Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)

1935-02-10 / 35. (3587.) szám

1935 február 10, vasárnap. ^iwcmMaíAarhirlak 13 SzmHÁz-KönW-Kui>TüRA Szántó György regénye a két utolsó Árpádról Szántó György, az Aradon élő iró, aki egy évtized alatt tizenkét regénnyel arrivált Buda­pesten, „Stradivari" cimü regényével oly feltű­nést keltett, hogy, mint már röviden megírtuk, Bolváry Géza megvásároltatta a berlini Boston filmgyárral és német és angol verzióban nagy­szabású filmet készít a könyvből. A Stradivari márcsak azért is nagy érdeklődésre tarthat szá­mot, mert szimultán módszerrel megirt regény: a fejezetek felváltva a régi Cremonában és a modern Ber­linben játszódnak és a hegedű, az a látható­láthatatlan kapocs, amely szerves egésszé for­málja a korokat és az emberek sokaságát. A régi emberek is csak olyanok, mint a moder­nek, a gondolatmenetek talán csak tempót il­letőleg különböznek egymástól, de az ember nem változott. A nagysikerű könyv méltán iz­gathatta Bolváry fantáziáját, mert egy és ugyanazon színésznek alkalma lesz kettős sze­repben embert alakítani, de nemcsak az eddig szokásos double értelmében, hanem korokat összekötő misztikummal. Szántó Györgyöt azonban nem a filmsiker ér­dekli: — Ezt Lantos vezérigazgató csinálta, — mond­ja — Lantos, a Révai Testvérek kiadócég ve­zetője, a magyar irodalom lelkes barátja, aki az „Erdélyi Írók" cimü sorozatot eddig tizennégy- ezres szériában helyezte el a magyar könyvpia­con, ami ebben a sivár világban és a mai válság mellett maga is szenzáció. Lantos kizárólag ma­gyar könyvet hoz ki, hétfőn Kolozsváron, ked­den Budapesten, pénteken Berlinben és hétfőn Prágában van. Bolvárynál a Stradivárit tiz nap alatt helyezte el. Amellett azonban az irodalom fontos neki és semmi más és a könyvnapon maga szegzi a könyvsátor léceit. — A sátorról jut eszembe, — nevet Szántó, — hogy tulajdonképpen az „Aranyágacska" cimü regényemről akartam néhány szót mondani, mert gondolom, hogy a téma érdekelni fogja a magyar olvasóközönséget. Kun Lászlóról, a sátoros ki­rályról és velencés Endréről, a két utolsó Ár­pádról Írtam ezt a regényt. Kun László drámai alak, akiről drámát is ír­tam „Sátoros király" címmel. Ezzel szemben Endre regényhős és européer jellemű és gon­dolkodású uralkodó. Kun László ázsiai nagyur. Ezen az ellentéten épül fel a regény és ebben tükrözi a magyarság keleti politikájának nagy és aktuális problémáját. Kézai Simon mesteren kívül olasz szereplői a trecentovégi költők és festők: Dante, Cavalcanti, D'Ascoli, Da Todi, Cimabue,. Giotto. Marco Polo is szerepel benne. Talán érdemes rámutatni arra, hogy a mai irók nagyobbik fele visszanyúl a múltba és a százados témán át tükröztetik a jelen legaktuálisabb és legégetőbb problémáit. Nem kell Emil Ludwigtól Feuchtwangerig rá­mutatni az irodalmi alkotásokra, hiszen a magyar irodalomban is nagyon meg­szaporodtak a „történelmi regények", amelyek­nek azonban vajmi kevés közük van a háború- előtti történelmi regényekhez. Más a megírás és a problematika módszere és más a cél. Thomas Mann a bibliai időkig nyúlt vissza és igen találóan mondta, hogy ma a regény, mint műfaj uralja az irodalmat, mig a színpadi iroda­lom nem tud vele lépést tartani. A regényforma felel meg ma legjobban Európának. „Arany-, ágacska'' cimü regényemmel, amely nemsokára jelenik meg a Révai Testvérek kiadásában, én is a múlton keresztül érzékeltettem a jelent és munka közben mély csodálkozással tapasztal­tam, mennyire „friss" ez az ősi téma. Szántó most irja meg „Vakságom első tiz éve" címmel életének fordulóját, azt, hogyan lett iró akkor, amikor a végzet kiverte a kezéből az ecsetet, Kijelentette, hogy meg akarja mutatni, hogyan és mi által lát meg többet és lényege­sebbet az, aki nem láthatja a világot, és beszél­getés közben mutat egy levelet Romain Rolland- tól, amelyet a nagy francia iró megvakulása első napjaiban intézett hozzá: ez a levél és a belőle áradó lelki erő és etika mentette meg attól, hogy lelki depresszióban ne dobja el magától az éle­tet. Az önéletrajzban megformálja azt a sok em­bert, akiket sohasem látott és megrajzol egy fénynélküli világot, amelyet ma már a magyar irodalomnak egy része Szántó regényei révén. — Velem sok minden rossz esett meg az élet­ben, de a pesszimizmust csak hírből és Schopenhauer révén ismerem. Azt hiszem, nem tartozik a fi­lozófiába, hanem a biológiába: ha erős fogfá­jásom van, nem fogom elhinni feldúlt idegze­temnek, hogy az egész élet fogfájás. Elmúlik ez is, az is. Egyébként úgy érzem, hogy csak most kezdtem el igazán az Írást és mert tudom, hogy még sok mondanivalóm van, azt is tudom, hogy sokáig fogok élni, aminek azért örülök, mert szeretem az — irodalmat. Ahány dimenzió, annyi élet és világ, tehát számtalan ... Ezzel felcsavarja a rádiót, amely mint pa­rancsszóra hozza Beethoven ötödik szimfóniáját, amelyet sorsszimfóniának neveznek: az első té­telben a sors döngeti a süket Beethoven élete kapuját, de a második már lágyan szárnyal a harmónia és a megbékülés felé. Szántó György pedig megbékült mosollyal üti a ritmust, mintha a maga csodálatos életszimfóniáját vezényelné. n. p. Meghalt Max Liebermann, a német impresszionizmus atyja Berlin, február 9. Ma reggel nyolcra ti nyolc éves korúiban meghalt prof. dr. Max Liebermann, a po­rosz müvészakadémia volt elnöke. Liebermannal a német festészetnek gazdag korszaka zárult le s olyan egyéniség távozott az élők sorából, aki ügy emberi, mint művészi kérdésekben mindig meg tudta őrizni egyéniségének intaklségát és nagyvo­nalúságát. Liebermann 1847-ben született Berlin­ben, festeni először a berlini Steffecknél tanult, majd Wei mórba ment, ahol Pamvels belga f estén ól taimult tovább. Már harmiindhat éves volt, amikor Ki­jutott Parisba, ahol aztán megkopta művészetének elhatározó benyomásait. Liebermann bekerült Munkácsy körébe és a nagy magyar mester hatása alól soha nem tudta egé­szen felszabadítani magát, igaz, Munkácsy is támogatta a fintel művészt, aki­nek rendkívüli képességeit azonnal felismerte. Nagy hatással volt még Liebermannra « franciák nagy paraszt-festője, Millet is, akinek kicsit borongás és vaskos realizmusát soha nem tudta leveni magáról. Ha megnézzük azokat a képeket, omelyeket Max Liebermann a hetvenes években festett, lehetetlen észre nem venni azoknak a mestereknek hálását, akiktől ebben az időben sokat tanult. Parisból Münchenbe ment, ahol akkoriban a német festé­szet központja volt s csak 1884-ben költözött Berlinbe, ahova azonban egv uj iskola úttörőiéként ront be és megindítja nagy harcát a modern művészet elismertetése érdeké­ben. Liebermannról általában úgy szoktak beszélni, mint a német impresszionizmus megalapítójáról. Ebben tagadhatatlanul van is igazság, csakhogy nem sza­bad figyelmen kívül hagyni, hogy Liebermann im­presszionizmusa tipikusan német impresszionizmus, amelyben nincsenek benne a franciák könnyed, szellemes, világos fényhatásai és soha nem is len­dült át azo'kfelé az irányok felé, amelyek a neo- impresszionisták hatása alatt a francia pikturában a múlt század vége felé már jelentkeznek. Liebev- mann, mint festő, örökké bü maradt a természethez, soha nem lépte át a természet határait, az elvont forrnák =».•*•>•• (*) Zathurecziky Ede kassai hangversenyét február 26-ra halasztották. Kassai szerkesztő­ségünk jelenti: Zathureczky Ede február 12-re hirdetett kassai hangversenyét két héttel ké­sőbbre, február 26-ra halasztották. Az elha­lasztásra az adott okot, hogy a kassai filhar­monikus zenekar hat tagja betegen fekszik s ezt az érezhető hiányt a zenekar vezetősége nem tudja pótolni. A hangverseny műsora egyéb­ként nem változik s kimagasló eseménye feb­ruár 26-án és Csajkovszki D-dur hegedűverse­nye lesz, melyet Zathureczky Ede a kassai filharmónia kíséretével fog előadni. A már megváltott jegyek február 26-ra érvényesek. (*) A pozsonyi városi zeneiskola hangverseny*. Vasárnap, február 10-én délután 6 órakor ren­dezi az U. B. S. termében (Safárik-tér, a Duna- h:d mellett) a pozsonyi városi zeneiskola ez évi első nyilvános tanulóihangversenyét, amelyen Actardjieff György, Flögl Arnold, Groerné-Szép Ilona, Groer József és Németh L. István taná­r-ok tanítványai tesznek tanúságot előrehala­dásukról. A tanuló hangversenynek nagyon ér­dekes műsora van. — Jegyek kaphatók a po zsonyi városi zeneiskola irodájában (Vigadó, III. emelet) és a hangverseny előtt az esti pénztárnál. (*) Megjelent a „Magyar Figyelő" uj száma. A „Magyar Figyelő" másodlilk évfolyamáiniaík leg­újabb kettóss zárna több mint 200 oldalon most je­lent meg. A Cseh szlováknál M-agyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság folyóiratának ezt a számát ismét értékes tudományos és szépirodal- mii tartalom jellemzi. A nagyobb tanulmányok kö­zül kiemeljük Fokos Dávid értekezését a magyar nyelvészet köréből. — Orbán Gábor Oorne-musniak Rákóczi Zsigmondihoz irt két leveliét közli. Jan­csi Elemér az erdélyi Irodalomról int mélyreható tanulmányt. Sas Andor a XVIII. századbeli Po­zsonyiról, Géléi Károly a dialektikai materializ­mus uj útjairól,i Szálainál Rezső a szlovenszkói magyar középosztályról, Danmiinger József a mo­hácsi csata előtti Pozsonyról közölnek igen érté­kes tanulmányokat. A szépirodalmi és művészeti résziből kiemelkedők: Hajós Erasébet cikke a gra­fikáról. továbbá Lányi Menyhért novellája, Wim- berger Anna, Szabó Béla, Ková-cs Endre és Házy Ferenc versei. — Napló jegyzetek c. rovatban a világbéke kérdéséről H ódánk a Tivadar, a nyelv­helyességről Sebestyén Árpád, a szlovenszkói magyar- középiskolákról Szörényi Fendiflánd, a magyar pedagógiáról Krammer Jenő közöl érde­kes feljegyzéseket. — Jamo Józsefről nekrológot hoz a lap és külön cikket szentel a magyar egye­temi tanszék kérdésének. — A könyvszemlében Hatvani János, Surányi Géza Peéry Rezső, Sza- latmaá Rezső. Sas Andor, Kovács Endre, Brogvá- nyi Kálmán, Scbeirea- Lajos, Krammer Jenő, Be- necz Kálmán. Adriányi László, Nádtass .József. Hajós Erzsébet foglalkoznak a magyarországi és utódállamokbeli tudományos és szépirodalmi mü­vek színvonalas bírálatával. — A gondos ízlése­sen előállított folyóirat a Társaság _ krónikájával végződik. Megrendelhető a kiadóhivatal utján: Brat'elava. Káptalao-ueca 13. — Előfizetési ára egész évre 40 korona. Egyes. szám ára 20 koro­na, Mutatványszámot készséggel küld a kiadó­hivatal. (*) Sándor Dezső a SzMKE érsekujvári szabadegyetemén, Érsekújvárról jelentik: Az SzMKE érsekujvári szabadegyetemén e héten Sándor Dezső, a kitűnő szlovenszkói magyar újságíró tartott előadást „Egy újságíró melékei" címen. Az előadó egy igen mozgalmas és színes riporterpálya legszebb emlékeiről, nagy magyar egyéniségekkel folytatott négyszemközötti be­szélgetések impresszióiról beszélt hallgatóinak. Finoman jellemezte Apponyi Albertét, Rákosi Jenőt, Szabó Dezsőt, Szomoryt, Bethlen Margi- tot, Fedákot, apró történeteken, éles megfigye­léseken keresztül valósággal megelevenítette a hallgatóság előtt ezeknek a nagy magyar egyé­niségeknek alakját. Az előadás második felében pedig a magyar irodalom legszebb alkotásait mutatta be közönségének az előadó. Minden­esetre érdeméül kell feljegyeznünk, hogy remek ízléssel és nagy hozzáértéssel válogatta ki a magyar irodalom kincsesházából azokat a gyöngyszemeket, amelyek a legméltóbban rep­rezentálják a magyar költői géniuszt. Petőfi, Arany, Kassák és Kafka Margit szerepeltek eb­ben a repertoárban, de a legnagyobb sikert ta­lán Karinthynak „Ki kérdezett" cimü bölcselke- dő költeményével érte el Sándor Dezső. A hall­gató közönség mindvégig lelkes figyelemmel kí­sérte az előadást és meleg ünneplésben részesí­tette az előadót. — Az SzMKE érsekujvári szabadegyetemének legközelebbi előadója dr. Szvatkó Pál, a „Prágai Magyar Hírlap" külpoli­tikai szerkesztője, aki Saarvidéki benyomásairól tart előadást vasárnap, február 10-én este nyolc órakor a Simor-iskola nagytermében. (*) A kassai Kazinczy Társaság kedden rendezi legközelebbi vitaestjét. Kassáról je­lentik: A Kazinczy Társaság kedden este fél kilenc órai kezdettel vitaestet rendez saját helyiségében (Kovács-ucca 10. I. em.). Előadó, Kazinczy-évet rendez a Magyar írás Számos tanulmányban kutatja ezévben a szlovenszkói magyarság folyóirata a „széphalmi aggM nyomait Prága, február 9. A „Magyar írás" februári száma kitűnő kis tanulmányt közöl Féja Géza tollából. A tanulmány inkább csak jelez valamit Kazinczy sorstragédiájából, mely eddig nem ta­lált komoly méltánylásra, pedig jelentősége nemcsak Kazinczy irói alakjának teljessége szempontjából nagy, hanem talán alkalmas len- I ne arra is, hogy uj, eddig ismeretlen színfolttal gazdagítsa a magyar irodalom ébredésének hős­korát. S talán éppen a „Magyar írásra" várna a feladat, hogy Kazinczy egyéniségének e rej­tettebb vonásait megvilágítsa, hiszen, hogy irói gárdájában akad avatott toll e feladat elvégzé­sére, Féja tanulmánya is bizonyítja. Mindeneset­re várakozással nézünk ama csillag alatti be­jelentés valóraváltása elé, melyből megtudjuk, hogy a folyóirat szerkesztősége ez évben több ta­nulmányt szentel Kazinczy emlékének. Féja tanulmányáról csak annyit akarunk még elmondani, hogy kevesen tapintottak rá ilyen élesen arra a mélyennyugvó konfliktus-magra, amely Kazinczy életét a tompa szomorúság és a szinte fanatikus dac folyondáraival nőtte be, s ami abból támadt, hogy *• Kazinczy a magyarságnak elébetornyosuló sorsproblémáival szemben inkább az apostoli hivatást választotta, noha maga inkább érezte költőnek magát S a szinte gigantikus szervezési munka mellett, melyet becsülettel végzett el, ha értékítéletei nem is voltak mindig nagyvonalúak, arra már nem maradt ideje, hogy élete főmü­vét megírja. S erdélyi leveleiből csak torzója mered ránk egv megiratlan nagy műnek, mely az akkori Er­dély egész panorámáját tárta volna fel az utó­kor előtt. Az erdélyi levelekben színes, gazdag regényanyagot gyűjtött össze —- irja Féja Gé-, dr. Pfeiffer Miklós kanonok. Tárgy: Mik a mai nevelés fő hibái? Belépés díjtalan. Ruhatár 2 korona. (*) Olvassak a „Magyarosan" cimü nyelv­művelő folyóiratot! Minden öntudatos magyar kötelessége terjeszteni a nyelvünk tisztaságá­ért és egészséges fejlődésének biztosításáért küzdő „Magyarosan" cimü nyelvművelő folyó­iratot, amely immár 9000 példányban lát szá- mookint napvilágot. Az I., II. és III. teljes évfolyam 132, 128 illetve 168 oldal terjedelem­ben megrendelhető Walla Frigyes Magyar Könyvesboltjában (Pozsony, Ventur-ucca 9.). Ára évfolyamonként 8 korona, portó külön 4 korona. (*) Lehár „Pacsirtáját" február 24-én mutat­ják be Pozsonyban. Pozsonyból jelentik: A „Kiskárpátok" cserkészek (IV. s. m.) Lehár Ferenc híres „Pacsirtáját" február 24-én adják elő délelőtt 1410 órakor Pozsonyban a városi színházban. A magyar levegőjű operettet, melyben egy látványos palotás és ezebbnél- szebb énekszámok, valcerek váltakoznak, Sárai Pali rendezi. A darab címszereplője Bokor Mária, partnere Komor Ernő; a na­gyobb szerepek pedig még ezeken kívül Silber- mann Elta,Tumann Juliska, Nagy Jancsi, Sá­rai Pali és-Körinek Lajos kezében vannak. A táncokat Olcsváry Lilly, a kart pedig Klatt Aurél tanította be. Az operett zenei részének élén Sendlein János zenetanár áll, aki a 30 tagú színházi zenekart is vezényli.A jegy- elővétel hétfőn, 11-én kezdődik a Seifert- cégnél, ahol a lefoglalt jegyek a hét végéig (16-ig) szintén átvehetők. A közönség óriási érdeklődését bizonyítja, hogy a jegyek nagy részét már előre lefoglalták és igy minden bi­zonnyal telt ház fogja végignézni a hangulatos daljátékot. za. — A Wesselényiek szoborszerü alakja, ma­gyar, román és szász népélet, tájak, városok s udvarházak, mint egy nagy költői egész darab­jai várakoznak e levelekben. A „Magyar írás" e nagyvonalú vezetőtanul­mányon kívül számtalan kitűnő esszét és kriti­kát közöl, ezek közül külön ki kell emelnünk dr. Neubauer Pál zeneesztétikai értekezését. Ebben a finom kis tanulmányban a zene és a vi­lág mély és rejtett összefüggéseit hámozza ki biztos kézzel az iró, aki Schopenhauert választ­ja vezetőnek, mikor elindul e probléma sűrűjé­be, ahonnan egyetlen súlyos tapasztalatot hoz magával: a zenében a forma arat végső győzelmet s~ anyag felett, s ez: a szellem diadala a világ felett. Neubauer elvont tanulmánya mellé az irodalom számos gyakorlati kérdéséről szóló cikk sorako­zik fel Marék Antal, Bállá Borisz, Possonyi László és Nyiressi-Tichy Kálmán tollából; a grafika néhány korszerű problémájáról pedig Buday György tollából olvasunk elmés kis ta­nulmányt. A gazdag szépirodalmi részből külön ki kell emelnünk Tamás Mihály, Kádár Kata és Dallos S. novelláját, valamint Sinka I„ Dallos Ist­ván, Marconnay Tibor, Csuka Zoltán és Bakó József verseit és Szabó Pálnak, a kitűnő pa­rasztirónak szép regényrészletét. Tóth Árpád posthumus versei közül, amelyeket Szabó Lő­rinc gyűjtött össze néhány hónap előtt a „Nyu­gat" megbízásából, néhány remekbe illő gyöngy­szemet mutat be a „Magyar írás". Ezt a való­ban gazdag irodalmi anyagot méltón egészíti ki a kritikai rovat, amelyben a magyar szellemi élet minden eseményéről méltatást olvashatunk; könyv, kiállítás, színház és film egyaránt meg­találja ebben a rovatban a maga hivatott bírá­lóját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom