Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)

1935-01-26 / 22. (3574.) szám

Ma: Nagy rádté melléklet % 18 oldalara Ki 1.20 J XIV. évf. 22 (3574) szám © S&Ofn6$«&$ • 1935 január 26 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága 11., Panská évre 76, havonta 26 KíL, külföldre: évente 450, szloVdlSzkÓi ÓS rUSZÍTlSzkÓi maSUOTSáS *llcel2, 1L emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • ».-»-•>. Prága II., Panská ulice 12, HL emelet R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja •• TELEFON: 303-11. • * Egyes ssáwi ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki. SÜRGŐNYC1M H1RIRP PRfiHfl, Szloventzkó nevében (d) Nem tagadjuk, hogy Szloveuszkó orszá­gos képvise lő testületének működését születé­se pillanatától niémi elfogult lokál patriőtiz- tmussal kísértük és kísérjük. Előlegezett [bizal­munk gyakran igazolást is.nyert, amikor aiz országos képviselő testület n éh a-néha síkra szállt Szlovenszkó egyetemes igényeiért. Nem egy esetben történt, hogy a magyar ellenzék, amelynek ezer panaszolt oka van arra, hogy éljen az ellenzéki kritika jogával és ellen­zékiben maradjon a tartományi többség mun­kájával szemben, mégis együtt vonult föl a többséggel, mert Szlovénszkó egyetemes kö­veteléseiről volt szó. Ilyen állásfoglalása volt a pozsonyi országos választmánynak tegnap is, amikor leszögezte azt, hogy az önkormány­zati testületek szanálására kidolgozott tör­vénytervezet ellen óvást kelj emelnie Szlo­vén szkó nevében. Igaz, ez az állásfoglalás nem lehetett ilyen határozott vétó, hanem j csak szerény kérelem az irányban, hogy a kormány a végleges terv kidolgozása előtt hallgassa meg Szlovenszkó tart omnnygyülésé- J nek véleményét is. De az állásfoglalás hord- í ereje nem a megnyilatkozás formájában, ha­nem a lényegben van s a lényeg az, hogy Szlo- venszkó közjogi képviselete újból kellő sulv- ’lyal kibangsxilyozza Szlovenszkó különleges, -mondjuk: regionális helyzetét egy hozandó törvénnyel kapcsolatban. Szlovenszkó orszá­gos választmánya ez alkalommal újból egész Szlovenszkó, annak minden polgára nevében beszélt. Az országos választmány kifogásai abból a megállapításból indulnak ki, hogy Szloven­szkó járási és községi önkormányzati testüle­téi pénzügyileg szomorúbb helyzetben van­nak, mint a morván túliak. Ennek első oka I egyrészt jogi helyzetünk mássága, másrészt j az, hogy Szlovenszkó erősebben érzi a gazda­sági válság hatását. Világos ezek után, hogy ezt a jogi és gazdasági hátrányt ki kell egyen­líteni, tehát Szlovenszkó szamára az egyenlő elbánásnál többet kell adni. hogy az önkor­mányzati egységek pénzügyi helyzetében •helyreállhasson az igazságos paritás. E követelés jogossága naipná] világosabb. Oseh- és Morvaországban a járások és közsé­gek adóssága hét milliárd körül forog- Szlo­véniákon hétszáz millióra rúg. Egyenlő kulcs­osai történő tehermentesítés mellett tehát Szlovenszkó az egész államra szóló könnyítés­nek csak mintegy a tizedét igényelhetné, ho­lott szükségletei, területe és lakosainak szá­ma alapján legalább az egynegyedre tarthat •.jogosan igényt. Tudjuk, hogy az országos vá­lasztmány ülésén komoly érvek hangzottak el a törvénytervezet ama rendelkezése ellen is, amely meg akarja tiltani az önkormány­zati testületeknek a további adósságosinálást. Ez a tilalom további diszparitást jelentene, mert hiszen például a járások Szlovén szkon csak a közigazgatási reform behozatala óta, néhány esztendeje gazdálkodnak a mai ke­retek között, vagyis csak azóta csinálhattak befektetéseket és adósságokat. — addig a csehországi és' morvaországi járások hosszú évtizedek óta gazdálkodnak a mai keretek közt, folytattak beruházási politikát, úgyhogy valamennyi fontos szükségletüket már kielé­gíthették. A megkötéssel a szloveuszkói járá­sok elesnének a beruházási politika folytatá­sának lehetőségétől, még mielőtt a beruházá­sok legszükségesebb etapján túljuthattak vol­na. Vagy itt vau az országutak kérdése. A Morván túl az utak legnagyobb része az ál­lamkasszát terheli, addig Szlovemszkón a jogi Fény derül az utóbbi évek egyik legraiiináltabb bűntettére Forrni* mérnök gyilkosai éttzöktek Szátzországba Gyalog léptél: át a határt, de elküldték autótokért is - Szemtanuk a gyilkosságról - A Záhori-i szörnyű éjszaka Formis a Stratserféle Fekete Front titkot rádlóleadőáilomását vezette Újra vízumkényszer Prága, január 25- Tegnapi számun tóban részletesen beszámoltunk arról az óriási szen­zációt keltő politikai gyilkosságról, amelyet Prága közeiéiben a dobrisi és priibrami hatal­mas erdőségek egyik elhagyott kiránduló szállójában követtek el s melynek áldozata Rudolf Formis mérnök, 41 éves, keresztény vallása német - emigráns, a szálloda egyetlen lakója, -aki előbb a stuttgarti.' rádió .techn ikai vezetője volt és a nemzeti szocialista párt tag­ja. majd a Sirasser-íéle ellenzékhez csatlako­zott, Csehszlovákiába menekült és itt a Stras- eer-féle Fekete Front titkos rádiói ©adójának technikai vezetője lett, amely Hitier-ellenes híreivel behálózta egész Németországot s amely ellen a német birodalom cenzúrája te­hetetlen volt. A gyilkosság, amelyet a merénylők hihetet­len ralin áltsággal hajtottak végre, egyike az utóbbi évek legmerészebb és legvakme- röbb bűnesetek menyeinek s eltekintve po­litikai motívumaitól] is, a legmerészebb fan­táziát túlszárnyaló rémtettek közé tartozik. A szemmel láthatólag jómódú, kitűnőén fel­szerelt és vérfagyasztó nyugalommal dolgozó tettesek bizonyára egy németországi titkos központ parancsát hajtották végre a lehető legnagyofbb precizitással. A gyilkosság egyedülálló körülményei meg­könnyítették számukra, hogy a merénylet után nyomtalanul eltűnjenek és autóstul is­mét átlépjék a szászországi német határt. A csehszlovák főváros a szörnyű politikai merénylet hatása alatt áll. A Záhori-szájlodát, ahol a gyilkosság történt tegnap délután óta ellepik az újságírók és a fényképészek, kö­zöltük külföldiek is. A lapok oldalas cikkekben számolnak be az esemény újabb fejleményei­ről és valamennyien megdöbbenve kommen­tálják az idegen földön végrehajtott gyilkos­ság borzalmas precizitásának és a kivitel biz­tonságának. valamint a menekülés tökéletes­ségének részleteit. Nem lehetetlen, hogy az eseménynek több­féle következménye lesz, igy az, hogy Né­metország és Oehszlováki • között a határ- forgalmat megszigorítják és esetleg újra be­vezeti,^ a vizumk é nyszert A meréfiyíőJc CseksiMiü}? jönne; A gyilkos merénylet az eddigi nyomozás szerint a következőképen történt: A merénylők, akiknek neveit már tegnap közöltük, január 13-án lépték á; hathengeres I P 48-259 jelzésű Daimler-Benz automobil­jukkal a csehszlovák határt. A kihallgatott vámőrök elmondják, hogy az automobilban a határátlépéskor két férfi és egy feltűnően ele­gáns, szép fiatal hölgy ült. Az iratok alapján az autó tulajdonosaként Hans Miiller berlini lakos szerepelt. Az automobilon két pár si volt. Müller a schneelvergi csehszlovák vámőrsé­gen 15 napra szóló autóadóigazolványt vásá­rolt s igy folytatta útját az ország belsejébe. Víg nap©!? Prágában Az autó három utasa az 1912-ben született G-ert. Schubert, az 1911 -ben született Hans Müller és az 1909-ben Berliniben született Edit Karlsbach tornatanárnő a pompás luxus­autón Prágáiba ment, ahol egy előkelő szál­lodában lakott és fényűző életet élt. Mint kereskedők és sikirándulók mutatkoz­tak be s különösen a feltűnően elegáns és jóalak u, nagy szemű, karcsú fiatal hölgy kel­tett feltűnést a szálloda előkelő közönsége körében. A gondtalanul és vidáman élő németek szá­mos ismeretségre tettek szert a csehszlovák fővárosban és sok külföldivel érintkeztek. Néhány napig Prágában nem hallottak ró­luk s a szállóiban úgy vélték, hogy a luxus­autó és utasai a vidékem rendezlek lei rándu­lásokat. A német autósok megjelentek a Prá- ga-környéki kiránduló szállókban s igy ke­rültek január 21-én Stechowitzba, ahol az éj­szakát egy szállodában töltötték. Ezen az éjjelen a csend őrség razziát tartott a szállóban, de a három idegennek útlevele teljesen rendben volt. ugyhogy békében hagyták őket. A gyilkosság Szerdán délután Müller és Karlsbach Edit ■megjelentek a Záhorí szállóban, ahol Formis mérnökkel együtt uzsonnáztak. Kibérelték a 4-es számú szobát, ahol az éjjelt akarták töl­teni. Formis mérnök a 6-os szobában lakott. A szálloda főpincére és bérlője a gyilkosság után azt vallotta, hogy Formis és a néme­tek kedélyesen beszélgettek általános dol­gokról és viselkedésükben nem volt semmi feltűnő. Este Hans Müller az első emeleten lévő 4-es szobába távozott, s az ablakból leeresztette a helyzet különbözősége következtében az utak építésének és karbantartásának terhe tulmyo- mórészben a tartományi gazdálkodást bénít­ja. A megkötés ellen szóló érvek között nyo­mós az is, amely a szlovenszkói iskolaügyre vonatkozik. Morvaországban 361 ezer iskolás- gyermek 11 ezer osztályban tanul, Szloven­szkó n 405 ezer tanuló számára csak 9 ezer osztály van. Ráadásul Szlovén szkon arányta­lanul több a községi iskola, illetve a községi és tartományi segéllyel működő egyházi is­kola. Ha most az osztályoknak a községek ter­hére való szaporítását a novella megkötné, ak­kor a. szlovenszkói iskolaügy fejlődése vagy megállna, vagy tisztán csak állami kezelésben haladhatna tovább, amit Szlovenszkó népének többsége nem tart célszerű iskolapolitikának. Az országos választmány állásfoglalásának jelentőségét aláhúzza az a tény is, hogy a most szóbanforgó törvénytervezet immár a második ebben a tárgyban. Az első tervezet még hátrá­nyosabb lett volna Szlovenszkóra, mert csak a járások tehermentesítését tűzte ki föladatául. Ilyen kísérlet után kétszeresen szükséges, hogy azok a férfiak, akik Szlovenszkónak úgy a nemzetgyűlésben, mint a tartománygyülésben választott szószólói, kellő éberséget tanúsítsa­nak a törvénytervezet legújabb formájával szemben is. Természetesen, amit Szlovenszkó- ról mondunk, szóról-szóra vonatkozik Kárpát- aljára nézve is, hiszen a jogi és gazdasági föltételek csaknem azonosak a két ország­részben. Az önkormányzati testületek szaná­lásáról szóló törvénynek olyannak kell lennie, hogy nemcsak lineárisan tehermentesítse a já­rásokat és községeket, hanem regionális szem­pontból is méltányos, igazságos legyen. Ez a regionális igazságosság azt kívánja, hogy a szanálást ne a járásoknál, hanem a községek­nél kezdjék, továbbá azt, hogy regionálisan kell megállapítani a tehermentesítésben való részesedési kvótát úgy Szlovenszkó. mint Ru- szinszkó számára. Ez az első alkalom a regio- nalizmu6 elvének a törvényhozásban való al­kalmazására. Tisztelt kor mányrcgional isták: hic Rhodus, kic salta! —o—

Next

/
Oldalképek
Tartalom