Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)

1935-02-12 / 36. (3588.) szám

Uj szláv politika (d) A csehszlovák szellemi élet síkjain az utóbbi időben érdekes újdonság figyelhető meg. A szláv gondolat uj irányt kezd fölvenni és uj tartalommal telítődik meg. Az indító lökést erre a politikai konstelláció módosulása szolgáltatta. Amióta Lengyelország a szláv gondolatnak sa­játos lengyel értelmezést akar adni s a lengyel­ségnek reklamálja a szláv nemzetek világában az első szó jogát, Oroszország pedig ugyanakkor a nemzetközi konstelláció következtében hova­tovább kénytelen lemondani nemzetköziségéről s mindinkább szláv jelleget ölt: azóta a nyugati szlávság uj orientációjának kérdése is akuttá vált. Ennek a probléma-csomónak a megvitatása alkotja most a csehszlovák szellemi élet napi föl­adatát. Nincs politikai napilap, mely ne foglalkozna azzal a tétellel, hogy a lengyel politika letért a szláv gondolat vágányairól, nincs tudományos szemle vagy népszerű folyóirat, mely ne foglal­kozna a nagy orosz nemzet átalakulásával és jövőkilátásaival. Népegyetemi és klubelőadások sorozata ismerteti az orosz állam helyzetét. A ruszofilizmus divata minden téren előnyomuló- ban van. A neoszlávizmus érdekes uj fejezete ez, melynek mélységes érzelmi alapjai vannak, a szláv testvériségbe és a szláv messzianizmusba vetett misztikus hit. A konzervatív pánszlávizmus, amelynek kép-, viselője Kramár, á történelmi konstelláció súlya alatt megbukott. Ez a koncepció a nemzeti ala­pon szervezendő orosz állam eszméjére építette politikai terveit s a konzervatív orosz emigrá­cióval való együttműködéssel vélte elérhetni cél­ját Hevesen ellenezte a kommunista Oroszor­szág elismerését és a népszövetségbe való fölvé­telét — amiben pedig nagy része volt Benes külügyminiszternek. A hivatalos külpolitika azonban áthaladt rajtuk. Ma már Prága nemcsak a keleti paktumban való együttműködést szor­galmazza. hanem egy Páris—Prága—Moszkva közötti hármas szövetségre is hajlandó volna lép­ni az európai status quo biztosítása érdekében. Ez a külpolitikai koncepció megbuktatta a konzervatív pánszlávizmust, de nem vetette el a szláv gondolatot. Benne a szláv kölcsönösség másik pólusa valósul meg: a baloldali oroszság és a baloldali nyugati szlávság kézfogása. E bal­oldali kölcsönösség eszmei alapjául Benesnek az az ismert régi föltevése szolgál, hogy a kommu­nista Oroszország fokozatosan demokratizáló- í dik s ott a fejlődés balról jobb felé, a kommu­nizmustól a demokratikus etatizmus felé halad, Csehszlovákiában pedig jobbról bal felé, azaz a magánkapitalizmustól a demokratikus etatizmus felé, — igy a két rendszer egyre közeledik egy­máshoz és a középuton találkozni fog. Ebben a hitben, ebben a föltevésben mélyítik ki most az érzelmi szálakat a két szláv nemzet között, ezért van most Prágában a russzofilizmusnak őszinte, komoly reneszánsza. Nem szabad figyelmen kí­vül hagyni azt a lélektani mozzanatot sem, hogy a cseh lélekben az egész történelem folyamán sokszor erősen érvényesült a radikális refor­mok, a vallási reformálás iránti hajlam. Ez a vo­nás is rokon az oroszok történelmi radikalizmu­sával és ez is eggyel több misztikus kapocs, amely a két szláv nemzetet közelebb hozza egymáshoz. A russzofil szellemiség uj áramlatának kiala­kulásába nekünk, kisebbségi magyaroknak nem lehet semmi beleszólásunk, mindössze a tények megállapítására szorítkozhatunk. De a ráalapo­zott külpolitikát jogosítva vagyunk bírálni. És erről meg kell jegyeznünk, hogy bármennyire hangsúlyozza is realista voltát, mégis erős té­nyező benne a szlávizmus, az érzelmi alap. Már pedig az érzelmi közösség, amelyet érdekközös­ség nem indokol, könnyen illuzionizmusra vezet­Újabb konfliktus Abesszíniában Olaszország három korosztályt mozgásit Mussolini dűlőre akarja vinni az abessziniai kérdést Róma, február 11. Az olasz közvéleményt rendkívüli izgalomban tartja egy szűkszavú hi­vatalos kommüniké, amelyből kiderült, hogy ja­nuár 29-én ismét véres határincidensre került a sor Abesszíniában, A határincidensről a Stefani- ügynökség a következőket jelenti: Az etiópiai kormány nyomására január 29-én Afdub község közelében Ual-Ualtól délre fel­fegyverkezett abessziniai csapatok támadták meg az olasz posztot. A támadásra az olaszok fegy- vertűzzel válaszoltak, amely mind a két oldalon súlyos veszteségeket követelt. A fegyvertüz az olasz oldalon megölt öt benszülött katonát és hat katonát súlyosan megsebesített Az abessziniai- ak réasé~öx Vi jelentékeny veszteséggel járt az összeütközés. A Stefani-ügynökség jelentése sze­rint az olasz kormány utasította Addis Ababe-i követét, hogy tiltakozzék az abessziniai kor­mánynál az összeütközés miatt. Háborús hangulat Rábában Rómában az újabb abessziniai konfliktust rendkívül súlyosan Ítélik meg s általános az a nézet, hogy könnyen fegyveres összeütközésre kerülhet sor Abesszínia és Olaszország között. Az „United Press" jelentése szerint az olasz kor­mány olyan komolyán számol ezr~l az eshető­séggel, hogy elrendelte három korosztálynak a bevonulását. A mozgósítási parancs arra a há­rom legfiatalabb korosztályra vonatkozik, amely technikailag már tökéletesen ki van képezve. A részleges mozgósítást úgy Ítélik meg beavatott körökben, hogy ezzel Olaszország fölkészül a legerélyesebb akcióra Abesszínia ellen. Mussolini ugyanis elhatározta, hogy a folytonosan megis­métlődő abessziniai zavargásoknak egyszer s mindenkorra véget fog vetni. Hogy Olaszország mennyire komolyan készül az abessziniai kér­désnek esetleg fegyverrel való rendezésére, azt még az ís bizonyítja, hogy r clasz hadsereg egyik legtekintélyesebb tábornokát, de Bono tá­bornokot nevezte ki Mussolini a keletafrikai gyarmatcsapatok főparancsnokává* Amennyiben a háborús veszélyt nem sikerül a legrövidebb időn belül elhárítani, az olasz kormány katonai repülőosztagokat is vezényel az abessziniai ha­tárra. Minden esetre számolni kell azzal, hogy Olaszország a legújabb abessziniai konfliktust casus bellinek tekinti, amelynek nem lehetetlen, hogy súlyos következményei lesznek. Mussolini akcióba lép Egy idő óta a nemzetközi közvélemény előtt világos, hogy Olaszország az abessziniai kér­désben nem hajlik kompromisszumos megálla­podás felé. Ma már az is nyilvánvaló, hogy Ró­ma csak az olasz-francia megegyezésre várt, amelynek keretében Franciaországtól minden valószínűség sezrint megszerezte az esetleges erélyesebb akcióhoz való hozzájárulást, és en­nek a francia beleegyezésnek birtokában most egyszer s mindenkorra leszámolni készül az etiópiai császárság kormányával. Ismeretes, hogy Mussolini az olasz gyarmat- birodalom határait ki akarja terjeszteni a mai északafrikai területeken túl is, és főleg Abesszí­niát igyekszik Olaszország érdekkörébe vonni. Abesszíniában ugyanis Mussolini ismerte- fel el­sőnek azt a kitűnő gazdasági piacot, amelyet az európai hatalmak úgyszólván egyáltalán nem használtak még ki. A másik hatalom, amely el­jutott e felismeréshez, Japán volt. Ismeretes, hogy a tokiói kormány már hosszabb idő óta fáradozik azon, hogy megvesse lábát gazdasági­lag Abesszíniában és kereskedelmi érdekszférá­jába vonja ezt a szerinte is értékes piacot Ez a körülmény is arra ösztökéli az olasz kormányt, hogy erélyesen vigye döntőre most már az abessziniai kérdést. Már csak azért is, mert most van itt az a kedvező lélektani pillanat amikor Olaszország törekvései elé sem London­ban, sem Párisban nem gördítenek akadályokat Hivatalos jelentés a mozgósításról Róma, február 11. A Stefani-ügynökség hiva­talos jelentése szerint az olasz kormány február 5. és 11. között két olasz divíziót helyezett hadi- állapotba. Az olasz kormány hivatalosan elren­delte az 1911-es évjárat mozgósítását amely a legnagyobb rendben folyt le. A kormány kato­nai intézkedéseinek az, a magyarázata, hogy az abessziniai események esetleges elmérgesedése ne találja készületlenül Olaszországot Olasz cáfolt Róma, február 11. Hír szerint vasárnap este olasz tisztekből, katonai orvosokból és rendes sorkatonaságból álló csapattest in­dult Rómából Délolaszországba, ahonnét tovább viszik őket Eritreaba és az olasz Szomáli-földre. Hivatalos körökben megcá­folják azt a hirt, hogy ma, vagy a jövőben csapatokat küldenek az olasz Szomáli-földre azzal a céllal, hogy Abesszínia ellen akcióba kezdjenek. Az olasz hivatalos jelentés sze­rint a csapatszállitás csupán a gyarmati csapatok kicserélése és kiegészítése miatt történik. Szerdán vagy csütörtökön átnyújtják a német választ Hitler betegszabadságra utazott Páris, február 11. A Havas-iroda berlini szerkesztőjének jelentése szerint az angol­francia javaslatokra vonatkozó német jegyzék nagy vonalakban már elkészült és már csak egyes kisebb kérdések felett tanácskoznak. Ál­talában véve valószínűnek tartják, hogy a né­met választ Németország párisi és londoni kö­vetei szerdán, vagy legkésőbb csütörtökön már kézhez veszik. Beavatott körökben egyöntetűen azt hangoztatják, hogy a német válaszjegyzék a londoni jegyzőkönyvet elfogadja tárgyalási alapul és a birodalmi kormánynak az úgyneve­zett légi Locamóhoz való hozzájárulását is kife­jezi Ellenben a keleti paktum kérdésében el­utasító álláspontot foglal el a kormány és han­goztatja, hogy Oroszországgal Németország nem köthet olyan egyezményt, amely esetleg jelenlegi kötelezettségeivel nincs teljes össz­hangban. Ami a készülő úgynevezett dunai egyezményre vonatkozik, Németország való­színűleg csak elvben hajlandó hozzájárulni. Berlin, február 11. A Havas-iroda berlini tu­dósítója jelenti, hogy Hitler birodalmi kancel­lár Berchtesgadenbe utazott, rövid betegsza­badságra. A kancellárt ugyanis a legutóbbi dip­lomáciai tárgyalások is meglehetősen igénybe vették s orvosai azt tanácsolták, hogy sürgő­sen gyógykezeltesse magát, mert súlyos gége- katarrusban szenved már hosszabb idő óta. Most hogy a legfontosabb tárgyalások a lon­doni egyezménnyel kapcsolatban végetértek, Időt szakított magának a kancellár, hogy orvo­sai tanácsának eleget tegyen és gyógykezel­tesse magát.----Ili---­xK Gr. évf 36 <2588'SZám * K*<M *1”5 február Előfizetési árj évente 300, félévre 150. negyed* Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre, évente 450, y4 SzloVCflSzIcÓÍ C5 rUSZÍTlSzkÓi TnCLQllQTSáQ sllcel2, IL emelet • Kiadóhivatal: félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 Kő. • ...... ** Prága !1„ Panská ulice 12, III emelet A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja •• TELEFON: 30311 •• ■gyes szám ára 1.20 K(f vasárnap 2.-KC. 8ÖROÖHYCIM H1RUP PRflHR. hét. A konzervatív szláv politika tisztára érzel­mi politika volt, érzelmi alapokra épült a cári Oroszország szláv imperializmusa, ott az egyik fél épített, tehát a másik fél is építhetett erre az alapra. Most azonban más a helyzet. A szovjet­oroszok nacionalizmusa egyelőre csak föltétele­zett valami, csehszlovák szempontból nem lehet egy' szláv politika alapja, mert nem lehet tudni, mely pillanatban fog egy világforradalmi terv kedvéért ismét szélsőséges internacionalizmussá vedleni, amelynek célja nem a szláv kölcsönös­ség, hanem a vörös imperializmus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom