Prágai Magyar Hirlap, 1934. szeptember (13. évfolyam, 199-216 / 3530-3547. szám)
1934-09-14 / 210. (3541.) szám
2 ^RXGAiMa&^-ARHI RLAI> 1934 szeptember 14, péntek. teljes terjeszkedése az ázsiai tenger partja felé és a Kínában Mytartott bolsevik i aknamunka nem válik Japán Ínyére. Oroszország már annyiba felfegyverkezett, hogy uriof megír ásitihatatlan ténnyel kell számolni azzal a valósággal, hogy többé semmiféle hatalom vissza nem tudja szorítani az ázsiai tenger partjától. Nemcsak a szibériai vasutat erősítette meg, hanem egy északi tehermentesítő vasutat is épített, amely a tengerparti Ocbocktba torkollik. Oroszország hatalmas munkája az arktikus kutatás terén, amely igazán nagy eredményeket hozott, nemcsak platonikus valami, nem pusztán tudomány- szomjból vagy rekordvágyból kutatta fel Nor- denskjiöld hiires átjáróját a sarki vizen, hanem közvetlen tengeri utat akart Keletázsiába. Ércet, szenet, olajat sem politikai-katonai hátsó gondolatok nélkül keresnek a szovjet geológusai Kel e tsz ibériábr,n Oroszország kijátszotta nagy tromfját. m?''-egyezett Francia- országgal és így biztosHoüa hátát Európával szemben, bátran tekinthet keletre- Kitűnő partnert talált Amerikában is s már megvalósította Aljasakén át a légi kapcsolatot vele, nemsokára létrejön a vasúti kapcsolat is, amely két világrészt köt egybe. Ez a simvonal és ez a légiül északról keríti be a japán érdekszférát. Amerika a gyakran hangoztatott nyílt kapu elvét vallja most is keletázsiai politikája vezérelvének. A Pacilfikum közepén Havai az amerikai flottának fellegvára, északon Tutuí- ka, délen Guam szigete és a Füföp szigetek a kiépített előőrsei az ázsiai vizek felé. Tekintetbe kell vennünk azt is, hogy Amerikának sokkál nagyobb tartalékai vannak anyagiakban Japánnál, még abban az esetben is, ha a szigetország már télj esen szolgálatába fogja állítani Mandzsuoko minden gazdasági erejét-. Északon Oroszország, északon és keleten az USA, délen pedig Anglia fogja be a japán érdekkört. Délkinában Angliának megvannak az érdekpontjai, de hatalmas támadópoin- tokat épített ki egyebütt ie, a legfontosabb stratégiai pontokon. Singapore a maiakkal tengeri átjáróban bevehetetlen erősség, amely mellett minden földi erődítmény eltörpül és hasonló pont Port Dar win is Ausztrália északi partján. Ha a két partner, az USA és Anglia egybefog Japán ellen, a szigetország helyzete tarthatatlan. Ám egy oroszJjapén fegyveres konfliktus esetén a® USA kétségtelenül Oroszország, Anglia pedig most Japán oldalán állana, ha nem is fegyverrel. De mindakettőnek az volna a srivbeli óhajtása, hogy a nagy mérkőzés lehe■SSSSSnBSnSII SZENT KONSTANCIA! KÁPOLNÁJA f0lderEgyé5?ye I (44) Nagy botrány lett a dologból. A rendőr- biró — fiatal, felmentett ember — beidézte Jucit is a tárgyalásra csak azért, hogy alaposan kifejtse előtte a nézetét egy erkölcsi prédikációban, a hadbavonult frontkatonák szalmaözvegy feleségeinek kötelességeiről. A maga szempontjából igaza volt, mert ha Juci nem is tartozott közéjük, sokan voltak már ez időben, akik ellen megokolt panasz, leheléit. A közvélemény pedig nagyon hamar kész az általánosítással. Szerencsére az öreg Lindenmayer Tádé hívatlanul megjelent a tárgyaláson. És miután a rendőrtiszt ott született s ott is nőtt fel a Lindenmayerék Ventur-uccai házában, az öreg Taddeusz régi jogon félbeszakíthatta a bírót java filippiká- jában. mondván: — Elég volt már. Lajcsi! Hatókör vagy te ahhoz! Két korona birság minden cigánynak, da hast es, és most aztán schlussz! Ez a kijelentés mindenkire felidézte volna a Santa Hermandad vészthozó haragját s a kihágás) büntetőtörvényt, csak Tádéra nem, mert nagy tir a rendőrség, nagy ur a törvény, de a pozsonyi Hausberr, az csak az igazi! Lindenmayer rövid, velős, és azonnal végre is hajtott Ítélete tehát hivatalos formába öntetett, kihirdettetett s ad acta. tétetett. De a botrány megvolt s a pozsonyi lapok foglalkoztak vele. A Híradó csak napibbként közölte, de a Presse hétfői száma szellemes kommentárt fűzött hozzá, melyben nem valami kellemes módon emlékezett meg a hadbavonuló férjek asszonyairól általában s rnelszfj gúnnyal Juciról különösen. •Jucii nem bántotta a dolog nagyon, — ludta. hogy ártatlan s rná% nagyobb aggodalom töltötte el. Már hat napja kimaradt Jani levele, de még csak egy „bin gesund“-kártya Schuschnigg genfi beszéde TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON. osztrák parlamentbe. Ausztria minden körülmények között hajlandó határait megvédeni, mert tudja-, hogy a belső nyugtalanság rugója külföldön van és csak egy ftxrradaliini kisebbség szítja azt. Ennek ellenére az osztrák kormányt A Reuter-iroda genfi jelentése szerint a nagy- ■ hatalmak Olaszország kezdeményezésére most egy olasz javaslattal foglalkoznak, amelynek alapján a nagyhatalmak Ausztria szomszédait olyan paktum megkötésére hívják meg, amely kötelezi őket az osztrák kérdésbe való be nem avatkozásra. Németországot természetesen szintén meghívják e paktum aláírására és a német választól függ, hogy a számításba jövő államok milyen rendszabályokat foganatosítanak az osztrák kérdésben. Schuschnigg kancellár a tervezett paktumról hosszantartóan tárgyalt Sir John Simonnal, Barthouval és Aloisi báróval. A mai francia lapok részletesen foglalkoznak a szerintük kiváló olasz tervvel A Petit Párisién szerint az Ausztriának adott garanciák ki- terjesztéséről van szó. Az Oeuvre úgy tudja, hogy a paktumot Franciaország, Anglia, Olaszország és a kisantant együttesen készíti elő. A szerződés garantálja Ausztria területi integritását és tisztázza a be nem avatkozás elvét. Ha a németek visszautasítják a paktumot, akkor a szerződés kölcsönös segítségnyújtásról szóló klauzulát kap és megállapítja, hogy a paktum aláírói azonnal Ausztria segítségére sietnek, ha valaki megtámadja a kis országot. A paktum politikai részét gazdasági fejezeteksclha sem1 fogja a -bosszú érzése vezetni a. más politikai irányok hiv őrnek megbüntetésénél. —. Schuschnigg beszédét, amely rendkívül mérsékelt volt és nem vádolta Németországot, a genfi gyülekezet nagy tetszéssel fogadta. ■ kel egészítik ki, még pedig a római jegyzőkönyv alapján, de Kiterjesztik a római megállapodás gazdasági részét a kisantant-hatalmakra is. Maailérorsiág nélkül ntnes Sma-locarno P á r i s, szeptember 13. A francia földközi- tengeri flotta egy részét átrendelték az Atlanti óceán kikötőibe és közölték a parancsnokokkal, hogy hajóik tartósan az északi és a nyugati vizekben fognak állomásozni. A flottaátcsopor- tositás általános meglepetést keltett, mert politikai körökben a francia-olasz flottamegegyezés egyik jelét látják benne. Jól értesült körök szerint a franciák belegyeztek abba, hogy a Földközi tengeren egyforma erős legyen a francia és az olasz flotta. Mint ismeretes, annak idején ez az olasz kívánság csaknem a londoni flottakonferencia kudarcához vezetett, mert a franciák nem voltak hajlandók azt teljesíteni Az Üríted Press értesülése szerint a francia- olasz közeledési politika más kérdésekben, igy elsősorban a gyarmati kérdésekben is komoly eredménye s e; • ezetett. A legn? d nehézséget a jelen pillanatban az olasz-jugoszláv viszony alkotja. Barthou francia külügyminiszter Genfben most mindent elkövet, hogy egyengesse Róma és Belgrád kf- békülésének útját. A kisantant-államok külügyminiszterei, igy a jugoszláv külügyminiszter is a közeljövőben tárgyalni fognak Genfben a francia és angol államférfiakkal erről a kérdésről. Hir szerint a dunai politikában még nem sikerült megegyezést találni. Egyelőre nem tudni, hogy mi történik abban az esetben, ha Magyarország nem mond le revíziós törekvéseiről a jugoszláv határ mentén. Genfi illetékes körök szerint a dunai antantot nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag is nehéz lesz megvalósítani. Eckhau?? nyilatkozata BesE iar-MWl Géni, szeptember 13. Beck lengyel külügyminiszternek mai bejelentésével kapcsolatban, -hogy Lengyelország kisebbségi politikájának nemzetközi ellenőrzését nem hajlandó tűrni, Eckhardt Tibor, Magyarország fő- delegátusa a sajtó képviselői előtt a következőképpen nyilatkozott: — Magyarország a kisebbségvédelmi szerződések tekintetében elsősorban a nagyhatalmakat tartja illetékeseknek és nem tételezi föl, hogy a nagyhatalmak e jogvédelmi rendszert meg akarják szüntetni. Magyarországnak életbevágó érdeke, hogy a kisebbségvédelmi rendszer korrekt betartását szorgalmazza. Magyarország tehát éber figyelemmel kiséri a genfi fejleményeket abból a szempontból. hogy a magyar kisebbségek szerződésileg biztosított jogai ne szenvedjenek hátrányt és a védelmi eljárás minél hatékonyabban érvényesüljön. Ezt a gyakorlati érvényesítést természetesen különválasztom a felmerült elvi kérdésektől. Paktum Ausztria semlegesítésére tő lég dünteélenmed, a két fél egyenlő mértékű elgyengülésével végződjék. Mindenesetre Japánnak számolnia kelletne az esetleges teljes körülzár ássál is, ami egy katonailag elsőrendű nemzetet is földre kény szerit hét, mint ahogy Németországot földreteperték a gazdaságilag joibhan felszerelt ellenségei. Ez a politikai helyzet a távol keleti játékasztalom, Ezek után, bátnnemnyire vitéz, lelkes. önfeláldozó katonanép a japán, minden vészibiir ellenére világos, hogy á távolit,eleti feszültség csupán a gazdasági versenyben és népmoegalomiban jelentkezik, de fegyveres összeütközésre aligha kerülhet a sor. Mert a japán elsősorban komoly nemzet és reálisam számol a ténybeli helyzettel. Feladata most az, hogy Maoó-ukuót kiépítse és kihasználja annyira, áráén nyíre lehet. Ez az ország kétszer olyan területű, mint Németország és lakóinak szánta csupán 34 millió. Itt megtalálhatja azt a gazdaságii hátországot, amely igen nagy katonai feladatok vállalását is kilátá- sostsá teszi., Addig talán a partnerek elhelyezkedésében is változás következik be. Akik 1925-,re jósolták a távol keleti feszültség véres kirobbanását, tévedtek Tévedtek azok az au- gurokois, gkik.. 1935é*e jósoljak a nagy katasztrófát. De hogy a gyuijtóanyag állandóan fen- tairtja a felülit séget, az bizonyos és a. történelem tanulsága szerint bizonyos az ás, hogy az imperializmus módszerei nem akadályozzák meg a világkatasztrófákat. A kisebbségvédelem és a kisantant Géni, szeptember 13. A lengyel külügyminiszter beszéde nagy föltűn őst és meglepetést keltett Genfben. A népszövetség tagjai tndták, hogy a lengje! delegáció a kisebbségvédelem kiterjesztését, fogja követelni, de hogy ennyire éles lesz, arra nem gondoltak. A kisantant delegátusai várakozó álláspontot tanúsítanak és magatartásukat a kisebbségi kérdésben a vita lefolyásától teszik függővé. A balkáni hatalmak aláírói csütörtökön este 18 óra 30 perckor ülést tartottak, hogy megbeszéljék Oroszország belépésének kér-' dósét és az osztrák problémát. se jött tőlel Ha legalább Palika itt volnál Ideges volt, annyira ideges, hogy még a derék Boris is megsokallotta. — Látszik, hogy az anyja lánya! — düuy- nyögte bosszúsan. A kávéház megtelt ma estére. Jó reklám a tulajdonosnő kissé kikezdett hire. De akik azért mentek oda, hogy lássák a botrány hősnőjét: csalódtak. Juci otthon maradt. Eltökélte, hogy lesz, ahogy lesz, ő bizony nem megy be többé. Déltájban becsöngetett Jucihoz Müller százados, aki szörnyen restelte a történteket s eljött, látogatási diszben, bocsánatot kérni. Kékhajtókás, aranygombos és arany kardi- szes sötét diszkabátjában, fehér keztyüjében, fényes kardjával olyan volt a táboriszürke világban, mintha valami régi képeskönyvből vágták volna ki. — Nagyságos asszonyom, igazán nagyon sajnálom, hogy ilyesmi történt. De igazán nem tudtam, hova indul a cigányokkal az az éretlen gyerek, ő is restell, de nem jöhetett velem; még aznap reggel visszament Komáromba a tizemkilences pót zászlóaljhoz. Csak szökve ruccant fel egy estére; szerencséje, hogy az ő nevét nem írták ki a lapok, mert bajba jutott volna. Ami — mellesleg —, nem is ártott volna neki. — Foglaljon helyet, MüUér, köszönöm a részvétté tóga tást! Gyújtson rá és mondja meg, de rögtön: van-e Postsperre, vagy nincs? — Tudtommal nincs. Ma kaptam két lapot, az egyiket Tirolból, a másikat az orosz harctérről. — Jézus, Mária! — Mi baj? Talán Nagy főhadnagy nem irt? — Már hat napja bír nélkül vagyok felőle. Biztatom magamat: hátha megint Retab- iirungon van és jól mulat, olyan jól, hogy eszébe «e jut a felesége, De ez a bizonytalanság szörnyű! — Tessék a Vöröskereszthez fordulni! — Ismerem ezt a nótát. Félév múlva talán felelnek is rá. , v-r- Hát Írjon valamelyik tiszttársának. — Akiket ismerek közülük, mind olyan éretlen .gyerek, mint a maga éjjelizenéző Kurta főhadnagy barátja. Azokkal nem levelezhetek. — Hát akkor tessék nyugodtan várni. Egykét nap múlva megjön a hir. Juci szikrázó szemmel, dühösen nézett rá. — Könnyű magának) Maguk az okai! Maguk. aktív tisztek, akik megülnek szép, biztos helyen. Az én szegény, békés, kávéfőző uram, az meg ott van a halál torkában! Magúk itt mulatnak, hírbe hozzák az embert, ő pedig vagy él, vagy sem! Magukat nevelték. tartották, ruházták kisgyerekkoruktól fogva ingyen a katonaiskolában, de azért meghalni a megvetett civileknek, a kávésoknak kell! — Igaza van, asszonyom! Az én leveleimet senki sem várja szivszakadva, a veszteség! lajstromot sem böngészi értem, csak egy-két hitelezőm. Én tudom, hogy jobb ez így; de azért, ne haragudjon, irigylem a férjét! Annak van miért, kiért élnie, de nekem még meghalnom is csak a kadétiskolai ingyen- kosztért szabad! — Ne haragudjon, százados ur, de az ember egészen belezavarodik ebbe a szörnyű aggodalomba. Várni — várni — mindig csak várni — szörnyű kegyetlen sors! És ha elesett — Istenem! Mi lesz belőlem? Mi lesz a kis Palikából? — Ne sírjon, nagyságos asszonyom! Minek mindjárt a legrosszabbra gondolni? Ne sírjon! Nézze, nincs semmi baj! Jucika, majd jóra fordul minden, meglesz a béke, visszajön a férje, boldogok lesznek, szeretik egymást holtig! De a kemény vágású, napbamitotta katona- arcon is végigszaladt egy könnycsepp. — Szereljük egymást holtigl Holtig! De ha máris .... De ha már meg is ... — Dehogy, dehogy! Az lehetetlen! Jucika, legyen erős! Jucika nem sir! Jucika jó lesz! Ugy-e, jó lesz? ( . . . ( ... ,• De az asszony csak sírt, hangtalanul, keservesen. Müller csitította, letörölte könnyeit és — — — egyszerre csak ott sírtak ketten. összeborulva, összeölelkezve, mint két . . . jóbarát? Testvér? Szerető? — Nagysága kérem, itt vannak a gázszámlával! Rorcsa rájuk nyitott. Szétrebbentek; LV. HADIFOGOLY! Nem jó dolgokat hallok felőled, édes lányom. Klári, irt egy hosszú epistolát, bosz- szankodtam is, nevettem is rajta. De azért amondó vagyok: fiatal asszony, ha még hozzá nem is csúnya, nem vigyázhat eleget a jó hírére. Tudom, hogy a részeg ember bolond, ki tehet róla, ha muzsikáltat valakinek az ablaka alatt. De a Borosát jobb lenne elkergetned; az ángya, Nagy Sándorné utján itt csúnya pletykákat terjeszt rólad. Pedig az a személy jobban tenné, ha hallgatna; persze: ki milyen, olyannak szeretne tudni mást is. Hallom, hogy Fejesné is köszörüli a nyelvét rajtad. Társadalmi bojkottot emlegetett. Szerencsére emberére akadt egy Öreg urban, valami Linden müller, vagy mi a neve. Az úgy kifigurázta a bojkottjával, hogy most rajta nevet mindenki. Németh Banditól hallottam, az is olyan pletykafészek, mint valami vénasszony. De ne feledd el, kislányom, hogy az a mondás, hogy a lónak négy lába vau, mégis megbotlik, nem vonatkozhat ránk, asszonyokra ... Juci üres tekintettel bámult anyja levelére. Egy másik levél is volt az asztalán: kétfejű sasos, katonai boríték. Már százszor kezébe vette, de nem merte felbontani. — Eh mit, essünk túl rajta! Kétségbeesett mozdulattal tépte fel a borítékot. A likvidatura értesíti, hogy. miután Nagy János tart. főhadnagy orosz fogságba esett, az eddig élvezett családi pótlékot aug. elsejével beszünteti. r (Fo/lyfatjuk.)
