Prágai Magyar Hirlap, 1934. december (13. évfolyam, 217-221 / 3548-3552. szám)

1934-12-22 / 217. (3548.) szám

2 >pra<ffl-ÍVYAfi^AR-HlRLgB 1934 Aecieimiber 22, B%otmfaal Í Régen bevált tali viz. Gyógyít, Sf üdít és fiatalít. FORRÁS szatérnie Németországihoz, mert ez európai veszedelmet jelent. Ha a terület a nemzeti szocialisták kezébe kerül, akkor a nemzeti szocializmus folytatni fogja hóditó útját a szomszédos államokban. A veszedelem tehát nőni fog, mert a németek nem fognak nyu­godni addig, amig Európa valamennyi né­metül beszélő népét nem egyesítik az Európa fölötti uralom megszerzése érdekében. Rnémetországi letartóztatások Berlin, december 21. A Németországiból jövő hírek még mindig áttekinthetetlenek. Az elmúlt napokban a Gestapo. Göring rend­őrsége nagyarányú akciót kezdett az elége­detlenek ellen s tömeges letartóztatásokat eszközölt. Állítólag a rendőrség akciója főleg a konzervatív sejtek vezetői ellen irányul, de a rohamosztagok és az SS tagjai közül is szá­mos egyént letartóztattak. A német illetékes körök azt hangoztatják, hogy az akció első­sorban erkölcsrendészeti természetű s éle a homoszexuálisak ellen irányul. Bendheim grófnőnek, a 23 éves excentrikus életű gaz­dag asszonynak letartóztatása ugyancsak ez okhói történt. Más forrásokból származó hí-! rek úgy tudják, hogy a rendőrség agent pro-! vokatőrök segítségével akarja megtudni,! hogy ki tart fenn kapcsolatot a konzervatív körökkel, hogy igy megszabadítsa az országot a nemzeti szocialista rendet veszélyeztető ele­mektől. Hir szerint a rendőrség a nagyarányú és végleges akciót csak a saarvidéki népsza­vazás lezajlása után kezdi meg, hogy végleg leszámoljon Hitler valamennyi belső ellensé­gével. K'Hír-s««s késüOI) a Memei-vidéken? Kaunas, december 21. A litván bíróságok folytatják az úgynevezett Memel-pör tárgya­lását, amelyben a letartóztatottakat azzal vá­dolják, hogy nemzeti' szocialista puncsot akar­tak elkövetni a Memel-vidéken. A fővádlott egy Satz nevű egyén, aki 1933-ban többször tartózkodott Berlinben. Egy másik vádlott, Ropp 1933-ban állítólag többször tárgyalt Hess-szel, Hitler helyettesével. A memeli né­met főkonzul és alkonzul a vád szerint ugyancsak aktív részt vett az összeesküvés- j ben és a nemzeti szocialista párt külföldi bi­zottsága pénzelte az összeesküvőket. A szlovensikói országos vái&szfiüsny ülése Pozsony, december 21. A szlovenszkói országos választmány tegnap ülést tartott. Or- szágíh országos elnök megnyitójában elisme­réssel emlékezett meg Benes külügyminiszter genfi tevékenységéről e üdvözölte Jesensky országos alelnököt hatvanadik születésnapja ■kapcsán. Az országos választmány a jeles szlo­vák költőt ez alkalommal ajándékkal lepte meg. A választmány községi iskolák építésé­re 826 ezer koronát engedélyezett, a pozsonyi árvaháznak 40 ezer, a mezőgazdasági isko­laügynek 30 ezer, a turócszentmártoni cseh­szlovák turistakluibnak 20 ezer korona segélyt szavazott meg. A Vág folyó ruttkai szakaszá­nak és a Poprád íolyónak szabályozására 200 ezer koronát engedélyezett. A jelentésekből kitűnt, hogy az egészségügyi minisztérium megkezdte 40 milliós tartozásának részietek­ben való megfizetését. A szociális biztositó intézet hajlandó az országnak hat millió ko­rona kölcsönt adni a tátrai utak kiépítésére. Január JO-én és 11-én fog^ a vasutügyi mi­nisztérium bizottsága elvégezni a helyszíni bejárást a losonci sodronytpálya ügyében. Benes külügyminiszter békét vár 1935-től Kedvező előjelek -- Négy nyel vő hangosfilm-nyilatkozat a Czernin-palotákől Prága, december 21. Benes külügyminiszter pénteken délelőtt a Fox hangosfilm-híradó fel­kérésére cseh, német, angol és francia nyelvien néhány szót mondott az általános európai hely­zetről. A mozifelvétel a Czernin-palota szalon­jában folyt le. Benes a következőket mondotta: — Valamennyien azzal a kérdéssel lépünk az uj esztendőbe, vájjon háborút, vagy békét hoz-e. Meg vagyok győződve arról, hogy a bé­két meg lehet menteni és meg is fogjuk mente­ni. A legutóbbi genfi események világosan be­bizonyították, hogy a béke gondolata előre­haladt. Véleményem szerint az 1935-ös év dön­tő jelentőségű lesz Európa fejlődése szempont­jából. Az európai államok bizonyára folytatni fogják azt az utat, amelyen ma haladnak és mindent el fognak követni abban az irányban, hogy megszülessék a békeközösség, amely bosszú időre lehetetlenné teszi a háborút. A csehszlovák kormány és a vele szövetséges kormányok a békét akarják és megingatha­tatlanul tovább fognak dolgozni a béke érde­kében. Magyar-csehszlovák viszonylatban megkezdték a háború előtti követelések kiegyenlítését Magyarország tartozása KIQümiija Csehszlovákia tartozását Budapest, december 21. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése-.) Isme­retes, hogy már tiz évvel ezelőtt Csethszlová- fcia és Magyarország között a hábor-uelőtti tartozások és követelések kiegyenlítésére egyezmény jött létre. Az egyezmény értelmé­ben a magyar adósok a magyar, a csehszlovák adósok pedig a csehszlovák klirimgthiva tatba fizetik be hábomelőtti tartozásaikat és a két Mirinighivatal ebből fizeti ki a maga országá­ban a hitelezők követeléseit. Azt is megálla­pították ebben az egyezményben, hogy a ma­gyar tartozások minden háború előtti ko'ro- ná-jáért tiz pengői Iliért fizetnek, a csehszlo­vákiai adósoik pedig egy csehszlovák koronát. A két kliringbivatal az egyezmény alapján már összeírta a kölcsönös tartozásokat s en­nek alapján megállapították, hogy a magyar adósok sokkal nagyobb összeggel tartoznak, mint a csehszlovák területen levő adósok. Ezért kimondották, hogy a magyar kliringhivatal csak hét pengőfillért utal át egy régi korona után a csehszlovák kliringhivatalhoz. A magyar kliringhivatal már behajtotta a tartozásokat és megkezdte a csehszlovák követelések kiegyenlítését. Több vitás adósság azonban még nincsen el­intézve, ezért a kiegyenlítő hivatal egyelőre csak előlegeket folyósít a hitelezőknek. Miért helyteleníti a magyar ellenzék a járási és országos választások elhalasztását 7 Ho'o a képviselő parlamenti hes éda Prága, december 21. A képviselőház lég-1 utóbbi ülésén a járási és tartományi képvi­selő-testületek mandátumának egy évre való meghosszabbításáról szóló kormányjavaslat! tárgyalása során a magyar ellenzék állás­pontját dr. HoLota János nemzetgyűlési kép­viselő fejtette ki. Beszédében hangsúlyozta, hogy a demokrácia legtöbb követelménye a választásban megnyilvánuló népakarat tisz­teletben tartása. A népakarat a választási ak­tusban jut kifejezésre, „a közjogi és közig az-: gatási testületek összeállításánál — úgy- j mond — már korlátozó rendelkezések jutnak | ! érvényre. A községi képviselőtestületeknél ott a jegyző vétójoga, a járásokban és a tar- tománygyülésben a kinevezett elnök, illetve járásfőnök és a kinevezett tagok szerepe. Kontraszt az is, hogy a közigazgatási testüle­tek politikai pártokból tevődnek össze, ellen­ben működési körükből a politizálás ki van zárva. E törvényes tilalom ellenére mégis | a közigazgatási testületek élete agyon van politizálva. Különösen a községek nyögik ennek átkát. A járási főnök, mint a járási képviselőtestü­let elnöke, nem függ az önkormányzattól, nem lehet önálló véleménye, mert állami exponens, az egyharmadnyi kinevezett tag is a kormány kinevezésétől függ.“ A szónok nézete szerint a járási választások elhalasztásának poli­tikai indoka van. A koalíciónak — úgymond — nem kedvez az idő a választók véleményének megkérdezé­sére, azért nyúl ehhez az eszközhöz. Az az indok, hogy a választás nyugtalanítaná a köz­életet és a gazdasági életet, nem állja meg a helyét. A választókra egyenesen megnyugta­tóan hatna, ha véleményt nyilváníthatnának a inai kormánypolitika fölött. Az az érv sem helytálló, hogy a választások elhalasztásával a költségek megtakaríthatók, mert ebből a szempontból egészen mindegy, hogy a vá- I laszlásokat ősszel vagy tavasszal tartják-e j meg, a költségek semmiképpen nem kerül­I hető-k el. Nagyon erőltetett az az indok is, hoigy a közeljövőben megtörténik az önkor­mányzatok pénzügyi háztartásának rendezése ! s emiatt kell a mai begyakorolt képviselőtes­tületeket működésben hagyni. A szanálás ugyanis inkább pénzügyi adminisztratív jel­legű intézkedés lesz, amellyel 90 százalékban a hivatali közigazgatási szervek lesznek el­foglalva, azonkívül a szanálási törvény tető i alá hozása a mai nagy pénzügyi nehézségekre ' való tekinte-ttel időbelileg teljesen bizony- I tálán. ! A demokrácia alapja — folytatta a szó- , nők — a népakarat. A kormányzatnak köte­lessége azt respektálni és azt a választási ciklus törvényes lejártával ismét kikérni. De­mokratikus államberendezésben ez katego­rikus imperativus, be nem tartása sérti a demokrácia alapelveit. Követeljük tehát, — ! fejezte be beszédét — hogy a járási és tarto- | mányi képviselőtestületekbe a választás a törvényes időben tartassék meg. * a körmi ny évvégi záró tárgyalásai Prága, december 21. A képviselőhöz és a szenátus tegnap befejezte munkáját s m-int a parki-mentben ma beszélték, január közepéig tart a karácsonyi szünet. Egyes lapok februá­rig tartó parlamenti szünettel számolnak. A kormány szombaton délelőtt s esetleg hétfőn a szükséghez képest minisztertanácsot tart s a határidőhöz kötött kérdéseket rendezi, igy a gazdaárverése-k elhalasztását, az állatszin- dikátus kéthónapos meghosszabbítását és a'köz- alkalmazottak fizetésének ügyét. A koalíciós pártok közalkalmazotti tizen­kettes bizottsága ma délelőtt tiz órától kezd­ve délután négy óráig egyhuzamban értekezle­tet tartott s a koalíciós pártok állítólag meg­egyeztek a közalkalmazottak végrehajtó bi- zottsbráival a levonás fokozatos megszünteté­sének módozataira nézve. HUt írnak a topok? A német keresztény szocialista Deutsche Presse ,,Választási beszélgetések" cimü vezércikkében azt fejtegeti, hogy a koalíció mindent elkövet munka­képességének jövő októberig való megtartása ér­dekében. A választások időpontjánál talán még fon­tosabb a választások jellege. A fő mozgató erő a pénzügyi kérdések lesznek. Az uj választásokig ugyanis még számofí, jelentős pénzösszeget igénylő törvényt kell alkotni. Az uj választásokban a né­met keresztényszocialista párt teljesen önállóan vesz részt, mint már Luschka pártelnök is bejelen­tette. A választásoknál általában nagy szerepe lesz az erős egyéniségeknek Az iparospárt főlapja, a Národni Stfed ,,150 va­gon megsemmisített intervenciós gabona" cimü vezércikkében az állami intervenciós rendszerrel szemben a teljes szabad kereskedelmi és ipari vál­lalkozás elve mellett szád síkra. Hetek éta beszél­nek arról. írja a lap, hogy igen nagy mennyiségű intervenciós gabonát minőségi okokból nem akar­nak átvenni a molnárok, de a krónika hallgat orról, hogy e kérdés miként intéződött el. Alapos az aggo­dalom. hogy hasonló sors éri a gabonamenopo* lium során összegyűjtött gabonakészleteket is. Fel­merül a kérdés, hogy kit terhel majd a veszteség. A szabad kereskedelemben a veszteség a kereske­dő -kockázata volt. Az állami intervencionizmus hí­vei megfeledkeztek a kockázat viselésének kérdé­séről a éppen ez a jelentéktelennek látszó kis pont kényszeríti majd a kormányt a teljesen sza­bad vállalkozási elvhez való visszatérésre. A csehszlovák néppárti Li(L Listy „Bizonytalan­ság és határozatlanság az agrárpártban a választási jelszavakat illetően" cimü cikkében az agrárlapok amaz állításával vitázik, hogy az agrárpárt a leg­nagyobb katolikus párt, mert a legtöbb katolikus hive van, másrészt, hogy egyedül az agrárpárt le­het az a centrum, amely köré a falusi és városi la­kosság is csoportosulhat, míg a néppárt elsősor­ban a városiak pártja. Újabban — Írja a Lid. Lis­ty — a Venkov ismét visszatért az agrárpárt osztály- jellegének kihangsulyozásáboz. Ezzel önmagától ol­dódik meg a másik kérdés, hogy tudniillik igen's, csak a katolikus párt lehet a magva az igazi cent­rumnak. A nemzeti szocialista Ceské Slovóban dr. Slávik János vezércikket irt a szovjet alkalmazkodó ké­pességéről. A nemzetek szövetsége és a kommunis­ta internacionálé egy időben született meg. A kom­munista internacionálé 1919 januárjában tartott ala­kuló ülésének meghivói egyenesen és kife jezet tea hangsúlyozták, hogy a cél: az alakulóban levő nép­szövetség tervének ellensúlyozása. Mostanában a kommunista pártsajtó azt fejtegette, hogy a szovjet belépése a nemzetek szövetségébe tisztára agitációs célokat követ, ezzel szemben a szovjetkorivány hi­vatalos lapjai nyíltan hirdetik, hogy alkalmazkodni kell a kapitalista államok életéhez. Rotstein orosz publicista már 1927-ben hirdette, hogy a szovjetkor­mány teljesen egyedülmaradása nem áll egyed .1 a történelemben, igy a francia forradalom után Fran­ciaország elszigetelődése teljes volt. Franciaország akkor fegyverei erejével kényszeritette ki e'isr.e- rését, míg Szovjetoroszország számára a katenai megoldás „hozzáférhetetlen". Rotstein újabban azt fejtegeti, hogy a szovjet eddig is nagy engedménye­ket tett a kapitalista nyugatnak a magánjog, a ke­reskedelmi és büntetőjog terén, amikor kénytelen volt igénybevenni a kapitalista államok pénzügyi, műszaki és gazdasági segítségét. Az alkalmazkodás politikája veszélyezteti a forradalmat, ez ellen azon­ban csak úgy lehet védekezni, hogy a szovjet to­vább — alkalmazkodik a kapitalista államokhoz, igy rósztvesz a lefegyverzési konferencián s újab­ban a nemzetek szövetsége munkájában is. A nemzeti szocialista A-Zct első oldalon na­gyobb cikkben hangoztatja, hogy „a munkaidőt feltétlenül rövidíteni kell". A lap érthetetlennek ta­lálja, hogy mialatt a termelési folyamatban min­denütt élénkülés tapasztalható, ugyanakkor emel­kedik a munkanélküliek száma. — Kinevezések. A szloveuszkóí országos pénzügyigazgatóeág elnöke Svanéárek Andort, Suohomel Rudolfot, Diifek Károlyt, Bilek Já­nost, Öernoch Staníslavot, Brejcha Jánost, Ko- neön^ Józsefet, Mlöoch Antalt, Ham Lász­lót, Sfaetn^ Alajost, Papul a Antalt, Urban Jó­zsefet és Kysely Vencelt a VI. fizetési osz­tályba tartozó * jövedéki ellenőrökké nevez­te kL

Next

/
Oldalképek
Tartalom