Prágai Magyar Hirlap, 1934. szeptember (13. évfolyam, 199-216 / 3530-3547. szám)
1934-09-16 / 212. (3543.) szám
1934 szept/ejnber 16, va-aáimaip. l^KMAíéU*i V kAÜ^Ak'riÍKÍjA^ Kárpátalján 67,335 magyar lélek él őstermelésből s 19.540 iparból A ruszinszkó! magyarság tagozódása élethivatások s foglalkozások szerint ■ A posta 259, a vasút 2876 magyarnak ad kenyeret 2 eelmultban a miniszterelnököt is tévééin infőrre ál tó,k. amikor egy ilyen tárgyú intenpeülá>ció- ra válaszul azt közölt-e, hogy a magyar nyelvterületen a vasútnál magyar feliratok is vaunak. Ilyeneket, a csallóközi vonalat kivéve, sehol sem fog találni. Ismerjük a. kormánypártok magyar politikáját, mely a magyar lélek megnyerését nem minden kisebbségi magyart egyformán érintő tettekkel szolgálja, hanem bizonyos magyar nyelvű politikai sakkfigurák beállításával egyéni kedvezmények nyújtásával igyekszik közvéleményt teremteni a magyarok között, amely feltétel nélküli akt-ivizmust kezdeményez. Az októberi magyar forradalom és a bolsevisták számos emigránsa jutott igy szerephez a siker minden reménye nélkül; újabban pedig a kisebbségi front- néhány volt munkását óhajtják azonos célra felhasználni, akik anyagi okokból távoztak eddigi munkahelyükről. A magyar tömegeknél ezeknek sincs gyökerük s az eredmény itt sem lesz más. A francia vezetés alatt kialakult mai népszövetségi gondolat a kisebbségi kérdés mai jellegű kezelését elégnek tartotta, különösen a magyarokkal szemben. Ismeretes, hogy a folyamatban lévő olasz-francia megegyezés, melyet Németország merev dogmatizmusa váltott ki, olyan uj helyzetet teremt, illetve teremthet, amikor az egyoldalú francia—ki6- antant álláspont egy olasz-dunai kooperáció vezérvonalában való megegyezéssé szelídül. Ennek a megegyezésnek igen nagy jelentősége lehet, mely a középeurópai ellentétek elsimítását jelentheti. Az olasz-francia megegyezés tiszta helyzetet teremthet egész Európában, a Duna-medence kérdésének rendezése pedig stabilizálhatja Európa egyik viharsarkát. Érdekünk, hogy ez a megegyezés létrejöjjön, de érdeke az minden komolyan a békét szolgáló politikusnak is. Ma kötelessége minden felelős tényezőnek, igy a csehszlovák kormánynak is, hogy lélektanilag ehez a talajt előkészítse. A Duna-medencében nem lebecsülendő szerepet játszanak a magyar kisebbségek. Ezek sorsa, megelégedettsége, vagy elnyo- mottsága ma senkinek sem lehet quantité negligeable, mert ez a megoldás, mely ezek sorsának javítása nélkül egyoldalú akarat elhatározásával történne, nem lenne megoldás. A magyar kisebbségek — akarva, nem akarva — bizonyos vonatkozásban az európai politika fókuszába fognak kerülni. Reméljük, hogy ezt nemcsak mi, az érdekeltek, hanem a köztársaság kormánya is észreveszi. Tetteket várunk: a kibontakozást lélektanilag előkészítő tetteket. Prága, szeptember 15- Az 1930. évi népszámlálás Kárpátalján 109 ezer 472 magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárt mutat ki. Ezek megoszlása hivatások szerint a következő. Őstermelés Ruszinszkó területén 10.236 önálló magyar mező- és erdőgazdasági üzem van s 42 mezőgazdasági bérlet van magyar kézen. Ezenkívül 97 magyarajku hivatalnok, 246 alkalmazott, 2820 munká6, 4 ta- nonc, 5549 napszámos, összesen 18.994 magyarajku személyt foglalkoztatott az őstermelés. A gazdaságokban segédkező családtagok száma 9267 e a saját hivatás nélküli családtagok száma 38.988 és végül a háztartási alkalmazottak száma 91. összesen 67.335 magyarajku személy él Ruszin- síkén az őstermelésből. Ipar A magyar kézben levő ipari üzemek megoszlása Rusziuszkóu a következő; cipész 398, faipari vállalat 389, épitész 269, fém- feldolgozó iparos 268, ruhaipar 260, élelmiszer készítő 192, gép. és szerszámipar 37, kő- é« agyagipar 34, bőripar 28, textilipar 27, nyomdaipar 16, papíripar 3, vegyi' ipar 2. Ezek az ipari szakmák ezen kívül 116 magánhivatalnokot (élelmiszeripar 25, faipar 20, építészet 20, vegyi ipar 14, gépgyárak 12) s 236 alkalmazottat (építészet 57, élelmiszer 35, faipar 23, fémipar 32, gép- és szerszámipar 26, vegyi ipar 13) foglalkoztatnak. A magyarajka ipari munkások száma 3945 éspe. dig as építészetben 897, a faiparban 575, a fémiparban 536, a bányászatban 274, a gépiparban 273, a kő- és agyagiparban 373, a vegyi iparban 34, a gázgyárakban és villanytelepeken 28, a papíripar, bon 22, a nyomdásziparban 58, textiliparban 42, bőriparban 22, a ruhaiparban 170, a cipésziparban 254, az Ólelmi6zer iparban 382. Az 587 ipari tanonc közül 126 a faiparban, 80 az építkezési iparban, 128 a fémiparban, 72 a ruhaiparban, 66 az élelmiszeriparban tanult, mig a papíriparban 1, a nyomdaiparban 13, a textil- és a bőriparban 3—3 magyar tanonc volt. Az iparban alkalmazott magyar- alku napszámások száma 232 (építészeti 67, agyagmunkás 83, faipar 37). Az iparban segédkező csa. ládtagok száma mindössze 38, ellenben a külön hivatás nélküli családtagok száma 12.346 e a háztartásbeli alkalmazottaké 127. összesen 19.540 magyarajku csehszlovák állampolgár él az iparból. A kereskedelem, pénzügy, ktfzlekedésQgy Ruszinazkón 717 magyarajku polgárnak nyújt önálló exisztenciát éspedig 504 kereskedőnek, 71 vendéglősnek, 13 ipari és kereskedelmi segédvállalatnak, 1 banküzletnek és 128 szállítmányozó és egyéb vállalkozónak. A posta 35 magyar hivatalnokot, 38 alkalmazottat, 2 munkást, a vasút 101 magyar hivatalnokot, 309 alkalmazottat, 207 munkást s 22 napszámost foglalkoztat. A poéta a családtagokkal és háztartási alkalmazottakkal együtt 259, a vasút 2876 magyarajku személynek adott ellátást. E csoportban a már felsorolt postások és vasutasok beszámításával összesen 314 hivatalnok (bank- ügy 129, árukereskedelem 39), 781 alkamazott (árukereskedelem 329), 534 munkás, 93 tanonc (85 aa árukereskedelemben) e 39 napszámos vallotta magái magyarnak. A kereskedelem, pénzügy és szállítmányozás a családtagokkal együtt 8007 magyarajku személyt látott el 1930-ben. A közszolgáid, szabadpályák statisztikája 296 önálló s 2 bérlő-vállalkozót tüntet fel. Az egészségügyi szolgálatban 171, szabadpályákon 125 magyar exisztencia van, a közigazgatásban 1 s a szabadpályákon ugyacsek 1 bérlő (?) van. A bíráskodásban s állami közszolgálatban 200 hivatalnok, 92 alkalmazott, 49 munkás, az egyéb közszolgálatban (az egészségügy és iskolaügy kivételével) 162 hivatalnok 41 alkalmazott, 30 munkás, az iskolaiigyben 299 hivatalnok, 12 alkalmazott, 8 munkás, a szabadpályákon 159 hivatalnok, 142 alkalmazott, 14 munkás és 1 tanonc vallotta magát magyarnak. A hadsereg 84, családtagokkal 106 magyar személynek ad megélhetést. E csoportban összesen (a családtagok és háztartási alkalmazottakkal együtt) 4753 magyarajku személy van kimutatva s ezek közül a bi szók felől kitörő gyerekröhej, eszeveszett hurrázás hallatszott. Azzal rájuk zudult a csapat: Brussilov 17—18 éves, kiképzetten újoncai. Fegyvere alig ivóit minden ötödiknek. Nekiestek a kulacsoknak, távcsöveknek s mindennek, aminek az igazi gyereksziv örülhet. Boldogan, dicsekedve, vetekedve kísérték a foglyokat. Állomásra ért a vonat. Ki kellett szállni. A foglyokat végigvezették az orosz csapatok előtt. Végig a város összes uccáin. A kísérő legénység hangos szóval mesélte mindenkinek a diadalt. De a (visszhang gyenge volt. Singer, a telefonos-káplár értett oroszul. — Ennyivel többen eszik el előlünk a kenyeret ! — mondotta az egyik járókelő. — Ennyi fogoly 1 Mibe kerülhetett ez nekünk! Ha százat elfogunk: ezret temetünk a mi fiaink közüli Lvm. vívódás. Juci Kislucsétn sem találta meg a nyugalmát. Sugárékat viruló színben találta. Meghíztak mind a ketten. A Palikára meg alig ismert rá, olyan izmos, napbarnitotta, szurtos kis mezítlábas kamasz lett belőle. A kis nadrágja üllepén hatalmas folt tanúskodott a nagymama szerető gondoskodásáról. Arca egészen a Janié volt — kicsinyben. Ez elég volt ellenméregnek — nappalra. De az éjszaka álomlovagja megint csak Müller volt, — vad, csőkos, érzéki álom keretében. Mikor Juci felébredt, nem tudott az álom emlékétől szabadulni. — Jézus, Mária, ha ezt tudná valaki felőlem! Bűntudattal kelt fel, alig mert a kis Palkóra nézni, akinek arcából Jani szemei néztek rá kíváncsian. —- Gyere Juci, etessük meg a tyúkokat! Fogjunk ki közülük két kakaskát paprikásnak! — Anyuskám, ebédre ne számítsatok rám. A délelőtti vonattal hazamegyek. — Sajnálom, de — igazad van. Az olyan ráskodás és állami hírszolgálat 1268, a szabadpálya 1174, aj egyéb közszolgálat 658, az iekolaügy 887 s az egészségügyi szolgálat 673 magyarajku személyt lát el. Egyéb életforrások Az átalakító iparosok száma 125, akik 151 munkást « 80 tanoncot is foglalkoztatnak, önállóan végez házi ezolgálatokat 281 magyar személy. A házi és személyi szolgálat összesen 1068 magyarajku személynek biztosit létet. Nyugdíjból, életjáradékból, rendszeres segélyből 2659 önálló magyar él, 3154 családtaggal 6 126 háztartási alkalmazottal, összesen tehát 5939 személy. Hivatását nem jelölte meg 211 munkás, 757 napszámos 1354 családtaggal, illetve összesen 2322 magyarajku személy. Döntő ütközet a nagymihályi fegyvergyakorlatok hadszínterén Prága, szeptember lő. A Prager Presse a keletszlovenszkói fegyvergyakorlatokród a következőket jelenti: — A 12. gyaloighadóosztálynak a nagymihá- lyi, nagykaposi és szobránci járásokban a múlt napokban megkezdett hadigyakorlatai során a gyalogezredek egészen az Ung lolyóig vonultak fel s ott védelmi állást foglaltak el a kelet felől elonyomuló csapatokkal szemben. A fegyvergyakorlatok Nagymihály környékén vasárnap ég hétfőn érik el tetőfokukat. A Lidővé Novmy szerint a kel etsriovenszkói idei hadgyakorlatok főleg síkvidéki harcászatban adnak kiképzést, aminél igen fontos a lovasság szerepe, továbbá a parancsnokságok gyors elhatározása ée éleslátása. nagy háztartást nem lehet sokáig otthagyni. Kata mama háztartásnak vett mindent, ami az asszony dolga. Üzlet, vagy üzem — lehet a kávéház, ha Jani vezeti, de Juci kezében háztartás az is. Sugár Pál se tartóztatta. — Szép volt, hogy eljöttél. Gyere el máskor is. De azt is értem, ha sietsz haza, várod, ugy-e, a postát, szegény kis leányom? Megjött a levél. A várva-várt első. A németül fogalmazott levél — teleütve minden elképzelhető cenzúra-pecséttel, _ típusa volt a hadifogoly-leveleknek. Benne volt a dr. Komiszán Élünk ezredorvos, a Kamerád Rád Gondolok, — egyébiránt a levél tartalmát e két szóba lehetett volna sűríteni: Küldj pénzt! Ez a levél ezentúl, különféle változatban, gyakran ismétlődött. Csak a pénzkérés volt mindig hevesebb. Szegény Juci alig győzte. Utóljára megirta Janinak, hogy nem küldhet annyit. Rosszul megy az üzlet. A felelet már magyar nyelvű volt. Ki is mondta a nézetét magyarán. — Tudtam, hogy nem értesz a dologhoz. Kár volt Lincsit elküldeni. Add el a kávéházat, még mielőtt késő. Ami pénzünk marad, azzal majd kezdünk más boltot. Itt rengeteget tanul az ember. De hát ez nem ment olyan egyszeriben, LIX. KÁPOLNASZBNTMS. Augusztusra elkészült a Konstancia-kápolna. A mihályfai plébános ugyan akadékoskodott, hogy Szent Konstancia uincsen, csak Konstans, de ivégtre beleegyezett, hogy a kápolnát a hitben való állhatatosságról nevezzék el Konstancia-kápolnának. A szentképet azért átfesteni nem kellett, mert az arra pingált primitív nőalak éppen annyi erővel lehetett egy allegórilcus, mint egy valamikor húsból és vénből való szent képe. A kápolnaszentelés nagy parádéval történt. SZENT KONSTANCIA KÁPOLNÁJA FÖLDErEGgYéönyI (46) Egy fiatal, most kimustrált zászlós szeméből kibuggyant a könny. Jani nem szólt egy szót sem. Sápadt volt és levert. Milyen is lett volna? Hogy az ördög vitte volna ezt a nyugodalmas orosz frontot! Már hetek óta hol ide, hol oda küldték ezt a zászlóaljat — lyukakat betömni. Persze, a csapatok legnagyobb részét levitték az olasz harctérre. Nem is volt itt igazi harc. A muszka is alig mozdult. Annak is fogyott mindene, de leginkább a harci kedve. Ahogy bejöttek Brodyba, az előtte levő állás — fenét állás, nyomoirult vakondtúrás az egész — már napok óta üres volt. Hogy belementek éjszaka, elkezdték javítani, ásni. Itt- ott egy puska-, vagy ágyulövés, csak éppen a parádé kedvéért. Innen is, onnan is. Éjféltájban nyekereg a telefon. Kákássy zászlós, a hebegő ökög-mökög bele. — Jobbról ni-nincs me-mellet-tü-tü-tü . . . — Ne tütülj annyit! Vagy dadogj legalább morzejelekben! — Főhadnagy urnák jelente-te-te-tem, me- me-melle-lettünk ni-i-i-incs senki. — örülj neki, ha nincs! Legalább több hely jut neked! — A sö-sö-sö-tétben valami csapat vo-vo- nul... — Hova? Merre? — B-b-b-brody felé! — Honnan, te? — Az o-o-o-oroszok felől! —• Hát lövess beléjük, az Istenért! Hiszen ott a géppuska! — Jeje-elentem, már e-elmentek. Nem látunk se-se-emmit! — Alarm! Le az ásót, kézbe a puskát! Sehiesszen! A závárok csattogtál# De nem látott senki semmit. Jani felvette a zászlóaljparancsnok- •ágboz vezető telefonkagylót. Megadta a fjeit — semmi felelet. De hallotta, amint zür- I zavaros beszéd hangzik a telefonba. — Singer, fogja, amig valaki jelentkezik! A kis telefonista-káplár füléhez kapta a kagylót. összerezzent. — Gott über die Welt! Ezek oroszul beszélnek! Főhadnagy ur! De Jani mással volt elfoglalva. Az éjszaka csöndjét nagy embertömeg lábdobogása törte meg az ellenség felől, ügy hallatszott, mint valami távoli mennydörgés. — Rakétát! Hol a világító-pisztoly? Einzel- feuer! Rakétát, ha mondom! Az apád! Végre eldurrant a század egyetlen világitó- pisztolya. A fénylő meteor vakító-fehéren szállt a magasba, öt másodpercig bevilágította a terepet. A puskák kattogtak, egy ropogás a század egész frontja. De az öt másodperc arra is elég, hogy lássák, hogy az oroszok négy-ötszörös sora rohan feléjük feltartózta thatlanul. Jobbról, Kákássy szakasza felől csend. Mi ez? A fedezék mögött, fönt, egész alakot mutatva, egy ember rohan. — Főhadnagy ur! — Mi az? — Jobbról megette a fene! Hátunkban az orosz! A cúgomat már sorakoztatják! Kákássy volt az, akit ijedtében elhagyott a dadogása. A tüzelés parancsszó nélkül elhallgatott. Brody felől tüzíény lobbant fel. Jani végignézett a soron. Száz szempár világított feléje, tőle várva a nagy szót: Élet vagy halál? Jani hallgatódzott. Tisztán hallotta hátulról is a közeledő csapatot s az orosz beszédet. — Nincs értelme, hogy egyenkint csapjanak agyon. Le a fegyvert, ki a fedezékből, Ver- gatterung! Mikor mindez megtörtént, kilövette újból a világító-pisztolyt. A ragyogó meteor megvilágította a szótlanul, lehajtott fővel, fegyvertelenül álló századot, de a reszketve összebuvő, a cél előtt vagy ötven lépésre, minden továbbmenési szándék nélkül megállott tanácstalan ellenséget j's. De l mielőtt még a rakéta kialudt volna, az oro-
