Prágai Magyar Hirlap, 1934. szeptember (13. évfolyam, 199-216 / 3530-3547. szám)

1934-09-16 / 212. (3543.) szám

19B4 szeptember 16, vasárnap. Miért ütöd le * a falevele Irtat Szép Ernő Egész nyáron láthattam ezt, vagyis láthatom áprilistól késő novemberig, mig csak levél sze­repel a faágon meg a bokor ágazatán. Tudniillik, hogy a járókelők, a sétálók leüt­nek egy árva falevelet a lombról a bottal, vagy lecsípik azt a levelet a lejjebb ereszkedett lomb­ról, meg az ütjük mentén levelező bokorról. Láthattam tavaly is, tavaly előtt is, láthat­tam, mióta látok, mióta csak észreveszek vala­mi magam körül. Láthattam az országúton, az erdőn, láthat­tam faluhelyt és láthattam mindig a városok uccáin és parkjaiban. A gyerek lecsípi a bokor levelecsikéjét, meg elkapja, leszakasztja a kerítés lécei, vasrácsa közül kibúvó orgonalevelet; a fin felugrik el­kapni egy elérhető falevelet a fáról; a fiata­labb ember is szereti megpróbálni, eléri-e a kar­jával azt a levelet, ágaskodik is érte szívesen; ha magasabban van az a lehailó ága a fának, akkor, mondom, a botjával célozza meg és üti le azt a kiszemelt falevelet az ember, az érett férfi csakúgy, mint a fiatalja. Bűn ez? Csúnyaság ez? Édes Istenem. Annak a falevélnek nem fáj a meghalása. Nem jajául, nem sikolt, mikor lecsapják a bot végével vagy lecsípik két ujj­heggyel. Olyan gyengéden, kellemesen hintái as ág, ha lekaptak róla egy falevelet, mintha csak jól esett volna néki. Nem a fáról van szó, melyet megrabolnak, nem a levélről, amelynek az életét szakítják el, nemi az emberről van szó. Miért ütöd le a ía'c-e’et, te ember? Én magam is észreveizem magam, hogy le­vertem, vagy hogy lecsíptem egy-egy levelet a sétáimon, ma is bizony. Én se vagyok szent. A fiukorban sportunk volt, hogy akáclevelet, eperlevelet téptünk, a szánkra tapasztottuk, erős szívással kipukkasztottuk. Természetesen csak ezért a pukkasztó virtusért áldoztam fel zsenge éveimben annyi ezer zöld levél egész­ségét. Nem tudom ma az ösztöneim homályá­ban kinyomozni, szerzett-é külön örömet a pusztítás, az irtás, amit a levéltépéssel művel­tem. Dekát a Teremtő jobban tudja, mint ma­gunk, nincs-e már ébren a játékos gyereklélek- ben is a gyilkos hajlandóság. Te, te felnőtt ember, te müveit ifjú, te érzé­keny, vallásos urPeány, te miért ütöd le, miért csíped le a falevelet? Mert most is játszol, mert gyermek maradtál. Megszoktad, hogy egy-egy falevelet erőszak­kal a birtokodba végy. Szórakozottságból tépjük le, verjük le a le­velet, szórakozásból. Az a levél szinte kínálja magát, ott az olda­lunk mellett, ha járunk, meg ott közel a fe­jünk felett. Csoda a falevél, a természet, a teremtés cso­dája. Mi magunk is istencsodái vagyunk, hogy itt találjuk magunkat a Földön. Elkaptuk, az ujjunk közt érezzük az eleven zöld levelet, amely olyan ámító mód támad itt a semmiből. Mintha csak így győződnénk meg igazán felőle, hogy valóság ez a falevél, ez a csoda, ez a napsütött zöld vizió. És a mi álomszerű ittlétünk, a mi fel-felesz- mélő ájulatunk, az életünk, az is hihetőbb és megállapithatóbb az ilyen pillanatban, mikor eltévedt merengésünk közt hirtelen cseleked­tünk valamit: leszakítottunk, leütöttünk egy falevelet. A halál, az, hogy egyszer el kell vesznünk, múlnunk innen, az is olyan megfoghatatlan csodálatosság, akár az itt való megjelenésünk, körülnézésünk. Vájjon nincs ebben a levélve­résben afféle ösztön, ami a falevél megölésé­ben a halál valósága, bizonyossága felől sze­rez az eszmélet sötét mélyeibe szóló értesítést? Itt vagyunk, itt járunk millió meg millió te­remtett, megfoghatatlan megfoghatóság köze- \ pett. Miből, hogyan lett az mind, amit látunk és tapogatunk, föld és viz, állat és élőfa, fű­szál és virág? Ami mind nem építészet, nem ipar és nem vegyi gyártmány. A képesség és j képzelet megzavarodva, megsemmisülve néz szembe azzal, amit a Teremtés teremtett. Ezzel nem mérkőzhet, ezt utói nem érheti. Ezzel a hatalommal, ezzel a zsenivel szem­ben hogy tudja a maga csodatévő álmát, a ma­ga égigérő becsvágyát kielégíteni az ember? i Mivel válaszol a Teremtés isteni csodájára? Azzal válaszol, hogy egy szempillantás alatt el tudja pusztítani azt, amit az isteni álom élet­re keltett. Leüti a falevelet. Mi tesz minket boldoggá? Higyjük, ne higyjük? ■ Hajat nem lehet venni ■ Az emberek nem hisznek csodákban ® Az uj haj növésével és a haj szövetek u, Ság csak most szűnt meg, amidőn számos es berekről, kiknek újból hajuk nőtt. Ezt bizon ságul szór ál-szóra köriünk. Azok az emberei ezt a levelet. Sok meglepetést tairtalmaiz. — Tiszteit Uraim, engedjék meg, hogy ma végre közöljem önökkel, miért kisértem ed­dig szó nélkül a gorela propagandáját. Minde­nekelőtt mint színész kívántam használni a Sotrelát, mert nálam természetesen nagy sze­repet játszik a haj. Viszont minden, amit ha­jam megmentésére tettem, hiába volt, úgy­hogy amikor először nyújtottam ki kezemet a Sorela után, mindenki, aki a színpadról vagy filmből ismer, megállapíthatta: „Holcin- ger, már késö.“ Színészi pályámon hosszú éveken keresztül naponta viseltem parókát, amely a legnagyobb veszedelem a művész hajára. Lassan kihullt a hajam, s végül a még meg­lévő néhány száltól úgy szabadultam meg, hogy egyszerűen láborotváltattam a fejeimet. Boda Praásky, az ismert konferanszié mondta nekem egy alkalommal, inkább vicc­ből, mint komolyan: „Tonda, vegyél Söreiül, meglátod, megint megnő a hajad.“ Inkább kivánesiSágból mint bizakodva vet­tem magamnak egy tubus Sor elát és mi után a habos masszázs nagyon felfirissitően hatott, naponta Sorelával masszíroztam a fejemet. Amit soha el nem hittem volna, valósággá vált. 14 nap múlva magam is, de a borbélyom is észrevettük, hogy finom pelyhek nőnek fe­jemen és ettől a naptól fogva egyre nagyobb igyekezettel masz iróniám naponta fejeimet Sorelával, különösen akkor, amikor néhány nap múlva meggyőződtem róla, hogy állan­dóan uj és uj haj nő fejemen, örömömet csak az tudja igazán megérteni, aki ngy járt, mint én. Két hónappal ezelőtt úgyszólván még teljesen kopasz voltam és az a sokszáz ember, aki személyesen ismer, nagyon elcso­jjáéledésével szemben tanúsított ibdzalmatlan- e tót jelentenek úgyszólván egésiz kopasz em- yitja egy ismert művész levele, melyet- öizony- kik nem hisznek csodában, olvassák végig ! dálkozott azon, hogy fejemen uj haj nő, úgy­hogy most már dús hajam van. Ettől a perctől fogva tisztában voltam azzal, hogy uj hajdiszenseí csak a gnrelának köszön­hetem. Hogy erről mértékadó helyen is meg­győződjem, felkerestem dr. K. ismert derma- íológus orvost, akinek elmondtam tapasztala­tomat a Sorela hatását illetőleg és mégegysaer utoljára kifejeztem kétségemet afölött, hogy egyszerű hajpaszta ilyen csodát tudna mű­velni. Dr. K. nemcsak, hogy nem csodálkozott azon, amit mondtam, de közölte velem, hogy ő is Serei át használ és azt sokaknak ajánlja. Ezzel a néhány sorral tartoztam a Sarelá- na-k és e tartó zásomnak ma szívesen teszek eleget. Mindenkinek mindenkor, s különösen orvosoknak szívesen elmondom a Sorelával való hajápolás módját, mely két hónap alatt visszaadta régen elveszett hajaimat. Ant. Holcinger, a Veilká Opereta tagja, Prága. Megjegyzés, Miután ez a változtatás nélkül leközölt levél — bár komoly művész irta — a túlhajtott reklám látszatát kelthetné, köte­lességünknek tartjuk, hogy a dicséret szavait — amikkel Serelárol megemlékezik, — az ab­ban tartalmazott biológiai szer hatására hárií- | suli át. A Sorela-eég nem akarja azt állítani, ! hogy a kopaszoknak, kiknek hajgyökerei már elhaltak, uj hajuk nő. Helyes az orvosoknak azon nézete, hogy a hajhullást sok, káros ma­rólúgot tartalmazó szer alkalmazása okozza, anélkül azonban, hogy a hajgyökerek kárt szenvednének. A Sorela, mely állati mirigyek J kivonata, állandó masszázs által megújítja a I hajszöveteket és ezzel megindítja a hajinövést. Magyarországon nagyon jő a tengeri- és burgonyatermés Budapest, szeptember 15. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A ma ki­adott hivatalos termésjelentés szerint igen kedvező a magyarországi teng éri termés. Ka- tasztrális holdanként átlagban 10.99 métermá- zsa, vagyis összesen 21,694.700 méternrázsa szemes tengeri termés várható, ami B.6 millió métermázsával haladja meg a tavalyi tengeri­termést. a burgonya termése még jobb, ez- idén 24.2 millió méternsázsa termést várnak, ami 5.6 millió métermázsával több a tavalyi­nál. Cukorrépában 9.4 millió métemiázSa ter­més várható, ez mintegy 27.000 métermázsá­val több, mint tavaly volt. A szőlőnek ártott az eső és különösen csemegeszőlőben jelentős a kár. Marom ftctfo összeütközött a Keleti tengerem Kopenhága, szeptember 15. A szombat­ra virradó hajnalon a sűrű ködben a „Kö- nigsberg“ német cirkáló összeütközött a „Paerimmaa“ észt háromárbócossal. — A „Königsberg“ mögött haladó „Leipzig“ cirká­ló sem tudta az összeütközést kikerülni s igy mind a három hajó egymásba rohant és súlyo­san megrongálódott. Az eddigi jelentések szerint emberáldozaía nincsen az összeüt­közésnek. •nami?-na»0BaE8ssK?e'^E»i®sraraDnBsaH»a8a!«aw Földgáz, petróleum és sósvizforrások fíuííapest közvetlen közelében Budapest, szeptember 15. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Az Uj Nem­zedék jelentése szerint a magyar főváros környékén hosszabb ideje végzett geológiai kutatások szenzációs eredménnyel jártak. — A fúrások s kutatások eredményével már a főváros parlamentje is foglalkozott, ahol az egyik bizottsági tag bejelentette, hogy az Őr­szentíitiklósoii végzett fúrásoknál kiadós gáz- forrásra bukkantak, de földgáz nyomaira akadtak Újpest határában is. Festszenterzsé- beten pedig sósvizet találtak olyan nagy mennyiségben, hogy hat-hét fúrással el lehet látni sóval egész Budapestet. Ugyanezen a helyeken petróleumforrásoklra is bukkantak. A fúrásokat továbbfolytatják.------o----­If e'tom bizonyfalaiiná a nNovy Míís“ negjeteaése Prága, szeptember 15. A Lidové Novlry mai számában még egyezer visszatér a Csehszolvák Távirati Irodának a tervezett prágai szlovák lap ügyében kiadott hivatalos jelentésére, me­lyet pénteki számunkban teljes terjedelmében közöltünk. A Lidové Noviny szerint az uj lap­ban veszedelmes ellenfelet látott- az agrárpárt Áldott állapotban lévő nők, ifjú anyák és többgyermekes asszonyok az enyhe természetes „Ferenc József* keserüviznek már mérsékelt adagok­ban való ‘használata által is könnyű és híg ürülést, úgyszintén rendes gyomor- és bélmüködést érnek el., A modern nőgyógyászat főképviselői a Ferenc József vizet igen sok esetben kipróbálták és azt kivétel nélkül gyor-i san és megbizhatóan és fájdalom nél­kül hatónak találták. A Ferenc Józsefi keserüviz gyógyszertárakban, drogéri­ákban és füszerüzletekben kapható*! A vasárnap Becsben leleplezett osztrák hősök m:müvének beibeje az isiin ellen sírjával. meglevő szolvenszkói i&ajtója, a Sloivenisiká Po­litika és a Slovensky Derűk. A harc az uj lap 'körül heteikig tartott, mig végül a pénteki nyi- l atkoz áttol fejeződött be. — Ami az uj lapot illeti, — írja a- Lidové No- viny, — annyi bizonyos, hogy a N o v y H1 a s-t (és nem Slovensky HLas) a Legiobanka támogat­ta volna pénzügyileg — évi félmillióról beszél­nek —- és hogy ezen kívül különféle más segé­lyeket is kellett volna biztosítani, talán kor­mánykörökből is. A Novy Hlasmak valamelyes mértékben független politikai lapnak kellett volna lennie, pártszinezet nélkül, amely a szlo- venszfcói állapotokat kritikus szemmel nézte volna, tehát az agrárpárt belső viszonyait is. Hogy e kifelé hirdetett tárgyilagosság alatt más politikai irányzatok is rejtőztek-e, az pon­tosan nem mondható meg, bár az agrárpárt ve­zető szlovenszkói férfiai ezt- a vélelmet saját indokaikkal is alátámasztják. — A Novy Hites kiadását- október 1-én kellett volna megindítani. Most ezt a határidőt októ­ber 15-re tolták ki. De a helyzetet jól ismerő szlovákok nagyon kételkednek abban, hogy az egész vállalkozásból még lehetne valami. A lap­kiadásra ugyan már a nyári szünetben kezdtek készülni, egy csomó szerkesztőt szereztek, vi­szony ainkhoz mérten jelentős fizetésekkel, sőt a szerződéseket is aláírták, de Iiodzsa minisz­ter visszavonulása- után egészen uj helyzet ál­lott elő. Az -egész pénzügyi tehernek a Legio- bankra való hárítása kizártnak tetszik s az egyéb források ma már bizony végleg kiszá­radtak. Könnyen lehetséges tehát, hogy az uj szlovák napilap Prágában egyáltalán nem je­lenik meg. A Slovenská Politika kereken kijelenti, hogy Prágában semmiféle uj szlovák lap nem indul. * I — A budapesti műegyetem uj dékánjai. | Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A műegyetemen most voltak a dékanválasz- iások. A mérnöki ég építészeti karon Zelovich Kornél professzort, a gépészeti és vegyészeti szakon Pogány Béla tanárt, a mezőgazdasági I és állatorvosi karon Ziinmermann Ágoston professzort, a közgazdaság-tudiómány 1 karon pedig Heller Farkas tanárt választották meg dékánnak. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom