Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)
1934-08-05 / 177. (3508.) szám
8 ' E3» SOS — o budapesti rádióban... jJakubovics ungvári orvos a rádió hivó szavára Pestre sietett egy titokzatos tropikus betegség szérumával Hat hónapon át keresték-kutatták Európa híres professzorai Rejtő ügyvéd betegségének okát A hat napja eszméletlen beteg hozzátartozói rádió utján kértek segítséget a világ orvosaitól 1954 augusztus 5, vasárnap. ^ mi ll 'MWIIIPIIII'""' —aPiEBH— 8 jeflentík'ezefct a ez^atóriíumbaia. Elmondotta ag onvosofenaJk, hogy m ő gyakorlatában te szere* peM már mteroíkoikiku&zoB megbetegedés. Hozott is magával szérumot, amelyet tölbbizben eredményesen használat oiiyaöl betegeknél, aikiknek magas lázát enberoíkoiklkuH eaots 'bacillusoik okozták. Csütörtökön, este nyolc órakor aditálk be ú. szérumot a betegnek, alki okikor már hat nap óta) eszméletlen volt. Ez a hosszú eszmétetleruség s( az állandó magas láz a végsőikig legyöngitette,, úgyhogy minden pillanatban a fca.tasztrófáltól tartottak. Egész orvoshad se reg állta körül a kór-t ágyat az ungvári orvos szérumának beoltásai után s lesték az eredményt. Éjszaka egy óra tájban hatnapos mozdulatlanság után dr. Rejtő Alfréd hirtelen felült az ágyban. — Éhes vagyok, — mondotta. Budapest, augusztus 4. (A P. M. H. munkatársát ól.) Hogy mit jelent a szikratávíró, a rádió az életmentés szolgálatában, arról már valóságos hösköltemények szólnak. Mindnyájra visszaemlékezünk Nobile északsarki expedíciójának legendás históriájára, amikor egy orosz rádióamatőr valahol Arehangelszk környékén fogta fel először a jégtáblára szorult hajótörötteknek üzenetét, úgyhogy már másnap megkezdődhettek a mentési munkálatok. Az önzésnek, a létért folytatott harcnak mai kíméletlen korszak áibam is f elemelő és megn yugtató érzés, hogy az SOS mindig meghallgatásra talál. Az elektronok SOS üzenetének ilyen legendás története született meg most a magyar fővárosiban s a történetnek különös érdekességet kölcsönöz, hogy az az orvos, aki felvette az SOS jelt s nyomban írtnak indult, hogy segítsen egy életveszedelemben forgó embertársán, Ungvárott lakik. A rádió újabb hőskölteményének rövid története a következő: Szokatlan rádió-hir Szerda este a budapesti I. rádióleadó hallgatói csodálkozással hallgattak egy szokatlan, furcsán hangzó hirt, milyent még sohasem röpítettek széjjel az étherben az elektromos hullámok: „Egy súlyosan beteg ember hozzátartozói és kezelőorvosai kérik azokat az orvosokat, akik enterokokkus betegséget kezeltek már, jelentkezzenek telefonon vagy táviró utján a budapesti rádió stúdiójában. Emberélet megmentéséről van szó. A betegséget csak olyan orvos tudná meggyógyítani, aki az enterokók- kus fertőzését és ellenszerét Ismeri.u A különös rádióhimek nem várt eredménye lett. Péntek reggélre többszáz távirat és telefonértesítés futott be Budapestre az egész országból, sőt a világ minden részéből. Megmozdult újból a világ szive és segíteni akar. Szumatrából jön a szérum Még Szumatrából is érkezett távirat. A rengeteg jelentkező között volt egy szumatrai orvos 'budapesti hozzátartozója, aki elmondotta, hogy tudomása szerint rokonának gyakorlatában nagyon sok enterokokkuszos megbetegedés szerepel. Nyomban elment a kábeiltávirat Szu- matrába s már meg te jött a válasz. A szumatrai orvos azt táviratozta, hogy a legsürgősebben elküldi azt a szérumot, amely az enterokokkuszos lázat megszünteti. Addig is mercinrochrom vérinjekciót ajánl. A szérum néhány nap múlva itt Desz, holland repülőgépen jön, de talán már rém is lesz szükség rá... A rejtélyes betegség szenvedő alanya egy ismert 'budapesti ügyvéd, dr. Rejtő Alfréd, akii ez év márciusában hirtelen megbetegedett. Erős lázak kezdték gyötörni s kezelőorvosa nem tudta megáliliapitanl, hogy a magas lázt mi okozza. A legjobb magyar orvosak konzíliuma is tanácstalanul állt a betegséggel szemben. Beszállították a Városra a jor-ucoai János-szanatóriumba, ahol negyvenötféle vizsgálatot végeztek rajta. Felmerült a gyanú, hogy egy titokzatos fogbetegség 'támadta meg dr. Rejtőt. Ezért tíz fogát kihúzták. Csak ezután derült ki, hogy a foghúzásokat Mába végezték, a lázt nem fogbetegség okozta. Az egyre súlyosabb állapotban levő ügyvéd betegágyához ekkor már külföldi specialistákat hívtak. Egy bécsi orvostanár repülőgépen jött Pestre, megvizsgálta Rejtőt s azt a diagnózist adta, hogy a veséje beteg. A 45 éves, csontiig lesoványodott embert megoperálták. Kiderült, hogy a veséjének semmi baja nincs. Bérli in i, párisi orvostanárok adták egymásnak a kilincset a szanatórium betegszobájában. A banán okozta... Az egyik orvoetarér alaposan kifaggatta Rejtőt életkörülményeire vonatkozólag. Az ügyvéd gknondta, hogy gyakran utazott Nizzába. Aa orvos tanárnak arra a kérdésére, hogy milyen gyümölcsöt szokott enni, elmondotta, hogy a legjobban a banánt szereti és mostanában, amikor Magyarországon neon lehet banánt kapni, egészen bonyolult utakon szokta beszerezni kedvelt gyümölcsét. Ez a két közilés gondolkodóba ejtette a professzort. Újabb vizsgálat alá vette a beteget, majd a világ egyik legjobban berendezett laboratóriumába, Béosbe sej tszöveteket .küldött feli. A bécsi laboratórium válaszia gyorsan megérkezett. A betegséget az enterokokkus bacillusok okozzák. De tekintve, hogy sem Magyarországon, sem a környező államokban nem f ordult még eilő ez a kimondottan trópusi betegség, az orvosok rém is tudták az ellenszerét. Köziben a beteg állapota válságosra fordult, elvesztette .eszméletét, napokon át önkívületben feküdt s csak mesterségesen tudták táplálni. így támadt az a gondolat, hogy rádió utján kénnek segítséget. Az ungvári orvos széruma A rádió-hir hallatára dr. Jakubovics Kálmán ungvári orvos azonnal útnak indult Az orvosak, akik már hónapok óta tehetetle-: nül nézték, hogy hatalmasodik el a kór a tragikus sorsú ügyvéd szervezetében, határtalan örömmel fogadták, hogy végre sikerült megtalálni a titokzatos betegség gyógyszerét. A beteg hatnapos mesterséges táplálás után evett, majd elbeszélgetett az orvosokkal. A péntek esti utolsó jelentés arról számol be, hogy Rejtő állapotában szem mellátható javulás állott be. Talán Így mentett meg a rádió újból egy. emberéletet? BESZÁMOLÓ írja: Sándor Imre A BALATON TITKA A kellemes járású motoros bárka elhagyta a tihanyi félsziget délnyugati csúcsát és az addig simán haladó járma egyszerre táncolni kezdett a hullámokon. Néhány száz méternyire gőzhajó haladt át előttünk, azt hittük kezdetben, hogy a hajó okozza a hullámzást. A hajót már régen neim láttuk, a szél ereje sem növekedett — majdnem teljes szélcsend volt, — mégis egyre vadabb hullámokat vert a Balaton. Titokzatos erők csapták 'föl a vizet a titokzatos mélységből. A hirtelen vihar okát a Balatonon nem tudják a tudósok. A csendes időjárásban váratlanul, alattomosan a hajó oldalának ugrott egy ágaskodó hullám, a bárka nagyot zökkefit, a hulláim taraja letört és az arcunkba hullott a fedélzeten. A zökkenő után a hajó felfutott a hullámra, beleszántott a derekába, aztán ringatón, kéjesen, lesiklott róla a mögötte mélyülő völgybe. Egyre sűrűbb és nagyobb zökkenők, egyre kiadósabb csurranások a nyakunkba. Fiam, aki hallatlanul élvezte a hintázást és az arcába csapódó hüsiitő vizet, egyszerre csak aggodalmasan nézett rám: —• Ugy-e, nem komoly vihar? — Nem, nem. Fordul a hajó, azért ugrál. A hajó nem fordult, hanem rézsutosan haladt és minden baj nélkül elérte a balaton- földvári mólót. Eigy kis rövid fürdést beszéltünk meg Földváron. A hajósok figyelmeztettek, hogy siessünk, mert később erősebb lesz a vihar. A rövid fürdésből bosszú fürdés és hosszú séta lett és mikor napszállat után útnak indultunk, teljesen sima vizen tettük meg holdvilágos, ragyogó estében a még más'félórás vizi utat. A tapasztalt balatoni hajósok is csalódtak ... * A balatoni élet változatos. A fürdő vendégek élete is. Nemcsak a Balaton közepén érik meglepetések, hanem a szárazföldön is. Nem csodálható. H'insz évvel ezelőtt még alig volt komolyan vehető fürdőforgalom a Balatonon. Akadtak megrögzött pesti családok, amelyek Siófokra mentek nyaralni egymásután többször, akadtak még elszántabh és még kisebb pénzű emberek, akik a halászfalvak parasztiházaiban laktak nyáron, azzal az önfeláldozó gondolattal, hogy a nap, viz és homok jót tesz a gyerekek csontjainak. Akadtak szívbajosok is, akik Balatonfüredire jártak a szénsavas viz- re, sétáltak is a Balaton partján az árnyas ig esz lény áfák alatt, de nem kisértette öltét a gondolat, hogy a tó vizében megfúrod jenek. A háború után kezdtek csak kiépülni a balatoni fürdőtelepek, főleg a somogyi lapos parton. Úgyszólván az utolsó tiz évben épült az, ami épült. Az idén azután az történt, hogy a magyar tdJegeniforgallmi propaganda és a sajátos középenró(gai viszonyok következtében. I elözönlőt ték a Balatont magyarok és idegenek. A békésen és kényelmesen fejlődő telepek megtorpantak a váratlan tömegektől. A régi bevezetett fürdőhelyek állták az iramot, de az újonnan felkapott és megrohant telepek, amelyeken szállodák sincsenek, csak változatosan berendezett, villákból átalakított magánpanziók, alig tudják befogadni és ellátni az összes jelentkezőket. A szabályos külföldi fürdőhelyekhez szokott magyarok és idegenek azzal szórakoznak, hogy egymás előtt szapulják a panziót, kiki a magáét, amelyben lakik. A panzióélet itt változatos, mert mindennap akad valami meglepetés, hol kellemetlen, hol kellemes. Mert éppen ez a különös: ha valamely elkényeztetett pesti, aki először van a Balatonon, ma kijelenti, hogy elég volt neki a „primitívségből" és elutazik, holnap szemérmesen közli veled, hogy még három hétig marad és lehozatja a családját is. Ma kijelenti, hogy rossz a kiszolgálás a panzióban, kicsiny a szoba, rossz a mellékhelyiség, a tulajdonos félvállról válaszol, ha panaszkodik neki, éjszaka nem tud aludni, mert áthallatszi'k a táuiczene a szomszédból. Holnap: nagyon rendesen adnak enni, kitünően főznek, igaz, hogy egy kicsit lassan hozzák az ételt, de nem csoda, hiszen annyi a vendég. A szoba kicsiny, de folyóvíz van benne és az ember nem azért van itt, hogy a szobában üljön. A tulajdonos ideges, de alapjában véve jó ember, aki minden jövedelmét belefekteti az üzembe. Már tanulékonyak, nemsokára tudni fogják, hogy kell bánni a fürdővendégekkel. Tegnap este hosszasan beszélgetett a tulajdonossal, akii jó- akaratuan hallgatta meg tanácsait. A táuiczene ellen a legegyszerűbb védekezés, hogy az ember maga is átmegy táncolni, utána remekül alszik. Sajnos, most már éjszaka is világítják az utakat, a múlt héten sokkal mulatságosabb volt, az ember sötétben botorkált haza és véletlenül nem is volt egyedül. Okos dolog az is, hogy a telefonszolgálat csak este kilenc óráig tart, egyszerű érv, hogy este nem találkozhatott az otthoni ismerősökkel, akiknek délután megígérte, hogy este telefonálni fog. Mert végre; az ember nem azért keresi a változatosságot a nyaralásban, hogy meglegyen a teljes otthoni kényelme. Akkor éppen otthon is maradhat. Másnap megint viharos a Balaton, vagy éppen esik az eső és akkor kezdődik az egész elölről. A kiszolgálás megint „rossz", a tulajdonos barátságtalan, a szolba kicsiny. Pedig a Balaton igazán megteszi a magáét a nagyérdemű közönség szórakoztatására és a vállalkozók is igyekeznek. Nem rajtuk múlik, hogy nem megy minden egészen simán, de a jóakarat és szívesség legtöbbször meglepő. Ők is, éppúgy, mint a íűrdőzöfc, a Baj&touhoa igazodnak, a Balatonhoz, amely szeszélyes, ijesztő viharok után eléd teríti mosolyogva finom homokszőnyegét, hűsítő, csendes viz- fodradt, mintha misem történt volna. A hajózási társaság sétahajózásokat és kirándulásokat rendez, rendkívül olcsón, és a fedélzeten kabaréelőadással és cigányzenével szórakoztatja a közönséget. Megtörténik viszont, — legalább velem megtörtént, — hogy a kirándulóhajó a jelzett időben nem fut he a kikötőbe, mert már az előző állomáson megtelt. Még nem számítanak ilyen zsúfoltságra, még nem gondoskodnak második hajóról, az ember a mólóról nézi a távolodó hajót, elkeseredetten, nyakában az egész napi élelemmel zsúfolt hátizsákkal. A helyreigazitás azonban olyan, hogy az ember nemcsak kibékül, hanem még örül Is neki, hogy lemaradt a hirdetett kirándulásról. A mi esetünkben telefonáltunk az igazgatóságnak és már kora délután megérkezett Siófokról egy főtisztviselő, hogy rendet teremtsen. A rekkenő hőségben végigjárta az egész fürdőhelyet, felkutatta mindazokat, akik részt akartak venni a kiránduláson és minden társaságnak külön hajójáratot ajánlott fel, akkor, amikor akarják. Mi — szűkeit) t társaság — egy remek kis motoros bárkát kaptunk és azzal kalandoztunk keresztül-kasul a Balatonon egész nap, ameddig kedvünk tartotta. És mindezért csak a rendes hajókirándulás olcsó tarifáját fizettük. Ez a szívesség, ez az igyekezet leküzd minden nehézséget, még a Balaton titokzatos háborgását is. A szelíd hegyek, Badacsony, Csobánc, Tihany és a többiek békésen mosolyogva állnak őrt a Balaton titokzatos, de nem rosszindulatú erői felett. (Ahogy egy idevaló hölgy meséli, a Balaton nem bántja az embereket. A legnagyobb vibárból is baj nélkül — legfeljebb néha széttépett vitorlákkal — kerülnek ki a halászbárkák és az egészen könnyű sportvitorlák is. A fürdőzők közül I csak azokat éri katasztrófa, akik egészen könnyelmű elővigyázatlanságokat követnek el. Betegeket, szívbajosokat, akik messze bemerészkednek.) Az a vendégszeretet, amely alig néhány év alatt megteremtette a magyar idegenforgalmat és a legideálisabb tartózkodási hellyé tette Budapestet, él a Balatonon is, de még nem tud teljesen megnyilvánulni a nagy kereslettel szemben. Ki kell nyúlni a kéznek, amely a budapesti csodát létrehozta, a Balaton felé is, ki kell nyílni a maroknak... Ez volna egyelőre a Balaton titkának emberi megoldása. Jövedelmező megoldás.-----o-----— Megint megtagadta a katonai szolgálatot Ver- r.ier, a híres marseillc-i protestáns lelkész. Páriából jelentik: Nem fogott a büntetés Vereier isimert marseille-i lelkészen, akit egy esztendővel ezelőtt egyévi fegyházbüntetésre ítéltek a katonai szolgáiét megtagadása miatt. Büntetésének kitöltése után Verniert újra a sorozébizottság elé idézték, ő azonban ismét megtagadta a katonai szolgálatot. Most mint visszaeső bűnöst kétévi fegyházra Ítélték el. A protestáns lelkész, aki egyébként rendki vül nagy népszerűségnek örvend Marseille-ban, a súlyos Ítélet meghallgatása után csak ennyit jelen tett ki: „Lelkiismeretem tiltja, hogy fegyvert fog% _____________________________________________________________________________
