Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)
1935-01-23 / 19. (3571.) szám
HBS január S3, *zer&a. •PRÍűBmMAGVARHIRLag "ti ÍREK---VÍ ZUMOT (magyart, románt, lengyelt, bolgárt) igen t előfizetőinknek és olvasóinknak gyorsan és megbízhatóan megszerez pozsonyi kiadóhivatalunk: Bratislava, Lő- rinckapo-ucca 17. II. (Central Passage). Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vállaljuk. A többi országba szóló vízumot és meghosszabbítást prágai kiadóhivatalunk eszközli: Praha, IL Panská nU 12. III. ■— Dobránszky képviselő sárosbogdányi beszámolója. Kassáról jelentik: Az országos keresztényszocialista párt az eperjesi körzetében fekvő Sárosbogdány községben vasárnap délután jól sikerült népgyülést tartott, amelyen Zaicz Tivadar körzeti titkár kíséretében Dobránszky János nemzetgyűlési képviselő és Gasovszky Gyula körzeti titkár a kassai pártközpont képviseletében jelentek meg. A népgyülést Bajusz János helyi elnök, járási képviselőtestületi tag lelkes szavakkal nyitotta meg, üdvözölte a megjelenteket s felkérte Dobránszky János képviselőt beszédének elmondására. Dabránszky János megköszönte a kedves fogadtatást és közel másfél- órás beszédében ismertette a politikai és gazdasági helyzetet. Nagyhatású beszéde után Gasovszky Gyula beszélt a keresztényszocialista párt programjáról és megjelölte azt az irányt, amelyet a gazdanépnek ma követnie kell. A minden tekintetben jól sikerült s Dobránszky képviselőt lelkesen ünneplő gyűlést Bajusz János zárta be. — Egry Ferenc és Köszörű Károly a magyar nemzeti párt homoki gyűlésén. Ungváriéi jelentik: Az Ungvár melletti Hornok községben nagysikerű népgyülést rendezett az elmúlt vasárnap a magyar nemzeti párt. A pártvezetőség részéről Egry Ferenc ruszin&zkói országos pártelnök és Köszörű Károly körzeti ügyvezető jeleni; meg a mindvégig lelkes hangulatú gyűlésen. Oréunus Zsigmond helyi elnök szívből jövő köszöntő szavai után Egry Ferenc volt szenátor lendületes megnyitó beszédben üdvözölte Homok magyarságát s további önzetlen magyar munkára és a párt ellenzéki politikája melletti lankadatlan kitartásra buzdította. Ezután Köszörű Károly tartatta meg a magyarság politikai, gazdasági és kulturális életének legfontosabb mozzanataira kiterjedő beszámoló beszédéit. A nagysikerű népgyülés a helyi elnök tartalmas záró szavaival ért véget. —. Diszelnökének választotta meg dr. Haiczl Kálmánt a szügy éni keresztényszocialista pártszervezet. Pozsonyból jelentik: Az országos keresztényszocialista párt szögyéni szervezete a napokban tisztujitő közgyűlést tartott, amelyen nagy számban vettek részt a párthivek. Dr. Haiczl Kálmán plébános mély- hatású megnyitó-beszéde után Bratkovics István körzeti titkár szólalt fel s kitartásra és párthüségre lelkesítette a tagokat. A tisztuji- tás során a helyi szervezet diszelnökévé választották meg dr. Haiczl Kálmán plébánost, elnököknek Moncz Albertét és Postár Andrást, alelnökök lettek Valkó Imre és Szabó György, pénztárosok Rácz Boldizsár és Elzer János (Lázár fia), titkárok Virág István és Nágel Boldizsár, jegyzők Nágel József (Fe-| renc fia) és Krajczár Ferenc. — Garampáld' községben ugyancsak a közelmúlt napokban rendezett a párt tagértekezletet, amelyen Bratkovics István körzeti titkár ismertette a közelgő választásokkal kapcsolatos teendőket és tanácsokat adott a párthiveknek adóügyekben. Eltemették Krieger Kálmán tábornok özvegyét. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Ma délután négy órakor helyezték örök nyugalomra nagy részvét mellett a pozsonyi Szent András-temetőben lévő családi sírboltba Krieger Kálmánná, a volt osztrák- magyar hadsereg nyug. tábornokának özvegyét. özv. Krieger Kálmánná alig tiz hónappal követte férjét a sírba. özv. Kriegernével Edl Tivadarnak, Pozsony egykori nagynevű polgárának utolsó gyermeke távozott az élők sorából. A nemeslelkü uriasszony halála, aki utolsó éveit betegeskedése miatt teljes vissza- vonultságban töltötte, széleskörű rokonságot borított gyászba. Elhunytét unokahugai Bertha Gézáné Aixinger Mariska, Boór Ala- dárné Edl Hilda, özv. Vraniczány Jánosné (báróné) Sladovich Fanny, Aixinger Viola és Sladovich Melanie, továbbá unokaöccsei: dr. Aixinger László országos pártigazgatő, Edl Tivadar m. kir. főkonzul és Sladovich i Ferdinánd földbirtokos, valamint számos rokon gyászolja. Az engesztelő szentmiseál do-r zatot a Szent Erzsébet-plébániatemplombán mutatják be január 23-ánj szerdán reggel 7 órakor. ^ * w i v - 1| —&&&(A JUágai tkodat Uid&p eeedetí UUeejuja) Prág*, Január 22. Ostromolják, telefon cseng szüntelen, mégcsak éppen hogy lenyelte a reggeli teát és háziköpenyben helyet foglalt az íróasztal előtt. Odalent autók, írók és újságírók ezer kérdéssel. Thomas Mannt ez nem érinti: előkelő német patriciusi nyugalomban kijelenti, hogy nekem negyedórát szánt, hiszen ismerősök vagyunk. Alattomosan kihasználom ezt a magabiztos nyugalmát és egy váratlan kérdéssel rohanom meg: Romáin Rolland mondotta nekem ugyancsak Prágában, hogy az emberiség útja mégis csak és minden ellenkező epizód ellenére a szabadság felé vezet. Hogyan gondolkozik erről a legfontosabb kérdésről Manó, a polgári világszemlélet mestere? Nem kell gondolkoznia. Szikár termete, éles profilja, mélyenülő szeme azonnal, mintegy a belső szellemi megmozdulásnak enged: — A la longue azok a jelenségek, amelyek azt látszanak mutatni, hogy az emberiség annyira nem érett a szabadságra, hogy saját maga emel választófalakat önmaga és a szabadság közé, természetesen nem fognak hatást gyakorolni. Nekem úgy tűnik ebben a pillanatban, hogy az emberiség egyes csoportjai, sőt ma már a nagyobbik fele, megunta azt a szabadságot, amelyről mitsem tud, de a szabadság eszméje még egyetlen esetben sem élte ki magát teljesen és nem lettek szabaddá azok az erők, amelyek lényegét alkotják. A gátlások tova fognak gurulni és mivel ma öt esztendő igen nagy idő és minden rohamosan fejlődik, hamarosan uj horizontokkal fogunk szemben állani. Ezt elsősorban szellemileg értem, mert csak a szellőm! szabadság után valósulhat meg az élet szabadsága. Európa beIso konstrukciója: Az uj humanizmus — Eme legfontosabb kérdés alapja egy adottság: Európa belső konstituciója. Kétségtelen, hogy ez a konstitució morális és etikai. Ezért fog az európai ember belátható időn belül feltétlenül visszatérni az alapvető európai fogalmakhoz. A mai morális zavar és tévelygés mögött ott áll az a periódus, amely visszavezet az igazi Európához. Forradalmak csak jelszavak, külső történések, érdekellentétekből csomósodó érdekmegmozdulások. Nem erre gondolok, hanem arra a belső és szellemi szabadságra, amelynek megvalósításán korunk legjobb szellemei is fáradhatatlanul munkálkodnak és amelyek igazi neve: Uj humanizmus. Persze, ez lényegesen különbözni fog a régi „humanista ideáltól*, amelyhez semmi köze. Az uj humanizmus nem lesz rétori- kus és szentimentális, mert tanult a tudomány tárgyilagosságától, átment az antropológián, a pszichoanalízisen, az újszerű tudomány minden nagyszerű szűrőjén és éppen ezért tragikusabb lesz a réginél, mert nem áltathatja magát, nem szaval, hanem szembenéz a tényekkel. Ismeri az embert, az emberi életfeltételeket, a harcot, és ezért tragikusabb, mint az elötte- való, de viszont vallásos jellegű lesz: szeretető az életnek és vele az embernek. Aa emberiség súlyos m egpróbá 1 tatásokon ment át és annyit szenvedett rövid idő alatt, mint talán még soha. Ezek a szenvedések ujitották meg az emberi problémát és emelték ki abból a lelketlen materializmusból, amely hidraként száz fejet ütött fel mindenütt, ahol egyet sikerült levágni. Az uj humanizmus érzékit! meg: mondhatnám, olyan értelemben, mint a neokatolikus irodalom a vallás eszméjét. Bibliai mítosz ez a trilógia, de olyan emberi, mint amilyen emberi volt a benne szereplő emberek egymásközti élete, Istenért való harcuk és küzdelmük mindenért, amiért azóta az emberiség változatlanul küzd: szerelem, vagyon, rang. szabadság. Minden egyes embernek talán egész életében belsőleg, őszintén fáradoznia és küzdenie kell, hogy elérhesse azt az etikát, amely a Bibliában és a Biblia embereiben megnyilvánul. Most fe* jezem be a harmadik részt: József Egyiptomban. Most: egy esztendőt jelent, de egy esztendő alatt elkészülök vele. Ennek a könyvnek a gyökerei gyermekkoromba nyúlnak vissza, mert már akkor olvastam lélekzet- visszafojtva a Bibliát, de egyben Egyiptom is nagyon izgatta a fantáziámat. Szerettem ezt a legendás országot a maga nagyszerű természetével és később az architektúrája és szobrászmüvészete jobban a közelembe férkőzött, mint akár a görög művészet. Ez a József-regény élénkebb, színesebb és mintegy jelenetesebb, szcenárium szempontjából tagoltabb és ritmikusabb, mint eddigi müveim és igy azt gondolom, hogy ez lesz az első könyvem, amely filmre alkalmas. Korda Sándor London-Film társasága Bíró Lajos utján, akit személyesen jólismerek, már meg is vásárolta az opció jogát, és annak ellenére, hogy a „Budden- brooks“ megfilmesítése nem sikerült, ezúttal bízom a sikerben. Sokáig nem tudtam megbarátkozni a filmmel, mert a haszontalan elem túlteng benne, de sok szép produkció is hagyta el a stúdiókat, különösen az ujabbi időben. Színház és film nem versenytársak, mert a film képeivel sokkal inkább epikai jelegű. Az oroszok például azért tudnak művészi filmeket produkálni, •mprt irn/lalrmilr is (vmsp.n pnilrí»i vnl+ az a világnézet, amely végre ismét az emberrel kíván foglalkozni, etikailag és vallásosan, — újra szeretni kívánja az életet és az embert, hogy végre, hosszú szünet után, ember megkérdezze az embertől: „Honnan jöttél és merre tartasz, testvér?* A Jákob-trilógia az uj célt szolgálja (Uj és hatalmas müve, a Jákob-trilógia iránt érdeklődöm és felvetem az e műnek és korunknak kapcsolataival foglalkozó kérdést.) — örülök ennek a kérdésnek, mert hiszen bibliai trilógiám első koncepciója abból a .gondolatmenetből adódott, amelyet az imént vázoltam. A trilógia is csak az uj és vallásos humanizmusról alkotott világszemléletemet Konzervaiizmtts és szabadság harca Fáraó birodalmában .— A trilógia befejező kötete azért is érdekelt különös módon, mert a regénybe önként és természetesen belejátszanak az akkori kor nagy szellemi küzdelmei. Az akkori egyiptomi uralkodó, IV. Ameuophis konzervatív és mereven nacionalista volt és elzárkózott minden reform elől. Mikor azonban az ifjú József bevonul Egyiptomba és megnyeri az uralkodó szimpátiáját, csendes és szellemi értelemben elsőrendű fontosságú, mondhatnám teljesen modern küzdelem kezdődik két világszemlélet közt: József a monoteizmus mozgalmát szítja és a Nap kultusszal a sötét Ammonkultusz ellen harcol. A Napkultusz pedig egyetemes jellegű és a szabadság jegyében áll. Ezért van az, hogy regényem modern a szó mély és harcos értelmében, és ezért érdekes történelmi szempontból „Kedves magyar iróim“ — Tudom, hogy a magyar ir odai óimról is szeretne valamit hallatni. Azzal kell kezdenem, hogy a fordítás és az átültetés megoldatlan és megoldhatatlan kérdése nagyon megnehezíti, hogy megérdemelten foglalkozzunk egymás irodalmával és költészetével. Ezzel a sajnálatos ténnyel szemben áll, hogy van valami szép abban, hogy az irodalom irracionalitását, amely a nyelvben gyökerezik, nem oldhatjuk meg teljesen és nem formálhatjuk át az ész, a ráció képmására, hanem hogy marad valami megoldatlan- A szerzővel való identifikálás nem sikerülhet soha, mert a szerző I egyben ember. A magyar irodalomban szere-* tem a régieken fcivüJl, akikről már nagyságuknál fogva nem 'kell beszélnem, Kosztolányit, akinek „Véres költőijéhez a német kiadásban előszót is írtam; továbbá igen nagyra tartom Móricz Zsigmondot, akiben ősi epikai erőt találtam, de legjobban szeretném Ady Endrét megismerni, mert számtalan oldalról és egyre többször hallom, hogy párját ritkító költő! Ezek, hogy igy fejezzem ki magam, kedvenc magyar íróim, amiből ugyan csak azt láthatja, amit minden más népnél is el kell mondanom, hogy a fordítás tökéletlensége bénító. Defemelnek sem sikerült Verlaiue-t átültetni a német nyelvbe, bármilyen „tökéletes* is a munkája, és Zweig is csak egy bizonyos határig tudott elmenni. Magam is ezt tapasztaltam a „Zaiulbedberg* francia kiadásánál. Prága után Budapesten taTtok felolvasást, — talán ott adódnak olyan kapcsolatok, amelyek’ jobban megismertetnek a magyar irodalommal. Budapest után Béosben leszek és aztán visszatérek Svájcba és ki nem mozdulok jő ideig. Minden percemet a bibliai trilógia befejezésének akarom szentelni. Köziben majd egy teljes óra telt el az ígért negyedóra helyett és hogy hálásnak mutatkozzam, gyorsan búcsúzom. A kilincsen még a kezem és már szól a telefon, amelyet Mann felesége újra bekapcsolt. A lépcsőn pedig már találkozom azokkal, akik szintén a nagy irő szájtálból akarják hallani, hová vezet az emberiség útja a zavaros kor rengetegén át. Neubauet Pál THOMAS MANN: Uj kmmámus fdé vezet az ut, Intim óra Thomas Mannal, aki beszél az emberiség fejlődéséről, a művészet békéltető szerepétől, színházról, filmről, a magyar irodalomról és végül uj regénytrilógiájáról 5
