Prágai Magyar Hirlap, 1934. december (13. évfolyam, 217-221 / 3548-3552. szám)

1934-12-22 / 217. (3548.) szám

Ma: RáDIÓMELLÉKLEÍ Ma: RáDIÓMELLÉKLET % jV 1 xm. évf. 217. (3548) szám ® SlOmbat 1934 december 22 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed’ évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, iL emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, UL emelet. • • TELEFON: 303-11. •• 8ÜRQÖNYCIM H1RLHP. P R fl H fl, Fontos konferencia a francia fővárosban Sir John Simon Parisban tárgyal Németország genfi visszatéréséről Amerika is csatlakozik a népszövetséghez? A genfi sikerek első hatása « A keleti paktum ügye Újjászületés (fg) Prága, december 21. Másodszori negyedéves hallgatás után a Prágai Magyar Hírlap friss erővel újból megindul s az uijjásziületés mindent átfogó, magával ragadó nemes lendületével újból el­foglalja azt a missziós posztot, melyet számára a kisebbségi magyar sors kijelölt. Mit tagadjuk, fájt, nagyon fájt ez a hosszú hallgatás. Hiszen az újságnak az a hivatása, hogy napról-napra felkeresse olvasóközön­ségét s tájékoztassa az ezerrétü élet ese­ményeiről és problémáiról, legjobb meggyő­ződése szerint szolgálja a köz érdekeit, irá­nyítsa a közvéleményt, eszméket, terveket vessen fel s érleljen meg. Ez a funkciója a modern korban annyira fontos, hogy nélküle a mai élet szinte elképzelhetetlen. Nekünk speciális, szent feladatunk is van: a kisebb­ségi magyar közvélemény politikai tájékoz­tatása és vezetése, a kisebbségi magyarság jogainak gerinces és okos védelme, a pro­gramadás, a politikai, kulturális és gazdasági mmnkavezetés, a nemzeti és szociális lelkiisme- reí ébrentartása s úgy önmagunkkal, kisebb­ségi magyarokkal, mint a hatalmon levőkkel szemben a számonkérés — szigorúan mindég a törvényes keretek között. A sajtószabadság fogalomkörével tisztában vagyunk, s tudatában vagyunk azoknak a kötelességeknek is, amelyek a sajtót — külö­nösen komoly, felelősségteljes időkben — józan önmérsékletre intik. És ma, amikor másodszori negyedéves hallgatás után elő­ször szólhatunk hűséges olvasótáborunkhoz, a szlovenszkói és ruszinszkói magyarsághoz, ezt a józan önmérsékletet hangsúlyozzuk mint publicisztikai munkánk vezérmotrvumiát. A modern értelmű magyar napisajtó közel évszázados múltja ragyogó példáit szolgáltatja a józanságnak s a tárgyilagos igazságkeresés- nek. Elismert és kipróbált magyar állam­férfiul és újságírói erények ezek, amelyek szinte fenséges mértékben teljesedtek ki a XIX. század második felének nagy magyar bölcsében: Deák Ferencben. Közéleti műkö­dését a józan önmérsékletnek s a reális jog­keresésnek olyan tökéletes összeegyeztetése adta meg, hogy hatása generációkra szóló. Publicisztikai vértezetünk nem csorbult ki, magyarságunk folyton égő tűzzel lángol, s az igazságkeresést változatlan energiával valljuk kötelességünknek. A jogrend, a törvények tisztelete alapján állunk, mert evangéliumi parancs rája mindenkire, hogy adjuk meg! a hatalomnak, aimi a hatalomé. De ebből az evangéliumi parancsból és a jogrend föltét- j len tiszteletéből folyik az is, hogy a kisebb­ségi magyarság törvénybiztositotta jogaiból egy jottányit sem engedhetünk és hogy ezután is rendíthetetleneknek kell lennünk kisebb­ségi népünk létérdekeinek védelmében. Ez őszinte, alkotómunka s jobban megfelel az állam és a többségi nemzet érdekeinek, a belső béke s a közeledés munkálásának is, mint a gerinctelen jogfeladás. A nemzetek békés együttélésének tartós alapja — kiváltkép ugyanazon állam határain belül — csak a teljes igazság megismerése s annak jóakaratu respektálása lehet. Az igaz­ság keresése s az igazságon alapuló törvényes jogrend teljességének követelése fog vezetni mindig publicisztikai munkánkban s igy szent meggyőződésünk, hogy egyaránt hasznára vagyunk és hasznára leszünk az államnak, a köznek, a nemzetek békés együttélésének s legfőképpen a magyar kisebbségi nemzet­testnek. Három hónap nagy idő s ily nagy időre szakadt meg másodízben a Prágai Magyar Páris, december 21. Sir John Simon angol külügyminiszter pénteken délután repülőgé­pen Londonból Párisba érkezett, ahol másfél napig kíván maradni. Simon Laval külügy­miniszteren kívül tárgyalni fog Fián din mi­niszterelnökikel is és utazásának általában rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítanak. A tárgyalások összeköttetésben állnak az Európa-szerte megindult békepolitikával és a népszövetség megerősítésével. Genf a kö­zelmúltban nagy sikereket ért el s az eredmé­nyek sokhelyütt megváltoztatták a népszö­vetséggel szemben táplált véleményeket. Sir John Simon állítólag azért érkezett a francia London, december 21. A sUarvidéki nép­szavazás ellenőrzésére kiküldött angol csa­patok folytatják útjukat rendeltetési helyük felé. Csütörtök este a eattericki csapattábor­Hirlap és olvasótáborának immár tizenhárom­éves, közvetlen, szilárd kapcsolata. De bár­mily nagy idő is volt ez a három hónap, nem üthetett rést azon a nagy magyar táboron, amely jóban, rosszban kitartott mellettünk, amelyet a nemzethüség mindennél erősebb kötelékei fűznek velünk egybe. Mi hiszünk a kisebbségi magyar társadalom helyes érté­fövárosba, hogy tanácskozzék ott Németor­szágnak a népszövetségbe való visszatérése módjairól. Németország diplomáciai ügy­vivői révén többször kifejezte azt az állás­pontját, hogy a Saar-kérdés rendezése után hajlandó visszatérni Genfbe, ha teljesitik fegyverkezési kívánságait. Anglia elfogadja a német javaslatokat, mint azt Baldwin leg­utóbbi alsóházi beszédében bejelentette és Sir John Simon most azért érkezett Párisba, hogy a francia illetékeseket megnyerje az an­gol felfogásnak és előkészítse Németország visszatérését. Ugyanakkor állítólag Roosevelt amerikai köztársasági elnök is hajlandóságot mutatott arra, hogy csatlakozik a népszövet­ból két zászlóalj gyalogság elindult és pénte­ken délben Dowerbe érkezett. A negyven tisztből és 940 közkatonából és altisztből álló csapat szombaton reggel érkezik Saar­- kelésében, amely a nétpi létérdekeket önfelál­dozó odaadással, megnemalkuvó becsületér­zéssel szolgáló, komoly kisebbségi publicisz­tika sorsdöntő jelentőségét már légen fel­mérte s három hónapos hallgatás után válto­zatlan bizalommal és szeretettel kösziöntjük hűséges olvasóinkat s nemes lelkesedéssel folytatjuk becsületes munkánkat. séghez. Erről a lehetőségről ugyancsak lesz a párisi konferencián. Szóiba került to­vábbá a francia—orosz megegyezés ügye is s azok a többé-kevésbé katonai jellegű meg­állapodások, amelyeket a párisi kormány ál­lítólag Szovjetoroszországgal kötött. A keleti paktum megkötésének ügye szintén a párisi konferencia napirendjén szerepel. Hir sze­rint a jövő év elejének francia politikája ki­zárólag e paktum jegyében fog állanj és a Quai d’Orsay mindent elkövet, hogy a pak­tum eszméjének megnyerje Angliát. Francia felfogás szerint Németországnak és Lengyel- országnak természetesen csatlakoznia kell a keleti Locarnóhoz. brücikenbe. Ugyanakkor a holland, a svéd és az olasz különítmények is egymásután indul­nak el, hogy kellő időben a népszavazási te­rületre érkezzenek. Az 1935 január 13-án megtartandó népsza­vazás praktikus keresztülvitel© érdekében egymásután történnek a rendelkezések. A Saarvidéken 83 szavazási kerületben össze­sen 860 választási helyiség lesz. Egy-egy he­lyiségben tehát körülbelül 650 ember szavaz le, mert a saarvidéiki szavazásra jogosultak száma körülbelül 550.000. Valamennyi vá­lasztási helyiség éléri 'külföldi személyiség áll s e célra a népszövetség január 13dkára ezer külföldi szakembert hozat a Saarvidékre, többnyire svájciakat és németalföldieket, 1 hogy semleges egyéniségek intézhessék a | munkát. A szavazás mindenütt erős katonai ellenőrzés alatt fog történni s a szavazatokat páncélvonatokon szállítják Saarbrückenbe, ahol január 14-én 8 órakor megkezdődik a szavazatok összeszámlálása. A végleges ered­ményt január 15-én hirdetik ki egy időben Saarbrückenben és Genfiben. Mi történik a népszavazás után? London, december 21. Max Braun, a né­met szociáldemokratáik volt vezére a Daily Héráid mai számában cikket közöl a saar- vidéki népszavazásról s kifejti azt a vélenfé- ínyét, hogy a Saar-vidéknek nem szabad visz­SZERVEZKEDIK A ..NEMZETKÖZI HftP$EBS6“ Angol, olasz, svéd és németalföldi katonák a Saar-vidéken Ellentétes Síireif a németországi leta?lózta*áS3k?ói - A memeli nem&i szocialista pór

Next

/
Oldalképek
Tartalom