Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)

1935-01-31 / 26. (3578.) szám

^RWMMAfifeVRHIRI*»Pi 1935 január 31, csütörtök. MŰSORON KÍVÜL ltjai Mórái Sándor PARKETT Alul forog a föld, felette forog a parkett. A parkett, mintegy függetlenül a föld forgásától, centrifugális irányban forog, tekintet nélkül a gravitáció törvényére. Semmi köze hozzá, ható­sági engedélye van reá. A földön éjszakát írnak, madarak, vadálla­tok és munkanélküliek járnak élelem után. A parketten most kelt fel a nap. Ez a nap halvány­sárga, lilás sugarakkal vegyítve s mintha a parkettet övező faiak repedésein át szivárogna osak be ide a fény s annak is inkább csak az ultnaviolett sugarai. Aki belép, rögtön érzi, hogy a valóságos mellett van egy mesterséges naprendszer is, mesterséges fénnyel, hővel, sza­gokkal s főként csillagokkal. A parkett közepén két ember áll, kezeik egy­más törzsét markolják s különös dinamikus törvény vonzásának engedve mozognak. Felső­testük mozdulatlan, lábaik ficánkoló mozgása akasztott emberek ragd ásására emlékeztet. Arckifejezésük komor, szenvedő. A zenekar szélén ül egy kis, öreg ember és a dobot kezeli. Pontosan így: „kezeli14, ■—- mint egy mérleget, egy vasúti váltókészüléket, egy fagylailtgépet, vagy egy amerikai rendszerű blokpénztárt. Számára a dob az ellenség, a gép, mely megölte egyéniségét. Arckifejezése ezt árulja el: „A nyolcvanas években, akkor még doboltak, igen! . . Rezignált dühvei, kézzel és lábbal, nagyokat rúg a dobba. Öt.vennégy-öt- venhat éves lehet a dobos, ferenejózsefet visel, sárgapettyes lila nyakkendőt, cipőit eldugja a dob mögé, őszes kecskeszakáit hord és szem­üveget. Mindenki jogosan élhet a gyanúval, hogy leépített pénztáros, apósa a szólistának s csak becsempészték a bandába. Egy szolgálatkész, középkorú, korpulens, vö- rösképü és pomádéshaju iparos, aki valószínű­leg idegorvosi tanácsra tévedt el a zenében — ..élje ki magát!44, mondta neki az idegorvos, —- mohó kíváncsisággal cseréli a másodhegedüt, a klarinétot, a szaxofont és egy lovassági trombi- r.át. Legtöbb örömet mégis a trombita, szerez ne­ki, talán mert ritkán nyílik alkalma hozzáfér­ni. A másodhegedüt unja. A szaxofont tartózko­dással, kesernyés arckifejezéssel veszi szájába, mint aki jó arcot csinál egy rossz tréfához. A klarinéttal inkább csak játszik. Néha ntánabá- mul egy-egy meglepő hangnak, melyet ő kül­dött a klarinéton át a világűrbe: ilyenkor na­gyon kövér gyermek benyomását kelti, aki már hatodikba jár s titokban fuj szappanbuborékot, ,aem is illik már ilyen nagy gyerekhez. A zongora mögött ül az ember, akinek hang­ja van. Időukint előlép, a pódium szélére áll és meglepetést kelt. Minden szava búcsú, Ígé­ret, vágy, lemondás és a férfi és nő viszonyá­nak pontos jellemzése. Váratlanul ilyesmit mond torokból: „Pá. kis aranyom, pá.“ Aztán leül. A többi nem az ő dolga. Többnyire inkább csak búcsúzik, lemond. Elég könnyen mond le. Szavait mély életbölcselet diktálja. Fa-hangon, mozdulatlan arccal, mint a Végzet, ezt mondja: ..Az egyiknek sikerül, a másiknak nem44. Töb­ben bólogatunk. Igaz, igaz. Az ember, akinek hangja van. fiatal még, de már sokat élhetett meg, halántékán hegyes há­romszögbe beretválja haját, mint a jócsaládból származó spanyol stricik, szája nyers és élve­teg, nem szeretnék fogai közé kerülni. Szeret­ném megpofozni. Ö ül a tányér mellett is, fel­vigyáz. Ellenállhatatlan vágyat érzek, hogy tá­vozáskor ne adjak neki egy vasat sem s halkan fülébe súgjam: „Pá, kis aranyom44. Az alkalmazottak középlények, a proletariá­tus kitagadottjai, a rendőri nyilvántartó intel­lektuális osztályának emberanyaga s valami­lyen titokzatos emberfajta között, mely csak a parketten terem s csak itt él meg. Mint a zuz­mó. úgy élnek a parketten s mint bizonyos at­kák. úgy élnék a parkett embereiből, gőgös és nyílt parazitizmussal, már nem Ls titkoiva véle­ményüket egy emberiségről, mely annyira zü- iőtt, hogy eltartja őket. Közben mindegyik el­tartja öreg szüleit és beteges nővérét, ami fel­jogosítja őket arra, hogy erkölcsi álláspont­juk legyen mindazokkal szemben, akik idejár­nak. „Ha én egyszer beszélni kezdenék!44 — hirdeti a főpineér márványarca. Az asztaloknál természetesen nem férfiak é® nők, hanem urak és hölgyek ülnek. Időnk int felállanak az asztaltól és táncolnak. A táncnak az a célja és értelme a parketten, hogy sike­resen és meggyőzően palástolja és titkolja el azt, ami a táncnak célja és értelme. Néha. elborul a parkett felett, felhő árnya húz el, a homályban vágyak kelnek s az ember, akinek hangja van, előlép és azt mondja: „Ne küldjön virágot nekem44. A mélyben vannak a toll ettek. S még mé- 1yebben a föld. A föld nyugodtan viseli a par­kettet, minit e«gy őslény a mitesszert. Nem is tud róla. A magyar nyelv nem zárhasd ki a pozsonyi katolikus hitközség életéből A magyar és német hívek közös fel­lépése a magyar nyelvhasználatért Pozsony, január 30. A pozsonyi katolikus 1 hitközség magyar és német tagjai a napokban beadványt intéztek a hitközség elnökségéhez, hegy a jövőben a hitközség valamennyi Írás­beli kiadványában a magyar nyelv is szerepel­jen. A beadvány aláírói hivatkoznak arra, hogy a katolikus egyház az egész világon el­ismeri minden hívének nyelvi jogát és ezt kí­vánja a katolikus érdek is, mert igen sok hit­községi tag csak magyarul tud és nyelvük mellőzése miatt nem tudnak megfelelő módon és mértékben dolgozni az egyházközség érde­kében. A magyar nyelv mellőzésének nem le­{ hét oka az sem, hogy a hivatalos statisztika I szerint Pozsonyban a magyarság száma nem i éri el a 20 százalékot, mert a törvényes korlá- ! tozás csak a közigazgatásra és részben a bíró­ságok működésére vonatkozik, de semmikép- : pen sem érinti, az egyházi, a magán-, üzleti és j társadalmi életet. A katolikus egyházközség pedig, mint az egyetemes katolikusságnak szervezete, nem hivatott arra, hogy olyan gya­korlatot vezessen be, amelyet senki elő nem ir, sőt amellyel saját érdekében dolgozó tagjai ellen vét Kassa, január 30. Az országos kereszíényszo- cialisía párt most vasárnap a keieiszlovnenszkói pártkerületben egyidőben tizenhat helyen gyű- lésezett A keletszlovenszkói pártkerület impo­záns munkanapja a kassai kerületi pártközpont irányítása mellett programszerűen s minden te­kintetben teljes sikerrel folyt le. A párt szóno­kait a tizenhat ülésen ezrek hallgatták és min­denütt a keresztényszocialista párt iránti törhe­tetlen kitartásról tettek tanúbizonyságot. Czékén és Hegyarsason A gálszécskörzeti Imreg, Szümyeg és Kásó községekből Czékén összegyűlt többszáz főnyi szlovák földműves keresztényszocialista gyűlé­sét ifj. Sánta Mihály helyi elnök nyitotta meg. A gyűlés ünnepi szónoka Dobránszky János nemzetgyűlési képviselő volt, akit szlovák nyel­ven tartott nagy beszéde után hallgatósága me­leg szeretettel és a keresztényszocialista párt mellett megnyilatkozó lelkesedéssel ünnepelt. Szopkó Imre körzeti titkár és ifj. Sánta Mihály helyi elnök felszólalása után a képviselő kísére­tével Magyarsasra ment át, ahol a szép szám­ban összegyűlt párttagok előtt Dobránszky kép­viselő és Szopkó Imre körzeti titkár szintén be­szédet mondottak. A párthivek kívánságára Dobránszky János pápai kamarás Czékén a templomban szent­misét és ünnepi prédikációt is mondott. Kagyréslién és Késsáskán Keresztury József szenátor Kalaska Eéla kör­zeti titkár kíséretében a nagymihályi körzet ma­gyar falvait látogatta meg, amelyek a keresz­tényszocialista párt törvényhozóját itt is kitün­tető lelkesedéssel fogadták. A nagyráskai gyű­lést Dőri András nyitotta meg, majd Keresztury szenátor az aktuális gazdasági és politikai kér­déseket ötnegyedórás beszédben merítette ki. A kisráskai gyűlésen teljes számban megjelentek a szomszédos Hegyi község gazdái is. Keresztury szenátor beszámolóját itt is nagy hatással ismé­telte meg. Csicserfóen és NagyszeSmencen A keresztényszocialista párt nemrég beveze­tett nagykaposi-körzeti szervező szolgálata is jelentős eredményekkel folyik. Erre mutat az a két elhatározó sikerű gyűlés, amelyen dr. Skul- téthy Viktor körzeti elnök és Székely Ferenc körzeti titkár társaságában dr. Kátra Kálmán kerületi főtitkár vett részt. A csicseri pártgyü- lést Ronkay István helyi elnök nyitotta meg, majd dr. Skultéthy Viktor üdvözlő szavai után dr. Kátra Kálmán tartotta meg beszédét. Székely Ferenc tartalmas felszólalása után a párt kikül­döttei Nagyszelmencre mentek, ahol már több­száz főnyi magyar gazda volt együtt. Az impo­záns gyűlést Balogh Ferenc helyi elnök nyitotta meg, majd dr. Skultéthy üdvözlő és buzdító szavai után dr. Kátra Kálmán beszélt. Székely a- kormánypártok kifogásolható agitációs eszkö­zeire mutatott rá, majd Lukács János, a magyar nemzeti párt helyi elnöke szólalt fel, az egysé­ges testvéri munkát üdvözölve. Az elhatározó sík erű gyűlés a magyarság ellenzéki pártjai ka­posi járási munkájának jelentős lendületet adott. Hosszúréten és Macskán A rozsnyói körzet e két községét Majkuth Albert körzeti elnök és Ványai István központi titkár kereste fel. Hosszúréten a gyűlést Bor- sody Lajos helyi elnök nyitotta meg, majd Maj­kuth Albert és Ványai István mondták el beszé­deiket. A gyűlés végén a szomszédos hárskúti helyi szervezet elnöke, Barczy András, a szom­szédos jólészi szervezet részéről Vanyó István fejezték ki községük lakosságának ragaszkodá­sát a keresztényszocialista párthoz. A Lucskán megtartott gyűlésen megjelentek a bárkái és a kovácsvágási helyi szervezetek tagjai is. Itt a gyűlést Vanyó János elnök nyitotta meg. Bá­nyász József felszólalása után Ványai István itt is elmondta beszédét, amely után Majkuth Al­bert és Bogdán Zoltán helyettes titkár szó­lalt fel. Rimaszombatban és Osgyánban Dr. Löcherer Géza rimaszombati körzeti el­nök vezetése mellett a párt rimaszombati helyi­szervezete tartott ülést. Ezen kegyeletes szavak­kal parentálták el Kovács Istvánt, a helyiszer­vezet nemrég elhunyt elnökét. A tisztújító ülés a rimaszombati helyiszervezet elnökévé ezután egyhangú lelkesedéssel Gabonás Jánost válasz­totta meg, aki székfoglaló beszédében ígéretet tett arra, hogy a keresztényszocialista párt ügyét minden erejével és minden lelkesedésével szolgálni fogja. Ezután Böhm Ferencné tette meg titkári jelentését, majd Namesánszky Ká­roly ideiglenesen beosztott titkár mutatkozott be. Délután dr. Löcherer Géza, Gabonás János és kíséretük Osgyánba mentek át. A keresz­tényszocialista párt szónokainak meghallgatásá­ra itt is százak gyűltek össze. A gyűlést ülés Ist­ván helyiszervezeti elnök nyitotta meg, azután dr. Löcherer Géza tartotta meg a keresztény magyarok összefogását s az ellenzéki politika szükségességét igazoló, mélyhatásu beszédét. Beszédet mondottak még a gyűlésen Namesán­szky Károly, Gabonás János és Böhm Ferenc- né, majd Illés István zárószavaival a nagysikerű gyűlés véget ért. E gyűlés nagy sikere azt is igazolja, hogy a rimaszombati járás magyarsá­ga a kisebbségi ellenzéki politika mögött sora­kozik fel, s az agrárpárt minden bontó kísér­lete idegen marad tőle. Törincsen és Vükéit A losonci járásban lévő Törincs község ke­resztényszocialista párti gazdáinak ülésén Godó György losonci pártszervezeti kiküldött és ifj. dr. Nagy Iván körzeti titkár vettek részt. BodÖ György hatásos beszédét nagy tetszésnyilvání­tás követte, majd dr. Nagy Iván szólalt fel> aki a mezőgazdákat érdeklő kérdésekkel foglalko­zott. A gyűlés Pál László helyi elnök vezetése mellett folyt le. A gyűlés berekesztése után a párt helyiszervezete tisztújító értekezletét is megtartotta. Törincs után Vilkére mentek át a párt kiküldöttei, ahol a gyűlést Sinka Pál Lajos kér. szoc. községi biró nyitotta meg. Godó György és dr. Nagy Iván itt is kimerítő és nagy lelkesedést kiváltó beszédet mondottak, majd Sinka Pál Lajos további munkára buzdító sza­vakkal rekesztette be a gyűlést. Péderben A pederi pártgyülésen a kassai kerületi köz­pontból Tost László h. polgármester, Wirth Gyula ügyvezető igazgató és Sinály Béla kör­zeti titkár vettek részt. A pártgyülést, amelyen megjelentek a szomszédos Bodolló és Jánok községek kiküldöttei is, Gelley János földbirto­kos helyi elnök nyitotta meg. Ezután Wirth Gyula ügyvezető igazgató a magyar gazdák kö­telességeiről, Toszt László h. polgármester pe­dig a mezőgazdanép aktuális kérdéseiről be­szélt. Az ülés Gelley János zárószavaival ért véget. A párt kiküldöttei ezután Bodolló köz­ségben tettek látogatást. Onézdén és Podolínban A gnézdai pártgyülésen a párt szónokaiként dr. Teschler Antal tartománygyülési képviselő, Bartha László római katolikus plébános, orszá­gos pártvezetőségi tag, Márczy Lehel körzeti titkár vettek részt. A népes gyűlést Trunik András esperes-plébános nyitotta meg, majd a hallgatóság tetszésnyilvánításaitól kisérve dt„ Teschler Antal és Bartha László, valamint Már­czy Lehel mondották el beszédeiket. Gnézdáró! Podolinba mentek át a párt kiküldöttei, ahol a szintén sikeres gyűlést Wittkó Rudolf helyi el­nök nyitotta meg. A pártkiküldöttek beszédei után Irányi János hololomnid lelkész mondott magasszárnyalásu beszédet. A keresztényszo­cialista párt szepességi gyűlései és azoknak a keresztényszocialista párt mellett tüntető ma­gatartása arra mutat, hogy a keresztényszocia­lista párt sorai a Szepességen is tömörek, s azon rést ütni a kormánypártok nem tudnak. Eodrogft8zi!!i A Zemplén községben tartott gyűlésen Virágh Béla református lelkész, körzeti elnök és Ma­gyar László körzeti titkár vett részt. Virágh Bé­la beszédében a bodrogközi magyarság össze­fogásának szükségességét, a magyar kötelesség- teljesítést hirdette és pártjaink politikájának, magatartásának helyességét hangsúlyozta. Ez­után Magyar László szólalt fel, aki az agrár­párt bodrogközi agitációjának átlátszó tenden­ciájú módszereit ismertette. A keresztényszocialista párt impozáns kelet­szlovenszkói felvonulása s az ezt kisérő határo­zott siker arra mutat, hogy a párt mögött Ke- letszlovenszkó lakosságának bontathatatlanul tömör sorai állnak. A PARIS—LONDON ÚTVONALON KÖZLI AMD I «..A' f* amely e napokban 22 ezer iont sterling értékű araüyrudat veszített el. A levegőből leemelt axauv- xudak egy részét inár megtalálták Eszakfranciaországban. 4 Tizenhat helyen tartott gyűlést Keletszlovenszkón ugyanaznap a keresztényszocialista párt A nagysikerű gyűlések több eter fényi résztvevője egyhangú lelkesedéssel tüntetett a párt ellenzéki politikája mellett

Next

/
Oldalképek
Tartalom