Prágai Magyar Hirlap, 1934. szeptember (13. évfolyam, 199-216 / 3530-3547. szám)

1934-09-14 / 210. (3541.) szám

(3541) síim • Péntek ‘ Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 K&, külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • A képes melléklettel havonként 2.50 K£-val több. Kgyst szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.- KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség. Prága II., Panská u I i e e 12, 11. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ultce 12, III. emelet. • • TELEFON; 3 0 3 * 1 1. • » SÜRGÖNYÖM HÍRLAP. PRAHA. Szenzációk a népszövetségben Beck lengyel külügyminiszter éles beszéddel fordult a genfi rendszer ellen Be;e’enti, hogy Lengye'crs ég nem ismeri el a: egyoldalú kisebbségi szer.ődéseke? • » Varsó nem csatlakozik a kelen paktumhoz ■ A Földközi tengeri paktum első gyakorlati je.ei Ausztria szomszédai paktumot kötnek ? Lengyelország a keleti Leone ellen lantnak nagy kisebbségei vannak, (Beck itt Szovjetoroszországra célzott.) Egyébként B^ck szerint a kisebbségi tör­vények alkalmazása teljes csődöt mondott. A kisebbségeket nem elégítette ki, de kiindu­lását jelentette egy olyan propagandának, amely a kisebbségi szerződéseket elfogadó hatalmak ellen irányult. Ezenkívül gyakran politikai zsaroló eszköznek is használták azok az államók; amelyeket a szerződések néni kö­teleztek, ellenben részt vettek idegen államok kisebbségeinek ellenőrzésénél. Beck fölhívást intéz a népszövetségi közgyűléshez, hogy kü­szöbölje ki a régebben elkövetett hibákat és teremtse meg a tartós, világos és egységes alapot, amelyre fölépíthető a nemzetközi ki­sebbségvédelem rendszere. 1 ékezetben. Mindenekelőtt megköszönte D<M- fuss emlékének felidézését. majd rámutatott ar­ra. hogy Ausztria ma az európai probléma' kö­zéppontjában álk Nem akar azzal a kérdéssel foglalkozni, vájjon helyes volt-e Ausztriát mai formájában megteremteni, de ha már megvan, akkor mindenképpen fönn kell tartani. Véle­ménye szerint Ausztria életképes, ha a hatal­mak megenged ik n ek i. h og y é! j e n. Stíh us eh n i gg szeriét a mai osztrák rendszer nem diktatúra, de a pártok soha többé nem térnek vissza az FOLYTATÁS A 2. OLDAL II. HASÁBJÁN. A keletázsiai ftBüitség Prága, szeptember IS. Fischer Alajos, a ki­váló német politikai író a népek geopolitikai törekvésének centrumába az élet-tér elbíró képességét, a „Tragfáhigkeit des Lebens- ranm“-ot állította. Ez a fogalom a most akut keletázsíai feszültség idején újból aktuálissá vált. Fischer megállapításai szerint az élettér aspiránsai között a nyugatárja nagy népek mindhárom reprezentánsának a jövőben elé­gendő lehetősége nyílik a terjeszkedésre. A germán népek elsősorban Északamerikában, azután Délafrikában, Ausztráliában, Uj- Zélandon és korlátoltabb mértékben Dél- amérikáiban találnak életteret. A lalin'aju népek számlára óttvan Dél- és Középamerika, korlátozottabb mértékben Északafrika és a legdélibb Belsőafrika. A szláv népek jövőbeli élettere az euráziai kontinens óriási észak­keleti területe, amely igen nagy lehetősége­ket rejt. A Távol Keleten viszont az élettér viszonylagosan a legszűkebbre korlátozott és ezért itt a földiekén a legnagyobb a feszült­ség, a nagy világpolitikának ez a terület a sarkpontja. Öt nagy partner ül itt a politikai játék­asztalnál s ahol ennyi a játékos, ott mindig akadnak pdllanatnyi szövetségek és mélyre­ható ellentétek. Egy-egy robber lejátszása után a politikai kártyaasztalon is felcserélőd­hetnek a partnerek; csak á játék izgalma és heve, a feszültség mértéke ugyanaz. Az öt partnert már jól ismerjük. Északon az orosz kolosszus, amely 1904. évi veresége után el­fordult a Távol Kelettől, hogy tengerre való törekvéseit a Dardanellákon keresztül kísé­relje megvalósítani, most azonban megújult hévvel veszi fel a harminc évvel ezelőtt elej­tett törekvéseket és tengert akar szerezni illetve a mostanit biztosítani akarja a Keleten. A túlsó, keleti parton, ott van az Uj Világ, az anyagiakban leggazdagabb Usam erika, délén a brittek leselkednek, nyugaton az em- bérbőségben vezető Kína játszik, mig ennek a politikai szélrózsának középpontjában Ja­pán ül, a Pacifikum uj nagyhatalma. Japánban az élettér tulkicsiny, Kínában ellenben óriási területek vannak, amelyek a civilizáció elhaladásával kihasználhatók len­nének. szintúgy hatalmas lehetőségeket nyújt Szibéria keleti fele is. A felszültséget még fokozzá, hogy itt szinte elképzelhetetlen nép­nyomás hajszolja az eseményeket, amely a kínai magterületeken, a kiszélesedett folyó­völgyekben és a tengerparton olyan népsűrű­séget idézett elő, hogy seregestül szálották meg már a folyók hátát is, Japánban is olyan sűrűségi gócokat teremtett, amelyek felérik Európa legsűrűbben lakott vidékeit. Mául Ottó, a kitűnő német geopolitikus, pontosan rátapint a keletázsiai probléma lényegére, amikor a következőket Írja: ,,Belsőázsiai gazdaságilag ki nem használ­ható magas hegyvidékei, puszta és steppe- országaí között fekszik a hatalmas Kina, egy látszólag biztos, de nagy önmegtagadást s el­különülést kiváltó helyzetben. Kívül e kon­tinentális maghelyzeten megismétli ezt az el­különülést, szigeti elszigeteltségben, óceáni típusban Japán. Kina erőtartalékai elsősor­ban a népgazdasági alapon nyugosznak, de nincs elzárva előle a nagyhatalomra való ju­tás lehetősége sem. A terület nagysága, a népesség száma, a kulturális fejlődés foka, a gazdasági erő és a néptörekvés alapján az emberiség egynegyedének nyitva állana a nagyhatalomra jutás lehetősége, egyedül a földkérdés nehézsége az, amely az ilyen tö­rekvéseknek útját állja. Kina eddig igen esetlennek és alkalmatlan­nak bizonyult arra, hogy ily óriási területet Genf, szeptember 13. Beck lengyel külügy­miniszter a népszövetség csütörtök délelőtti ülésén feltünéstkeltő beszédet mondott a ki­sebbségi kérdésről. Kifejtette, hogy Lengyel- ország a kisebbségi jogvédelem valamennyi államra Táló általános kitefjesztését kérte s most rárja, hogy javaslatára világos és nyílt feleletet kapjon, Ha a válasz igenlő lesz, akkor Lengy elország a többi hatalommal kar­öltve rtyotníbán hozzálát az általános kisebb­ségi szerződés kidolgozásához, amely alka­lommal a lengyel kormány természetesén te­kintettel lesz a többi földrész igényeire és szokásaira. — Sajnos azonban, Lengyelország benyo­mása az — folytatta Beck, _ hogy a hatal­mak legnagyobb része elutasítóan fogadja a lengyel javaslatot. Ha valóban visszautasít­ják azt, akkor Lengyelország a következőket kénytelen kijelenteni: — Az általános kisebbségvédelmi rend­szer életbeléptetéséig a lengyel kormány kénytelen mától kezdve megszakítani az együttműködést azokkal á nemzetközi szer­vekkel, amelyet ellenőrzik, vájjon Lengyel- ország teljésiti-e a kisebbségi szerződésekből származó kötelezettségeit. Beck hozzáfűzte, hogy a lengyel kormány döntése nem irányul a kisebbségek érdekei ellen. Lengyelország alaptörvényei továbbra is garantálják a lengyel kisebbségek nyelvi, vallási és fajbeli jogait és biztosítják szabad fejlődésüket. A kisebbségek helyzetében te­hát nem áll be változás. átfogó állameszmét tudjon kiesiráztatni. Ja­pán viszont éppénugy, mint a régi Róma, a téhbeli államgondoJatnak nagyszerű kép- veselője. Richthoffen, a nagy német Kelet- ázsia-utazó háromnegyed évszázaddal ezelőtt látnoki szemmel jellemezte Japán jövő törek­véseit, amikor úgy látta, hogy a japánokban rejlő hatalmas látens energiák hamarosan kinetikai energiává alakulnak át. A fejlődés­nek ez a folyamata a század elején bekövet­kezett és egyre előtörőben van. Ez az energia, elsősorban ellenségesen nyilvánult meg a rokon Kínával szemben. 1915 májusában rá- kényszéritette Kinát arra a szerződésre, hogy egy harmadik hátaimat távóltárt partjaitól. Ez már azt jelenti, hogy Japán Kínával szem­ben a védőhatalom pretenziójával lépett fel, mint ahogy kinetika-j energiája már bizonyos érteleimben pánázsiái vezetőszerepét is meg­valósították. E fontos bejelentések előtt Beck megálla­pította, hogy a kisebbségi szerződések rá- kényszeritése egyes- államokra igazságtalan­ság és egyesek megbélyegzését jelenti, mig a több! hatalom kivonta magát e fontos kö­telezettségek alól. A népszövetség alkot­mánya csak demokratikus lehet, az&z egy- forma, mindenki számára; \ kisebbségvéde­lem ma különbén sem egységes és teljés, ha­nem önkényes és véletlenszerű, mert nem le­het mindenütt egyformán alkalmazni. Egyes államoknál á népszövetség megelégedett az­zal, hogy az állam egyszerű nyilatkozatot te­gyen kisebbségei védelméről, más államok­nál még ilyén nyilatkozatot sem kérnek, ha belép a népszövetségbe, holott ennek az ál­London, szeptember 13. A Daily Telegraph riesülése szerint Beck ezredes, lengye] kül­ügyminiszter Edén lordpecsétőr révén kö ülte a brit kormánnyal, hogy Lengyelország vég­leg elhatározta, hogy nem csatlakozik a keleti paktumhoz. Schuschnigg beszéde Gerif, szeptember 13. A népszövetség plénu­máinak tegnapi ülésén Dolli üss ünneplése után Schuschnigg osztrák kancellár emelkedett szó­lásra és megtartotta ezüzibeszédét a genfi gyü­téren jelentkezik. Ez az óriási hatalom, amelynék területe húszszor nagyobb, népes­sége tizenötször több Japánénál, hozzálát a civilizáció munkájához. A kereskededekni utak egyre épülnek és legújabban a Sin- kiang vaáut építésével tesz óriási lépést elő­re. Sven Hédin vezetésével a tudósok nagy­szerű munkája áll a kínai kormány útépítő munkájának szolgálatában. A megindult fej­lődésnek lehetőségeit még csak kontúrokban sem lehet felrajzolni és így Kína és Japán jövőbeli viszonyának alakulását sem lehet látni. De ha Japán penetrálná is Kínát, észbe kell vennünk a kinai mondás igazságát: Kina olyan mint a tenger, sóssá változtatja az ösz- szés beléje ömlő vizeket. Nem válik-e kinai sós vízzé a rokontengerbe ömlő japán is? Japán még a század első éveiben szegény ország volt, azonban a háború kitűnő üzlet­nek bizonyult. Hatalmas hadiszállításokat teljesített a régi ellenségnek és egyszerre kialakult a nagyipar és a nagy kapitalizmus. Pénzügyileg óriási ereje vau a szigetország­nak és ez a hatalom egyre növekvőben van. Mig a többi hatalom külkereskedelme a vál­ság éveiben egyre hanyatlott, sok helyütt teljesen dezorganizálódott, addig Japán kül­kereskedelmi mérlege egyre fejlődőben van. 1933 első felének külkereskedelmi mérlege 51 százalékos emelkedést mutat az előző év­vel szemben és ennek a plusznak 29 száza­léka Európára jut. A japán dömping valóság s ez elsősorban Angliát és Amerikát fenye­geti. Japán törekvése nemcsak Mandzsuku- óra és az észákkiuai határterületekre terjed ki, hanem az orosz határvidékkel párhuzamo­sán egész Középázsiára irányul és így riasz­tó lag hat. A két partner, Japán és Kina, a jövőben haladhat együtt, vagy' szemben ámhát, ezt nem lehet tudni. De egyhangúlag szénrbenáll a szigetország hatalmas irama a többi bárom partnerrel. Legerősebben Oroszország van érdekelve a feszültségben. Oroszország erö­Ám Kínában is megindult a gerjédés, amely most elsősorban ipari és közlekedési

Next

/
Oldalképek
Tartalom