Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)
1934-08-05 / 177. (3508.) szám
1084 augnsztos 5, vasárnap. & AíilOkUÓH tAPAA wMBmmmMmmMwmmm # — Budapest, aug. -e-leje. Az egyik dunapa.rti hotel halijában ültünk. Kettesben az uram angol barátjával. Téveteg szemmel nézelődtem. Vártunk valakit s az illető késett. Ilyenkor az ember, hogy úgy módjain, nyugtalanul unatkozik. Figyelmetlen figyelemmel kapkodtam én is a szemem mindéin, ajtónyitásra, a lépcsőkön megjelenők felé, a sürgő-forgó emberekre. — Milyen elegáns asszony ... — szólaltam meg, Inkább csak azért, hogy megtörjem a csendet. Aa angol ur felnézett az újságjából. — Az a szürkeruhás? ... — kérdezte s hogy bólintottam, azzal a hangsúllyá], ahogyan kijavítani szokás, halkan mormogta: — Nem elegáns . . . •Szép . . . — Szép. . . elegáns ... — vontam össze a két szót, bár őszintén szólva, éreztem, hogy nem egy, de érdekelt, mi az ő férfi-véleménye. — A szépség js más ... és az elegancia is más... Egészen más . . . — Olyan finom ruha volt rajta ... — próbáltam ellentmondani. — Az elegancia ... — kezdett a témához melegedni — nem anyagi valami . . . s nem is testi... a lélek tulajdonsága . . . — Vannak elegáns anyagok ... ezt én tudom... — Vannak ... De nem maga az anyag az elegáns, hanem az anyagból sugárzó szellem . • . Mondjuk a szin, amelyet valaki összeállított ... de még arról is lehet beszélni, hogy egy szövetnek.... a tartása elegáns . . . — Szóval, van elegáns ruha . . ? — Van . . . — Azon a hölgyön. . . — s ezt már teljes hittel mondtam — igazán elegáns ruha volt . . . — Én férfi létemre azt nem tudom megítélni, mert mi, férfiak, a nők ruháját a nőkkel együtt látjuk ... A személye annak a hölgynek . . . nem volt elegáns, elrontotta a ruhája eleganciáját . . . — De, hiszen a szépségét elismerte . . . — Csúnya ember is lehet elegáns. Az más . . . — Hát, akkor mi az elegancia? — Nem könnyű megmondani ... A szellemnek, 9 léleknek valami különös . . . érezhető, finoman hangsúlyozott . . . öntudatlan-sága . . . Éppen ezért semmi sem lehet, szerintem, annyira érzékelhetően elegáns, mint a mozdulat, a tartás . . . Ahogy . . . talán megért, ha igy fejezem ki magam . . . ahogyan hordja egy emher önmagát . . . 6 mert egyéniség az ilyen ember, hát a holmijai, még a púderes doboza is . . . megválogatott, az énjének harmónikus része ... Ez a belülről kive- tödött összhang, egység . . . egyéni választékosság, de nem mesterkélt piperkőoködés az . . . elegancia . . . . — Azt mondotta az előbb, hogy egy szövet is lehet elegáns. . . — ügy van . . . — De az a szövet . . . nem hordoz magán egyéniséget, illetve ... — Illetve ... azt az egyéniséget hordozza magán, aki megtervezte . . . Annak a nemes individualizmusát . . . — Akkor a divat . . . Nem engedte befejezni a szavaimat, közbevágott: — A divatos. . . nem elegáns ... ha csak . . . de erről később . . . Tisztázzak előbb a divat kérdését ... A divat időszerű . . . múló . . . mondhatnánk, pillanatnyi valami ... Az elegancia ... időtlen . . . Nem a tömegekből virágzik ki, hanem a személyiségiből ... A divat demokratikus valami ... az elegancia arisztokratikus . . . Egy divatos ruha például csak akkor lehet elegáns . . . ha feloldódik az egyéniségben, ha kifejezője, szerSok gondot okoz a háziasszonynak, kivált nyári melegben, romlandó élelmicikkeinek helyes, szakszerű konzerválása. Hiába szerzünk be kifogástalanul friss árut, ha gondtalan kezelés folytán táp érték és higiéna szempontjából értéktelenné válnak, mire felhasználásukra sor kerül. A bomlás csirái ellen vívott harcban a háziasz- szony legértékesebb fegyvere, „nagyágyúja* a jégszekrény. Nyáron úgyszólván nélkülözhetetlen, százszázalékosan semmivel sem pótolható. Igaz hogy beszerzése szüköspénzü csalódnál nem kis megterhelést jelent, ám ez az áldozat hosszú évekre szóló befektetés. Jól megépített és helyesen kezelt jégszekrény nagy melegben is legalább 36 óráig tartja a jeget, tehát — ha nagyon takarékoskodnak vés része a személynek . . . Tehát csak egyes esetekben találkozhatik a kettő . . . — Az igaz ... — ismerem el, — hogy a nagyon divatos ruhák . . . ritkán elegánsak . . . — Igen ... — folytatta az elméletet. — Az elegancia . . . valami csodálatos mértékletességet jelent . . . amiben minden benne van . . . Minden: eigyénii hangsúllyal... Hangsúlytalan hangsúllyal... Finomabb értelemben modortialan . . . ahogyan fogadjuk, vesszük, hordjuk 8 adjuk a dolgokat . . . mert az elegancia nem ruhakérdés ... az elegancia . . . egészen mélyről jött kivetülés . . . ami le- heletszerüen beopálozza körülöttünk az egész világot . . . mindent . . . ami kívül van rajtunk . . . Amihez hazányulünk, amit érintünk . . . betöltve személyiségünkkel . . . lelkűnkkel . . . — Értem ... — bólintottam megilletődve, ahogy magával ragadott a lendülete. — Az elegancia, éppen azért, mert lélek . . . sokkal lenyűgöz őbb . . . szuggesztivabb, mint a szépség ... A szépség . . . más valami ... A szépségre inkább a test, a vér reflektál ... Az eleganciára a szellem ... A szépség mámorit ... az elegancia ... bűvöl... Az elegancia a legmara- damdóbb hatás az életben . . . — Az ember, ezek szerint, tehát ne a divatosra törekedjék . . , hanem az eleganciára . . . — Jobb lenne . . . felelt nagyon komolyan. — A divatos eltereli a figyelmet arról, hogy mélyebbre nézzünk . . . Hogy valóságunkban mutatkozzunk . . . Kicsit álarc . . . Lám, kedves asszonytársaim, igy is lehet vélekedni a divat s elegancia általunk annyit tárgyalt problémáiról. (—i —p) — elegendő minden másnap friss jeget hozatni. Ez körülbelül napi 60—90 fillér kiadástöbbletet jelent, viszont szükségleteinket 2—3 napra előre szerezhetjük be s ezzel rengeteg időt és fáradtságot takarítunk meg. Helyesen kezelt jégszekrény csak a legszükségesebb percekig áll nyitva, míg élelmi- cIlikéinkét ki- vagy berakjuk. Hús ételmaradékot sohasem helyezünk el benne meleg állapotban, mert átható szaga hasznavehetetlenné teszi az egyéb behüUVtt élelmiszereket, elsősorban a minden szagra rendkívül érzékeny vajat, A jégszekrény aljába épített vízgyűjtő tálkát naponta kiürítjük s az egész szekrényt hetenként egyszer szappanos vízzel kimossuk, amelybe kis hipenmagánsavas kálit teszünk. Évenként párszor, elsősorban ősszel és tavasszal kénszalaggal kifüstöLjük s utána pár napig alaposan szellőztetjük. Amelyik háznál nincsen jégszekrény, egyéb kisegítő fogásokkal kell konzerválni romlandó élelmit cikkeket. Ezek közül most csak a legegyszerűbbeket említjük meg. Szüíkeég esetén nyáron is frissen marad a hús egy-két napig, ha eoeteevizbe mártott ruhába csavarva hűvös helyre tesszük. Más eljáróé szerint a nyers húst vagy májat kőedénybe helyezzük és annyi lefölözött tejet öntünk rá, hogy eb lepje felületét. A tejet 12 óránként frissel pótoljuk. Tepertőt, kolbászfélét tapaszig frissen tarthatunk, ha disznóöléskor zsirosbödön fenekére tesszük s a kiolvasztott zsírt reászürjük. Egyéb romlandó ételt következő módon kezelünk: az ételt tartalmazó lábast hideg vízzel telt tálba állítjuk és tiszta konyharuhával szorosan letakarjuk, úgy, hogy a ruha csücskei a vizbe érjenek. A vizes ruha párolgása lehűti az ételt. Friss vaj igen sokáig, — télen 8—10 napig — élvezhető marad, ha arra való edényben szorosan legyűrjük és tetejébe pár ujjnyi hideg, enyhén sózott vizet öntünk. A vizet naponta egyezer-kétszer leöntjük és frissel pótoljuk. Kemény sajtot ecetesvizbe mártott ruhába csavarjuk, puha sajtot lehetőleg légmentesen tartjuk, egyéb hijján csészével letakarjuk. — Zöldségfélét, salátát zománotalan cserépedénybe teszünk és nedves ruihával lebontjuk. Végül megemlítjük, hogy tojást nagyobb meny- nyiségben konzerválni alig érdemes, mert a szakszerűen vezetett baromfltenyészetek ma már úgyszólván egész esztendőben ellátnak friss áruval s meszes vízibe elrakott tojás, ha olcsóbb is, semmiképpen nem pótolja a frisset. Legfeljebb gyúrt tészták készítésére alkalmas. DOLGOZÓ NÖ KEZE Kezem leejtem. Nézem: Vékony — eres . . . E kéz az, mely garast keres? E tenyér az? — a tenyerem? . . . — oly puha, mintha szerelem meleg bölcsője lenne — Mégis: , . kemény és piszkos garasok ülnek mohó tort benne. Nézem: jaj, jobb szeretnék a kezemmel Beethovent zongorázni vagy megrázni tavasszal egy dús bodzafát jaj, jobb szeretném ha hárfa harjain halnának el merengő ujjahn mint igy — mikor irigy szemmel lesem, hogy mint motoz egy gyermeken a dajka görcsös ujja. ÁSGUTHY ERZSÉBET. Hogyan tartjuk frissen éíeímiszereinket A síranddivai változatai Az ausztriai politikai súrlódások és belbarcok már hosszú hónapok óta foglalkoztatják a világsajtót. Különösen az elmúlt hét puccskísérletével és megdöbbentő merényletével kapcsolatban Európának, sőt Amerikának minden újságja odalakon át a történteket és Ausztria nehezen megoldható problémáját tárgyalta. A részletes tudósítások és hosszas kommentárok után a nagy közönség előtt nem lehet titok, hogy milyenek ma Ausztriában a viszonyok. Az osztrákok ezért számoltak azzal, hogy az események visszahatása legelsősorban az idegenforgalomra lesz katasztrofális hatással. Természetesnek gondolták, hogy a pihenésre és zavartalan nyugalomra vágyó nyaralók Ausztria határait messze elkerüljék és. hogy azok, akik mégis idemerészkedtek.v — a múlt heti eseményeik hatása alatt — a lehető leggyorsabban elutazzanak... A józan ész így következtetett. A valóság azonban — mindenki őszinte örömére — egészen másképen alakult. A külföldi nyaralók rácáfoltak a logikus következtetésekre. Azok, akik már itt voltak, nem csomagoltak és nem utaztak el; viszont, akik ide készültek, azok sem változtatták meg az útitervüket. Mintha a teljes béke és garantált nyugalom hazájába jönnének. Bécset, Ausztria vidékét és híres nyaralóhelyeinek legtöbbjét, továbbra is sokan látogatják. A lakósság, amely jobbára az idegenforgalomból él és tudatában van annak, hogy az ország általános gazdasági helyzetére milyen kihatással van a forgalom csökkenése vagy emelkedése, boldog és hálás, hogy csalódott a természetesnek hitt kö^etke ztetéseiben. A lakosság hálás érzelmeit mi sem igazolhatja jobban, mint a napokban Bécsiben lejátszódott epizód. Egyik Ring-i ucca kereszteződésnél több járókelővel együtt vidéki öregasszony várta, mig az autóforgalom, köztük bárom hatalmas autócár, az úttesten elvonul. Eleinte türelmetlenül topogott, de amint megpillantotta az idegenekkel zsúfolásig megtelt autóbuszokat, meghatóiban fordult a körülállókhoz: „... Mégsem hagynak el bennünket a jó emberek!'4 A tartományok közül Karinthia vonzza a legtöbb idegent. Különösen a Wörbbi-tó partján fekvő Veiden fürdő a francia és angol látogatók kedvence. Kivételes helyzete nemcsak a fürdőhely csodálatos környezetére, hanem főleg arra vezethető vissza, hogy itt a magas turisztikát össze lehet kötni a mondón strandélettel. E ritkaságszámba menő okok magyarázzák meg, hogy miért lehet a Villacher Alpokban vagy a Magas dauerokra vezető utakon annyi párisi eleganciával öltözött turistával, főleg turista nővel találkozni és miért vetélkedik Veiden strandja a „jólöltözöttség", mondén élet és szép asszonyok dolgában bármely felkapott nyugati fürdőhellyel is? A Wörthi-tónál aki véletlenül nem a turis- táskodás, nyaralási programhoz tartozó örömeinek hódol, az egész napon át a strandon tartózkodik. így Vei deliben és a szomszédos Pörtschachban, a turistadressztől eltekintve, csak kétféle öltözék szükséges: a strandra és — estére! . Az aranybarnára leégett népek reggeltől késő délutánig a tópartján tartózkodnak. Még az éttermeik is úgy épültek, hogy a fiirdözőket a déli átöltözés kényelmetlenségétől megkíméljék. Közvetlenül a parton vannak és délben az asztaloknál csakis fürdőköpenyes urakat és különböző pizsamákba, rövid sihortba vagy mélyen kivágott strandruhába öltözött hölgyeket látni. Csak vacsora-időiben változik meg a kép, amikor az urak a kényelmes fürdököpe- nyűket 6mokinggal, a hölgyek pedig az apró, legtöbb esetben túl őszinte strandöltözékeiket sejtelmesen sok fodros estélyi toalettekkel cserélik fel. A veldeni és pörtschachi strandokon látott fürdőkomplék kevés kivételével mind neves párisi és bécsi divatézalónóiknak a kreáció. A kompié kifejezést nem tévedésekből használom: az idei nyári divatra annyira jellemző komplészerü összeállítások nemcsak az uccai ruháknál, de még a strandöltözékeknél is megtalálhatók. A világos sárga, kék vagy uj piros fürdő- dresszek fölé — a dressz 6zinével és mintázatával harmonizáló kepp szabású fürdőköpenyt viselnek. A mintázat egyformasága úgy értendő, hogy a széles csikókban kötött dresszekhez csikós — a kockásán kötöttekhez pedig kockás mintázatú fürdőkabátokat hordanak. Ez az idei stranddivat alapszabálya. Mert a strandon pizsama, sbort vagy fürdőköpeny nélkül, pusztán a mélyen kivágott trikkóban szaladgálni — nem tartozik többé az elegáns dolgok közzé. Még a kabinokból a vízhez vezető pár lépésnyi ut alatt is a bő, fent részletesen ismertetett fürdőköpeny viselése kötelező ... A 6hort és a strandruha divatja ne,m ártott a pizsama, népszerűségének. Eredeti, kétféle — sima és mintás — anyagokból kombinált, pizsama-összeállítások szerepeltek. Feltűnést keltett egy bécsi pizsama-mode II. Alapszíne fehér volt, anyaga selyem vászon. A bő nadrágrészeket, valamint a nyaknál átgombolt felsőrészt halványsárga, rózsaszín és világoszöld satin- csikok díszítették. Ugyanez a csíkozás ismétlődött meg a kiegészítő paletto alján is. Eredeti volt egyik francia hölgy Vionet-kreálta pizsamakom,pléja. Ez aranysárga selyem vászonból készült és copfszerüen fonott fekete lakk- szalagcsikok díszítették. A strandruhák is vászon, mosóselyem, írotté vagy francia kartón anyagokból készülnek. A sokféle kreáció közül az a forma lett általánosan divatos, amely oldalt egymásragombolt szoknyarészből é6 mélyen kivágott felsőrészből áll. Mint díszítést a szines pántokat, a fonott tarka csikókat, a szines gombokat és a felsőruhákon is annyira kedvelt nagy zsebeket alkalmazzák. Jellemző, hogy a strandruhákat bokáig érő hosszúságban készítik. A rövid ahortokat és a matróz egyenruhákhoz hasonlóan dolgozott pizsamákat vitorlázáshoz viselik. A ahortokat nemcsak vászonból és pikkéből, de szines flanel,i szövetből dolgozzák. Vagy egyszerű ingblúzzal, ujjatlan swetterrel, vagy csupán a fürdődres6z fölött hordják. A matróz pizsamák szigorúan a tengerész egyenruhák mintájára készülnek. Anyaguk fehér vagy sötétkék vászon; díszük a matrózgallér és a hatalmas himzett horgonyok. Ez a diszités különben nemcsak a pizsamáikon, de a strandruhákon is gyakran szerepel. Külön fejezetet jelentenek a strandcipők és az — ékszerek! A cipőiknél úgy & lapos gumim> taipu, 8zandál6zerüen átfűzött formáik, mint a, fatalpu és magassarku változatok divatosak. A „strandékszerek“ — nyaklánook, karkötők, gyűrűk — ezüstbe foglalt fából, bamibusznád- ból. üvegbő,1 és csontból készülnek. Különösen eredetiek az ovális fa- és csontlemezekből ösz- szeállitott garnitúrák. Érdekesek a nagy fa- gyilriik. Pecsétgyűrű formára faragják és ezüst monogrammot dolgoznak rá. Hajlított' bambusznádból eredeti karkötőket és nyaklánc- szerű díszeket állítanak össze. A széles strand- kalapokat vagy barettsapkákat is fából faragott monogrammokkal díszítik. Rád vány i Magda. Beszélgetés az eleganciáról Vasárnapi divatlevél
