Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)

1935-02-03 / 29. (3581.) szám

1 1935 február 3* vasárnap* ^RS<Sa-MA<A^HlRLAR A római egyezmény célja: a magyar-kisantant és az olasz-jugoszláv ellentét kiküszöbölése Bethlen István szerint Magyarország optimizmussal alávetheti magát a nagyhatalmak kiegyezést célzó közös elhatározásának Budapest, február 2. (Budapesti szerkesztősé­günk telefonjelentése. Gróf Bethlen István a „Pesti Napló" mai számában feltűnést keltő ve­zércikket irt „Uj lehetőségek a Duna-völgyé- ben" cimmel. A volt magyar miniszterelnök ebben a cikké­ben elsősorban a római olasz-francia megegye­zéssel foglalkozik részletesebben, s taglalja azo­kat a lehetőségeket, amelyeket az egyezmény alapján várni lehet. A római egyezmény Bethlen gróf mindenekelőtt megállapítja, hogy a francia-olasz megegyezésnek konkréten szólva a magyar-kisantant és az olasz-jugo­szláv ellentétek enyhítése, illetve megszünte­tése volt a kitűzött célja. Magyarország a maga részéről minden ilyen célkitűzést csak örömmel regisztrálhat, — folytatja ezután cikkét a volt miniszterelnök. — Annak az ál­datlan állapotnak a fenntartása, amely a Du- namedencében az utóbbi években kialakult, semmiképpen sem érdeke Magyarországnak. Minden kezdeményezést tehát, amely ennek a helyzetnek megjavítására alkalmas, Ma­gyarországnak messzemenően támogatnia kell, ez csak önmaga iránt való kötelessége. Ha a magyarországi közvélemény ennek ellené­re mégsem üdvözölte valami nagyon kitörő lel­kesedéssel a római akkordot, hanem mindmáig csak bizonyos jóindulatú tartózkodást tanúsí­tott vele szemben, úgy ennek oka — eltekintve attól, hogy az egyezménynek szószerinti szöve­gét még nem tették közzé, ami a végleges állás- foglalást már önmagában is megnehezíti, — az, hogy még nem látja világosan, hogy vájjon az említett békésebb légkör kialakulására való tö­rekvések milyen intenzitásuak s különösen, hogy az egyezményhez való csatlakozás milyen kiha­tással lesz Magyarország jövő nemzetközi hely­zetére. , . ( t ‘ ' |j — De nemcsak Magyarország közvéleménye foglalt el ilyen várakozó álláspontot, hanem meg kell állapítani, hogy a kisantant közvéleménye sem üdvözölte a római megegyezést kitörő lelkesedéssel, sőt minden éles megfigyelő észrevehetett olyan tüneteket, amelyekre bővebben rámutatni nem akarok, de amelyekből következtetni lehet, hogy ezeknek az országoknak a közvéleménye bizo­nyos tartózkodást mutatott akkor, amikor a szó- banforgó megegyezés történt. Magyarország optimista — Magyarország a valódi kibékülésnek mindig őszinte szószólója, de azt is tudja, hogy ez csak lassú evolúció utján lehetséges. Tudja azonban azt is, hogy ez csak a nagy nem­zetek komoly akaratú és hátsó gondolat nélküli együttműködésén épülhet fel. Arról is meg va­gyunk győződve, hogy ha a kisebb nemzetek érezni fogják, hogy a nagyhatalmak között olyan irányú komoly megállapodás jött létre, amely szerint egymással egyetértésben dolgoz­nak a tartós és igazságos béke fokozatosabb megalapozásán, akkor minden ellentét dacára a kisnépek között is fokozatosan enyhülni fog­nak a nehézségek és alkalmazkodni lesznek kénytelenek ahhoz az optimizmushoz, amelynek irányitói csakis a nagyhatalmak lehetnek. Merem állítani, hogy ennek a közös elhatá­rozásnak elsősorban Magyarország fogja ma­Ismét egy volt francia miniszter a vádlottak padién Páris, február 2. A vizsgálóbíró aláírta az elővezetési parancsot, amelynek alapján Re- ’aoult minisztert beidézték a rendőrségre, hogy tisztázza a Stavisky-üggyel kapcsolatos magatartását. A volt miniszter ellen föltétlenül vádat emelnek, mert a vizsgálat megállapította, hogy szereplése nem teljesen kifogástalan a nagy botrány körül. Renoult megkísérelte, hogy Staviskynak előnyöket harcoljon ki a hatósá­goknál. Ha elítélik a volt minisztert, akkor a kirótt pénzbüntetés nagysága a kétszerese lesz annak, amit Staviskytól „segítségért" elfoga­dott. Az sem lehetetlen, hogy egytől —öt évig terjedő fegyházra és polgári jogainak elveszté­sére ítélik a volt minisztert. gát alávetni, mert hiszen csak a nagyhatal­mak ilyen bátor és komoly békés együttmű­ködésétől várhat jobb megértést életérdekei számára. Azonban ezen a nyomon tovább­haladva semmit sem kívánhatunk jobban, mint azt, hogy Németország is csatlakozzék a római egyezményhez, mert ezzel az egész európai légkörben olyan enyhülés állana be, amely a legjobb reményekre jogosíthat fel. Magyarország ugyanis sohasem csatlakozhat olyan nemzetközi megállapodáshoz, amely Németország bekerítését tűzné ki célul. Magyarország és a kisantant — Annak, hogy Magyarország valóban csat­lakozhassák a római megegyezéshez, további feltétele azonban még, hogy a túlsó oldalon, a kisantant oldalán is meglegyen ugyanaz a hátsó- gondolatnélküli becsületes animus contrahendi, mint nálunk. Hisszük és bízunk benne, hogy megvan. De ezt megállapítani csak az ezután megindítandó tárgyalások rendjén leszünk ké­pesek. Ezekbe a tárgyalásokba Magyarország a revíziós kérdést nem viheti be s ezt a magyar közvélemény felé nyíltan meg kell mondanunk, hogy illúziókban ne ringassa magát, de viszont a kisantant is legyen tisztában azzal, hogy Ma­gyarország semmi olyat nem irhát alá, ami a bé­kés revízió lehetőségének az útját elvágná a jö­vőben, vagy a legcsekélyebb lemondást is jelen­tené, s Magyarország szabad kezét e téren meg­kötni alkalmas volna. A királykérdés A cikk további részében a volt magyar mi­niszterelnök a trón betöltésének kérdését érinti s kijelenti, hogy e tekintetben külpolitikai szem­pontból csakis a nagykövetek tanácsával meg­kötött olyan megállapodás áll fenn, hogy a nagyhatalmakkal való megegyezés nélkül Ma­gyarország nem dönthet ebben a kérdésben. Belpolitikai szempontból a kérdésről szólva Bethlen kijelenti, hogy mentül jobban áll valaki Magyarországon a szabad királyválasztás álláspontján, annál in­kább kötelessége biztosítani, hogy ez a válasz­tás valóban szabad legyen, esetleges külbefo- lyás folytán ne zárassanak ki olyanok, akik mögött az ország egy része áll, mert az ilyen külföldtől befolyásolt döntés pol­gárháborút készítene elő. Vér folyik Huey Lóng szenátor birodalmában Politikai gangsztervilág Louisiánában Harc i kormányzó-diktátor ellen - A leboxolt fotográfus és egyéb apróságok - Longot 700 főnyi testőrség védi Newyork, február 2. Louisiánában, az Amerikai Egyesült Államok egyik déli államá­ban, a politikai gangsztervilág annyira elfajult, hogy csaknem a polgárháborúra emlékeztet már. A temperamentumos és a revolvert köny- nyen kezelő lakosságáról híres államban Long szenátor régóta valóságos diktátorként ural­fdeges embereknek és lelkibete­geknek az igen enyhén ható, mindig megbízható természetes „Ferenc József** keserüviz — reggel éhgyo­morra egy pohárral bevéve — rendes bélmüködést, jó emésztést és elegendő étvágyérzetet teremt. Világhirü ideg­orvosok és gyógyintézetek vezetőinek véleménye alapján a Ferenc József víz állandó használata az agy és a gerincvelő megbetegedéseinél is a legmelegebben ajánlható. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszer üzletekben kapható. kodik. A washingtoni központ nem igen szól be Long szenátor tevékenységébe, aki a szó szoros értelmében élethalál fölött parancsol a veszedelmes négerekkel és különféle kétes egzisztenciával telt államban. Baton Rougeban, a Missisippi partján fekvő fővárosban, hosszabb idő óta valóságos ostromállapot uralkodik, mert az állam lakosságának egyrésze fellázadt a diktátor ellen és egyszerűen el akarja tenni láb alól Long szenátort. A diktátor nem válo­gatós az eszközökben, de ugyanilyen kevéssé válogatják meg eszközeiket ellenfelei. Nem csoda tehát, ha Baton Rougeban olyan állapo­tok uralkodnak, amelyek a legtávolabbról sem hasonlítanak a bármiféle jogrendhez s inkább emlékeztetnek egy kis délamerikai állam for­radalmi és személyes harcokkal telt belső vi­szonyaira, mint a világ* egyik legelső hatalmas­ságának konszolidált életkörülményeire. Huey Long szenátor hosszabb washingtoni tartózkodás után pénteken váratlanul vissza­érkezett Baton Rougeba, hir szerint azért, hogy megkezdje azoknak az embereknek az üldözé­sét, akik állítólag meg akarták gyilkolni. Long hívei és ellenfelei az elmúlt napokban való­ságos uccai harcokat vivtak. Reggeltől estig és estétől reggelig tartott a lövöldözés a város­ban. A szenátor karhatalmának sikerült ár­talmatlanná tenni a felkelőket, akiknek egy­része megkísérelte, hogy Mexikóba szökjék. A menekülőket, akik természetesen pompásan fel vannak fegyverezve, a rendes hadsereg csapatai üldözik. Long szenátort a pályaudvaron hétszáz fő­nyi testőrsége fogadta. A diktátor autója testőr-autóinak sűrű csoportjában óriási sebes­séggel száguldott át a város uccáin, nehogy valaki merényletet követhessen el ellene, A helyzet a városban rendkívül feszült. Az ország szenátusa tizenegy rendkívüli törvényt hozott, hogy drákói szigorral megfékezze a kilengéseket. így többek között szigorúan tilos az uccán csoportosulni s amint a rendőr két embernél többet lát valahol, azonnal be­szállítja a „gyülekezőket" a rendőrségre. A sajtónak megtiltották, hogy az állam kormá­nyának tevékenységét kritizálja, vagy le­becsülje. Jellemző a hangulat elmérgesedésére és az általános izgalomra az a kis eset, ami a pályaudvaron történt Long fogadtatásakor. Az egyik katona ökölcsapással leteritette a békés fényképészt, aki nekiszegezte gépét a kormányzónak. A katona azt mondta, hogy óvatosságból tette ezt, mert nem lehetetlen, hogy a fényképezőgépben revolver van el- I rejtve. A „Squredeal assotiation", Long dik- | taturája ellenségeinek csoportusulása, állandó í rendőri felügyelet alatt áll. Az egyesület el- 1 nőkét letartóztatták. „Katolikus blokkról síi sem Siket, amíg ücura pártja iéleiik91 Prága, február 2. A SJovák mai számában Hlinka vezetőcikket irt a katolikus blokkról. Hlinka a cikkben elmondja, hogy a katoli­kus blokkot őszintéin akarta, de egyetlen ki­kötése volt: az, hogy a szövetség létrejötte előtt a Miöura-párt likvidáljon Sztovenszkón. Cseh oldalról a katolikus iifjuság rokonszen­vezett a gondolattal, ellenben a cseh néppárt szlovenszkói szárnya a legnyersebb módon utasította el a tervet. — A feléjük irányuló kéznyujtásom. _ a prépost ur — mondja Hlinka és itt a Micura- párt egyik vezérére céloz — 1934. november 15-én kelt levelével válaszolt. A levél tetejére fekete, keresztet rajzolt és nagy betűkkel így kezdte: „Hlinka András, ezennel megidézem önt, mint a legközelebbi halottjelöltet, Isten igazságszolgáltatása elé!" Ezután 12 pontot irt föl, mint a tátrai ifjak, úgyhogy kételkedni kezdtem abban, hogy a levél szerzője ép ésszel rendelkezik. A levelet Hlinka illetékes helyre származ­tatta és onnan megnyugtató választ kapott. Cikke végén Hlinka kijelenti, hogy sem blokkról, sem egyesülésről addig szó sem le­het, amíg a Miöura-frakció létezik. TEUESEN UJ FEBRUÁRI MŰSOR = D .. | | Az ALHAMBRA iguzgatö­= U II I n II | ■ rí síigának sikerült az argen- = == A m! Ili 111 I II tinai zenekar szereplésit == = R III !■& | U I III még néhány nappal meg- = = D fcF I 1 11 ■ hosszabbítani. m o s §| Ezenkívül: = ALL1S0NS-01RLS nagyszerű akrobata mutatványai == Ü Trió DARESCO a Casino de Paris revü-sztárjai ^ Llna és Ossi CARROSl-tánckreáció == D. K.-LAD lES-stilusos táncai és a műsor többi számat == The Thelmers News Alhambra Sycopaters. rTTiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiíTiT 3 IGYUNK KASSAI SORT! nniWl—imiiisf i ni i mm lewz Tammeirír-.1 1 ■Bzrxxnsc&i-íix—- .aEraerta. 12° PRÍM US 16° Sct. FLÓRIAN GYÁRTJA: BAUERNEBL ÉS FIA R.T. KOSICE

Next

/
Oldalképek
Tartalom