Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)

1935-01-23 / 19. (3571.) szám

4

T>BAGAI-AWAAR-Hlm>AP

ffUt íchoU a tafuUc?

A NÁRODNI OSVOBOZENI két pótlást ajánl a Malypetr áltol bejelentett njunkoprogramihcz. Az egyik a parlamenti választásokról szóló törvénynek olyértelmii módosítása, mint az a községi választási rendtartásban is megtörtént már, hogy annak segítségével e lista végén álló jelöltnek is reménye legyen a mandátum megszerzésére. Az ilyen intézkedés a pártok életén belül is jól biztosítaná a demokráciát. A ma érvényes, reverzálisokíkal kötött rend medhanizálja a politikai életet. A másik feltétlenül sürgősen elintézendő kérdés volna a rádió- hírmondó. Ma nem tudjuk ki felel a rádióért, íki végzi a cenzúrát, A rádiónak több szabadságra van szüksége.

A LIDOVÉ LISTY a néppárt budweissi népgyü* léséről számol be, amelyen Stasek pártelnök bejelentette, hogy a néppárt minden pillanatban várja a parlamenti választásit, vagyis a néppártot meglepetés nem érheti. Bizonyos, hogy a parlamentnek és a kormánynak is még sok tennivalója volna nem pártagitációs, hanem állami érdekekből. A néppárt elve az, hogy előbb teljesiíendők volnának a nép jogosult követelései s csak azután kellene adni szavazólapot a nép kezébe.

A német keresztényszocialista DAS VOLK a júniusban tartandó katolikus kongresszus politika- mentessége mellett érvel. A kongresszushoz o politikai pártoknak semmi közük nincs és nem is lesz. Hiszen a politika az egyház érdekében évek óta nem müveit semmit s üresen áll a nunciatura épülete is. Ennek a helyzetnek a politikusok vethetné* nek véget az ismert biblikus elv alapján: adjátok meg Istennek, ami Istené . . . mint ahogyan ez állam katolikusai is megadták az államnak, ami az államé. A katolikus kongresszus feladata uj impulzust adni a katolikus hitéletnek.

A NARODNI POLITIKÁ-ban dr. Bauer veszedelmesnek tartja, hogy a Vatikánt tovább is csak M'n- ehen, Becs és Buadpest informálija a csehszlovákiai katolikusokról is. A Vatikánt nem szabad elhanyagolni, mert az páratlan diplomáciai és politikai bölcsességét éppen a Saanszavazásnál is megmutatta, amikor a trevirani és mainzi érsekek utján felhívta a Saar-katolikusokat, hogy ne felejtsék német hazafias kötelességüket. Helyes informálás után a Vatikán is átlátná, hogy a csehszlovák demokráciában levő lelkiismereti szabadság a katolikus egyháznak is kedvez ée terjedésének jó talajt biztosit A cikkíró bíborost követel Csehszlovákia részére, miután az Olmütz közelében teljes visszavonultság- ban élő agg Skrbensky bíboros már nem végezheti a Vatikán informálását célzó tevékenységet.

Dr. Borsky a NARODNI POLITIKA vezető helyén azt 'kérdezi, hogy a németek a keleti paktumhoz önzésből, vagy előrelátásból nem akarna-e csatlakozni. A németek a fegyverkezésben egyenjogúságot követelnek azzal, hogy ilyen megalázó feltételt soha, semmiféle békeszerződés nem állapított meg- Ez nem áll, mert Napóleon ugyancsak kikötötte, hogy a poroszok nem fegyverkeznek s berlini követének ismételten adott utasítást, hogy e feltétel be tartásáról vagy megszegéséről pontos jelentéseket adjon. A poroszok nem tartották be e föltételt, de Napóleon arra is utasította követét, hogy úgy viselkedjék, mintha semmiről se tudna s igy a fegyverkezést hallgatólag tudomásul vette. Ez történt a j világháború után is, amikor a nagyhatalmak a de facto fegyverkezés ellen nem tiltakoznak. Kü’önö- sen fontos, hogy Németország nem mondja, hegy fegyverkezési jogának elismerése után csatlakozik a paktumhoz, csak ezt hangoztatja, hogy „semmi paktumhoz nem csatlakozik, amig rajta van a fegyverkezés korlátozásának szégyenbélyege“. Nem marad más hátra-, mint vagy 1. uja-bb háborúval kény" szeriteni Németországot a lefegyverzésre és ha ez nem éri meg a háborút, úgy 2. megegyezni Németországgal ez alapon: megkapja a fegyverkezési jogot, de előbb mi megegyezünk a lefegyverzés mértékében s ezt Németország is köteles fegyverkezésénél respektálni, ezen kívül Németország legalább fiz évre kötelezi magát, hogy támadó háborút nem kezd 3 beáll a békeállamok sorába. A nagyhatalmak erről a megoldásról már hónapok óta tárgyalnak egymás között, a legnagyobb akadály itt a bizalmatlanság. A németek és lengyelek ellenszenve a keleti paktummal özemben azt is bizonyítja, hogy mindkét nemzet szabad kezet akar biztosítani ma* gának keleten, vagyis ha Japán megverné a szovjet- oroszokat, úgy ők is jelentkeznének igényeikkel Moszkvában. A lengyel félhivatalos sajtó szerint a keleti paktum holtpontra jutott, vagyis nem lehet hozzájárulni. Lengyelorezág egyelőre elfogadhatná e középeurópai paktumot. Ha Németország is igy nyilatkoznék meg, úgy teljesen világosan állana előttünk a tény, hogy Németország és Lengyelország nem akar háborút Középeurópában, békét akar nyugaton, de nem keleten. Igaz, hogy Szovjetorosz- ország 170 milliónyi lakosa állana szem-ben ugyanannyi japán-nómetdengyelorezági lakossal szemben, de ha nem tudna helyt állani, akkor a- többi kívülálló államot sújtó következményekről is szó van.

— Repülöszállodák közlekednek Párls és London között. Londonból jelentik: Egy uj légi-forgalmi vállalat rövidesen Douglae-rendszerű „repülő- szállodákat/* fog járatni London és Páris között. A gépek óránként 320 kilométer sebességgel repülnek és körülbelül egy óra alatt teszik majd meg az utat a két főváros között. A tizenhárom legnagyobb angol biztositó társaság légibiztosi tóvállalatot alapított félmillió font alaptőkével a repülés és a légiforgaloui mindennemű kockázatai vállalására. Az uj társaság nemsokára az Atlanti és a Csendes óceán átrepülésére is biztosításokat

köt. - V v» ” V 'V* » V 'í |

Rasin néhai pénzügyminiszter menyének titokzatos halála

A hajnali órákban fürdőszobájában váratlanul meghalt dr. Rasin Lászlóné

Prága, január 22. A TELEGRAF mai száma „Rasin miniszter menyének titokzatos halála4* cím alatt szószerint a következőket jelenti: Ma hajnalban félnégy órakor a Prága-II., Zitná- ueca 6. szára alatti lakásán a cseléd holtan találta fürdőszobájában Rasin Anna asszonyt, dr. Rasin László ügyvéd feleségét, néhai dr. Rasin Alajosnak, a köztársaság első pénzügyminiszterének menyét Rasin Anna asszony hajnali három órakor tért haza egy társaságból estélyi toalettben. Hogy az agóniát közvetlenül mi előzte meg, azt egyelőre nem sikerült megállapítani. Rasinék szakácsnője a fürdőszobából fájdalmas nyögéseket hallott.

Amig félálmából teljesen felébredt s amig elhatározta, hogy a fürdőszobába megy, azalatt néhány perc telhetett eL Amikor a szakácsnő a fürdőszobába érkezett,

Rasinné már eszméletlen volt.

A cseléd nyomban elhívta a házban lakó dr. Krámsky orvost, továbbá dr. Setiz egyetemi magántanárt,

kettőjük élesztési kísérlete azonban eredménytelen maradt.

Még az éjjel elhívták dr. Cumpelik kerületi orvost, aki elrendelte a holttest boncolását.

Rasinné, született Trefny Anna 33 éves korában, házasságának ötödik évfordulóját kő vető tizedik napon halt meg. A fiatal szépasszony halálának híre a prágai társaságban igen nagy feltűnést keltett s azt a legkülönfélébb magyarázókkal alátámasztottan öngyilkosságnak is igyekszenek beállítani. Az orvosok a halál okáról eddig inkább negativ értelemben nyilatkoztak.

A fürdőszobában semmi olyat nem találtak,

ami méreg bevevését tanúsítaná.

Nem volt semmi gyógyszertári doboz, sem üvegcse s a holttesten sérülés nyomai sem találhatók. Az elhunyt fiatalasszony kezelőorvosa, Gjuriö egyetemi magántanár dr. Rasin ízászlónak, a férjének kérdésére, — aki egyébként egy órával később tért haza egy másik társaságból e csak hajnali négykor szerzett tudomást felesége haláláról, — azt válaszolta, hogy

a fiatalasszonyt szívbaja miatt kezelte

s hogy nem tartja kizártnak az embóliát.

A váratlan, de természetes ha.lál mellett szólna az a körülmény is, hogy a fiatalasz- szony maga tette el báli toalettjét, majd hálóruhát öltött s abban ment a fürdőszobába. Az öngyilkosság hírének az elterjedését az ’s előmozdíthatta, hogy Rasin ügyvédi irodája megtagadott ezzel kapcsolatban minden felvilágosítást, sőt Rasinné halálának hírét is tagadta. A titokzatos esetre világosságot csak a tetem boncolása hoz.

Rasinné a prágai társaságnak ismert tagja volt s eleganciájával és társadalmilag kiváló fellépésével mindenütt megérdemelt feltűnést keltett. Különösen nagy tiszteletben és szere- tetben részesült az orosz emigráció köreiben.

MŰSORON KÍVÜL

Irjat MARAI SÁNDOR

37.4

A városnak általában egészen kis, könnyű láza van, csak 37.4 C. Akadnak persze kivételes, tui-zó emberek, akik rög-tön negyven fokkal alarmiro-zzák a családot, s Legszívesebben a tűzoltóikat hívnák, vagy a rendőrséget. De általában csak harminchét négy. Aki megkapja, már egy-két nappal -elébb készül reá, bágyadt mosollyal jelenti ismerőseinek, mintha kis, könnyű kéjutra készülne, nem éppen messze, csak néhány hőfokkal naposabb vidékre, amennyire ezt valutára viszonyaink megengedik. Titokban mindenki készül a betegségre, iratokat rendez, telefonál, előleget kér, néhány jó könyvet már oda is készített ágya mellé, most végre elolvashatja azt, amit egész télen mellőzött. Kis rendet csinál életében, — ó, szó sincs a nagy, végleges rendezgetésről, mint operáció előtt, csak éppen rendezget, fiókokat húz ki, néhány levelet gyorsan megválaszol, hogy e különös szabadság-héten, melyet sorookivül utal ki most a betegség neki is, békében hagyják. Járvány? Durva szó. Inkább a rendes, téli nátha, aszpirinnal, becsi- nált levessel, kompóttal, egy vastag amerikai, vagy német regénnyel 8 esetleg szövődményekkel.

Senki n-em siet, nem kell tolongani, mindenkire sor kerül lassan, egy-két nappal előbb be lehet már jelenteni telefonon, igy: ,Igen , . . Azt hiszem ... Nem tudom . . . Semmi, harminchét kettő**. És mert mindenki kitanulta már, a laikusak is szabályos válaszokat adnak: aszpirin, pasztillák, chinra, inhalálás s mindenekelőtt a jó, meleg ágy, felelik szakszerűen. S a legfontosabb, nem kelni fel idő előtt, ágyban maradni még két-három napot, mikor már láz- mentes a páciens. így felkészülve, előzetes bejelentés után, 8 miután már odakészitette az éjjeli szekrényre az aszpirint citromo-s-cukros vizet, könyvet, papirvágókést, ostyában chinint, hőmérőt, ceruzát, blokkot, telefont, telefonköny- vet e minden eshetőségre egy doboz szalmiák- cuikrot, — szövődiméryeik és látogatók ellen —, a beteg egy délután, ebéd után, konstatálja azt a kellemes bágyadtságo-t, kéz- és lábfájást, sőt hajfájást és szeanpillafájást, melyek jelentkezése e pillanatban úgy hat, mint valamilyen régen várt, kissé izgalmas, alapjában kiszámíthatatlan, de mindenestül mégis csak kellemes utra- kelés első aktiv pillanata, megméri hőmérsékletét, megelégedetten veszi tudomásul, hogy harminchét négy, levetkőzik és befekszik az ágyba.

Négy óra, van, délután. Hanninhét négy, mondjuk öt. Egy héten át most az óráik csak a

hőmérőn át nyernek jelentőséget: reggel nyolc, az harminchét, este nyolc, az harminchét hat, ez szabályos. A cseléd kiviszi a ruhákat, kiporolja s beaggatja a szekrénybe, mintha viselőjük hosszú útra kelt volna. Az első telefon a hivatalt értesíti a szabályszerű eseményről, a második egy-két barátot, a harmadik egy két ellenséget. öt óra felé beveszi a páciens az első aszpirint, hátradől a hűvös ágyban, a szobában a betegek fényérzékenységét kímélő félhomály terjeng, a telefon csengőjébe újságpapírt gyömöszölnek, hogy tompán berregjen csak s most pontosan úgy érzi, mint akivel hosszú készülődés után elindul a vonat: mindent maga mögött hagyott, harcot és haragot, egy hétre most békét köt a világgal. A szegények kéjutja a betegség, — irta egy francia költő s a beteg úgy érzi, megérdemelte ezt a kis, szerény ké jutat. Fólhét- kor teát hoznak be, üresen.

Hétkor megérkezik az első látogató, barát vagy ellenség, nem lehet biztosan tudni s a tünetek után érdeklődik, tisztes, bár nem feltűnő távolból. Tünetek? A beteg gondolkodik. Például, — mondja lassan, — ha egészen kifordítom a szemem, mondjuk, mintha fejem mögé akarnék pillantani, a mennyezet hátsó sarkába, fájdalmat érzek a szeangolyó mögött ... Ez tipikus, — feleli a látogató, — ha barát; s ha ellenség, hozzáteszi még: talán ne csináld. A kézfájás és hajfájás egészen banális, mindenesetre tanácsos hashajtót venni s éjszakára egy keresztkötést.

Estére lassan szólni kezd a telefon. A város könnyedén lázas, halk, fátyolos és lázas hangok érdeklődnek s tudatják vigaszul a sokkal, de sokkal súlyosabb eseteket. Általában nincs semmi baj, eltekintve a szövődményektől. Egy kis beszürődés, mondják váratlanul jól informált ismerősök, nem olyan fontos, de jó vele rögtön szanatóriumba menni és tanárt hívni. A háziorvos kényelmesen jön és megy a félhomályos, meleg lakásban, felhúzza a gramofont s eljátszatja — csak csendes tűvel — ai uj lemezeket, könyvet, kér kölcsön olvasni s megeszi a hideg libamájat, mely úgyis megterhelné a beteg gyomrát. „A font,os“ — mondja, — , hogy lázmentes legyen.** Távozás előtt tiszta törülközőt kap, mely már foszlik a sok mosástól, mire uj mosószappan óimét ajánlja, mely nem rontja a ruhát. Általában mindenre tud valamit. Csak a betegségről nem beszél s nem ad reá tanácsot, mert azt unja.

ttFlucM in die KrankheH'\ —= oeevegi kilenc

után a telefonba egy analitikusan tájékozott női hang 8 felszólítja a beteget, hogy azonnal keljen fel, öltse fel siruháját s éjnek idején gyalogoljon ki a Kas-Svábhegyre. — „Miért akar beteg lenni ?“ — kérdi föléyesen. A beteg nem felel. Most már teljes az üzem körülötte, minden a helyén van, a szerek az éjjeliszekrényen, a zűrzavar ott kinn a világban s ő itt benn az ágyban. Adieu, majd írok! ... — gondolja a lehunyt szemekkel, boldogan mosolyog. Tíz felé kárörömmel megméri magát és látja, hogy harmincnyolc. Semmi, csak egy kis beszürődés, mondja csalátagjainak, elégedetten, mert ezt délután hallotta és tetszik neki. Még egy aszpi- i rin.t vesz be s elégedetten alszik el, mint aki 1 végkép igazolva van.

Egy hét múlva persze meggyógyul. De mi lesz | azután?

A jugoszláv pártok

aggodalmaskodva tekintenek a római olBsz-frawa egyezményre

Belgrád, január 22. A kormánnyal szemben ellenzékben álló úgynevezett régi jugoszláv pártok Jefhics miniszterelnökhöz levelet intéztek, amelyben aggodalmukat fejezik ki- a római egyezmények miatt A volt jugoszláv pártok képviselői ebben a levelükben felhívják Jeftics figyelmét, hogy ügyeljen arra, hogy az egyezmények ne csorbítsák meg Jugoszlávia nemzeti érdekeit. Véleményük szerint ugyanis Jugoszlávia nem. fogadhat el olyan egyezményt, amely lehetővé teszi esetleg a Habsburgok visszatérését. A levelet Korosec, Stojanovics és a többi volt ellenzéki ; pártok képviselői Írták alá.

1 Belgrádi politikai körök értesülése szerint a I genfi tárgyalásokon nehézségek merültek fel és I a tárgyalások eddig nem jártak eredménnyel. A kisantamt felvilágosítást kér arra vonatkozóan,

. hogy Ausztria függetlenségének biztosítása csak ' a mai, vagypedig minden esetleges későbbi osztrák kormányrendszerre, tehát esetleges nemzeti szocialista kormányzatra is vonatkozik-e és hogy a be-nem-avatkozási egyezményhez való csatlakozás a mostani középeurópai határok hallgatólagos elismerését is jelenti-e.

Fiume a magyar hajók anyakikötője

Róma, január 22. Az olasz hivatalos lap

közzétette a Fiume kereskedelmi kikötőjének kihasználását szabályozó magyar—olasz

egyezményt, A magyar áru ugyanolyan elbánásban fog részesülni, mint az olasz s Fiume lesz a magyar kereskedelmi hajók anyakikötője. Az egyezmény szerint tovább fogják ta- ; nulmányozni a Magyarország és Olaszország közötti vasutösszeköttetés megjavításánakösszes lehetőségeit.

— Thomas Mann előadást tart Budapesten.

Budapesti szerkesztőségünk telefonon jelenti: j Thomas Mann, a kiváló német iró magyaror- , szági utazásával kapcsolatban bizonyos nebéz- i ségek merültek fel. Ezekét a nehézségeket si- j került áthidalni és a magyar belügyminisztérium ma délután megadta Thomas Mannak a beutazási engedélyt. Az engedély három napra, január 26-tól január 29-ig terjedő tartózkodásra szól. Thomas Mann vasárnap a budapesti Belvárosi Színházban előadást tart Wagner Richárdról.

Polio fxappfim

minden mosáshoz,! ^

— Újból megnyílt a kassai ligeti jégpálya.

Kassai szerkesztőségünk telefonon jelenti: Részletesen beszámoltunk arról, hogy a kassai rendőrség felfüggesztette a Városszépitő Egyesület működését é6 ezzel egyidejűleg lezárta az egyesület ligeti jégpályáját. Az egyesület vezetősége részéről dr. Móricz József, az egyesület elnöke többször közbenjárt a rendőrségnél, hogy vegyék kényszerigazgatás alá a jégpályát s igy tegyék lehetővé a korcsolyaszezon további zavartalan fönntartását. A közbenjárás eredménnyel járt. A rendőrség beleegyezett abba, hogy a jégpályát az egyesület, a rendőrség és a város képviselői vegyék kezelésbe. A jégpálya ma meg is nyílt.

— Csütör.ök-szigeten jelenik meg a világ legkisebb újságja. Mint az ausztráliai Brisbaneból írják, a világ legkisebb napilapja az Északausztrá- lia és Uj-Guinea közt fekvő Csütörtök-szigeten jelenik meg. Az angolnyelvü lap címe: Torres Straite Daily Pilot. A lap egyetlen 12X9 hüvely nagyságú oldalból áll és annak is csak az egyik oldalára nyomtatnak szöveget. A lapot három hasáb tölti ki. Ebből az egyiket hajózási hírek, a másikat kábel-táviratok és a harmadikat hirdetések foglalják le. Az előfizetés aránylag magas, hetenként egy shilling, de ennek oka a kis példány- szám. Külön példány ára hat penny. Osütörtök- szigeten csak ritkán kötnek ki az Ausztrália felé menő vagy Ausztráliából jövő hajók, amelyek normálisméreMi újságokat visznek a „Pilot** sovány kosztján újságokra mindig éhes ezigetlakók-