Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)
1934-08-05 / 177. (3508.) szám
10 Dokkor Fausí és kársai a kelkáposzíaszagban Körséta a pesíi kuruzslóknál Kunczi bácsit a vörösnyakkendős zsakeltes tüdőpróféta ■ A gólyaszabályozó atmafőzet ■ Noéné csodabárkája a Józsefvárosban ■ A költő és a sorsharag, illetőleg kuruzslás Nem akarok megősztilní!!! „fimii Hafaegm Csalhatatlan szer az egészséges, természetet hajszín visszanyerésére és az öszülés ellen való védekezésre. — Ezen híres, rég bevált haj víz nem festöszer és nem tartalmaz semmitek festőanyagot. A haj magábaszívja ezen haj vizet és így kellő táplálékot nyer, minél fogva az őszülő hajszálak rövid idő múlva egészséges, természetes színt és megfelelő sűrűséget nyernek. Erősíti a hajat és megakadályozza az öszülést a legmagasabb korig. Ára Ke 10*— Kapható: Vörösrák-Patikában, BRAFISLAVA Mihály ucca 24. szám. re képző tanfolyam. Ennek előadói Esterházy Lujza, aki bevezetőül az erdélyi ifjúsági munkát ismertette, Kovács Gyula tornagörgői plébános és Meggy esi Sándor tanító voltak. Részletesen bemutatták az ifjúsági egyletek alakításának, vezetésének és helyes szellemmel való megtöltésének technikai részét. Az ifjúsági egyesületek vezetésénél vezérgondolatnak kell lennie, hogy a magyar katolikus fiatalságot vallásos szellemben nemzeti meggyőződéssel, szociális ér- zéÍvkei, a kulturnivó emelésével, valamint a helyes sport szellemmel kelj megtölteni. Az előadók a gyakorlati munka bemutatása után kérték a fiatalságot, hogy a jövőben is kapcsolódjanak bele a népi fiatalság megszervezésének munkájába. A kongresszus befejező része a tanítói és pedagógiai szakosztály összejövetele volt, melyen a fiatal magyar katolikus tanító- és tanárnemze- déknek a gyakorlati munkaprogrammját dolgozták ki. Ez részben elméleti és magában foglalja a fiatal tanítóság szellemi és tudományos képzésének a lehetőségeit, részben gyakorlati és a tanítóság iskolánkivíili népnevelését. Kos- sányi József tartalmas előadásban ismertette a falu égető problémáit. Sokezer hatottja van az indiai kolera- járványnak Kalkutta, augusztus 4. A Madras tartományiban levő Ganjam kerületben borzalmas kolerajárvány tört ki. Eddig busz orvos utazott repülőgépen Kalkuttából a veszélyeztetett vidékre. Az országutakat szinte elitor- laszolják az ökrösfogatok, amelyeken a halottakat szállítják, hogy az itteni szokások szerint közös máglyákon égessék el őket. A hivatalos jelentés szerint körülbelül ezer halottja van eddig a járványnak, de attól tartanak, hogy a halottak száma jóval magasabb, mert a földművelők nem merik bejelenteni hozzátartozóik halálát, hanem titokban égetik el a holttesteket. Az orvosok munkáját rendkívül megnehezíti a benszütöttek félelme az oltástól Attól tartanak ezek az emberek, hogy ily módon még jobban felingerlik az istennőt, akinek haragja rájuk zúdította a csapást. India középső tartományaiban, valamint az egyesült tartományokban is tovább pusztít a kolera. Ezeken a területeken július eleje óta ötezerötszáz ember pusztult el a járványban. A középső tartományokban a múlt héten ezerötszáz ember halt meg koleráiban. Darabokra fűrészeltek egy belgrádi munkanélkülit Belgrád, augusztus 4. Néhány nap előtt nyomtalanul eltűnt belgrádi lakásáról Szerse Ferenc munkanélküli. Borzalmasan megcsonkított holttestét tegnap délután találták meg gombaszedő asszonyok a közeli erdőben. A karok és lábak teljesen hiányzottak s a fej össze volt zúzva. Csak a ruha alapján sikerült megállapitani a személyazonosságot. A megejtett boncolás eredménye szerint a szerencsétlen embert gyilkosai halálra kínozták s végtagjait fűrésszel vágták le. A hullát a tettesek el akarták égetni, ez azonban nem sikerült. A végtagokat eddig nem találták meg. A büntető hatóság gyilkosság gyanúja miatt letartóztatta Szerse Ferenc feleségét, leányát és egy Rozman Iván nevű újságárust, az asszonyt azonban rövidesen szabadon bocsátották. meri alibit igazolt. A bestiális módon véghezvitt gyilkosság okát eddig nem sikerült megállapítani. ‘—(h Budapest, augusztus elején. Verebély Tibor professzor nemrég a magyar orvostársadalom bajait konzultálva rámutatott azokra a kórokozókra, amelyek szintén hozzájárultak az orvostársadalom helyzetének rosszabbodásához. Okos, érdekes és kemény szavakat mondott Verebély professzor a kuruzslásról, amely csodálatosképpen ma elterjedtebb, mint azokban az időkben, amikor az orvostudomány sok tekintetben nem igen haladta túl a kuruzslók veszélyes, babonából és emberi butaságból össze- szüxt tudományát. Csodálatos, ezt a szót használtam, valóban: értelmes számára érthetetlen, hogy miért keresik fel annyian a kuruzslót, amikor ugyanolyan anyagi áldozattal jónevü orvost is felkereshetnek. Mi az a primitiv varázs, amely piszkos lakásokba, kuruzslókhoz viszi a hiszékeny „pacienst1'? Milyen a kuruzsló, aki a babona tankönyvének birtokában szélhámoskodik nagyon sok esetben az emberi élettel és akit a hiszékenység sokszor nagyobb tisztelettel vesz körül, mint a hires műtők gumikesztyűé, fehér- köpenyes professzorait. Kunczi bácsi, a nesztor Nézzük meg, milyen a kuruzsló? Címét nem tudják a legöregebb kuruzslónak, csak annyit mondanak, hogy a Ferencvárosban lakik. Ott mindenki ismeri, — adják utravalóul az újságírónak — ki ne ismerné Kunczi Józsefiét? Furcsa, de valahonnan és is ismertem ezt a nevet. Az emlékezetben csak egy kicsit utána kell néznem és már megvan: Kunczi ur tüdőspecialista, sőt tüdő-próféta. Nemrégen vizsgázott a törvényszéken, ahol 100 pengő vizsgadijat fizetett, mert — az ügyészség vádirata szerint — egyszerű cukorkakereskedő létére a hozzáforduló tüdőbajosokat saját rendszerű injekciójával gyógyította, Kunczi ur uj szérumot talált fel, s mint a vizsgálat megállapította, széruma sósavból, terpentinből és petróleumból készült. Ezt a szérumoltást kapták ■Kunczi urnái a tüdőbetegek — a tuberkulózis bacillnsok legnagyobb örömére. Egyik paciense az injekciózás következtében súlyos sérüléseket szenvedett, így került Kunczi ur a törvényszék elé. Azok, akik hozzáutasitottak, nem tévedtek, Kunczi bácsit tényleg ismerik a Ferencváros belsejében. Kopott, öreg házban rezideál a Tompa-uccáiban, a földszintes házikó udvarából nyílik rendelője. Kopogtatok. Az ajtó zárva marad, a szomszéd lakások nyitnak ki a megismételt zörgetésre: — Még nincs itt, lakásán van. ebédel. — Nem itt lakik? — Nem, itt csak fogad. — Rendel? — Igen. azaz hogy fogad. A szomszédok diszkrétek, többet nem tudok meg tőlük, az uccában az üzletesek is C6ak any- nyit árulnak el, hogy ismerik. Egy boltban azt mondták, hogy Kunczi ur a nesztor. Megille- tődött hangon mondták, nagy tisztelettel. Bánat és fájdalom Nem kell soká várni. Egy félóra múlva újra bekopogtathatok. A kilincs most enged a nyomásnak, sötét előszobafélébe jutok. Az előszoba balsarkában két szék egymás mellett, nyilván a várakozók számára, ócska függöny választja ketté a kis előszobát, benézek a függöny mögé: pléh mosdó, ócska rongyok, rendetlenség. A szobából halk beszélgetés szűrődik ki. Erőltetve köhögök, részint alibiből, részint, hogy a nesztor meghallja. Már nyilik is az ajtó? — A mester? Imponáló tartásu, jóarcu öregember áll előttem. Fehér Koseuth-szakálla van, szúrós szeme, egyenes szál alakján kopott zsakett feszül, ■nyakán piros nyakkendő világit. A hangja erélyes. — Mivel szolgálhatok? — Ajánlották önt, — szólok müköhögés •közben — nyomást érzek ugyaniB a tüdőmön,, nem beszélve szerelmi bánatomról... Végignéz.: — Ki ajánlotta? — A Belvárosból... Kovátsék... Még szigorúbb: — Illetőt nem ismerem... Én már nem rendelek. Beszüntettem a köhögést. Miért ne játsszunk nyílt kártyával? — Nézze, Kunczi ur, újságíró vagyok. Maga eddig rendelt, hogy jött arra a gondolatra, hogy rendelnie kell? — Nem tudom... Én csak ajánlottam dolgokat. Nem rendelek. — Hitt abban, amit csinált? — Mindenki hisz saját magában, de én nem rendelek. — Olvasta, mit mondott Verebély professzor a kuruzslókról? — Olvastam kérem, de én nem rendelek. — Mi a véleménye az orvosokról? Nézem az arcát. Amikor jöttem köhécselő ál- ibetegként, gyanakodtam, de az arcán öntudat ült, mint az olyan emberén, aki felsőbbsé- géuek fölényével beszél a hozzáfordulókhoz. Most, hogy tudja: újságíró áll vele szemben és vigyáznia kell, az arca zárkózott lesz és a vonások közt ijedtség bujkál. — Mért beszéljek én az orvosokról? — hangzik kis tűnődés után. — Az orvos is más, én is más vagyok. Én nem rendelek, — De itt a házban azt mondják, hogy rendel. Hogy a Lónyay uccában lakik és ez itt a dolgozója. — Ez nem bizonyít semmit, — hangzik halkan a válasz — én nem rendelek. Nincs tovább, elbúcsúzom tőle. A keze piszkos. És — az ügyészi vádirat szerint tüdőbajt gyógyított, injekcióval, petróleumos mix- tumma.1. Az ajtóból utánam néz és fejét vakarva megy vissza. Hogy most is rendel-e, vagy eem? Számomra csak az marad rejtély, hogy ezt a piros nyakkendőé, zsakettes, gyász6segélyes ’körmü embert hogyan kereshették fel a betegek. Fiú vagy lány? Egyébként ilyen kuruzsló, mint Kunczi bácsi, minden városrészben található. Rendelésük, receptjük egyforma. A „páciens" főbaja esetleges betegségén kívül beteges hiszékenysége. A kuruzsló egyforma keveréket javai a fülfájásra, gerincbántalomra és oildalnyilalásra egyaránt. Vannak azután fantaszta kuruzslók is, akik elmeorvosi vizsgálatra szorulnak. Egy ilyen keresett fel néhány hónappal ezelőtt a szerkesztőségben. A műnk ás külsejű ember előadta, hogy találmánya van és lassan kiderült elbeszéléséből, hogy felfedezte a gólyaszabályozás nagy titkát. A titok egyik része — a feltaláló meg fog nekem bocsátani, hogy most elárulom — igy hangzik: „Ha fiút akarunk, erős almafőz tét kell inni, naponta kétszer orosz teát kamillával és igyekezni kell, hogy minél kövérebbek legyünk." Sajnos, a titok leánygyermekre vonatkozó részét nem tudtam meg tőle. Ezt szerette volna szabadalmaztatni. Az emberrel hosszasan elbeszélgettem. érdekelt, hogy jött rá fölfedezésére: — Sok mindent olvastam, — hangzott — magam Í6 kísérleteztem. Hogy nem vagyok orvos? Kérem, Pasteur sem volt az. Az emberem szabályos kuruzsló volt. Kültelken árusította főztjét, 10 és 50 fillérjével, ■egyszerű asszonyoknak, saját bevallása szerint egy éve már ebből élt. A beszélgetés végén megkérdeztem tőle: — Feltétlenül biztos a szere? Hisz benne? Sok emberrel beszéltem már, de ilyen határozott igent még nem hallottam. Noéné A kuruzslóknak ez a fajtája a legveszedelmesebb. Feltétlen hisz abban, amit csinál, e ha megbüntetik, tovább folytatja mesterségét, mert hisz benne. Vannak olyanok is, akik csak akkor kumzsolniak, ha a „paciens" kényszeríti őket erre. A legtöbb jósnő és kártyavetőnő hajlandó gyógyítani is, bár itt a főüzlet a szerelmi sebek kikurálása. A leghíresebb pesti jósnő Noé Gyuláné, egy csipész elvált felesége, akiről nemrégen a bíróság előtt vallották, hogy hozzájáró elegáns bundás hölgyeknek drága pénzért árusította különböző szereit, amelyeket ételben kellett beadni, hogy a szivén ütött sebek begyógyuljanak. Noénét nem találtam lakásán, találorma felkerestem egy másik jósnőt. A József körút egyik mellékuccájában egy házmesteri lakásban kellett sorbaállni. Hárman voltak előttem, két csinos hölgy és egy szemüveges idősebb ur, türelmesen üldögéltem a posba dt k e lkápos z tas z agban. Fáj a karom — A következő — hangzott tizperoenként. Végre bejutottam. Rongyos teritővel takart asztal mögött kendős, szvettexes öregasszony ül. Előtte kopott francia kártyák és meggörbült kis réztartóban bóbiskoló lángu gyertya. A posbadt ételszag itt még erősebb. — Nem akarok jósoltatni, — mondom — a karom fáj... Az öregasszony nehézkesen felemelkedik helyéről: — Tulajdonképpen — motyogja — én nem szoktam... Hol fáj? ... Mintha az orvos kérdezne. Már ott is áll mellettem, tapogatja a karom és valami különös dünnyögő hangon folyton kérdez, mióta, fáj, sajog-e, nyilal-e, jó-e az étvágyam — ha nem bordana mocskos szvettert és nem lenne olyan rossz szag a szobában, azt hihetnem, hogy orvo6 vizsgál, Most rászólok: — Mióta knruzsol? Megdöbben. — Én... Én nem ... rsak tetszett mondani, hogy fáj... mi, öregín sok minden házi- szert tudunk ... tessék megkérdezni Öméltóságát — itt egy történelmi nevet mond — rajta is segítettem ... Persze teljesen ingyen, kérem... nem pénzért, kérem ... Halálsápadt. Nagyon megijesztettem. Trükk és üzlet A legérdekesebb knruzslóval Kispesten beszélgettem. Fiatal ember, hivatalosan grafológus. Valamikor írónak készült, emlékszem egy- pár Írására, amely megjelent kisebb szépirodalmi lapokban. Szó szerint, egy betű hozzá- tevése nélkül írom le azt, amit mondott. — Én tulajdonképpen grafológus vagyok, de azért bármivel jönnek hozzám, senkit sem utasítok el. öt éve jöttem rá, hogy ez milyen jó üzlet. Próbáltam elhelyezkedni, sehol sem tudtam állást kapni, elkezdtem grafologizálni. Rosszul ment ez is, aztán egyszer jött valaki, hogy rossz álmai vannak, éjszaka többször fel- sikolt, nappal viszont állandóan aludni szeretne. Végighuztam kétszer kezemet a homlokán és azt mondtam, másnapra elmúlik. Harmadnap már küldött egy kuncsaftot, valamilyen más bajjal. Remek üzlet, jól élek belőle. Persze nem olyan jó, mint szomszédomban az öreg javasasszony. Most azon gondolkodom, hogy beszerzek valami nagyhangú villanygépet, mert az nagyon imponál a hiszékeny embereknek. Valami trükkös dolgot... * Hál ezek a kuruzslók. De ha jól megnézzük a dolgokat, egy kicsit mindannyian kuruzslók vagyunk. Ha valaki fejfájásról panaszkodik, nem fogjuk-e meg mingyá.rt a pulzusát? Senki sincs közülünk, akinek még ne ajánlottak volna. ismerősei kitűnő orvosságot azzal, hogy náluk bevált. Kicsit valamennyien kuruzslók vagyunk, holott mindannyian tudjuk, hogy ez nincs rendiben és amikor gyógyszereiket ajánlunk és egyéb tippeket közlünk, valamennyien hasonlítunk Kunczi úrhoz és társaihoz. JBodó Béla, % 1934 augusztus 5, vasárnap.
