Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)

1934-08-05 / 177. (3508.) szám

k 9 A CSODAHAJÓ, AMELYNEK „ESZE“ VAN szakértő újságíróik: között uralkodott. Maroomi boldogan, revető arccal szaladgál fél s alá: — Látják, milyen egyszerű! — kiáltja. — Pedig három esztendő van kenne! Három ne­héz esztendő!... „Marconi, Marconi!“ — üvöltötte a tömeg Santa Margherita Ligure, augusztus 4. Az olasz és az Olaszországban működő kül földi sajtó köréiben érthető örömet keltett, hogy Marcona, szakítva évtizedes elvévé!, meg­hívta a hírlapíróikat jachtjára, az Elettirára, hogy bemutassa legújabb találmány át, a rövid rádióhullámok által irányított kor­mánykészüléket. Reggel tiz órára tűzte ki Manoomd a bemutatót, melyen vagy száz olasz és ugyanannyi külföldi ujságiró vett részt. Az olasz Riviéra gyönyörű, csendes kis nyár ra.lóteleipénék, Santa Ma.nglh éritinak kilkötőjé- ben horgony zott Marcona világhírű fehér hajó­ja, az Eliettra. Tíz órára volt ugyan kitűzve a találkozó, de már kilenc után néhány perccel zsúfolva volt, az E'lettra fedélzete. Csak szigorú igazoltatás után lehetett a hajóra jutni. Néhány titikosrend- őr vigyázott rá, nehogy olyanok is felkerülje­nek az Eletfrára, akik túlzott kíváncsiságot ta­núsítanának a jacht titkos laboratóriumai és az ott található kísérleti anyag iránt.. A la­boratóriumok előtt az Elettra egy-egy Tégi, megbízható matróza ált és udvariasan, de har tároizoittan tanácsolta el a környékről a ven­dégeket. Marconi néhány perccel féfttiz után jelent meg a fedélzetem, üdvözölte a hiriapiró- Ikat és az angol admiraiiitás kiküldötteit, akik szintén részt akartaik venni a bemutatón, Rö­vid félóra alatt, máig az Elettra felszedte hor­gonyait és a nyáilt tengerre hajózott, Marconi elmondta taliáJlmányának elméleti részét és szü­letésének történetét. — Három évig dolgoztam rajta — mondta — és jó ideig tartott, mig az elméletből a gyakor­latra tudtam térni. Különbem is mindig ez a legnehezebb. hangot ad, aszerint, hogy merre kell a hajót I kormányozni. Az egész készüléket a partról j Ismét felmegyümk a fedélzetre. A hajó Sesrtri Levante felé megy. Marconi kiadja a parancsot és a parancsnoki kajüt ablakait köröskörül ponyvával takar­ják le, úgyhogy sem a kapitány, sem a kor­mányos nem lát semmit. Irány: a Sestri Le­vante előtt lehorgonyzóit két bója. Ezek közt kell elsiklani az Elettrának, anélkül, hogy a hajó vezetői tudnák, merre járnak. Stagnaro kapitány panaszkodik: — Sajnos, ma reggel minős olyan köd, mint egyébként lenni szokott! Mennyivel érdekesebb volna az urak számára, ha nem ilyen ragyogó napsütésben néznék végig a kísérletet. Alig néhányan jutunk be a szűk parancsnoki kajütbe. A „civilek“ közül bent vannak az an­golok és comimiendatone Léna, a Com te di Sa- voia parancsnoka, aki bánatosan sóhajtja: — Marconi nemsokára teljesen fölösleges­sé tesz bennünket! Még tiz év és a hajók ka­pitányok, tisztek, mérnökök és legénység irányított, kétméteres antennával ellátott rádióleadó mozgatja. nélkül mennek Génuából Newyorkba! Csak utasok meg stewardok lesznek rajta! — Meg a eziakácsőik! — mondja Marcona. — Hisz ez a legfontosabb!... Egy óra telt el ilyenformán, höl tréfálkozá­sokkal, hol komoly technikai megbeszélések­kel. A hangosan beszélő beszélt, a piros-zöld dob­ban a tü hol ide, hol oda lengedezett, ami­nek megfelelően Stagnaro jobbrát vagy bát­rát vezényelt. 11 óra 15 perckor pedig min­denki a fedélzetre csődült, hogy láthassa, miként csúszik el az Elettra a két hajószé- lességnyire kifeszitett bóják között, így leírva nincs különösebb hatása; egy hajó elmegy két bója között! Egyszerű! De ha meg­gondoljuk, hogy a hajó szinte önmagától, saját gépi eszétől suhant a szűk szoroson keresztül, már érthetőbb az az izgalom, amely a hajó fe­délzetén a szakértő angol tengerészek és nem Az Elettra befutásánál Sestri Levaute-ba va.j Jóságos bárka-sorfal asszisztál. Nehéz kikötni, annyi a csónak és mindegyikből két tucat für- dőruihás, pizsamás fürdővendég üvölti Marconi nevét. Végre, mégis pa írtra,jutunk és megnéz­zük a Villa Gkia,linóban a rádiófárosz leadóállomását. Azután ismét visszatérünk az Elettrára. Har- rys, a „Majeetic“ kapitánya szintén a vendégek közt van és alighogy a fedélzetre érünk, meg-: kéri Marconát, engedné meg, hogy ezúttal ő ve­zesse a hajót a bóják között. Marconi 'bele­egyezik és a remek kiállású vén tengeri medve odaáll a lefüggönyözött parancsnoki hidra és működni kezd. Az első kísérlet nem megy- si­mán. Ha.rrys túl balra tart és éppen, hogy el­suhan a bója mellett. Nagyon elégedetlen ön­magával] és megkéri Marconit, engedje meg, hogy még egyszer megpróbálja a dolgot. Hű try againe!... — mondja jó highlander tájszólásban. Marconi beleegyezik. Az Elettra nagy kört! ár le, visszatér a bóják elé és most másodszor Harrys sugárzó arccal veszi tudomásul, hogy milliméter pontossággal a két bója közt vitte el az Elettrát. Még egyórai hajóút, aztán a fehér jacht nesz­telenül besuhan Santa Margherita kikötőjébe. B. I. Széchenyi, Szekfü és Prohászka szellemében fogalmazta meg a Prohászka Körök világnézeti, kultu­rális és szociális munkaprogramját a komáromi országos kongresszus Marconi bemutatta uj, világraszóló találmányát Eüv ha ióelmegy bója között Az ember szépen kigondol valamit, matema­tikailag remekül összevág minden, aztán hó­napokig tart, mig az első gyakorlati lépés sikerül!... Eleinte kissé fölényesen magyaráz, mint ka­tedráról a professzor. Az első öt percben érző­dik rajta az Akadémia elnöke, a világnagyság, a „nagy“ ember. Aztán minél jobban belemerüli a technikai magyarázatokba, annál jobban en­ged fel a professzori fölény. Negyedóra múlva már megfogja az egyik kollégának, akiről ki­derül, hogy még az ampére és a volt közti kü­lönbséget se tudja, a kabátujját, odacipel a műszereikhez és külön szakelőadást tart neki az elektromosságról általában. Mire pedig az Elettra lassan kifut a csöppnyi kikötőből, már mindenkinek van valami személyes köze hozzá, már mindenkinek személyes barátja. Se eső, se szélvihar... Marconi tovább magyaráz: — Találmányom tulajdonképpen ugyanazt a szolgálatot teszi, mint a világítótorony. Köztu­domású, hogy hajók nagy köd miatt gyakran napokig kénytelenek a kikötő előtt vesztegelni és nem tudnak befutni. Ilyenkor és különösen viharos időben fog jó szolgálatot tenni a rádiófároszom. A rádiótranszmisszió hatvancentiméteres hullámokkal történik és a készüléket nem befolyásolhatja semmiféle külső hatás. Sem eső, sem szélvihar, sem elektromos vagy elektromagnefifcus influáoió. Amikor idieér, felszólítja az egybegyűlteket, menjünk le vele a laboratóriumba. Nagy izgalom. Marconi megmutatja, amit még soha idegennek nem mutatott meg, a sa­ját laboratóriumát. Sajnos, az öröm tűi korai: küllőn erre a bemu­tatóra berendeztek egy kisebb laboratóriumot és Marconi itt folytatja előadását. A faílraerősitett sematikus táblán mutatja be találmányának elméleti elgondolását. — A találmány két részből áll. Egy han­gosan beszélőből és egy kerek üvegdohból. Az üvegdob fele vörös-, fele zöldszinü. A ka­pitánynak nincs egyéb dolga, minthogy fi­gyelemmel kisérje a dobot, melyben egy tii ide-oda mozog. Ha a hajó jobbra vagy balra eltér az iránytól, akkor a tü egyik oldalra Ó8 hangosan beszélő magas vagy mely, Komárom, augusztus 4. Beszámoltunk már röviden a Prohászka-Köröknek Komáromban tartott harmadik országos kongresszusáról, amely a katolikus magyar főiskolás és tanitó- ifjuság gyakorlati munkafeladatainak pro- rammegállapitása jegyében nagy érdeklődés mellett folyt le. A nagyszerű szellemi ered­ményeket produkáló többnapos kongresszus­ról közölt beszámolónk kiegészítéséül alább röviden ismertetjük a fontosabb előadások gondolatmenetét. Dr* Rády Elemér, az „Uj Elet“ főszerkesztője elnöki ímegnyitő- jában vázolta a szlovenszkói magyar fiatalság eddigi útját. Rámutatott arra, hogy nem értik meg a fiatalságot azok, akik világnézeti har­cait kifogásolják. A fiatalság egy eszméiben és ideáljaiban csalódott korba született bele s keresi a kibontakozás útját. Lev akar szá­molni a múlt bálványaival, mint amilyen a szélsőséges individualizmus, a túlfűtött nacio­nalizmus. Ez a fejlődési, keresési stádium jellemezte a tavalyi érsek-újvári kongresszu­sig a Probászka-Körök fiatalságát is. Az ér- sekujvári világnézeti manifesztáeió azonban megadta a szilárd alapot, melyen az ifjúság gyakorlati munkáját is megkezdheti. Ez a vi­lágnézeti alap a katolikum, mely erkölcsi alapot jelent a küzdelmes munkához, mely a magyar ifjúságra itt vár. A katolikumnak szerves része a helyes nemzeti meggyőződés. Ennek a nemzeti öntudatnak a népi értékek felé kell fordulnia. Az egész magyarság szerves egész, melynek gyökere és éltetője a nép. A fiatalság feladata ma: beállani a nép­mentő munkába. Nemzeti meggyőződésünk igazi szociális lelkű letet és felkészültséget kíván. S az ifjúság nemzeti meggyőződésének nem szabad a nemzeti gyűlöletbe korcsosul- nia. Bármennyire korszerűtlennek látszik ma, midőn az uj nacionalista hullám gyűlö­lettel tölti el Európa nagy részét, a -proliász- kás ifjúságnak a nemzetek megértésén keli dcigosuia. Szent hittel keli harcolni minden gyűlölet érni lám ellen, mely véres háborúba kívánja kergetni a világot. Sztranyovszky György úgy egyetemes, mint kisebbségi magyar szempontból vázolta a katolikus kulturmunka összes érintkező pontjait a magyarság problé­máival. A kisebbségi magyar katolikus fiatal­ságnak nagy feladatai vannak, mert speciális nehezebb helyzetében sok oly értékest tud kitermelni, mely az egyetemes magyarság lelki arculatának is tisztulását jelentheti. A katolikus akciónak hatalmas népnevelő és népmentő feladatai vannak. Épp ezért a kato­likus akció minél előbbi tervszerű kiépítésé­be a fiatalságnak fokozottabb mértékben kell bekapcsolódnia. A katolikus akció nagy je­lentősége megkívánja, hogy minél előbb épüljön ki a szlovenszkói magyar katolikus akció nagytanácsa, melyben világiak és papok egyaránt foglaljanak helyet s mely közvetle­nül a püspöki karnak alárendelve, magyar nemzetiségű, aktív katolikus emberekből áll­jon. A fiatalság, midőn ebbe a nagy munká­ba teljes erejével bekapcsolódik, szívesen veti alá magát a helyes irányításnak és a több tapasztalat vezetésének. Ez pedig azt jelenti, -hogy a tekintély alapja n,em lehet más, -mint a fokozottabb munkateljesítmény. A fiatalság olyan vezetőket kíván, akik mentesek a libe­rális korszak hibáitól. A katolikais világnézet­nek szociális szellemmel s egészséges nacio­nalizmussal kell párosulnia. Czvank László az ifjúság szociális -problémáiról beszélve hang­súlyozta, hogy programinok helyett beszámolók kellenek. A fiatalság érdekében mindent el kell követnünk, hogy ne történjék meg az, ami a múltban eddig volt, hogy a fiatalság megoldat­lan problémái miatt baloldalra tolódott é6 majd­nem minden kezdeményezése elsikkadt. Magá­nak a fiatalságnak is a világnézeti problémák mellett fokozottabb mértékben keli foglalkoznia a gyakorati -élet követelményeivel és keresnie kell a gyakorlati problémák .megoldásának le­hető módozatait. A fiatalságnak magának kell a kezébe vennie életproblémáinak a megoldását, mert csak az a nemzedék tud eredményesen be­állni a népmentés szolgálatába, mely saját pro­blémáit is meg tudja és akarja oldani. A rpásuyói munkástábor nagyszerű teljesítményeire muta­tott ezután rá, amely bizonyítéka, hogy a Pro­hászka Körök képesek a gyakorlati munkára ami biztosítja állandó fejlődésüket. Dr. Pfeiffer Miklós kanonok beszámolt a katolikus fiatalság szel­lemi és világnézeti fejlődéséről, valamint arról a fokozódó elmélyülésről, amit — mint az ifjú­ság lelkipásztora — évről-évre tapasztal. Hir­dette az idősebbek felé, hogy bízzanak a fiatal­ság lendületében és ne akarják azt sokszor kor­szerűtlen szempontokból elgáncsolni. A fiatal­ság lendülettel indul egy jobb világ felé é6 ez a jószándéku munka sokszor szégyenitheti még az idősebbeket is. Gyakorlati munkaprogram A kongresszus nyilvános diszülését három­napos zártkörű megbeszélések -követték. A nagyszámú fiatalság és érdeklődő közönség az összes előadást lelkesedései hallgatta -s me­legen éltette az előadókat. Yasárnap délután megkezdődtek a fiatalság­nak háromnapos zártkörű megbeszélései. Ezeken az egyes körök és szakosztályok beszámoltak munkájukról. Valamint -kidolgozták az . egyesü­letek jövő-évi munkaprogrammját. A megbeszé­léseket teljesen gyakorlati szempontok jellemez­ték. Az egyre gyarapodó munkafeladatok, vala­mint a tagok nagy létszáma megkívánja, hogy a mozgalom szakosztályok által specializálja tagjai működését. Épp ezért a kongresszus fel­állította pedagógiai, sajtó- és katolikus akciós szakosztályait. A mozgalom világnézeti és kulturális munká­jának alapjául Széchenyi—Szekfü és Pro­hászka tanainak tanulmányozását tűzte ld. Ebben a szellemben pályázatot is ir ki fiatal papok részére. A kongresszus részletesen foglalkozott a diáik-szociális problémákkal. így a menza-kérdés­sel, lakásproblémával és a stipendiumok ügyé­vel. A pályaválasztás és elhelyezkedés kérdé­sének a statisztikákra alapított feldolgozását már ebben az esztendőben megkezdte s folytatni kívánja. Az eredményt 1935 elején nyilvános­ságra, is hozza tájékoztató alakjában. A kongresszus egyik lényeges része volt. a. falusi és munkás ifjúsági egyesületek veietéaé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom