Prágai Magyar Hirlap, 1934. december (13. évfolyam, 217-221 / 3548-3552. szám)
1934-12-22 / 217. (3548.) szám
Ma: RáDIÓMELLÉKLEÍ Ma: RáDIÓMELLÉKLET % jV 1 xm. évf. 217. (3548) szám ® SlOmbat 1934 december 22 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed’ évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, iL emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, UL emelet. • • TELEFON: 303-11. •• 8ÜRQÖNYCIM H1RLHP. P R fl H fl, Fontos konferencia a francia fővárosban Sir John Simon Parisban tárgyal Németország genfi visszatéréséről Amerika is csatlakozik a népszövetséghez? A genfi sikerek első hatása « A keleti paktum ügye Újjászületés (fg) Prága, december 21. Másodszori negyedéves hallgatás után a Prágai Magyar Hírlap friss erővel újból megindul s az uijjásziületés mindent átfogó, magával ragadó nemes lendületével újból elfoglalja azt a missziós posztot, melyet számára a kisebbségi magyar sors kijelölt. Mit tagadjuk, fájt, nagyon fájt ez a hosszú hallgatás. Hiszen az újságnak az a hivatása, hogy napról-napra felkeresse olvasóközönségét s tájékoztassa az ezerrétü élet eseményeiről és problémáiról, legjobb meggyőződése szerint szolgálja a köz érdekeit, irányítsa a közvéleményt, eszméket, terveket vessen fel s érleljen meg. Ez a funkciója a modern korban annyira fontos, hogy nélküle a mai élet szinte elképzelhetetlen. Nekünk speciális, szent feladatunk is van: a kisebbségi magyar közvélemény politikai tájékoztatása és vezetése, a kisebbségi magyarság jogainak gerinces és okos védelme, a programadás, a politikai, kulturális és gazdasági mmnkavezetés, a nemzeti és szociális lelkiisme- reí ébrentartása s úgy önmagunkkal, kisebbségi magyarokkal, mint a hatalmon levőkkel szemben a számonkérés — szigorúan mindég a törvényes keretek között. A sajtószabadság fogalomkörével tisztában vagyunk, s tudatában vagyunk azoknak a kötelességeknek is, amelyek a sajtót — különösen komoly, felelősségteljes időkben — józan önmérsékletre intik. És ma, amikor másodszori negyedéves hallgatás után először szólhatunk hűséges olvasótáborunkhoz, a szlovenszkói és ruszinszkói magyarsághoz, ezt a józan önmérsékletet hangsúlyozzuk mint publicisztikai munkánk vezérmotrvumiát. A modern értelmű magyar napisajtó közel évszázados múltja ragyogó példáit szolgáltatja a józanságnak s a tárgyilagos igazságkeresés- nek. Elismert és kipróbált magyar államférfiul és újságírói erények ezek, amelyek szinte fenséges mértékben teljesedtek ki a XIX. század második felének nagy magyar bölcsében: Deák Ferencben. Közéleti működését a józan önmérsékletnek s a reális jogkeresésnek olyan tökéletes összeegyeztetése adta meg, hogy hatása generációkra szóló. Publicisztikai vértezetünk nem csorbult ki, magyarságunk folyton égő tűzzel lángol, s az igazságkeresést változatlan energiával valljuk kötelességünknek. A jogrend, a törvények tisztelete alapján állunk, mert evangéliumi parancs rája mindenkire, hogy adjuk meg! a hatalomnak, aimi a hatalomé. De ebből az evangéliumi parancsból és a jogrend föltét- j len tiszteletéből folyik az is, hogy a kisebbségi magyarság törvénybiztositotta jogaiból egy jottányit sem engedhetünk és hogy ezután is rendíthetetleneknek kell lennünk kisebbségi népünk létérdekeinek védelmében. Ez őszinte, alkotómunka s jobban megfelel az állam és a többségi nemzet érdekeinek, a belső béke s a közeledés munkálásának is, mint a gerinctelen jogfeladás. A nemzetek békés együttélésének tartós alapja — kiváltkép ugyanazon állam határain belül — csak a teljes igazság megismerése s annak jóakaratu respektálása lehet. Az igazság keresése s az igazságon alapuló törvényes jogrend teljességének követelése fog vezetni mindig publicisztikai munkánkban s igy szent meggyőződésünk, hogy egyaránt hasznára vagyunk és hasznára leszünk az államnak, a köznek, a nemzetek békés együttélésének s legfőképpen a magyar kisebbségi nemzettestnek. Három hónap nagy idő s ily nagy időre szakadt meg másodízben a Prágai Magyar Páris, december 21. Sir John Simon angol külügyminiszter pénteken délután repülőgépen Londonból Párisba érkezett, ahol másfél napig kíván maradni. Simon Laval külügyminiszteren kívül tárgyalni fog Fián din miniszterelnökikel is és utazásának általában rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítanak. A tárgyalások összeköttetésben állnak az Európa-szerte megindult békepolitikával és a népszövetség megerősítésével. Genf a közelmúltban nagy sikereket ért el s az eredmények sokhelyütt megváltoztatták a népszövetséggel szemben táplált véleményeket. Sir John Simon állítólag azért érkezett a francia London, december 21. A sUarvidéki népszavazás ellenőrzésére kiküldött angol csapatok folytatják útjukat rendeltetési helyük felé. Csütörtök este a eattericki csapattáborHirlap és olvasótáborának immár tizenhároméves, közvetlen, szilárd kapcsolata. De bármily nagy idő is volt ez a három hónap, nem üthetett rést azon a nagy magyar táboron, amely jóban, rosszban kitartott mellettünk, amelyet a nemzethüség mindennél erősebb kötelékei fűznek velünk egybe. Mi hiszünk a kisebbségi magyar társadalom helyes értéfövárosba, hogy tanácskozzék ott Németországnak a népszövetségbe való visszatérése módjairól. Németország diplomáciai ügyvivői révén többször kifejezte azt az álláspontját, hogy a Saar-kérdés rendezése után hajlandó visszatérni Genfbe, ha teljesitik fegyverkezési kívánságait. Anglia elfogadja a német javaslatokat, mint azt Baldwin legutóbbi alsóházi beszédében bejelentette és Sir John Simon most azért érkezett Párisba, hogy a francia illetékeseket megnyerje az angol felfogásnak és előkészítse Németország visszatérését. Ugyanakkor állítólag Roosevelt amerikai köztársasági elnök is hajlandóságot mutatott arra, hogy csatlakozik a népszövetból két zászlóalj gyalogság elindult és pénteken délben Dowerbe érkezett. A negyven tisztből és 940 közkatonából és altisztből álló csapat szombaton reggel érkezik Saar- kelésében, amely a nétpi létérdekeket önfeláldozó odaadással, megnemalkuvó becsületérzéssel szolgáló, komoly kisebbségi publicisztika sorsdöntő jelentőségét már légen felmérte s három hónapos hallgatás után változatlan bizalommal és szeretettel kösziöntjük hűséges olvasóinkat s nemes lelkesedéssel folytatjuk becsületes munkánkat. séghez. Erről a lehetőségről ugyancsak lesz a párisi konferencián. Szóiba került továbbá a francia—orosz megegyezés ügye is s azok a többé-kevésbé katonai jellegű megállapodások, amelyeket a párisi kormány állítólag Szovjetoroszországgal kötött. A keleti paktum megkötésének ügye szintén a párisi konferencia napirendjén szerepel. Hir szerint a jövő év elejének francia politikája kizárólag e paktum jegyében fog állanj és a Quai d’Orsay mindent elkövet, hogy a paktum eszméjének megnyerje Angliát. Francia felfogás szerint Németországnak és Lengyel- országnak természetesen csatlakoznia kell a keleti Locarnóhoz. brücikenbe. Ugyanakkor a holland, a svéd és az olasz különítmények is egymásután indulnak el, hogy kellő időben a népszavazási területre érkezzenek. Az 1935 január 13-án megtartandó népszavazás praktikus keresztülvitel© érdekében egymásután történnek a rendelkezések. A Saarvidéken 83 szavazási kerületben összesen 860 választási helyiség lesz. Egy-egy helyiségben tehát körülbelül 650 ember szavaz le, mert a saarvidéiki szavazásra jogosultak száma körülbelül 550.000. Valamennyi választási helyiség éléri 'külföldi személyiség áll s e célra a népszövetség január 13dkára ezer külföldi szakembert hozat a Saarvidékre, többnyire svájciakat és németalföldieket, 1 hogy semleges egyéniségek intézhessék a | munkát. A szavazás mindenütt erős katonai ellenőrzés alatt fog történni s a szavazatokat páncélvonatokon szállítják Saarbrückenbe, ahol január 14-én 8 órakor megkezdődik a szavazatok összeszámlálása. A végleges eredményt január 15-én hirdetik ki egy időben Saarbrückenben és Genfiben. Mi történik a népszavazás után? London, december 21. Max Braun, a német szociáldemokratáik volt vezére a Daily Héráid mai számában cikket közöl a saar- vidéki népszavazásról s kifejti azt a vélenfé- ínyét, hogy a Saar-vidéknek nem szabad viszSZERVEZKEDIK A ..NEMZETKÖZI HftP$EBS6“ Angol, olasz, svéd és németalföldi katonák a Saar-vidéken Ellentétes Síireif a németországi leta?lózta*áS3k?ói - A memeli nem&i szocialista pór