Prágai Magyar Hirlap, 1934. szeptember (13. évfolyam, 199-216 / 3530-3547. szám)

1934-09-12 / 208. (3539.) szám

1984 saepítemiber 12, szerda.

^RXtíXItT^Y ACmÍÜAR.* Hl hü^S

9

. KdzdAZR&igAfir1.

Nem lesz fennakadás

a gabonavásárlásban

A Gabonatársaság a P.M. H. információja alapján szigorú vizsgálatot indit ama bizományosok ellen, akik megtagadják a gabona átvételét ■ Helyzetkép a gabonafrontröl

Prága, szeptember 11. Nagykaposi tudósi- tónk jelentése nyomán tegnap beszámoltunk arról, hogy a GaJbonatársaság nagykaposi bevásárlója beszüntette a gabona átvételét, mert egyrészt nincsen pénze, másrészt raktára tömve van és nem képes újabb árut átvenni. A Gabonatársaság vezetősége hozzá intézett kérdésünkre válaszolva kijelentette, hogy haladéktalanul vizsgálatot indit a nagykaposi bevásárló ellen, de különben is hihetetlennek tartja, hogy egyetlen olyan bizományos is akadjon, aki nem tesz eleget kötelezettségének.

Sajnálattal kell megái lapítanunk, hogy a Gabonatársaság tájékozottságában joggal kell kételkednünk, mert a mai posta Szlovenszkó és Kárpátalja különböző helyeiről azt az egybehangzó hirt hozza, hogy a gabona bevásárlása sok helyütt nem i megy simán s a nagykaposi eset nem egyedülálló jelenség. A bizományosok raktárai úgyszólván mindenütt megteltek s a bevásárláshoz kellő töke erősen megcsappant, helyenként el is fogyott. A bizományosok maguk is meg vannak szeppenve, mert legjobb igyekezet mellett sem képesek befektetett pénzüket rövid időn belül megforgatni.

Alkalmunk volt egy Prágában tartózkodó szlovenszkói szakemberrel beszélgetnünk, aki jól ismeri a viszonyokat úgy Szlovenszkón és Kárpátalján, mint a történelmi országokban. Ez a szakember a következőkben tájékoztatott minket a mai helyzetről:

— A ga'bonamonoipólium intézménye még mindig népszerűtlen, noha annak előnyös oldalait nem vonják kétségbe a gazdák. A termelők a monopóliumról szóló rendelet ármeghatározási rendelkezését tartják a legnagyobb méltánytalanságnak s

nem tudnak beletörődni abba, hogy az ármeghatározás alapjául a prágai í’uvarpari- tás szolgál s a fölvásárlási árak a fővárostól való távolság növekedésével egyenes arányban csökkennek. Nem csak a kárpátaljai és a szlovesnzkói gazdák kifogásolják a prágai fuvarparitást, hanem a morvaországi és sziléziai termelők is és joggal mutatnak rá arra a körülményre, hogy az alacsonyabb átvételi árat mi sem teszi indokolttá, hiszen a kenyér és a péksütemény ára még ott is azonos a csehországi árral, ahol a gabona a csehországi árunál lényegesen olcsóbb, sőt olyan vidékek is vannak, ahol a kenyér és a péksütemény drágább, mint Csehországban, vagyis a termelő megrövidült s a fogyasztó sem járt jól. Ettől eltekintve Szlovenszkón és Kárpátalján sok olyan gabonatermö vidék van, ahonnan még soha sem szállítottak árut Prágába és Csehországba, tehát még arra sem lehet hivatkozni, hogy az áru Prága felé való gravitálása, mint természetes folyamat teszi megokolttá a prágai fuvarparitás alapulvételét.

— A fölvásárlás terén mutatkozó üzemzavarról szóló hírek megfelelnek a valóságnak. Tény, hogy a Gabonatársaság bizományosai nem rendelkeznek elegendő mennyiségű pénzzel és nincsenek kielégítő raktár- helyiségeik. Ennek tulajdonítható, hogy az első nekilend'Fés után a bevásárlás üteme e! lanyhult.

— A bizományosokat nem lehet hibáztatni. mivel joggal számíthattak arra, hogy a malmok csakhamar átveszik a felvásárolt árut, a malmok azonban nem sietnek a vásárlással és a pékek, valamint az egyéb fogyasztók is csupán azt a mennyiséget szerzik be, amire szükségük van.

— A gabonamonopólium előtti időben aratás után a malmok igyekeztek aránylag olcsó áron gabonát vásárolni, mivel tudták, hogy később emelkedik a gabona ára. Az idén azonban teljesen tisztában vannak a várható árakkal és jól tudják, ihogy

gabonahosszról immár nem lehet szó.

— A malmok helyzetéi az a körülmény is komplikálja, hogy kötelesek az intervenciós gabona készleteit átvenni és földolgozni.

— Egyedül malátagyártásra alkalmas

árpa iránt mutatkozik élénk érdeklődés. Ennek az érdeklődésnek magyarázata abból áll, hogy az idei árpatermés szokatlanul gyönge és a piacra kerülő árpa minőségében igen nagy eltérések mutatkoznak.

— A malátagyárak elsőrendű minőségű árpát keresnek. A vevők a megvásárolt árpát igyekeznek mielőbb átvenni s a bizományosok raktáraiban nem marad vissza tekintélyesebb mennyiségű áru. A bizományosok az árpaüzlet terén könnyen megtalálják számításukat, mert a bevásárolt árpán csakhamar túladnak, elkönyvelik az őket megillető hasznot és a fölszabadult tőkét ujalbib bevásárlásokra fordítják.

— Valószínű, hogy rövidesen fokozódik a búza és rozs iránti kereslet is, mivel minden bizonnyal szükség lesz búzavetőmagra és rozs-vetőmagra.

— Különösen a történelmi országokban fognak a gazdák az őszi szántás és vetés előtt búzát és rozsot vásárolni.

Nagy elégedetlenséget kelt a gabonamono- póliiumról szóló rendelet alapján kiadott ama rendelkezés, mely szerint a korpa és a takarmány ára 100 korona körül mozog métermázsánként. Az állattenyésztéssel foglalkozó

A 450 millió koronás gabonaiizlet záróakkordja

Prága, szeptember 11. A hivatalos lap mai száma közli a Csehszlovák Gabonatársaság hirdetményét az intervenciós búza és rozs érté- kesetéséről. A Gabonatársaság, amint arról annak idején részletesen beszámoltunk, megállapodást létesített a csehszlovákiai kereskedelmi malmok központi 'bevásárlási és értékesítési szövetkezetével. E megállapodás értelmében a malmok egy tételben átveszik az intervenciós gabona piacképes búza- és rozslkészleteit. A malmok köteleseik november 15-ig átvenni a rájuk eső mennyiségeket, de jogukban ál az átvételi kötelezettségüket pénzzel megváltani. A Gabonatársaság büntető szankciókat alkalmaz ama. malmokkal szemben, melyek a rájuk e6Ő hányadot nem veszik át és átvételi kötelezettségüket nem váltják meg. Ezek a malmok 1935 december 31-ig elvesztik azt a jogukat, hogy a Gabonatársaság bizományosai lehessenek és ugyancsak a jövő év végéig nem kaphatnak árut a Gabonatársaságtól, vagy annak bizományosaitól.

*

A raktáron levő intervenciós gaoona egy része. mintegy 2000—3000 vagon rozs minőség szempontjából erősen kifogásolható, miért- is a Gabonatársaság. amint már ugyancsak jelentettük, denaturált rozsdarát készít 'belőle. Ezt a rozsdarát méter mázsánként 88.40 koronás árban hozza a Gabonatársaság forgalomba. A rozsdára nettóára 80 korona, mig a 8.40 koronás összeg a denaturáláesal összefüggő költségek fedezésére szolgál. A rozsdára elhelyezését a Gabonatársaság olyképpen biztosítja, hogy csupán annak a vevőnek ad 1 vagon takarmánytengerit, aki egyidejűleg ugyancsak 1 vagon denaturált rozsdarát vásárol. A Csehszlovák Gabonatársaság kebelében működő csoportok most megegyeztek abban, hogy

a teljes mennyiséget egy tételben veszik át a Gabonatársaságtól és azt az importtengeri- vel együtt hozzák forgalomba.

Hir szerint az intervenciós Tozsból csupán 2000 vagont kell denaturálni.

□ A földhivatal fölszámolá8a. Az állami földhivatal likvidálása folyik. A földihivatal legnagyobb konjunktúrája idején 1071 tisztviselőt foglalkoztatott. Az utóbbi két esztendő folyamán 275 tisztviselőt elbocsátottak. A tisztviselők egy részét a népjóléti minisztérium', az egyas országos hivatalok, a földművelésügyi minisztérium és több közhivatali vette át-. A földhivatalnak szeptember elsején mindössze 796 tisztviselője maradt.

9

gazdáik rámutatnak arra a körülményre, hogy a gabonamonopólium előtti időkben a korpa és a takarmány ára legfeljebb 50—60 százalékát tette ká a gabona árának.

— A takarmányáruk drágulása következtében igen sok kisgazda inkább selejtes gabonával eteti állatállományát, mintsem korpát, vagy egyéb takarmányt vásároljon a Gabonatársaság megbizottaitól. Valószínű, hogy a drága takarmányárak miatt az állatállomány redukálására kerül sor. A szlovenszkói és kárpátaljai gazdák sérelmesnek találják, hogy a korpa és a takarmányáru ára Szlovenszkón és Kárpátalján magasabb, mint Csehországiban, noha a gabona viszont éppen Csehországiban drágább. Az elégedetlenség egyik további oka

a Gabonatársaság homályos szövegezésű rendelkezéseiben

van. A gazdák joggal kifogásolják, hogy a Gabonatársaság rendeletéi és hirdetményei szinte érthetetlen fogalmazásban jelennek meg.

A Gabonatársaság a P. N. H. révén szerez tudomást a helyzetről

Prága, szeptember 11. Értesüléseinket isimét közöltük a Gabonatársaság vezetőségének egyik tagjával. Az illető tényező ma a következőket mondotta:

— Még mindig hihetetlennek tartom, hogy a bevásárlás nem folyik a törvény által előirt keretek között. A bizományosok kötelesek a fölkínált gabona mindama mennyiségeit simán átvenni, amely mennyiségek átvételére a gabonamonopóliumról szóló rendelet kötelezi őket. Ismételten kijelentem, hogy a Gabonatársaság a legszigorúbban jár el azokkal a bizományosokkal szemben, akik a rendeletet nem respektálják s ellenük retorziókat fog alkalmazni. A tegnap megindított vizsgálatot a most közölt adatok alapján kiterjeszti a Gabona- társaság Szlovenszkó és Kárpátalja egyéb városaira és községeire is.

187 millióval emelkedett

a bankjegyforgalom

Prága, szeptember 11. A Csehszlovák Nemzeti Bank ma közzétett szeptember 7-i keltezésű kimutatása 1000 koronás tételeikben a következő adatokat tartalmazza:

Követelés: aranykészlet 2,663.162 (mínusz 100), külföldi követelések és valutakészlet 54,246 (plusz 1292), egyéb kénszpénz 210.656 (mínusz 11.398), eszkontált váltók 897.083 (mínusz 2651), 'eszkontált értékpapírok 43.100 (— 4500), kölcsönök 613.071 (plusz 179.299), az állami bank jegy adósság maradványa 2,118.964 (mínusz 840), egyéb követelés 598.751 (plusz 17.374).

Tartozás: részvénytőke 405.000 (—■), tartalékalapok 47.010 (—•), bankjegyforgalom 5 millió 571.574 (plusz 187.357). hitelezők zsiróköve- telései 727.843 (mínusz 30.240), egyéb tartozás 447.606 (plusz 21.369).------o-----□ Hétfőn őszéül az ,,IRMA“. Az „IRiMA“, nemzetközi sinkartell szeptember 17-én tartja Prágában negyedévi értekezletét. Az értekezleten 33 külföldi állam képviselője vesz részt. A tanácskozások napirendje még nem készült el.

□ Kereskedelempolitikai kérdésekről tanácskozik a kisantant gazdasági konferenciája.

A ikisantant idei gazdasági konferenciáját, amint már jelentettük, szeptember 24-én Belgrádiban tartják. Az előzetes tanácskozások egy héttel előbb, szeptember 17-én kezdődnek. A csehszlovák delegáció élén valószinüleg dr. Friedmann meghatalmazott miniszter lesz. A kisantant gazdasági konferenciáján főiképpen kereskedelempolitikai kérdésekről fognak tanácskozni.

□ Kertészeti kiállítás Kassán. Kassáról jelentik: A szlovenszkói és kárpátaljai kertészek szövetsége október 6-tól 14-ig kertészeti kiállítást rendez Kassán a ligeti korcsolyapálya helyiségeiben. A 'kiállítás védnökségét a kassai városi tanács, a 'kereskedelmi és iparkamara, valamint a keletszlovenszkói gazdasági egyesület vállalta. Érdeklődőknek a fcertészegyeeü- let központi titkársága (Kassa, Festi-ut 18) szolgál felvilágosítással.

□ Román kiviteli jutalom árpára és tengerire. Bukarestből jelentik: A kormány gazdasági tanácsa elhatározta, hogy október 1 és december 31 között az árpára és tengerire 10% -os kiviteli jutalmat engedélyez. Ezeket a jutalmakat azonban kompenzációs kiviteli üzletekre nem engedélyezik, tehát ezek csak olyan államokra érvényesek, amelyekkel Románia kereskedelmi mérlege aktív. A kiviteli jutalmakra szánt összeget a kormány 100—150 millió lejre becsüli, amelyet a Nemzeti Banktól vesz igénybe.

□ Németországban csökkent a munkanélküliek Száma. Berlinből jelentik: A munkanélküliek száma augusztus folyamár 28.000-rel 2 millió 390.000-re ment vissza..

□ A prémiumos gabonakivitel egy éve Lengyelországiban. Varsóból jelentik: Az elmúlt évben Lengyelország rozskivitelét, amely 463.800 tonnát ért el, az utolsó négy gazdasági év kiviteli átlagának kétszeresére emelte. A lengyel rozs leglfobb vásárlója váratlanul az Egyesült Államok voltak az elmultévi igen rossz rozstermés következtében. Az Egyesült Államokba az egész lengyel rozs- kivitel 31.5%-a ment ki. Utána következett körülbelül egyenlő — 14—15 % -os — aránynyal Dánia, Belgium és a stettini kikötő. A kivitel ilyenmértékü emelkedésében legfontosabb szerepe volt annak a körülménynek, hogy a legnyel rozs ára ugyan 18—15 zlotyval magasabb volt a világpiaci áraknál, de a változatlanul 6 zlotyban megállapított rozskiviteli jutalom lehetővé tette a könnyű és biztos külföldi elhelyezést, viszont az államnak 27.8 millió zlotyijába került. Az árpakivitel körülbelül az előző idény színvonalán mozgott, azonban itt is sokat segített a kiviteli jutalomnak 4 zlotyról 6 zlotyra való felemelése. A lengyel árpa legnagyobb vásárlója Belgium volt, amely egymaga 67%-át vette át az egész árpakivitelnek. A buza- kivitel aránylag jelentéktelen volt, mert mindössze 28 ezer tonnát tett ká, amiből Anglia 74%-ot vett át, aminek oka a lengyel búzaárnak a világpiaci árakkal szembeni rendkívüli magassága volt. Buzakivitelj jutalmakra a lengyel kormány az elmúlt gazdasági évben 1.7 millió zlotyt fordított. Zabból 4 zlotys kiviteli jutalom mellett mindössze 0.5 millió -t vittek ki, amelynek legnagyobb része Dániába, Belgiumba és Finnországba ment. A lisztkivitel, — amelynek 70%-a darásliszt volt, — 100 ezer tonnát ért el és ennek 85%-át Finnország, Norvégia és Anglia vásárolta meg.

□ Oroszország textilgépeket exportál,

Moszkvából jelentik: Oroszország eddig csak Törökországnak szállított textilipari gépeket és a legújabban felállított kaiser-i török textilgyárat is tisztán orosz gépekkel szerelték fel. A szovjet gépipar vezetői most arra törekszenek, hogy a közeli és távoli kelet államait bekapcsolják ezekbe a szállításokba, különösen pedig a Perzsiában megindítani szándékolt textiliparban szerezzen maguknak vezető pozíciót.

□ Hanyatlott a világ tojáskereskedelme. —

(Rómából jelentik: A római Nemzetközi Mező- gazdasági Intézet jelentése szerint a világ összes tojáskivitele 1933-ban kerek 312.500 t volt az 1932. évi 398 ezer és 1931. évi 460 ezer tonnával szemben. A kivitelnek ekkora összezsugorodása a világ államainak autarkia- törekvéseiben és az általános gazdasági válságban találja magyarázatát. Az egyes tojás- exportáló államok helyzetében az utolsó évek folyamán erős eltolódás következett bei — Hollandia leszorult az első helyről és ezt a szerepet Dánia vette át kerek 67 ezer tonnával. Hollandia 57 ezer, Írország 26 ezer* Lengyelország 28.600, Kina 22 ezer tonnát exportált. Magyarország 1933-ban ugyan csak 11.500 tonna tojást exportált, de ez a meny- nyiség 1032^1 szemben mégis emelkedést jelent.

□ A bolgár szeszmonopólium. Szófiából jelentik: A bolgár minisztertanács által legutóbb élterehivott szeszmonopólium szerint mindennemű szesz előállításának, finomításának, eladásának, be- és kivitelének, valamint ármeghatározásának joga egyedül az államot illeti meg. Alkoholt gyártani és finomítani a jövőben csak a pénzügyminisztérium által engedélyezett gyárakban és főzdékiben lehet. Az államnak joga van az ilyen üzemeket, vállalatokat és gyárakat, bérbevenni vagy kisajátítani. A többi gyárat, és főzdét bezárják és az állam azok hasznavehető berendezését megvásárolja, a tulajdonosokat. pedig az utolsó három év átlagos jövedelmének alapulvétele mellett kártalanítja. A szeszjövedéknek joga van megállapítani tiszta szesznek könnyű- és nehéz benzinhez, valamint egyéb ásványolajokhoz, mint gázolaj, petróleum és egyéb hasonló üzemanyagokhoz való keverését elrendelni. Könnyű ásványolajok, valamint tiszta állapotban lévő folyékony tüzelőanyagoknak bevitele, előállítása és használata csak a szeszjövedék engedélyével történhetik. Szesztartalma italoknak gabonából, lisztből, rizsből, burgonyából, cukorrépából, melasszból, szárított szilvából, szőlőből é6 egyéb szárított gyümölcsből való előállítása tilos. Az uj monopóliumból az állana igen jelentős összegű bevételi többletre számit