Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)
1935-01-13 / 11. (3563.) szám
T>R&<^-Ma<AaR-H 1RLAP 3 1S35 január 13, vasárnap. Utotsó nap a saarvidéki népszavazás előtt Kiküldött munkatársunk jelentése — Saarbrücken, Január 12. ,A Saar-terület fővárosában napok óta mintha hadiállaipot uralkodna. Az uccák reggeltől estig tele vannak néppel, e este is csak azért mennek haza az emberek, mert Knox hazaparancsolja őket. Mindenfelé egyenruha és egyenruha. A rendőrök szép sötétkék uniformisa mellett sűrűn látni a Landjágerek (csendőrök) khaki- szinü egyenruháját, de egyre-másra föllelni a külföldi hadseregek viseletéit is. Mindenki ideges. Mindennap történt valami A legveszedelmesebbek voltak a külföldről jövő szavazók fogadtatásai a váro6 szivében, a főpályaudvar mellett. Ha egy-egy németamerikaiakkal vagy németbirodalmiakkal telt vonat jelezve volt, percek alatt megteltek az uccák s a széles hosszú Bahnhofstrasse környéke. Lovas Landjiigerek vonultak ki, rendőrségi rohamautók álltak készenlétben, a posta környékéről eldübör- gött egy-két páncélkocsi. Az olasz katonák felvonultak különös reneszánsz-izü acélsisakjaikkal, jellegzetes gyorsütemü szaladó járásukkal Lábhoz eresztett fegyverrel álltak a hatalmas-termetű piemontiak a mellékuccák- ban. Megjelentek a ládaszerü kis angol autók, vagy egy-egy lancashirei különítmény motorkerékpárokon. A nép idegesen és rosszallólag nézte az előkészületeket. Száz és száz újságíró lepte el a környéket, az otromba fényképezőgépek olyan félelmetesen meredtek az érkezőkre, mintha gépfegyverek volnának. Az ideges külföldiek Nem csoda, ha az idegességben a tömeg né- na-néha elveszti fejét, A legidegesebbek a külföldiek, a népszövetségi közigazgatás és hadsereg apparátusa. Nagyon jól akarják a dolgukat végezni, s ez a baj. ötezer külföldi hivata’nok és újságíró van itt, ötezer külföldi katona, ötezer politizáló emigráns. Ez a tizenötezer ember mint a kovász nyüzsög a városban, 6 a saarvidékiek, akik talán nyugodtabbak volnának, ingerülten esnek be a különféle provokációknak. Itt már nem a Saarról van szó, érzik. Az izgalomnak e végső feszültségéből jól esik kimenekülni a város melletti dombokra. A Winterbergrő] csaknem az egész Saar-területet belátni. Hideg van, az, itteni fogalmak szerint kegyetlen hideg. De a levegő tiszta s messzire ellátni délen Lotharingiába, nyugaton és északon a kanyargó Saar folyó völgyebe és a Hunsrück előhegyeire, északkelet felé arra a csodálatos bükkerdőre, amelyben a világ leggazdagabb és legjobb kőszénbányái vannak. Különös ez a vidék, egyedülálló a panoráma még most télen is. Lent kigyószerüen húzódik el a modern nagyváros a kanyargó Saar völgyében, kétoldalt bezárva Burbach és Bre- b.ach kéményei, kohói közé. Tovább a Saar völgyében ide látszanak Völklingennek, az iparmágnás Röchllngek birodalmának csillogó kohói és kemencéi. Északkeleti irányban húzódik ászén, fentről, a bányatornyok és a kémények nyomán látni útját. Száz és száz bánya emelőtornya tetején a jellegzetes kerékkel tárul a szem elé. A legkülönösebb, hogy ezek a bányák a dombv'dék pazar bükkfaerdejében fekszenek össze-vissza. Mondják, hogy nyáron furcsa érzés, ha az ember a madárdalos zöld lombok, évszázados fák és csörgedező patakok közül egyszerre csak S a külső szépségét feneketlen belső gazdagság egészíti ki. Kicsiny terület a Saar, alig 1900 négyzetkilométer nagyságú. Akkora, mint egy kis magyar megye. De csaknem egy millió ember lakja, több, mint Albánia lakossága, legalább is annyi, amennyi magyar él Szlovenszkón. Az európai idegesség kicsattanása az, ami történik. A rendőrök, a felügyelők felindultabbak, mint a szavazók. Feleslegesen bonyolítják a dolgokat. Piemont és Lancashire a saarbrückeni uccán Lélektanilag elhibázott lépés volt a külföldi katonákat idetelepiteni. Bármily óvatosam működnek e katonák, az egyenruhák és a fegyverek nyüzsgése mégis azt a látszatot kelti, hogy a várost idegen hadseregek szállták meg. Méltatlankodva fakadt ki egy öreg saarvidéki polgár mellettem az uccán, am'.kor ismét elrobogott előttünk egy páncélsisakos, fegyveres szigorú olasz különítmény. Az angol lancaski- rei katonák diszegyenruháján széles vörös ezal- lag van kifeszitve a mellen. A vörös szin különben is nyugtalanítóan hat, ha egy ilyen szallagos angol megjelenik, máris morog a tömeg. Kezdetben barátságosan fogadták az idegeneket a saarvidékiek, amióta egyezer-kétezer beavatkoztak a csetepatékba, a hangulat ellenük fordult. S rajtuk keresztül a népszövetségi bizottság, e egyáltalán a külföldiek ellen. Az incidensek lélektana — Azért is gyülekezni fogunk. Akár tetszik Knox urnák, akár nem. Ezt a kifakadást hallottam, amikor a német- amm.iwak vonatjának érkezése előtt megszállták az uecákat a Landjágerek és a katonák. Természetes, hogy a katonák kivonulása csődületet okozott, s csakhamar tízezren és tízezren álltak az úttesteken. Az izgalom ilyenkor villámgyorsan terjedt. Egy órával a vonat érkezése után is hallom még szállómban a „Heil Hitler“ üvöltések kalapáló, szaggatott moraját Ugyanígy volt a lapok szerkesztősége előtti Összecsapásoknál is. Két különböző pártállásu rikkancs verekedett: tiz olasz, húsz angol, harminc svéd vonult ki s a rendőrök egész garmadája, hogy „rendet teremtsen44. Nyomukban a tömeg. A jelentéktelen nézeteltérésből egész délelőttre kiterjedő tüntetés lett. Másnap tele voltak a világlapok vele. kijut egy tisztásra, s a tisztáson hatalmas gyárépület, széncsillék, kémények, szaladgáló vasutak, bányatornyok, szénpor, füst, láng, dohogó munka és tömött emberrengeteg fogadja. S igy van léptén-nyomon a Blies, a Sulzbach és a Fischbach völgyében Neukirchenig. Tüzek az éjszakában A természet érdekesebb panorámával az Al- pesekben sem kedveskedhetik, mint itt, ahol az emberi kéz kohókkal, gyárakkal, kéményekkel, különös, apokaliptikus acélvázakkal tűzdelte tele a vidéket. Kanyargó folyók, mély völgyek, erdőkkel borított dombok, — s közöttük ez a hallatlan iparerdő, valóban természet és technika nem tud szebben ölelkezni egymással, mint errefelé. Este is kivittek a Winterbergre. Mintha a pokol megelevenedett volna előttem. Lent a város ezer és ezer villanyfénye, távolabb föl- föltörő kohó-tüzek, fehér és vörös messzevilá- gitó izzó vasak, a tizedik emeletig szabályosan kivilágított gyárépületek, itt is, ott is fénylő pályaudvarok, szebb képre világéletemben nem emlékszem. A Saar fontosságát pedig néhány számadat illusztrálhatja. A területe a német birodalomnak mindössze 0.4 százaléka, a lakosság 1.2 százalék, a vasúti forgalom 4.5, a széntermelés 8.3, a benzintermelés 9.7, a nyérsacél 12.1, a nyersvas 13.7, á thomasacél 16.2, az ablaküveg 20 százalék! Évente tízmillió tonna szenet termel a Saar, többet, mint Lengyelország, csaknem annyit, mint Csehszlovákia. Olyan számok ezek, amelyek világviszonylatban is jelentős százalékokat adnak. S mi a legfőbb: a Saarvidék szene kifogyhatat lan. A szakértők szerint még 675 évig elegendő van belőle a föld mélyében, inig Németországban csak 327, Angliában 190. Franciaországban 85 évre terjedhet ki a bányászás a mai intenzitás mellett. Lotharingiai vas, saarvidéki szén Ha ezeket a számokat látjuk, megértjük, hogy a parányi terület nem elhanyago'ható tényező. S különösen nem itt, Európa szivében, közvetlenül a lotharingiai vasércteíepek mellett. A háború előtt a vasérc is, a szén is a németeké volt. Tudjuk, a legideálisahb, ha ez a. két drága termék egymás mellett található, mert a vas kifejtése elképzelhetetlen szén nélkül. A háború után Franciaország megkapta a lotharingiai ’T'asat, de ennek csak úgy volt értéke, ha mellette kihasználhatta a Saar-vidéki szenet is. Ezután valószínűleg a határ a vas és a szén között fog átfutni. Az egyik nem segítheti a másikat. A Saar-vi- dékre majd Svédországból jön a Rajnán és a hajózható Saar-on át a vasérc, de mi lesz a lotharingiai vassal szén nélkül? S mindennek ma kell történnie, amikor a vasipar uj, nagy konjunktúrára készül. A nagyipar egyelőre úgy védekezik, ahogy tud. A Saarvidék koronázatlan királya Herrmann Röchling, a völklingeni gigantikus üzemek tulajdonosa. ö volt a Hitler-párti „német front" vezére. Ha a Saar visszatér Németországhoz, a fegyverkezési ipar konjunktúrájában elérkezik Röchling nagy ideje. De az acélkirály francia vevőiről sem feledkezett meg, elvégre tizenöt évig nekik szállította a fegyverekre és páncéllerne- zekre alkalmas pompás acélt. Röchling legjobb barátja Alexandre Dreux, a lotharingiai, Longwy-i acélművek és bányák tulajdonosa, Dreux, Millerand barátja, szabadította ki Her- mann Röchlinget a börtönből, amikor a franciák a német nagyiparost az északfrancia báNewyork, január 12. Hauptmann védőjének az a feltevése, hogy a Lindbergh-bébi elrablását egész gonosztevőbanda hajtotta végre, újabb támpontokat kapott Mint ismeretes, Lind- berghék volt szobalánya, Violet Sharpé, akit a vizsgálat elején őrizetbe vettek, ciankálival öngyilkosságot követett el. Most jelentkezett Erna Bonesteel, egy, Newyork külvárosában levő vendéglő tulajdonosnője é6 azt vallotta a rendőrségen, hogy Violet Sharpé 1932 március 1-én, a gyermekrablás napján délután negyedhatkor megjelent két kosárral a helyiségben és két óra hosszat várakozott az étteremben. Háromnegyed hét felé egy zárt autó érkezett lassú menetben a vendéglő felé és körülbelül ötven méter távolságban megállott. Violet Sharpé ekkor távozott a helyiségből és az autóhoz ment. E'gy kiszolgálónő, aki az étteremben megfigyelte Violet Sharpét, látta, hogy A Saar-vidók visszakerülésével a németek gazdaságilag tetemesen megerősödnek. Tizenöt kilométerre a francia erődövtői De a franciák nem adják meg magukat A saarvidékiek olyanokról mesélnek ezzd Kapcsolatban, amik valóban a történelem aagy furcsaságai közé sorolhatók. A lotharingiai határszélen, a francia oldalon, számos bánya van, mert a Saar-szén átnyúlik a föld alatt a szomszéd országba. Nos, a francia bányászok tárnáikkal'átjönnék messze a Saarvidék földje alá, s lentről viszik át a szenet hazájukba. Szerződéseik vannak, hogy ezt megtehetik. De mi lenne háború esetén? Borzalmas földalatti harc törhetne ki az ösz- szeölelkező tárnákban, élethalálharc szénért és földért Ötszáz és ezer méterrel a föld színe alatt! A német ipar helyzete különben sem rózsás errefelé. Alig öt kilométerre Saarbríickentől és a völklingeni gyáraktól már Franciaország van, s az uj, francia erödöv Forbachnál, tizenötkilométerre a német kohóktól, húzódik végig. A sok száz beépített francia ágyú három óra alatt megsemmisíthetné a németek saarvidéki ipartelepeit- Különösen most, amikor a franciák ; oly pompásan ismerik a területet. nyák szakértői elpusztításáért tiz évi fegy» házra akarták ítélni. Nos, a közelmúltban Dreux, a francia acél- mágnás és Röchling, a német közös részvény- társaságot alapítottak, a „Lorsar“-t, („Sociét-é des aciérs de Lorraine et Sarr.e44). A fegyverkezésre alkalmas kitűnő acélt együtt fogják eladni Franciaországnak és Németországnak. Nem baj, bárhová kerül a Saarvidék. Határ ide, határ oda, ország ide, ország oda, a lotharingiai acélból és a saarvidéki szénből együtt lesz ágyucső, gránát és tank. A felét eladják Németországnak, a másik felét Franciaországnak. A többi nem érdekli Dréux és Röchling urakat. Szvathó Pál a két kosárban ágynemű volt. E leleplezés azért rendkívül érdekes, mert a vendéglő a Yonkers-komp közelében van, nem messze Engleewoodtól,. ahol Lindbergh apósának háza van és ahonnan a komp a Hudson newjerseyi partjáig közeledik. A rendőrség ezzel szemben azt állítja, hogy pontos adatai vannak arra nézve, hogy Violet Sharpé hol töltötte az időt a gyermekrablás napján. Ebből a jelentésből kiderül, hogy Violet Sharpé nem tartózkodott a Yonkers-kömp közelében. Százhat faipari munkást tartóztattak le Varsóban Varsó, január 12. A rendőrség pénteken házkutatást tartod a faipari munkások szervezetének helyiségeiben. A szövetség százhat tagját letartóztatták. A Saarvidék panorámája Miért fontos a Saarvidék? A francia Dreux és a német Röchling barátsága Erősödik a védelem álláspontja a Lindbergh-pörben Terhelő adatok Lindberghék öngyilkos szobalánya ellen Egymillió ember hazát választ • , • ' • •• . /■ j ' • - 1 , ' ■ .* • . . Tetőpontra hágott az izgalom a piebiszcitum területén - - A külföldiek idegesebbek, mint a bennszülöttek ■ ■ Olasz és angol katonák szuronyai között -- A Saar-terület jelentősége