Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)

1934-07-11 / 155. (3486.) szám

évf. 155. (3486) szám * Szereld 9

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* Szerkesztőség: Prága 11., Panská

évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, J[ SzloVeUSzkÓÍ és rUSZÍnSzkÓi ITlClPlJCLrság ulicel2, II. emelet • Kiadóhivatal:

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • OJ ö Prága II., Panská ulice 12, III. emelet,

fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napi Lapja • • TELEFON: 303-11. i® •

Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KI. SÜRGÖNYCIM HÍRLAP, PRflHfl,

A fordított kukker

HITLER NYILATKOZNI FOG

Összehívták

a német birodalmi gyűlést

A kancellár útitervei - Ki olvassa fel a kormány nyilatkozatát a parlamentben? - Franciaországba szökött SA-tagok

Elmaradnak az őtzi német hadgyakorlatok

Berlin, július 10. Hivatalos német jelentés szerint a német birodalmi gyűlést a hét péntekjére, julius 13. este nyolc órára összehívták. A napirend egyetlen pontja a kormány nyilatkozatának meghallgatása.

A jelentést elsőnek a német újságkiadók központja adta ki, majd a német sajtóiroda megerősítette, de egyúttal hozzáfűzte, hogy a jelenté. ;t tilos kommentárokkal ellátni. Később a német kormány az egész hirt visszavonta.

Köztudomású, hogy a német birodalmi gyűlésén a kormány nyilatkozatát mindig a kancellár olvassa fel, Ebben az esetben tehát Hitlernek kellene nyilatkoznia. Jól informált körökből származó jelentések szerit azonban Hitler egészségi állapota az elmúlt napok eseményei következtében annyira megrendült, hogy a kancellár Blomberg hadügyminiszter társaságában kénytelen néhány- napos üdülőutat tenni az északi tengeren. A kancellár idegeit a junius 30-i események végleg kimerítették s ezenkívül Hitler olyan deprimált állapotban van, hogy alig mutatkozik nyilvánosan. A szokásos fogadtatások is elmaradtak, sőt a magasrangu hivatalnokokat fölkérték, hogy jelentéseiket minél rövidebben fogalmazzák meg, mert a kancellár hosszú jelentéseket nem visel el. Föl tűnést keltett az is, hogy Hitler, aki előbb gyakran nyilatkozott és beszélt, junius 30 óta egyetlenegyszer sem foglalt állást az eseményekhez és nem vázolta személyes álláspontját. Ilyen körülmények között valószínűnek látszik az a hir, hogy Hitler a Deutschland hadihajó fedélzetén ismét meglátogatja a skandináv partvidéket, mint azt már néhány hét előtt megtette.

Ha Hitler tényleg elutazik, akkor pénteken nem ő mondaná el a kormány nyilatkozatát. Ebben az esetben helyettesének kellene beszámolni az eseményekről. Mint ismeretes, Hitler helyettese Papén alkancellár, Papén azonban jelenleg szintén nincs abban a helyzetben, hogy nyilatkozzék. Papenről most azok a hírek terjedtek el, hogy az alkancellár a közeli napokban Hindenburghoz utazik Neudeckbe. majd többhetes üdülésre Svájcba megy. Bizonyosra vehető, hogy az alkancellár szabadságáról nem tér többé vissza hivatalába. Eltz von Rübenach postaügyi miniszter a közeli napokban valószínűleg szintén lemond.

Ha sem Hitler, sem Papén nem olvashatja föl a kormánynyilatkozatot, akkor valószínűleg Göringre hárul a feladat, hogy e kényes feladatot elvégezze. Viszont a fönti hírek még megerősítésre szorulnak. Nem lehetetlen ugyanis, hogy Hitler csak a pénteki parlamenti ülés után indul el hajó útjára z 'érteken még ő számol be az eseményekről. Ebben az esetben a világ joggal nagy érdeklődéssel várhatja a kancellár első fellépését a junius 30-i események óta. Gyanús körülmény egyedül az, hogy a parlament pénteki összehívásáról szóló jelentést visszavonták. Az sincs kizárva, hogy a parlamenti ülést az utolsó pillanatban elhalasztják.

Miért maradnak el a hadgyakorlatok?

Berlin, julius 10. A hivatalos német sajtóiroda szerint a hadügyminiszter elrendelte, hogy az őszre tervezett nagy katonai manővereket és gyakorlatokat ne tartsák meg. A hivatalos jelentés azzal indokolja e különös elhatározást, hogy a tartós szárazság nagy károkat okozott a mezőgazdaságban s igy a tartalékos katonákra szükség van a földeken. A sorozatos erdő- és mezőégések ugyancsak problematikussá teszik a manőverek tervszerű keresztülvitelének kérdését s ezért a kormány elállt eredeti szándékától.

Eddig ellenőrizhetetlen jelentés szerint a birodalmi hadsereg tisztjeinek és legénységének szabadságait visszavonták, ami azt jelenti, hogy a nyár folyamán a hadsereg tagjai közül senki sem megy szabadságra.

A külföld a német hadgyakorlatok elmaradását úgy kommentálja, hogy Hitler a legújabb elhatározásával ismét a külföldi kívánságoknak akar eleget tenni és megköny- nyiteni az utat Németországnak a nép- szövetségbe való visszatérésére és a feltétlenül szükséges gazdasági kapcsolatok újra fölvételére.

Göbbels vádbeszéde a világsajtó ellen

Junius 30-a tehát be fog vonulni a német történelemibe és a történelem lapjairól egyezer talán majd a szomjas kontáré is választ kaip a kérdésekre, amelyeket a harmadik 'birodalom Bort alan-éjszakája felvetett. Mert egyelőre csak riadtan, félelemmel vegyes reepektussal figyeli a káoszt, amely a német üstben forr és kavarog, időnként a fejéihez kap és két tenyerét fülére tapasztja, mert a hírek eikázásában kezdi elveszíteni egynsulyát és félő, hogy kitör rajta a téboly. Igen, nevezzük nevén a század egyik nagy lelki baját: „a jólértesültség“ tébolya. Minden nap uj vad hírek érkeznek gyanús utakon a hermetikusan elzárt harmadik bíró dal ómból: a hivatalos jelentésék először beismernek hét halottat s azután jön egy erélyes intelem a német néphez, amely úgy kezdődik, hogy „(köztudomású, hogy a halottak száma nem éri eF. az ötvenöt" — erről kiderül, hogy kínos elszólás volt, de kiderül az is, hogy X él, Y elmenekült és most röpiratot ad ki, mig Z4 véletlenül mégis csialk agyonlőtték, elleniben A nem az áldozatok sorában van, hanem éppen ellenkezőleg, és különben is nem lehet tudni, hogy Göring miért csinálta, és Rőtemről mégis igazak voltak a rémhírek, sőt... És végül is nagy esemény volt, amikor Papent sikerült lefényképezni, mert senki sem hitte, hogy él, és hasonló titkos és bizalmas jegyzettel van eb. látva a kép, amit Amerikából küldenek és ami Hindenburg elnököt ábrázolja, amint a sziámi királyi pár társaságában a felvonuló diszezázad felett tart szemlét. Az olvasó már szeretne feltevői teni, köszönöm, elég volt, beszéljünk talán a bridzsversenyről.

De a német eseményekkel kapcsolatban aktuális talán a sajtóról beszélni. Éppen azért, mert kiderült, legalább is azt hisszük, hogy soha tearsogóbban nem igazolódott be gya.ru, mint most az, amelyet a külföldi újságírók szerényen megpendítettek Göbbels előtt, mikor átvette hivatalát és merész mozdulattal egy hurrá faa.n,gszerelte a német sajtót, és egy hurrá az egész hírszolgáltatást, amely a hatalmas birodalom határain belül hömpölygő eseményeket kergeti. A német sajtó évtizedes hatalmas bástyái omlottak össze a „gleichschaltolás“ alatt, de talán ez kikerülhetetlen volt, mert hiszen jó! tudjuk, minden nagy történelmi eseménynek megvannak a maga áldozatai. De nézzük meg az érem másik oldalát. Vájjon nem lett volna-e jobb, ha a szűkszavú és semmitmondó hivatalos kommünikék helyett maga az újságíró lelkiismerete és szaktudása alapján szabadon bírálhatta volna el, hogy mi ártalmas és ml nem, egy ügynek, amelynek talán nem hive, de amelynek alakulását, fejlődését hivatva var a maga megközelíthet ellenül tárgyilagos posztjáról figyelemmel kísérni? Egészen bizouyos. hegy a hírszolgálati káosz sokat ártott Németországnak és sokat ártott az ügynek is, amelyet a német kormány képvisel, sokat ártott, mert felkavarta Európa nyugalmát, mert izgatottságot és aggodalmat keltett. Egészen bizonyos, hogy borzalmas események játszódtak le junius

30. éjszakáján a harmadik birodalomban, de az is bizonyos, hogy a borzalmaik nyomába se értek annak a rémi á tóm ásnak, amelyet a felkavart fantázia lövelt ki magából szerte a világon. A német lapok kivétel nélkül óvatosan és igen szűkszavúan imák az eseményeikről, mig a rádió néha merész és lendületes tudósításokat röpít világgá, nem a Iegtárgyiilagoeabb hangon. Minden nagy külföldi lap, amelynek tudósítója Berlinben ül, kivétel nélkül kiemeli, hogy a legnagyobb bajt é6 bizonytalanságot az okozza Németországban, hogy a közvélemény tájéiko- ssatian, a nép nem tudja, hányadán áll, neon tudBerlin, julius 10. Göbbels miniszter kedden este nyolc órakor valamennyi német rádióban beszédet mondott. A nyilatkozat címe a következő volt: „Junius 30. a külföld tükrében." Göbbels mindenekelőtt megemlítette, hogy főleg a külföldhöz akar szólni és a németeket csak tanúnak hívja abban, hogy a külföldi zsurnalisztika mennyi hazugsággal és rágalmazással árasztotta el az elmúlt napokban a világot. Junius 30. Németországban simán múlt el. A Führer tekintélyével és bámu- latraraéltó bátorságával a beteges, nagyravája, mit hoz a holnap és nem tudja, mi játszódik le a kulisszák mögött? Mert csak a hivatalos közleményeket tehet közölni. Kiderült, hogy a rádió, telefon és táviró, sőt képtáviró korában, amikor már majdnem arról álmodtunk, hogy ami ma Berliniben vagy Newyorkban történik, azt holnap a prágai képes riport lapok részletesen .közük — messzebb vagyunk az eseményeiktől, messzebb vagyunk saját korunktól,

gyó és szabotőrök kis csoportját villámgyorsan tönkre tette. A rendet és a nyugalmat semmi sem zavarta meg. Az emberek úgy élnek a birodalomban, mint ahol szent a nyugalom és semmi sem történt. Viszont Hitler Németországot és az egész világot óriási katasztrófától mentette meg. Göbbels ezután súlyos vádakat emel a világsajtó ellen, amelynek módjában állott volna meggyőződni a valóságról és mégis valótlanságokat terjesztett. Göbbels ismét a német népre hivatkozik, mint tanúra hogy megcáfolja a külföldön elterjedt híreket. A külföldi

mint valaha. Ülünk a nézőtéren, szemünk előtt a történelem legizgalmasabb játéka zajlik te, s minekünk mintha fordított kukkert nyomtak volna a markunkba. A fordított kuker neve: hivatalos hírlapírás.

Illik talán megállapítani szerény hangon, hogy te ©zomoni események, ha nem is tisztáztak bizonyos politikai vagy világnézeti fogalmakat, tisztáztak egy kérdést: a német „gteiclhsdhalsajtóval ellentétben a német sajtó bámulatra- méltó fegyelemmel ítélte meg az eseményeket.

Göbbels védi a német sajtótörvényt, majd megállapítja, hogy Európa számos országát az elmúlt hónapokban a német viszonyoknál sokkal súlyosabb szociális és gazdasági krízisek lepték meg, A német lapok ennek ellenére sohasem Írtak túlzóan ezekről az eseményekről, Göbbels ezután súlyos kirohanást intéz Franciaország elten és megállapítja, hogy a németellenes sajtókampányt Párisban szervezték meg. Göbbels egymásután szemtuug“ nem vált be. A H'itter-kormány szempontjából sem. Lehet, hogy a hivatalos kom- mümikéiiró ismeri minisztere Ízlését, de rendszerint nem ismeri a közönségét. Az újságíró pedig nemcsak azért újságíró és nem állami hivatalnok, mert ki tudja elégíteni a közönség kíváncsiságát, hanem azért is, mert művészete, hogy megnyugtassa e feLzaikkitott és örökké mohó fantáziát.