszaka. Csak úgy hánykolódott puha ágyában, gyakran felriadt és ilyenkor hideg borzadály futott rajta végig, ha a bekövetkezendőkre gololt. Vájjon kiket áldoz fel a Főnök, csak hogy közelebb kerüljön céljához? Juanita tudta, hogy egy hatalmas szervezet tagja, ar ö száma 93-as, a hegedükészitő mesteré 24-es. (Folytatása következik.) —3—B—mbmcb—b— fjg ® ff F j*' M. fagy kétszázezer munkást tett kenyérfelenné Spanyolországban i w tóm h v i WiLLIAM CROOKE KÉMREGÉNYE ! SCHMIDTH AUER-FÉLE ÍVUÍS LEGJOBB keserGvize EGYKEN GAZDASÁGOSABB IS, MERT „Igmándi“-ból nem kell pohárszámra inni, negyed- vagy félpohár elég’ szokott lenni. KAPHATÖ MINDENÜTT KIS ÉS NAGY ÜVEGBEN
