Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)

1934-08-07 / 178. (3509.) szám

1934 augusztus 7, kedd. Amerika legnagyobb betörőfogása Philadelphiában felállították Roosevelt elnök szobrát, hogy elfoghassák a legveszedelmesebb gangszterbandát A szobor belsejéből állandóan filmezték a banditákat A zseniális trükk segítségéve! a banda valamennyi tagját elfogták Philadelphia, augusztus 6 Szombaton az itteni rendőrség egy zseniális trükkel egy csapásra öt ven gonosztevőből álló betörőbandát fogott el és tett ártalmatlanná. A rendőrségre hónapok óta naponta érkeztek jelentések különböző bűncselekményekről, ,‘gy rablótámadásokra 1, betörésekről, baakjegyihanii- irtásokról, stb. Hetekig tartó megfigyelés után a 'endörség megállapította, hogy a nagyszámú tagból illő gamgszterbanda egy magányosan álló házban ütötte fel tanyáját. 5z a ház volt a központ, ide futottak össze a be- öröbanda akcióinak szálai. A rendőrség vezetői tudták, hogy razziával semmire sem mennek, mert i gonosztevőik sokkal óvatosabbak, semhogy egyek en helyen halmozzák föl a lopott holmikat és a etörőszerszámokat.-A legnagyobb elővigyázatosság- ;al dolgoznak a gangszterek és még egymásban em bíznak. Ezért — bár többször megtörtént,, hogy 1 foglalták valamely gangszferbanda központját. — dzonyitékokat nem találtak ezeken a tanyákon. A azziák alkalmával különben is csak a banda né- ány tagját sikerült elfogni, akik történetesen éppen központban tartózkodnak. Ezúttal azonban arról olt szó, hogy az egész bandát ©1 kell fogni, íert ez a banda követte el a legveszedelmesebb >ün tényeket. Röviddel ezelőtt a banda központi házától jókora távolságban, egy téren felállították Roosevelt elnök szobrát. í térről megfigyelhető volt a betörők háza, de a ivolság oly nagy volt, hogy a gonosztevők semmit em gyaníthattak. Pedig a szobrot csak azért állították föl, hogy egy de­tektív éjjel-nappal őrködhessék benne és Egyel­hesse a gonosztevők működését. A szobor belse­jében egy filmfelvevő készülék, volt elhelyezve, amely messzelátó segítségével állandóan fe!v*He- lekct készített a gangszterek tevékenységéről, lyen készülékeket használnak állatfelvételeknél, likőr vadállatok természetes életét akarják a fil- aen megörökiteni. A terv tökéletesen sikerült. A detektív, aki a zobor belsejében rejtőzködött, zavartalanul fényképezte állandóan a ház bejá­ratát és annak valamennyi látogatóját nélkül, hogy a gangszterek sejtették volna ezt. 'ikerült megörökiteni egy jelenetet, amikor az gyik gonosztevő egy csomó bankjegyet mutogat a aásiknak. Lassankint sikerült a banda valamennyi agját lefényképezni és a felvételeket ekkor össze- tasonlitották a gonosztevők albumában levő képek­ül. Az ellenőrzés teljes sikerrel járt: valamennyi efényképezett ember szerepelt az albumban. Ezek- itán nem volt nehéz valamennyi betörőt ugyanab- >an az időben lefülelni. A rendőrség elfoglalta a gangszter-közponlot, ímelyben ezidőben csupán tiz gonosztevő tartózko- lott. A letartóztatottak természetesen kijelentet- ék, hogy nincsenek bűntársaik. Egyenként hallgat­ók ki őket és a rendőrtisztviselő egyenként megnevezte előttük a banda összes tagjait. •V kihallgatott gonosztevők felbőszültek, mert azf íitték, hogy társaik árulták el az egész banda uév lorát Haragjukban bosszút akartak állni és részletesen elmondták a rendőrtisztviselőknek a banda valamennyi titkát és pontosan megadták társaik rejtekhelyét is, hogy igy ártsanak a véli árulóknak. A rendőrök ezután egyenként kutatták föl lakásai­kon a gonosztevőket, amíg valamennyi kézrekerült-. A rendőrök igen sok hamis bankjegyet és rengeteg lopott holmit szedtek össze és lefoglalták a pénz hamisító gépeket ie. Mikor az egész társaság együtt volt, egy szobába terelték őket, valamennyit megbilincselték és ma­gukra hagyták őket. A falakon rejtett hallgatókészülékek voltak. A rendőrség vezetői arra számítoltak, hogy i gonosztevők szemrehányásokat tesznek egymás­nak és igy még el nem árult titkaikat is kileshetik. E feltevésben nem is csalódtak. Leírhatatlan jelenet támadt a gonosztevők között. Bizonyos, hogy agyonverték volna egymást, ha nem lettek volna megbilincselve. Az elhangzott párbeszé­deket alig tudta két gyoTsirő jegyezni. Az utóbbi évek legsúlyosabb bűncselekményei, amelyek felderítésén eddig hiába fáradozott a rendőrség, kerültek igv napvilágra, mert a gonosztevők dühükben minden óvatosságról megfeledkeztek és egymás szemébe vágták biinri két. A zseniális trükk segítségével leleplezték a be- töríbanda egész múltját, de megtudták jövendő tér veiket is. A veszekedés eredményeképpen még további harminc embert tartóztattak le, akik közvetlenül nem vettek részt a bűncselekmé­nyekben, hanem csupán orgazdái voltak a betörötársaságuak. Az orgazdák között vol­tak jónevü, tekintélyes polgárok ie, akikhez eddig a gyanú árnyéka sem férhetett. Bűnös manipulációk miatt letartóztatták a nyitrai járási munkaközvetitő hivatal vezetőjét és segédtisztviselőjét Vesztegetési pénzeket fogadtak el a munkanélküli segélyek és élelmiszerjegyek kiosztásánál a NyPra, augusztus 6. (Saját munkatársunk­tól.) Nyírtán és környékén óriási feltűnést kel­tett, hogy Mihalicska Jánost,. a járási munkaközvetitő hivatal vezetőjét, aki a munkanélküli segé­lyek szétosztását intézte, letartóztatták. Raja kivüil őrizetbe vették Engel Béla n apáti- jast, a köz veti tőhivatal alkalmazottját ie és mindkettőjüket a. kerületi 'bíróság fogházába számították. A csend őrség hosszas nyom ozása, előzte meg a két szenzációs letartóztatást. A vizsgálat so­rán kiderült, hogy Mihalicska és Engel a mun­kanélküli segé'l vek és az élelmiszer jegyek szét­osztása körül követtek el súlyos visszaéléseket. Mindketten vesztegetési pénzeket fogadtak el és a munkanélküli! segélyeiket, valamint éleími- sz érj egyeket rém az airra jogosultaiknak juttat­ták. hanem azoknak, akiktől sápot kaptak. Iily- módon részben segélyre szoruló munkásokat, részben az államot károsították meg érzéke­nyen. Érdekes tünet, hogy Engel maga tett fel­jelentést főnöke ellen. Kétségtelen, hogy a két bűntárs között nézeteltérésre került a sor s ez eredményezte a machinációk -leleplezését. A vizsgálat tovább folyik és valószínűleg további letartóztatásokra is sor kerül. *e SzmHÁz^KönW'KaLTORA Knut Hamsan — A nagy norvég iró hetvenötéves. Tavaly nagybeteg volt és a világsajtót be­járra a hir, hogy haldoklik, de szervezete, amely az életküzdelemben megedződött, ki­bírta a betegséget és most kitűnő kondíció­ban ünnepli ezt a ritka jubileumot. Azaz, hogy nem ünnepli, mert Knut Hamsun lé­nyege, hogy nem ünnepel: sem magát, sem mást. Csendes, befelé néző ember, aki az ér­vényesülést nem ismeri, nem modern ember, mint ahogyan nem modern iró: ezért örök érték, mint ember és mint iró. Hányatott élete és küzdelmes fiatalsága volt. Norvégia északi részében született mint szegény föld­műves gyermeke, a világ egy olyan pontján, ahol a legmegfeszitettebb munka is csak szá­raz kenyeret juttat az embernek. Falujától több mérföldnyire volt a legközelebbi iskola, az utakat befújta a hó és csoda, hogy a kis Knut Petersen (a Hamsun nevet csak később vette fel) megtanult Írni és olvasni. Tizenhét­éves korában csizmadiához állt be inasnak, megszökött, körülcsavarogta Norvégiát, éhe­zett és fázott és végül Christiániában az egye­temet látogatta. Mint fütő. egy amerikai gő­zösre került és Ujzéland mellett egy jófor­mán lakatlan területen három esztendőn át egész sereg alantas foglalkozást űzött, Har­mincéves volt, amikor az első irodalmi vázla­tokat megírta. Brandes, a nagy kritikus öccse akkor a legnagyobb kopenhágai lap szerkesz­tője volt és érdekesen adja elő a Hamsunnal való találkozását: fantasztikus külsejű top­rongyos alak látogatta meg. kezében gyűrött kéziratot szorongatva. Ez a kézirat a későbbi világhírű .„Éhség** cimü regény egyik feje­zete volt. Ezzel a romantikus pályafutás be is fejező­dött és kezdődött az alkotás periódusa, amely azonban tele volt gonddal és küzdelemmel, úgy hogy Hamsun hatvanadik születésnapján ATtenberg felhívást intézett Európához, hogy segítsenek a nyomorgó zsenin és gyűjtést rendezett számára. Több mint negyven éven át irta kísértetiesen valószerü, életből merí­tett, mégis álomszerűén gyengéd és költői müveit. Nem törekedett az úgynevezett klasz- szicitásra, hanem igazi skandináv módjára jeges-izzón ömlik belőle a líra, a valóság és a poézis összeolvad, az emberi lélek és test a természet egy része: az élet álom és az álom élet. Jelentősége irodalomtörténeti szempontból beláthatatlan. Mint szociológus is egészen külön helyet foglal el és egészen újszerű iro­dalmi és irói típust teremtett meg. Knut Hamsun előtt az irodalom polgári foglalkozás volt, rendezett és előkelő valami, és a francia és angol regényirodalom csak ezt a típust is­meri. Knut Hamsunnal született meg a no­mád, csavargó autodidakta, aki bebizonyítja, hogy ő a legnagyobb, annak ellenére, hogy senkitől sem tanult, alig ismert iskolát és elődöt, és maga formálta meg azt a világot, amely az emberiség szellemi életéből eddig hiányzott. Nem a felső osztályok biztonság- érzetével nézi a világot, hanem az ezer ve­szélynek és kalandnak kitett csavargó érzé­kenységével és egyben öntudatával. Mindezek dacára Hamsun nem forradalmár, mert az ilyen túlzottan primitív pszichológia távol áll tőle, akinek minden élet természet és minden élet szent, bármilyen formában is nyilvánul meg. Végig az a nagy gyerek és csodálkozó ember marad, aki tudatalattian Plátót követi, nem „ért meg“ semmit, mert tudja, hogy minden rejtély kell, hogy ma­radjon, de biztos szemmel és biztos kézzel mindent megrögzit, ami szeme elé kerül és amin „ámulni lehet'*, ö tudja, hogy a nagy, alapvető konfliktusokat nem az ember oldja meg, hanem egy Hatalom, aminek nem adott nevet, de amelynek jelenlétét minden vében érzékeltette. Hamsun 1919-ben kapta meg az irodalmi Nobel-dijat. Hét ven ötödik születésnapján m egész világ ünnepli. n. p. (♦) Kárpátaljai színházi szövetkezet utóbb Munkácson bartott igazgatósági ülésé* háromtagú direktóriumot bízott meg a riirgöe ügyek elintézésével. A direktórium tagjai: dr. Eperjessy József (Ungvár), dr. Péter Zoltán (Munkács) és Szabó Károly (Beregszász), akik Beszkid kulturf o tenácsoe.<a 1 érintkezésibe lép­nek a jövő évi magyar színi szezon kérdéseinek megbeszélésére. (•) Magyarország a nemzetközi velencei film­művészeti kiállításon. Velencéiből jelentik: A ve­lencei nemzetközi filmművészeti kiállítás megnyit tásán részt vett Villám Lajos követségi tanácsos, aki a magyar kormányt képviselte, ö köszöntötte fel olaisz nyelven az összes résztvevő nemzetek ne­vében a filmbiennálé vezetőségét. A megnyitó után Báagi államtitkár megtekintette a magyar pavi­lont, ahol Villául tanácsos kalauzolta. A kiállitáe ■magyar, anyagát S-zentmíklóesy Novak .Ervin fő­mérnök rendezte oly ügyesen, hogy a m agya* anyag a kiállítás legszebb és legérdekesebb ré­sze. Magyar részről augusztus 10-én vetítik a „Rá­kóczi Induló11 magyar változatát, ezt megelőzően pedig háromszáz méter bosszú magyar híradót mutatnak be. A kiállítás során néhány magyar kcskenyfilmet is bemutatnak. (•) H. G. Wells filmet rendez. Londonból Jelen­tik: Most kezdőditek meg a H. G. Wells müvéből készülő „Mi lesz száz év múlva?1* című film felvé­telei a London Film Go. műtermében. A film mű­vészi vezetője és rendezője Korda Sándor, azon­ban a rendezést tulajdonképpen maga H. G. Wells végzi, aki kijelentette, hogy ezúttal nem bízza más kezére a témáit, minit eddig, hanem maga akarja a valóságba átültetni a ezcemárium jele­neteit. (•) Herriot filmtörvényt készít elő. Parisból je­lentik, hogy a francia kormány törvényt akar hoz­ná a francia filmipar és filmkereskedelem ügyelnek szabályozására. A filmtörvény előkészítésére legkö­zelebb bizottságot neveznek ki, amelynek tagjai a pénzügyminisztérium, a kereskedelmi minisztérium, a bel- és külügyminisztérium, valamint a nemzeti nevelés minisztériumának kiküldöttel lesznek. A bizottság elnökévé a kormány Edouard Herriot volt miniszterelnököt jelölte, aki már igen 6okszo>r foglalkozott a filmipar ügyeivel. (•) Plágiumvád a „Cirkusz csillaga* ellen. Bu­dapestről jelentik: Érdekes eseménye van a nyári színházi évadnak: Galéria Ferenc, az egykori pes­ti bonviván, aki ezidő szerint a pécsi Nemzeti Nemzeti Színház igazgatója, elvitatja Bús Fekete Lászlótól, a Cirkusz csillaga nagysikerű cirkuszi játék szerzőségét és azt állítja, hogy a darab az ő „Lívia11 cimü operettjének szövegkönyve nyo­mán készült; s egyéb vonatkozásaiban is csaknem teljesen azonos az ő operettjével. Eredetileg a Lí­via cimü operettnek is „A cirkusz csillaga11 volt a elme. Galetta Ferenc egy pécsi zeneszerző társa­ságában irta meg az operefeti több évvel ezelőtt, amikor Rökk Marika még a pécsi színtársulat tagja volt. Galetta az operett szövegkönyvéi be­mutatta Rökk Marika apjának, Rökk Edének és kikérte véleményét. Rökk Bde azt válaszolta, hogy a darab tetszik neki, mégsem engedi meg, hogy leánya abban a számára írott szerepet el­játssza, mert leánya színésznő, nem pedig cirkuszi lovarnő. Eire változtatta meg- Galetta Ferenc a darab elmét Líviára, tartalma azonban a régi ma­radt.Galetta darabjában is egy gazdag és előkelő család sarja szeret bele a oirkuszgörlbe és Galetta darabjában is fel kell lépnie a fiatal embernek a cirkuszban, hogy a cirkuszgörl hozzámenjen fele­ségül. Rökk Ede akkor meg akarta venni Galériá­tól a librettót 500 pengőért, de az ügylet nem jött létre. Galetta nem adta el a darabot, mert sikert remélt tőle. Elő is adták a „Líviát11 Pécsett 14- szer, Szegeden pedig 16-szor. Galetta Ferenc most megbízta ügyvédjét, hogy a vitás ügyet lehe­tőleg békés utón intézze el: kérje meg Bús Fekete Lászlót, hogy szerzői tantiemjének egy részét neki engedje át. Csak amennyiben Bús Fekete László ezt a kérést elhárítja, indítsa meg az ügyvéd * pert, követelésének érvényesítéséért. A KASSAI CAPITOL-MOZGÓ MŰSORA: Yo-yo kisasszony. Dolly Haas és Willy Forst nagysikerű operettje. AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: VÁROSI MOZGÓ: Hétifőn—kedden, f. hó 6—7-én: Csábítson el kérem. Szerdán— csütörtökön, f. hó 8 9-én Kedves rokonság. Péntek, szambát, vasárnap, f. hó 10, ll? 12-én A mesebeli herceg. RÁDIÓ MOZGÓ: Hétfőn—kedden, f. hó 6—7-én: A robogó hálál. Szerdán csütörtökön. f. hó 8— 9-én Qno vadis? Péntek, szombat, vasárnap, f. hó 10, 11, 12-én Rali, a földi paradicsom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom