Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)

1935-02-16 / 40. (3592.) szám

9 1935 február 16, szombat. tmgmMacAarhtrmp . KdZ<U7iDAt<Á6n . Januárban erőteljesen javult a külkereskedelmi mérleg A múlt évi 19.89 millióról az aktívum 62.97 millió koronára emelkedett ■ A tiszta árucsereforgalom mérlege 61.32 millióval aktív Prága, február 15. Az állami statisztikai hiva­tal ma tette közzé a külkereskedelmi forgalom januári adatait. A jelentés szerint a pénzverési célokra szolgáló nemesfém behozatalával és az érembehozatallal együtt a januárban Csehszlo­vákiába importált áruk értéke 414,996.000 ko­ronát tett ki az előző év azonos szakának 375 millió 780.000 korona értékű behozatalával szemben. A kivitel értéke (nemes fémmel és érmékkel egyetemben) 477,970.000 (a tavalyi év azonos szakában 395,676.000) korona volt. A tiszta árucsereforgalom értéke a nemesfémek forgalmának értékét leszámítva importban 414 millió 986.000 és exportban 476,314.000 koro­nát tesz ki az előző év januárjának 375,779.000 koronás behozatalával és 395,654.000 koronás kivitelével szemben. A külkereskedelmi forgalom januári mérlege a tavalyi 19,896.000 koronás aktívummal szem­ben 62,947.000 koronával aktív, A tiszta áru­csereforgalom aktívuma tavaly 19,875.000 ko­ronával volt aktív s az idei januári aktívum 61,328.000 koronára emelkedett. A tavalyi év azonos szakának adataihoz vi­szonyítva a külkereskedelmi forgalom mérlegé­nek aktívuma mintegy háromszorosan múlja fö­lül a tavaly januári aktívumot. A mérleg fontosabb adatai ezerkoronás téte­lekben a következők: Újabb részletek az állatmonopéllamrél Prága, február 15. A félhivatalos Pragte<r Piros­áé érdikos részleteiket közöl az áUatmian'O/póMannira vonatkozó készülő kormán yremdeletoiek a tejipari termékek keresikedelmérői és a bojáisikereskede- temről szóló remd-elkeizéseíről. Az idézett la,p értesülése szerint a készülő kor­mányrendelet gyökeresein rended a tejipari ter­mékek kereskedelmét és a tojáskeireekedeiiruet. Nem csak a behozatalt és a kivitelt szabályoz­za, hanem a belföldi piac forgalmát is és a' többi között szabatosan kimondja, hogy a jő- ’ vőben csak az foglalkozhatik e cikkek iparszerü j kereskedelmével, aki erre az Állatkereskedelmi | Társaságtól írásos engedélyt kap. A behozatalt a monopólium jogával fölmházott társaság illetékes csoportjai a kapott behozatali engedélyek alapján önállóan saját számlájukra .és saját veszélyükre bonyolítják majd* le. A behozatali engedélyek kiadása alkalmával a társaság meghatározza, hogy az árut milyen határidőn belül kell importálni és elvámolni és milyen szabott árban kell azit az első átvevő számára eladni s ezzel forgalomba hozni. Az importőr a kapott behozatali engedélyért úgy­nevezett ' ' kiegyenlítő illetéket köteles fizetni az importált áru minden ki'logram- ja után. Az illetéket abba a tartalékalapba fi­zeti, amely tartalékalapból a társaság esetleges veszteségeit * fedezi. A tejtermékek és a tojás belföldi kereskedelmét a rendelet olyképpen szabályozza, hogy kötelezi a társaságot a belföldi eredetű áru felvásárlására, illetve a fölöslegek megvételére. A társaságnak jogában lesz e kötelezettségét a társaságban kép­viselt illetékes csoport tagjaira- áthárítani és jo­gában lesz az importőröket rákényszeríteni, hogy az importálni kívánt mennyiséggel arányban bel­földi eredetű áruit vásároljanak. A társaságban képviselt csoportokhoz tartozó kereskedők köte­lesek időnként jelentést tenni a belföldi és kül­földi eredetű vajkészleitekről. A társaságnak joga lesz a bejelentett adatok ellem őrzéséhez. S.ajt, kondenzált vaj és kaséin behozatalát a társaság csak abban az esetben engedélyez, ha az importőr megfelelő mennyiségű belföldi árut vásárol. Az arányszám az idénynek megfelelően vál­tozik. Január és julius közötti időben tojást csak úgy ■Iehiet- majd importálni, ha az importőr egyidejűén belföldi eredetű tojást is vásárol. A társaság hatásköréhez tartozik a tejtermé­kek és a tojás exportja is. Exportra csak akkor kerül sor, ha tuilmagy lenne a belföldi piac kíná­lata s attól kellene tartani, hogy a nagy kínálat leszorítja az árakat. A monopólium célja rentá­bilis árak biztosítása s e cél érdekében esetleg kí­vánatos lehet a készleteknek export utján való ápasztása. A kivitellel járó esetleges veszteség fedezésére a társaság tartalékalapja, illetve az ebbe az alapba befolyó tőke szolgál. A tartalékalapba a társaság tiszta nyereségén kí­vül az importüzleibek külön számlán kezelt nyere­sége kerül. Ha a nyereség összege nem érné el az évi 60 millió koronás összeget, akkor az államkincstár egésziti ki a nyereséget 60 millióra. A tartalékalap egyéb bevételi forrása az az ösz- ezeig, mely a nyilvántartási és a kiegyenlítő ille­tékeik alakjában gyűl össze. A tervezett rendelet végül kimondja, hogy az állam kincstár megtéríti az Állatkereskedelmá Tár­saság ama üzleteiből eredő esetleges vesztesé­geket, amely üzletek lebonyolítására a kormány, vagy annak arra jogosult szerve Írásos utasítást adott a társaságnak. Az államlkimiestár a veszte­séget csak abban az eseitbem köteles fedezm-i. ha annak fedezésére nem lennie elegendő a tartalék- alapban levő összeg. Huszonöt körzetre osztják a szlovenszkói és a kárpátaljai piacot Prága, február 15. Az állatimonopóllumró! sízóló kormány remid elet előkészítő miumkálatai nehezen folynak. Hír szerint e nehézségekre való tekintet­tel elhatározta a kormány, hogy az állatbehozatali szindikátus február 28-án le­járó szerződsének érvényét meghosszabbítja. Az állatmonopóliumiról szóló kormányrendelet jólinformált helyen szerzett értesülések szerint 34 szakaszból fog álltok A rendelet az állatkereske- delem, a huskeneékedelem és az állati termékek kereskedelmiének kérdéseit gyökeresen szabályoz­ni fogja. Az Állatkereskedelmi Társaság két fő­osztályból fog állami. Az egyik az állatikéreske- delemmel és a hiuskereskedelemmel, illetve e cik­kek imprt-jával és exportjával fog foglalkozni. A másik a tejipari termékek és a tojáskemesikede- leim ügyeit intézi. A kormányrendelet, amint arról mái* beszámol­tunk, a csehszlovák köztársaság területét na­gyobb fogyasztási körzetekre fogja osztani. E körzetek székhelyei Szlovenszkán és Kárpátalján a következők: Pozsony, Besztercebánya, Zsolna. Igló, Kassa, Rózsahegy, Rozsnyó, Rimaszombat, Losonc, Lé­va, Nyitra, Komárom, Érsekújvár, Eperjes, Nagyszombat, Liptószentmikló, Trencsén, Zó­lyom, Vágujhely, Pöstyén. Trencsénteplic, Tu- rócszentmárton, Ungvár, Munkács és Beregszász. A rendielet fölhatalmazza az Áliatkeiresikedeilmi Társaságot arra, hogy a szükséghez képest újabb körzeteket is m-eghatározhásson. E körzetek székhelyén csak az vásárolhat élő állatot, vagy húst azzal a célzattal, hogy a meg­vásárolt árut eladja vagy iparszerüen földolgoz­za, aki az árut az Állatkereskedelmi Társaság­tól, vagy annak arra jogosult megbízottjától vásárolja. Másoktól vásárolni tilos. A húsfel­dolgozó vállalatok és üzemek sem vásárolhat­nak magánosoktól árut. Az M'atfcweekedielini Társaság mindem hónap első felében meghatározza azt a mennyiséget, melyet az egyes fogyasztásé körzeteikbe szákit- taáná fog. Az ÁHaitkereekedieibui Társaság részvénytársa­ság alakjában alakúi meg. Az állammal szem­beni kapcsolatát szerződés szabályozza*. 33.118.985 korona a Csehszlovák Nemzeti Bank tiszta nyeresége — A jegybank 1934. évi zárszámadása. — Prága, február 15. A Csehszlovák Nemzeti Bank most tette közzé 1934 évi zárszámadását. A beszámolójelentésből megállapítható, hogy a hitelüzlet terén a váltó- és az értékleszámitolás üzletága az előző év adataihoz viszonyítva kevesebbet jö­vedelmezett Az elmúlt esztendő során ugyan több váltót eszkontáltak, mint 1933-ban, de az eszkontált váltók értéke mindössze 4275 millió koronát tett ki az 1933. év 5562 millió koronás értéké­vel szemben. Az inkasszált váltók összege 5466 millióról 5117 millióra ment vissza. A leszámítolt váltók közül a termés finan­szírozására gabonazálogjegyek és kü'ön hi­tel alakjában 22.046 (1933-ban 13.141), váltó 1366 (277) millió korona értékben jutott. Múlt év végén a jegybank tárcájában még 7608 (1933-ban 6376), váltó 398 (191) millió korona értékben maradt meg a.z ugynezevett gabona­hitelből. A váltóüzlet összjövedelme az előző évi 38.16 millióval szemben 32.22 millió koronára csök­kent Az érték- és devizaeszkont-üzlet jövedelme 2.71 millióról 0.96 millió koronára ment vissza. Ezzel szemben az értékpapirlombard 6.78 millióval nagyobb jövedelmet eredményezett, mint az előző esztendőben, amennyiben ez a tétel az 1933. évi kimutatás­ban szereplő 24.36 millióról 31.14 millióra ment föl. A jegybank az elmúlt esztendő folyamán uj lombardkölcsönök elmén (a prolongálásokkal egyetemben) az 1933. évi 3986 millióval szemben 4730 millió koronát folyósított. Az adósok által visszafizetett összegek 4768 (3862) millió koronát tettek ki. A lombardtárca átlagos állománya az elmúlt esztendőben 570 millió korona volt. Ez az összeg lényegesen fölülmúlja az előző év azonos tételének 444 millió koronás összegét. A csehszlovák korona devalválása következ­tében a jegybank birtokában levő devizák és valuták árfolyama emelkedett, a jegybank árfolyamemelkedés elmén 15.99 (3.06) millió koronás nyereségre tett szert. A devizaüzlet nyeresége a devizaállomány csökkenése, illetve a devizáknak aranyra való kicserélése következtében 8.24 millióról 1.85 ; millió koronára csökkent. A bizományi üzlet terén a Csehszlovák Nemzeti Bank nyeresége 2.88 millióról 5.35 millió koronára emelkedett. I A 0.42 millió koronás áthozattal egyetemben a jegybank bruttó nyeresége 95.8 millió ko- I rónát tett ki. j Az előző évben 81.6 millió korona volt a bank | bruttónyeresége. A jegybank adminisztrációs ; költségeinek tétele 38.6 millióról 36.6 millió | koronára ment vissza. A bankjegynyomda üzemköltségeinek tétele 4.6 millió koronáit tett ki. A kötött pénztári jegyek és betétek ka­matszolgáltatása 1.39 (2.12) millió koroná/t igé- j nyelt. 3.65 millió koronás leírás után a devizák árfolyamának emelkedéséből adódó nyereség 15.99 millióra csökkent s ezt az összeget a rendkívüli tartalékalapba utalták. A Csehszlovák Nemzeti Bank tiszta nyeresége az 1933. évi 28,416.431 koronáról 33,118.985 koronára emelkedett. A Nemzeti Bank közgyűlése elé indítványt ter­jesztenek, hogy a jegybank az idén is 6 22%-os, vagyis 210 koronás osztalékot fizessen részvé­nyeseinek. A jegybank részvénytőkéje 405 mil­lió korona. Az osztalék és egyéb összegek fo- lyósitása után a Csehszlovák Nemzeti Bank tartalékalapja 61.78 (45.21) millió koronával emelkedik. Múlt év végén a Csehszlovák Nemzeti Bank­nak 610 (595) alkalmazottja volt. (Uj korlátolt felelősségű társaság.) „Szloven­szkói Tejipari Társaság** céggel Pozsonyban 0.2 millió koronás alaptőkével uj korlátolt fe­lelősségű társaság alakult. A társaság társtu­lajdonosai a következők: Szlovenszkói Tej- kereskedelmi Szövetkezet Pozsony, Katholikus Egyházi Nagybirtokok Központi Igazgatósága Pozsony, Krimik J. mérnök Püspöki, Böhm Ist- ! ván Oroszka, Pálka P. mérnök Bazin, Orth Vendel Hochstetno, Ványa Ambrus Tardos- [ kedd. Mit kapunk a valutákért? Prága, február 15. 3 Ké 100 pengőért •■»■«,. 438.50 100 schllllngért 450.50 100 zlotyért •••<■■. 452.125 100 lejért • i i i • « ■ > 15.25 110 márkiért 908.— 100 dinárért 53.55 100 svájci frankért . ■ * « • 774.50 100 francia frankért • • > « 157.70 100 líráért .......................... . 203.65 1 amerikai dollárért , . . ■ 23.55 1 angol fontért . , ■ ■ ■ 116.50 Mit fizetünk a valutákért? Prága, február 15. Ké 100 pengőért » >... 441.50 100 schilUngért 453.50 100 zloty ért .......................... 455.125 10 0 lejért ..................... 15.55 10 0 márkáért .».«•.» 912.— 100 dinárért .......................... 53.95 10 0 svájci frankért . . . • . 777.50 100 francia frankért.. 158.30 10 0 Hráért ............................. 204.85 1 amerikai dollárért , . . . 23.75 1 angol fontért . . . a » b 117.50 Kontingentálási jogot kap a Gabonatársasági Prága, február 15. A ga-bonamonopóliumról szóló kormányrendelet módosítása tárgyában beható tanácskozások folynak. A félhivatalos „Prager Presse** értesülése szerint a. rendelet módosítása utján a kormány följogosítja a Ga- bonatársaságot olyan intézkedések megtételére, amelyek alkalmasak lesznek az ajánlat szabályozására és a termelés kon- tingentálására. A termelés komtingentálására vonatkozó jogá­val a Gabonatársaság ebben az esztendőben már nem élhet 6 valószínűleg csak a jövő gazdasági év során veheti igénybe ezt a jogát. A budapesti mezőgazdasági állatvásáron vásárolt állatok behozatala Szlovenszkóra Pozsony, íefrruár 16. A földművelésügyi minisz­térium 22620—III—3—1934. számú körrendeleté­vel szabályozta a budapesti mezőgazdasági állat­vásáron vett egypatások, szarvasmarha és baromfi Szlovenszkóra való behozatalának állategészség­ügyi módozatát, anélkül, hogy az egyes állatokra külön állategészségügyi engedélyt kellene kérni a központi hatóságoktól. E rendelet szerint kü­lön, esetről-esetre szóló állategészségügyi enge­dély nélkül behozható Szlovenszkó területére a március 21-ig 26-ig tartandó budapesti mezőgaz­dasági állatvásárral kapcsolatos kiállításon vett egy egypatás, szarvasmarha vagy baromfi te­nyészállat, amely a belépő állomáson a volt cseh­szlovák-magyar állategészségügyi egyezmény 2. cikkében előirt, áru eredetét igazoló bizonylattal van ellátva. Feltétel továbbá, hogy a szállítmányt előzőleg a csehszlovák kereskedelemügyi minisz­térium engedélyezte. Az ilyen módon importált tenyészállatok a behozatal után külön tartandók és pedig a sertések 10 napig, a szarvasmarha 14 napig. Az egypatások malleinizálására a földmű­velésügyi minisztérium 1926. évi 95.676. számú rendelete irányadó. A belépő állomásnál szolgá­latot teljesítő állatorvos a következő dijakat kö­teles beszedni: szarvasmarha és ló darabjáért 5 Ké, sertés 2 Ké, juh és kecske 2.50 Ké, baromfi darabjáért 0.10 Ké libáért 0.20 Ké. A sertés, juh, kecske és baromfi behozatalánál azonban a dij legalább 5 Ké. Ezen kivü! minden szállítmányért 8 Ké bélyegilleték szedendő be. Itt említjük meg, hogy a kereskedelemügyi mi­nisztérium, illetve a devizabizottság a behozatali és deviza egyesitett engedélyt csakis oly szemé­lyeknek adja ki, akik valóban szakszerűen foglal­koznak állattenyésztéssel, s ha a kérelmező hifelt- érdemlőn igazolja, hogy a behozott állatot tenyész­tési célra hozza be s nem haszonállatnak.-----O-----­(A z állatbehozatali szindikátus márciusi kon­tingensei.) Az állatbehozatali szindikátus most tartott ülésén a márciusi behozatali kontingen­sek kérdéséről tanácskozott. A szindikátus el­nöksége 10.000 zsirsertés és 130 vagon sf-rtés- zsir behozatalát engedélyezte. E behozatali en­gedélyek három hónapig lesznek érvényben. Az állatbehozatali szindikátus ezenkívül enge­délyezte, hogy a hütőházak 175 vagon tojást raktározzanak be. A mennyiség 30%-ának bel­földi eredetűnek kell lennie. (Devizapiac.) A mai prágai devizapiacon Amszterdam 1.50, Helsingsfors 1.25, Kopenhá- ga 0.50 és Varsó 0.25 koronával javult. Ezzel szemben Brüsszel 0.50, Liszabon 0.25, London 0.15, Milánó 0.125, Montreal 0.03, Newyork 0.005, Oslo 0.50 és Stokholm 1 koronával gyön­gült. 1935 január 1934 január Árucsoport Behozatal Kivitel Behozatal Kivitel Élő állat......................................... 6.279 338 5.615 188 Élelm iszerek és italok .... 64.814 25.556 53.420 17.439 Nyersanyag ............................. 210.944 122.648 201.392 120.628 Készáru......................... 131.578 325.288 112.307 257.002 Nemesfémek és érmék .... 1.381 4.140 3.046 419 Összesen.............. 414.996 477.970 375.780 395.676 Eb ből pénzverési célra szolgáló nemesfém és érme .... 10 1.656 1 22 Tiszta árucsereforgalom . . . 414.986 476.314 375.779 395.654

Next

/
Oldalképek
Tartalom