Prágai Magyar Hirlap, 1934. szeptember (13. évfolyam, 199-216 / 3530-3547. szám)
1934-09-16 / 212. (3543.) szám
</V M« szánra i tóm tóm » mii Ura a ilOfOBa ^*543^ szám * 4 1934 szeptember 116 mmm Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké„ külföldre- évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. © fl képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több. Egyes száns ára 120 Ki, vasárnap 2.- Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napitapia Szerkesztőség: Prága 11., Panská u 1 i c e 12, II. emelet. 0 Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • ® TELEFON; 303-11. 0 0 SÜRGÖNYCIM HIRLRP, PRflHfl, CSEHSZLOVÁK KISEBBSÉGI POLITIKA — MAGYAR KISEBBSÉG Ma: JAROSSANDOR A modern politikai fejlődés eredménye, hogy az államok hivatalos belpolitikája mindig nehezebben tudja magát függetleníteni a külpolitikai vonatkozásoktól, azon baráti, vagy semleges, avagy érdekellentét miatt feszültebb légkörtől, amellyel a szomszédos államokkal szemben viseltetik. Külpolitikai kérdéseik sokszor gyakorolnak hatást az ország beléletébea kifejlődő politikai légkörre és bizonyos mértékig a különféle társadalmi rétegek sorsának formálásához is hozzájárulnak. Fokozott mértékben érvényesül ez a gyakorlat a kisebb államok életében, melyek felségjoga mindig a külpolitikai egyensúlyon nyugszik. Nem mondok újat, amikor megállapítom, hogy ez az elv a csehszlovák köztársaságra vonatkoztatva is fönnáll és államunk földrajzi fekvése, valamint belső struktúrája maguk is kihangsúlyozzák egyrészt a jó külpolitika feltétlen szükségét, másrészt a külpolitikai vonatkozások természetes határfokát. A világháborút követő békeszerződések óta a külpolitikai vonatkozások és általában az európai nemzetközi helyzet lényeges alkatelemét képezik a nemzeti kisebbségek, illetve a velük való bánásmód, amely nemzetközi érvényű szerződések révén és a népszövetség ellenőrző és biztosító szerepén keresztül a nemzetközi joggyakorlat el nem hanyagolható tényezőjét jelenti. Külügyminiszterünk nem egyszer hangsúlyozta, hogy a köztársaság hivatalos politikája kifelé, de befelé is őszintén értelmezett népszövetségi politika, mely a békeszerződésekre, mint alappillérre támaszkodik és szorosan baráti viszonyt tart fenn Franciaországgal és szövetségeseivel a béke szellemében. A helyzet tényleg az, hogy a népszövetségre még ma is Franciaország és szövetségesei gyakorolják a legnagyobb befolyást, amely helyzetnek pasz- ezivuma lett Japán és Németország kilépése, viszont nem dicsérhető „aktívuma", hogy a kisebbségi jogfejlődés a népszövetség fóruma előtt megtorpant és a kisebbségi jogok biztosítására kötelezett európai államok belpolitikájukban nem terjesztették ki a gyakorlatban a kisebbségek jogait a konszolidáció haladtával párhuzamosan, hanem ellenkezőleg szűkült a kisebbségi joggyakorlat útja. Az őszinte népszövetségi politika nem jelentette ezen a vonalén a kiegyenlítő, békés fejlődést egy Dandur- rand Prokope, Briand ée Stresemann szellemében, hanem a francia hatalmi politika domináló érdekeinek árnyéka borult rá erre a szellemiségre és azt egy időre — mellékvágányra tolta. A kisebbségi politika egyébként Beck lengyel külügyminiszter váratlan fellépése után sürgős aktualitást kapott G-enfben. A köztársaság politikája és a kisebbégi jogok szoros kapcsolata minden józan csehszlovák államférfi előtt letagadhatatlan valóság, mert természeti adottságokból származik. A köztársaság elsőrangú érdeke, hogy az állam határain beiül csakis elégedett, nemzeti jogaikban nem korlátozott kisebbségek éljenek. A magyar kisebbség hátrányos helyzete a németek ée a többi nemzeti kisebbséghez viszonyítva külön is megállapítható. Finnek oka is erősen külpolitikai jellegű és egyes politikai pártok a Magyarországgal szembeni hangulatának az eredménye. Fi pártok a magyar kérdést lecsöKkeniteni és elerőtleniteni szeretnék. Tévednek azok, akik ezt a hátrányos helyzetet az itteni magyarság zömének önérzetes álláspontjából kívánják levezetni; nem szabad elfelejteni, hogy ez a álláspont — éppen fordítva: — következmény volt. A köztársaság első éveiben egy ma is szerepet játszó cseh politikus mondta nekem, hogy óriási hibák történtek a magva rokkái kapcsolatban, mert ő katonakorából jó! ismeri a magyar lelket, melyet igazságos. becsületes bánásmóddal könnyű megnyerni. csak nem szabad megsérteni... Akkor pedig még sok eszköz állt a reparáció rendelkezés tee. A nagyobb kérdésektől eltekintve ma is szár mos V-mbb kérdés van, amelyek önmagukban n k. magyaráznak. Csak illusztrálásul álljon üt egy: A közelmúltban Prágában utazva, égy holland társasággal kerültem egy vasúti fülkébe Érsekújvártól Prágáig. Az egyik bot- ,and ur, aki többé-kevésbé ismerte Középeurópa nemzetiségi viszonyait, megszólított, hogy] miért nem látható a csehszlovákiai vasútállomásokon, melyek magyar nyelvterületen vannak, magyar szövegű felirat, hirdetmény, utasítás, mert tudomása szerint Cseh- és Morvaországban! minden olyan helységben, mely többségében német, a vasúton is minden hivatalos felirat németül is fel van tüntetve. Ezt a tényt kénytelenek voltunk gyakorlatilag együtt megállapítani és igy hozáfüzhetem, hogy az egv Komárom—-Pozsony közötti csallóközi vonalat kivéve, ahol legalább az állomások nevei vannak magyarul felírva, egyetlen más állomáson sem érvényesül a magyar kisebbségi nyelv. A 'köLitvinov megkapta a várva-várt meghívót G e n f, szeptember 15. Szovjetoroszország szombaton elfogadta azokat a feltételeket, amelyeket a népszövetség állított eléje a belépés alkalmával. A feltételek legfontosabbika az, hogy a jövőben a szovjet elismeri a hágai döntőbíróság illetékességét az összes Oroszországot érintő ügyben. Az orosz kormány természetesen csak olyan ügyek elintézésénél alkalmazkodik a hágai döntőbírósághoz, amely ügyek Oroszországnak a népszövetségbe való belépése után keletkeznek. A francia delegáció ma szétküldte az egyes delegációkhoz azt a meghívó iratot, amelyet a népszövetség Oroszországhoz intéz. A meghívót elsőnek Barthou irta alá, utána Lord Edén. Délben 11 órakor már húsz nemzet szerepelt az aláírók között és délben 35 aláírás volt az okiraton. Mint ismeretes, a meghíváshoz a népszövetségi delegáció kétharmadának aláírása szükséges, úgyhogy 35 állam elfogadása már elégséges a meghívó elküldésére. Litvinov, mint ismeretes, a francia határon várja a meghívást. Az okiratot szombat délután kapta meg és azonnal válaszolt rá. Az előkészítés P á r i s , szeptember 15. A Petit Párisién genfi tudósítója már reggel közölte, hogy Oroszország fölvételének utjából sikerült az utolsó akadályokat eltávolítani. Benes, a népszövetség jelenlegi elnöke és Massigli francia delegátus pénteken délután Messeryben meglátogatták Litvi- novot és a fölvételi okirat szövegéről tanácskoztak vele. Szovjetoroszorság kijelentette, hogy a népszövestég valamennyi feltételét elfogadja. Este féltizenegykor Benes külügyminiszter lakásán a nagyhatalmak képviselői értekezletet tartottak Madariaga elnöklete alatt. A tanácskozás éjjel egy óráig tartott és a delegátusok kidolgozták a meghívó okirat végérvényes szövegét. A dokumentum kétharmad többségét már tegnap sikerült elvileg biztosítani. A szovjet képviselője hétfőn, vagy legkésőbb kedden bevonul a népszövetségi közgyűlésre és ott nagy beszédet mond. Barthou szerdán Párisba utazik, de még a hét végén visszatér Genfbe, hogy résztvegyen az osztrák kérdés megtárgyalásán. Szombaton Barthou hosszantartóan tárgyalt Schuschnigg osztrák kancellárral. Az utolsó akadályok Genf, szeptember 15. Oroszország az utolsó pillanatban nehézségeket támasztott a felvétel körül, mert nem akarta, hogy a politikai bizottságban nyilvános vita előzze meg Oroszország felvételét. Litvinov ugyanis attól félt, hogy ez a vita alkalmat ad egyes államoknak az orosz- ellenes kirohanásokra. Litvinov kívánságát, hogy a felvétel kérdését a politikai bizottság nem tárgyalja előzőleg, a nagyhatalmak teljesítették. A népszövetség feltételei közűi nehézséget jelentett a hágai döntőbiróság illetékességének elismerése, továbbá az, hogy a szovjet Oroszországban visszaállítsa az egyház régi jogait. A kisamtaat állandó tanácsa, mint jelentettük, foglalkozott a legújabb genfi eseményekkel 6 megállapította, hogy a három hatalom Oroszország felvétele mellett szavaz. A kiadott 'hivatalos kommüniké ezenkívül a keleti paktum megkötését kívánja és leszögezi, hogy a kisebbségi szerződések kérdésében kitart eddigi álláspontja mellett. A középeurópai probléma megoldásánál valamennyi állam függetlenségét kívánja, de egyúttal örömmel veszi tudomásul Francia ország és Oroszország közeledését, mert az uj megállapodás a középeurópai béke ügyét szolgálja. Varsó nem enged Varsó, szeptember 15. A párisi lapok egy része kifejezi azt a reményét, hogy Lengyel- ország közismert kisebfaségpolitikai felfogását az utolsó pillanatban megváltoztatja és az Echo de Paris egyenesen arról ir, hogyha ez nem történik meg, akkor Varsó kilép a népszövetségből és szakit a francia szövetséggel. E francia reményekkel ellentétben a félhivatalos Gazeta Polska ma hivatalosan leszögezi, hogy Lengyelország kitart Beck miniszter csütörtökön előadott álláspontja mellett, annak ellenére, hogy a nagyhatalmak ellene fordultak. A pénteki genfi események bebizonyították, hogy a lengyel javaslatot a nagyhatalmak nem hajlandók magukévá tenni és Simon, Barthou és Aloisi nyiltan visszautasították a lengyel álláspontot. A Gazeta Polska szerint tévedés volna azt gondolni, hogy a Genfben elhangzott kifogások után Lengyelország megváltoztatja elhatározását. A varsói kormány kötelességének tartja, hogy figyelmeztesse a világ közvéleményét, hogy ilyenekben ne reménykedjék, mert Lengyelország felfogása igazságos és a lengyel delegáció mindenképpen védeni fogja azt. Lengyelország Sutén! Pári®, szeptember 15. A lengyel politika és Becik genfi bejelentésének visszhangja még mindig a francia sajtó érdeklődésének középpontjában áll. A francia-lengyel viszony a lapok egybehangzó véleménye szerint súlyos válságba került. Ha Lengyelország kitart mai politikája mellett, kénytelen lesz Géniét, elhagyni és szakítani Franciaországgal. A lapok remélik, hogy az utolsó pillanatban megváltozik a varsói politika, útja. A szovjet elfogadta Genf feltételeit és hétfőn bevonul a népszövetségbe Oroszország aláveti magát a hágai döntőbíróságnak M utolsó konferencia Benes külügyminiszternél Lengyelország hallhatatlan marad
