Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)

1934-08-05 / 177. (3508.) szám

1984 augusztus 5, vasárnap. 19 Piknik a szabadban Csupán általános meghatározás ez, amely alá többféle válfaj tartozik. Ele&orban is a menekülő piknik. Váróéban nyaralok űzik, akik egyes kánikulai napokon fel­lázadva meleg lakás, meleg ebéd elten, Ihfüs vajas­kenyerekkel e az egyéb hozz á v aló k ka 1 felszerel­ve, menekülése zeniten rohanják meg a város- menti természet lágy ölét. Számukra az evés. a tulajdon képeni piknik csak másod rangú fontos­sággal bir. Elég, ha nem maradnak épenséggel éhesek, főboldogságuk, hogy bokrok alján esz­nek s hosszú a-utébusztülkölés helyett madárda-1 harsog körülöttünk. Legmegokoltabb az összes pik­nikek között. 2. Szerelmesek piknikje. „Szép az élet. mert kék az égbolt és virágos a rét * jelszóval indul a sza­badiba a fiatal pár. Roppantul elhanyagolják az élelmezés kérdését. Hogy ez vagy az hiányzik? A só a vajhoz avagy a kenyér a husihoz? Törődnek is az ilyen apróságokkal. Kitünően Ízlik nekik akár a homokba ihempergetett nyárikolbász is, tekintet­tel arra, hogy egymás pillantásait isszák hozzá. 3. Kalandos piknik. Romantikára hajló egyének kedvelik. Rendszerint valamely nyaktöréses és furfangos kerülő utón elért, mások által még fel­fedezetten pontocska a cél. Semmit 6em visznek készen, mindent a helyszínen gyártanak. Legszí­vesebben nyereg alatt puhítanák az ebédre szánt húst, de mintán ez rendszerint némi nehézségek­be ütközik, beérik nyárson sütéssel. Szabad tűz, bográc®, hosszadalmas készülődés és még hosz- szadalmasabb elmosogatás az ő elemük. Minél több a fáradozás, annál tökéletesebb az öröm. Kari May összes kötetei lebegnek telkes szemeik előtt és végre, végTe: Robinsonoknak érezhetik magukat. 4. L’airt powr Tart piknik. Kényelemben és luxus­ban eipubult emberek vágyakozása a primitívség után. Vágyakozásuk azonban csupán vágyakozás marad, miután a „kultúra” kellékeit vak követke­zetességgel cipelik magukkal. A legfrissebb tan­gólemezekkel körített táska-gramofon, a mindem ravaszsággal felszerelt élelmezési és eöénybőrönd velük vándorol. Felcsapható asztalkán, modern teritőcske és hozzáillő szalvétáik, termoszpalackok és vidám szinti, egyenesen piknikre vásárolt tá­nyérok, finom bor-márkák, legújabb találmányu dugóhúzók segédletének közepette fogyasztják el minden igényt kielégítő ebédjüket. Ezzel elkészül­ve visszaszállítja őket az autó az előkelő nyaraló villájába vagy szállodájába. Ahol azután fel-íel- eÓhajtanak még egyet-kettőt. Mondván*, 'hogy egy küs primitívség ó — mily jól esik & kedélynek. EmRterbt válfajokkal szemben tömött sorokban áll egy elszánt csoport. Mindennemű és fajú pik­nikeknek esküdt ellenségei ők. Többre becsülik a legegyszerűbb, legunalmasabb otthoni vagy ven­déglői ebédet, a világ legszinesebb, tegromanti- kusabb szabadtéri piknikjénél. Meg kell nekik ’ bocsájtanü. Bizonyára nem egy piknikben rossz tapasztalatot szereztek életükben. Ezért menekü­lők, szerelmesek, kalandosok és Tart pour Tart pifcmkezők vigyázzatok, nehogy általatok avagy a társaságotokban levők által jelentősen megsza- porodj'ék a piknik-ellenségek gyűlölködő tábora! Kellő ismeretek hijján senki se rendezzen pik­niket. Ezt azokra kell bízni, akik ilyesmiben gya­korlottsággal bírnak, miután a piknik rendezés­nek is meg vannak a maga titkai. Ezek a titkok főleg az előkészületekben rejlenek. Jelszó: keveset vinni, semmi'tse otthon felejteni. A túlméretezett piknik iszonyú teher. Sivatagi tevékként felpak- kolva indulnak útnak szegény, verejtékes pikni- kezflk, hátukon és kezeikben egy hétre szóló élelmiszeriéi, amelyék hihetetlen bőkezűséggel egyetlen napra vannak szánva. Eredmény: visz- szafelé útban fölöslege® holmik könnyelmű eldo- bálása vagy kényszerű vieszacipelése és ha egyik sem, akkor föltétlenül gyomorrontás. Ne akarjon a pikmilkező többet enni egy nap alatt, mint ott­hon egy hét alatt, mert ezt még a természet lágy öle sem bírja el. Viszont amit elvisz, az legalább is használható illetőleg ehető legyen. A tojást ne mulassza el odahaza megfőzni és a szardíniáé doboz nyitóját s a dugóhúzót, bármilyen jelenték­telen holmik legyenek is, ne felejtse otthon. A vajat ne úgy csomagolja, hogy az mindent -bezsl- rozzon s az uborkát se úgy, hogy az mindent be­vizezzen. Evőeszközöket nem szabad kihagyni a számításból, mert utóvégre azért, hogy pikniké- zünk, még sem vagyunk' kannibálok. Egyáltalá­ban, a szabadban! piknik-,,asztalnak” is megvan a maga esztétikája. Bár gyepen terítik, mégis lehet belőle „terülj, terülj asztalkám*4, ha ügyes kezek szorgoskodnak körülötte. Sószóró, papírszalvéta s egyéb, étkezésnél szükséges tényezők a pikniknél sem fölöslegesek és igen kis helyen elférnek. Sokak szemében talán prózainak tűnik az étke­zés Ilyen tüzetes tárgyalása, holott ez nagyon is fontos pontja a pikniknek és mit sem von le poé- ziséből. Sőt. Minden piknikezők, még a szerelme­sek ás százszorta jobban élvezik a természet szép­ségeit gusztusosán tálalt ebéd, mint az ellenkező­je mellett. Szabadtéri piknikek, kirándulások, weekendek főezezónját éljük, itt a perc tehát, hogy kellő szak­tudással meghódíthassunk néhány dühös piknik- ellenséget s átváltoztassuk őket lelkes piknik l>a-1 iátokká. I GASPAREK, Lubló garázda vámpirja a történelmi források tükrében A P. M. H. hasábjain megemlékeztünk már Cl ements János pozsonyi bíró uram kísértet já­rásáról az 1641. esztendőben s ismertettük a lőcsei vadászó kísérteteknek, aztán a Káposz- •t afalván 1666-ban garázdálkodó szellemnek históriáját. A szlovenszkói kísértetek sorában, de a nemzetközi okkultiéta irodalomban, is a legelőkelőbb szerep Gaspareknek, a lublói ga­rázda vámpírnak jut. A vámpír-hit elmélete A vámpír-ember teste a sinban nem porlad | el, ereiben friss vér kering, néha lélegzik is. A | friss vérre s ezáltal testének konzerválására ! úgy tesz szert, hoigy éjjelente kikel a sáriból, meglátogatja a kiszemelt áldozatot, nyakánál elharap egy eret és kiszívja a vérét. Az áldozat egyre gyöngül, életereje fogy és 'lassan a halálba sorvad, bár semmiféle beteg­ség nyomát nem lehet rajta felfedezni, csak a nyakán mutatkozó kékes folt vall rá. hoigy vámpirszivás okozta a vesztét. Az ilyen ember maga is vámpirrá válik s iigy történik, hogy egy faluban minden meg­állapítható betegség nélkül sorjában balnak el az emberek. Ám a bölcs természet megadta a védekezés módját is: a vámpir-gyanus ember sírját fel kell ásni s ha a vámpírság jelei ész­lelhetők rajta, szivén nyársat kell keresztülüt- ni, fejét le kell vágni s testével együtt elégetni. Ahol ezt a házi kezelést alkalmazzák, a vám- pir-esapás egyezerre megszűnik. Ez lenne a vámpír-hit elméletének rövid fog­lalatja. A magyar vámpírok renoméja Bennünket különösen azért érdekel, mert a 18. század huszas s harmincas éveiben egész Európa visszhangzott a magyar vám­pírokról szóló csodás híradásokról Nemcsak az újságok voltak tele ilyen hírekkel, de a könyvek és értekezések egész ezerege je­lent meg róluk s végezetül a magyar vámpírok a berlini tudományos akadémia üléstermébe is ‘bevonultak. Miehael Ranft a témát összefoglaló müvében azt írja, hogy erről beszélnek miniden társaságban, úgy az előkelő körök, mint az egyszerű polgáremberek összejövetelein s már „a dámák is róla őzoniroiznak“. Ranft megcsi­nálta a kérdés bibliográfiáját is: csupán az 1732—33. évből nemkevesebb, mint 20 munká­ról számol be. Franciaországban Dóm Calmet: népszerűsítette a magyar vámpírokat 1746-ban megjelent könyvével. Az egész későbbi francia vámpir-irodalom Dóm Calimet könyvéiből táp­lálkozik. Még a modern kor okkultista irodal­ma. is foglalkozik a magyar vámpírokkal. Csak úgy hemperegnek Maximdliun Pertz 1872-ben megjelent híres könyvében, az okkult jelensé­geknek ebben az enciklopédiájában. A lubfói kísértet Előkelő helyet foglal el köztük Gaeparek, a lublói garázda vámpír. Történetét először Jó­sika Miklós használta fel „Második Rákóczi Ferenc” című regényében, majd Mikszáth lom- bositotta a meglehetősen csenevész palántát színes, eleven elbeszéléssé a „.Kisértet Lublón” cimü müvében. Adatait a lublói városi levél­tárban őrzött, lengyel nyelvű kódexből vette, melyet Viiceinszky Ferenec, Lulbüó váro6 jegy­zője szerkesztett. Ebben a „Libe-r Actorum” ci­mü kéziratban örök emlékezet okáéért fel van­nak sorolva a Gasparék esetére vonatkozó ta­8HBBWI I rTiHlimi lllü I Wil—BB— nuvallomások, hivatalos levelezések, jegyző­könyvek s egyéb okmányok. Eszerint Lublón 1718 február 28-án meghalt Kaezparek Mihály polgárember, aki nem sokkal később elkezdett kisérteni. Egész sereg tanú vallotta., hogy éjjel ütötte, harapta, fojtogatta őket. De megjelent nappal is. Hat tanú vallotta hit alatt, hogy fényes nappal nekik rontott. Egy Zavadszky nevezetűt földhöz vágott s szakáilát’ tépte. Felösmerték, hogy Kaszperek volt, vö­rös ruhában. A tanács elküldött két polgárt Krakóba a püspökhöz — akkor a Szepeeségen lengyel volt az ur —, hogy engedje meg az exhumálást. A püspök lat Ínnyel vü engedélye 'teljes szövegében olvasható a kódexben. Ápri­lis 26-án a holttestet kiásták e nagy álmélko- dásoik közt tapasztalták, hogy friss, viruló s kövér. Máglyára tették s elégették. A tűz csak j nehezen fogta. Előbb a jobb-, majd a ballábát j emelte fel, végezetül a tüzből csufondá-ros bé- i kabrekegés hallatszott. Szivét elásták egy trá­gyadomb alá, de testvérei titkon kiemelték és hazavitték. Az elégetés semmit nem használt, ellenben most már maga a Kaszperek kezdett égetni s minduntalan felgyújtotta a várost. Juldus nyolcadikán leégett a városháza és a templom. Ekkor a hatóság megtudta, hogy a vámpír szi­ve még épségben megvan, tehát bölcs intézke­déssel bekövetelte a szivet s megégette. A ve­szedelem ezzel megszűnt s Kaszperek többé nem jelentkezett. A többi forrás Ezekből a teljesen logikátlan adatokból al­kotta meg Mikszáth káprázatosán ügyes mese- szőr éei technikával novelláját. Az európai tu­dósvilág legelőször Bél Mátyás Prodromusából értesült róla, később a Bél-féle rövid közlés helyébe terjedelmesebb leírások léptek. Hauber Bibliothöca, Aota et Scripta Magica cimü gyűj­teménye (1739) egy 1718 julius végéről kelte­zett latin levelet közöl, melynek tartalma ma­gyarul még nem jelent meg. Ez kiegészíti a kó­dex adatait. Vérszivás helyett világi élvezetek A levél szerint 1718 február 20-án eltemet­tek Lublón egy Gaeparek nevű polgárt. Vagyo­nos ember lehetett, mert a koporsóját bár­sonnyal vonták be. Nemsokára híre terjedt, hogy nincs nyugta a sírban, hazajár kísérteni, sőt megtámad az uccán békés embereket s össze-vissz a veri őket. Mikor az ©fajta hírek megsokasodtak, a hatóság gyökeres intézke-; dóst határozott el: felás-atta a garázda lé lék sírját és holttestét elégettette. Azonban itt tér el Gasparék törénete a rendes vámpirtöxténe- téktől: az elégetés nem használt semmit, Gasparék tovább zaklatta a várost, sőt egyre; arcátlanabb lett. Többnyire lóháton szokott ki-; sérteni. Egyszer egy lakodalomra is ellovagolt, j részt követelt a lakomából. sőt mindenáron azt kivárta, hogy halat, süssenek neki. Hiába zárkóztak be a háziba a halálrarémült vendé­gek, addig döngette az ajtót csúnya fenyegeté­sek közepette, amig kény telnek voltak beeresz­teni. Leszállt a lováról, leült a lakodalmi asz­talhoz, jóllakott sült hallal és egyéb falatok­kal, nagyokat ivott rá s dolga végeztével to­Elárulom gyönyörű ajkam titkát Gyermekkorom óta vértelen és kicserepesedett ajkam volt. Ajkbőröm állandóan hámlott, inig barátnőm ajka mindig oly gyönyörű volt, hogy azt mindenki megcsodálta és én is irigyeltem ezért. Mégsem vettem soha sem észre, hogy valamit használt volna. Mig egyszer egy kiránduláson sikerült a kezembe keríteni kézitáskáját és felfedeztem szép ajkának titkát: a KISTIK-NATURELLE-t. Nem tudom leírni milyen nagy volt meg lepetésem, amikor először használtam. Narancsszínűnek néz ki, de rózsás szint ad. Örömmel tapasztaltam, hogy ajkam színe megváltozik, hogy újra üdévé és természetes szépségűvé válik, ami után eddig hiába vágytam. És mily kitünően tart! Egyszeri reggeli ajkfestés elegendő egész napon át. Meggyőződtem arról, hogy a KISTIK-NATliRELLE valóban újdonság és oly kitűnő a nők számára, hogy nélküle élni nem is tudnának. Pttlarakat Szlovanszkó és Pedksrp. Rus részéra; R, PETBS taa., TRNAVA 165.1 váibbnyargalt. Szabálytalan vámpír volt, mert a vérszivást teljesen elhanyagolta és ehelyett világi élvezeteket hajszolt. Sőt a-z efféle örömök kedvelése túlzásokra is ragadtatta, amennyiben éjjelente hazajárt öz­vegyéhez és férji jogait kímélet nélkül érivé­ny esitette, minek következtében a szegény asz- szony csakhamar áldott állapotba került. A ga­rázda fráter a törvényes szerelemmel nem érte be, megtámadott a földeken dolgozó jámbor ha- jadonokat, négynek elrabolta a becsületét s ép­pen az ötödik lett volna a soron, amikor egy nemes ur elzavarta. Tavasszal a meggyötört lublódaknak három hétig nyugalmuk volt. Már azt hitték, hogy Gasparék abbahagyta a garázdálkodást, de utóbb kisírt, hogy közben Lengyelországban járt s ottani adósaitól pénzt inkasszált, majd megint megjelent Lublón és a lengyél pénzzel kifizette egy lnblói hitelezőjét LubEó gyújtogató réme Ezután Gasparék működése tragikus irány­ba fordult: elkezdett gyújtogatni. Először a tu­lajdon testvérbátyja házát gyújtotta fel, az­után négy, majd hat, majd megint nyolc házra vetett tüzes csóvát. Junius 13-ika gyászos nap­ja volit Lublónak, 30 házat gyújtott fel a rém. A tüzet nem lehetett eloltani, tehetetlenül réz- ték a>z emberek, amig magától ki nem aludt. A népet elfogta a rettegés, akinek faháza volt, kiköltözött onnan és a Poprá-d partján tanyá­zott- hevenyészett viskóban. A kísértet egy komlóval megrakott embert belelökött a folyó­ba. a nyomorult odaveszett volna, ha egy szem­tanú oda nem fut s ki nem húzza. Mikor felesége megkérdezte tőle, hogyan lett kísértet, azt felelte: „Isten nem tűr meg a mennyországban, az ördög a pokolban, mert az enyém helyett egy más ember szivét éget­ték meg s most hét évig kell a világban bo- ly-onganoim”. Hozmán került elő a legenda ? Alig lehet- elhinni, hogy komoly ok nélkül a hatóság vizsgálatot indítson, tanukat hallgas­son. püspöki engedélyt szorgalmazzon, maga a püspök pedig hivatalosan hozzájáruljon az ex­humáláshoz, — szóval, hogy megindítsák az egész hivatalos gépezetet, ha éppenséggel sem­mi kézzelfogható tény nem menüit volna fel. A -konkrét adatoknak ekkora tömege nem alapul­hatott csupa szófia beszéden, véna-sszonyok hir- hord-ozásán. Talán Mikszáth fantáziája fogta meg a dolgot helyesen: valami szélhámos a Gasparekhez való hason­lóságot használhatta fel s a garázdaság csak takarója volt az özvegy - gyel sz-őtt szerelmi viszonynak, melynek követ­kezményeit másképpen nem lehetett a világ előtt megokolni. De beérhette volna az özveggyel, a négy pa­rasztlánynak bizony békét hagyhatott volna. — Amerika tartja a válások világrekordját. Amerika, a rekordok hazája, a válások világre­kordját is elhódította. Az Egyesült Államok min­den százezer lakosára 145 válá6 esik. Ezután kö­vetkezik Ausztria, „a kedélyesség ba-zája“, ahol százezer lakosra száz válás esik; Japán követke­zik ezután soron 77, Lettország 74, Svájc 70, Németország 65, Észtország 63 Francia-ország mindössze 50 válással. Feltűnően kevés a válások száma Angliában, áh-ol minden százezer lakosra mindössze 9.4 válás esik s ennél is kevesebb válás főidül elő Kanadában, ahol százezer lakosra alig G.5 házasságbontás jut. Érdekes, hogy a két szom- szódáikra, az Egyesült Államok és Kanada között e téréin milyen óriási különbség van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom