Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)
1934-08-05 / 177. (3508.) szám
k 9 A CSODAHAJÓ, AMELYNEK „ESZE“ VAN szakértő újságíróik: között uralkodott. Maroomi boldogan, revető arccal szaladgál fél s alá: — Látják, milyen egyszerű! — kiáltja. — Pedig három esztendő van kenne! Három nehéz esztendő!... „Marconi, Marconi!“ — üvöltötte a tömeg Santa Margherita Ligure, augusztus 4. Az olasz és az Olaszországban működő kül földi sajtó köréiben érthető örömet keltett, hogy Marcona, szakítva évtizedes elvévé!, meghívta a hírlapíróikat jachtjára, az Elettirára, hogy bemutassa legújabb találmány át, a rövid rádióhullámok által irányított kormánykészüléket. Reggel tiz órára tűzte ki Manoomd a bemutatót, melyen vagy száz olasz és ugyanannyi külföldi ujságiró vett részt. Az olasz Riviéra gyönyörű, csendes kis nyár ra.lóteleipénék, Santa Ma.nglh éritinak kilkötőjé- ben horgony zott Marcona világhírű fehér hajója, az Eliettra. Tíz órára volt ugyan kitűzve a találkozó, de már kilenc után néhány perccel zsúfolva volt, az E'lettra fedélzete. Csak szigorú igazoltatás után lehetett a hajóra jutni. Néhány titikosrend- őr vigyázott rá, nehogy olyanok is felkerüljenek az Eletfrára, akik túlzott kíváncsiságot tanúsítanának a jacht titkos laboratóriumai és az ott található kísérleti anyag iránt.. A laboratóriumok előtt az Elettra egy-egy Tégi, megbízható matróza ált és udvariasan, de har tároizoittan tanácsolta el a környékről a vendégeket. Marconi néhány perccel féfttiz után jelent meg a fedélzetem, üdvözölte a hiriapiró- Ikat és az angol admiraiiitás kiküldötteit, akik szintén részt akartaik venni a bemutatón, Rövid félóra alatt, máig az Elettra felszedte horgonyait és a nyáilt tengerre hajózott, Marconi elmondta taliáJlmányának elméleti részét és születésének történetét. — Három évig dolgoztam rajta — mondta — és jó ideig tartott, mig az elméletből a gyakorlatra tudtam térni. Különbem is mindig ez a legnehezebb. hangot ad, aszerint, hogy merre kell a hajót I kormányozni. Az egész készüléket a partról j Ismét felmegyümk a fedélzetre. A hajó Sesrtri Levante felé megy. Marconi kiadja a parancsot és a parancsnoki kajüt ablakait köröskörül ponyvával takarják le, úgyhogy sem a kapitány, sem a kormányos nem lát semmit. Irány: a Sestri Levante előtt lehorgonyzóit két bója. Ezek közt kell elsiklani az Elettrának, anélkül, hogy a hajó vezetői tudnák, merre járnak. Stagnaro kapitány panaszkodik: — Sajnos, ma reggel minős olyan köd, mint egyébként lenni szokott! Mennyivel érdekesebb volna az urak számára, ha nem ilyen ragyogó napsütésben néznék végig a kísérletet. Alig néhányan jutunk be a szűk parancsnoki kajütbe. A „civilek“ közül bent vannak az angolok és comimiendatone Léna, a Com te di Sa- voia parancsnoka, aki bánatosan sóhajtja: — Marconi nemsokára teljesen fölöslegessé tesz bennünket! Még tiz év és a hajók kapitányok, tisztek, mérnökök és legénység irányított, kétméteres antennával ellátott rádióleadó mozgatja. nélkül mennek Génuából Newyorkba! Csak utasok meg stewardok lesznek rajta! — Meg a eziakácsőik! — mondja Marcona. — Hisz ez a legfontosabb!... Egy óra telt el ilyenformán, höl tréfálkozásokkal, hol komoly technikai megbeszélésekkel. A hangosan beszélő beszélt, a piros-zöld dobban a tü hol ide, hol oda lengedezett, aminek megfelelően Stagnaro jobbrát vagy bátrát vezényelt. 11 óra 15 perckor pedig mindenki a fedélzetre csődült, hogy láthassa, miként csúszik el az Elettra a két hajószé- lességnyire kifeszitett bóják között, így leírva nincs különösebb hatása; egy hajó elmegy két bója között! Egyszerű! De ha meggondoljuk, hogy a hajó szinte önmagától, saját gépi eszétől suhant a szűk szoroson keresztül, már érthetőbb az az izgalom, amely a hajó fedélzetén a szakértő angol tengerészek és nem Az Elettra befutásánál Sestri Levaute-ba va.j Jóságos bárka-sorfal asszisztál. Nehéz kikötni, annyi a csónak és mindegyikből két tucat für- dőruihás, pizsamás fürdővendég üvölti Marconi nevét. Végre, mégis pa írtra,jutunk és megnézzük a Villa Gkia,linóban a rádiófárosz leadóállomását. Azután ismét visszatérünk az Elettrára. Har- rys, a „Majeetic“ kapitánya szintén a vendégek közt van és alighogy a fedélzetre érünk, meg-: kéri Marconát, engedné meg, hogy ezúttal ő vezesse a hajót a bóják között. Marconi 'beleegyezik és a remek kiállású vén tengeri medve odaáll a lefüggönyözött parancsnoki hidra és működni kezd. Az első kísérlet nem megy- simán. Ha.rrys túl balra tart és éppen, hogy elsuhan a bója mellett. Nagyon elégedetlen önmagával] és megkéri Marconit, engedje meg, hogy még egyszer megpróbálja a dolgot. Hű try againe!... — mondja jó highlander tájszólásban. Marconi beleegyezik. Az Elettra nagy kört! ár le, visszatér a bóják elé és most másodszor Harrys sugárzó arccal veszi tudomásul, hogy milliméter pontossággal a két bója közt vitte el az Elettrát. Még egyórai hajóút, aztán a fehér jacht nesztelenül besuhan Santa Margherita kikötőjébe. B. I. Széchenyi, Szekfü és Prohászka szellemében fogalmazta meg a Prohászka Körök világnézeti, kulturális és szociális munkaprogramját a komáromi országos kongresszus Marconi bemutatta uj, világraszóló találmányát Eüv ha ióelmegy bója között Az ember szépen kigondol valamit, matematikailag remekül összevág minden, aztán hónapokig tart, mig az első gyakorlati lépés sikerül!... Eleinte kissé fölényesen magyaráz, mint katedráról a professzor. Az első öt percben érződik rajta az Akadémia elnöke, a világnagyság, a „nagy“ ember. Aztán minél jobban belemerüli a technikai magyarázatokba, annál jobban enged fel a professzori fölény. Negyedóra múlva már megfogja az egyik kollégának, akiről kiderül, hogy még az ampére és a volt közti különbséget se tudja, a kabátujját, odacipel a műszereikhez és külön szakelőadást tart neki az elektromosságról általában. Mire pedig az Elettra lassan kifut a csöppnyi kikötőből, már mindenkinek van valami személyes köze hozzá, már mindenkinek személyes barátja. Se eső, se szélvihar... Marconi tovább magyaráz: — Találmányom tulajdonképpen ugyanazt a szolgálatot teszi, mint a világítótorony. Köztudomású, hogy hajók nagy köd miatt gyakran napokig kénytelenek a kikötő előtt vesztegelni és nem tudnak befutni. Ilyenkor és különösen viharos időben fog jó szolgálatot tenni a rádiófároszom. A rádiótranszmisszió hatvancentiméteres hullámokkal történik és a készüléket nem befolyásolhatja semmiféle külső hatás. Sem eső, sem szélvihar, sem elektromos vagy elektromagnefifcus influáoió. Amikor idieér, felszólítja az egybegyűlteket, menjünk le vele a laboratóriumba. Nagy izgalom. Marconi megmutatja, amit még soha idegennek nem mutatott meg, a saját laboratóriumát. Sajnos, az öröm tűi korai: küllőn erre a bemutatóra berendeztek egy kisebb laboratóriumot és Marconi itt folytatja előadását. A faílraerősitett sematikus táblán mutatja be találmányának elméleti elgondolását. — A találmány két részből áll. Egy hangosan beszélőből és egy kerek üvegdohból. Az üvegdob fele vörös-, fele zöldszinü. A kapitánynak nincs egyéb dolga, minthogy figyelemmel kisérje a dobot, melyben egy tii ide-oda mozog. Ha a hajó jobbra vagy balra eltér az iránytól, akkor a tü egyik oldalra Ó8 hangosan beszélő magas vagy mely, Komárom, augusztus 4. Beszámoltunk már röviden a Prohászka-Köröknek Komáromban tartott harmadik országos kongresszusáról, amely a katolikus magyar főiskolás és tanitó- ifjuság gyakorlati munkafeladatainak pro- rammegállapitása jegyében nagy érdeklődés mellett folyt le. A nagyszerű szellemi eredményeket produkáló többnapos kongresszusról közölt beszámolónk kiegészítéséül alább röviden ismertetjük a fontosabb előadások gondolatmenetét. Dr* Rády Elemér, az „Uj Elet“ főszerkesztője elnöki ímegnyitő- jában vázolta a szlovenszkói magyar fiatalság eddigi útját. Rámutatott arra, hogy nem értik meg a fiatalságot azok, akik világnézeti harcait kifogásolják. A fiatalság egy eszméiben és ideáljaiban csalódott korba született bele s keresi a kibontakozás útját. Lev akar számolni a múlt bálványaival, mint amilyen a szélsőséges individualizmus, a túlfűtött nacionalizmus. Ez a fejlődési, keresési stádium jellemezte a tavalyi érsek-újvári kongresszusig a Probászka-Körök fiatalságát is. Az ér- sekujvári világnézeti manifesztáeió azonban megadta a szilárd alapot, melyen az ifjúság gyakorlati munkáját is megkezdheti. Ez a világnézeti alap a katolikum, mely erkölcsi alapot jelent a küzdelmes munkához, mely a magyar ifjúságra itt vár. A katolikumnak szerves része a helyes nemzeti meggyőződés. Ennek a nemzeti öntudatnak a népi értékek felé kell fordulnia. Az egész magyarság szerves egész, melynek gyökere és éltetője a nép. A fiatalság feladata ma: beállani a népmentő munkába. Nemzeti meggyőződésünk igazi szociális lelkű letet és felkészültséget kíván. S az ifjúság nemzeti meggyőződésének nem szabad a nemzeti gyűlöletbe korcsosul- nia. Bármennyire korszerűtlennek látszik ma, midőn az uj nacionalista hullám gyűlölettel tölti el Európa nagy részét, a -proliász- kás ifjúságnak a nemzetek megértésén keli dcigosuia. Szent hittel keli harcolni minden gyűlölet érni lám ellen, mely véres háborúba kívánja kergetni a világot. Sztranyovszky György úgy egyetemes, mint kisebbségi magyar szempontból vázolta a katolikus kulturmunka összes érintkező pontjait a magyarság problémáival. A kisebbségi magyar katolikus fiatalságnak nagy feladatai vannak, mert speciális nehezebb helyzetében sok oly értékest tud kitermelni, mely az egyetemes magyarság lelki arculatának is tisztulását jelentheti. A katolikus akciónak hatalmas népnevelő és népmentő feladatai vannak. Épp ezért a katolikus akció minél előbbi tervszerű kiépítésébe a fiatalságnak fokozottabb mértékben kell bekapcsolódnia. A katolikus akció nagy jelentősége megkívánja, hogy minél előbb épüljön ki a szlovenszkói magyar katolikus akció nagytanácsa, melyben világiak és papok egyaránt foglaljanak helyet s mely közvetlenül a püspöki karnak alárendelve, magyar nemzetiségű, aktív katolikus emberekből álljon. A fiatalság, midőn ebbe a nagy munkába teljes erejével bekapcsolódik, szívesen veti alá magát a helyes irányításnak és a több tapasztalat vezetésének. Ez pedig azt jelenti, -hogy a tekintély alapja n,em lehet más, -mint a fokozottabb munkateljesítmény. A fiatalság olyan vezetőket kíván, akik mentesek a liberális korszak hibáitól. A katolikais világnézetnek szociális szellemmel s egészséges nacionalizmussal kell párosulnia. Czvank László az ifjúság szociális -problémáiról beszélve hangsúlyozta, hogy programinok helyett beszámolók kellenek. A fiatalság érdekében mindent el kell követnünk, hogy ne történjék meg az, ami a múltban eddig volt, hogy a fiatalság megoldatlan problémái miatt baloldalra tolódott é6 majdnem minden kezdeményezése elsikkadt. Magának a fiatalságnak is a világnézeti problémák mellett fokozottabb mértékben keli foglalkoznia a gyakorati -élet követelményeivel és keresnie kell a gyakorlati problémák .megoldásának lehető módozatait. A fiatalságnak magának kell a kezébe vennie életproblémáinak a megoldását, mert csak az a nemzedék tud eredményesen beállni a népmentés szolgálatába, mely saját problémáit is meg tudja és akarja oldani. A rpásuyói munkástábor nagyszerű teljesítményeire mutatott ezután rá, amely bizonyítéka, hogy a Prohászka Körök képesek a gyakorlati munkára ami biztosítja állandó fejlődésüket. Dr. Pfeiffer Miklós kanonok beszámolt a katolikus fiatalság szellemi és világnézeti fejlődéséről, valamint arról a fokozódó elmélyülésről, amit — mint az ifjúság lelkipásztora — évről-évre tapasztal. Hirdette az idősebbek felé, hogy bízzanak a fiatalság lendületében és ne akarják azt sokszor korszerűtlen szempontokból elgáncsolni. A fiatalság lendülettel indul egy jobb világ felé é6 ez a jószándéku munka sokszor szégyenitheti még az idősebbeket is. Gyakorlati munkaprogram A kongresszus nyilvános diszülését háromnapos zártkörű megbeszélések -követték. A nagyszámú fiatalság és érdeklődő közönség az összes előadást lelkesedései hallgatta -s melegen éltette az előadókat. Yasárnap délután megkezdődtek a fiatalságnak háromnapos zártkörű megbeszélései. Ezeken az egyes körök és szakosztályok beszámoltak munkájukról. Valamint -kidolgozták az . egyesületek jövő-évi munkaprogrammját. A megbeszéléseket teljesen gyakorlati szempontok jellemezték. Az egyre gyarapodó munkafeladatok, valamint a tagok nagy létszáma megkívánja, hogy a mozgalom szakosztályok által specializálja tagjai működését. Épp ezért a kongresszus felállította pedagógiai, sajtó- és katolikus akciós szakosztályait. A mozgalom világnézeti és kulturális munkájának alapjául Széchenyi—Szekfü és Prohászka tanainak tanulmányozását tűzte ld. Ebben a szellemben pályázatot is ir ki fiatal papok részére. A kongresszus részletesen foglalkozott a diáik-szociális problémákkal. így a menza-kérdéssel, lakásproblémával és a stipendiumok ügyével. A pályaválasztás és elhelyezkedés kérdésének a statisztikákra alapított feldolgozását már ebben az esztendőben megkezdte s folytatni kívánja. Az eredményt 1935 elején nyilvánosságra, is hozza tájékoztató alakjában. A kongresszus egyik lényeges része volt. a. falusi és munkás ifjúsági egyesületek veietéaé-
