Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)

1934-07-07 / 152. (3483.) szám

10 ra«<ra-MA<Afrft-HlftLAg 1934 julius 7, sgombá*. . Közgazda ^ácP . A kormány megszavazta a gabonamonopóiiumot Búza, rozs, árpa, zab, tengeri és takarmányárul megszűnt szabadkereskedelmi cikk lenni 1937 junius 30-ig lesz a gabonamonopóliumrOl szélé rendelet érvényben ■ Hatvan milliöig terjed az államkincstár korlátozott szavatossága Szlovemzkón és Kárpátalján pozsonyi fuvarparitás alapján fizetik a termést Prága, julius 6. Legutóbbi számúinkban be­számoltunk arról, hogy a minisztertanács le­tárgyalta a gabona monopólium tervezetét. Jelentettük, hogy az utolsó pillanatban újabb nehézségek merültek föl s e nehézségek miatt a kormány még nem ad 'ki részletes rende­letet. A nehézségek főképpen az árkérdés körül keletkeztek e a minisztertanács leg­utóbbi ülésén jóváhagyott rendelet-tervezet ezért még nem határozza meg a gabona árát. A minisztertanács elvben jóváhagyta a ga- bonamonopólium életbeléptetéséről szóló ren­deletét, melyet a fölhatalmazási törvény alap­ján ad ki. A most jóváhagyott rendelet a gabonagaz­dálkodás alapelveit szabályozza, az árkér­dés, valamint a bevásárlási jutalékok kér­dése részben a Gabonakereskedelrni R.-T. alapszabályai révén, résiben újabb rende­let utján nyer elintézést^ A rendelet a többi között a következő fontos rendelkezéseket tartalmazza: A gabonámonopólium gabonára, tengerire és takarmányárura (korpa, srott, szántott répaszelet és olajpogácsa) terjed ki. Nem terjesztik ki a monopóliumot a lisztre és őrleményekre, de felhatalmazza a rendelet a kormányt arra, hogy utólag még néhány mezőgazdasági termékre kiterjeszthesse a gabonamonopóliumot, igy elsősorban őrié menyekre. A monopólium jogát a Centrokooperativa, a szövetkezeti központ, a prágai kereske­delmi malmok bevásárlási és árusítási szö­vetkezet®, a prágai gabonakereskedelmi társaság és a pozsonyi gabonakereskedelmi társaság kapja. Ezek az alakulatok alkotják azt a kereskedelmi szervet, amelynek neve „Csehszlovák Gabonakereskedelmi R.-T.“ lesz. A terménykereskedők szervezetei, amelyek a Gabonakereskedelmi Társaság tagjai lesz­nek, kötelesek a terményüzletek lebonyolitá- sában azokat a terménykereskedőket is ré­szesíteni, akik 1934 junius 1-ig jogot szerez­tek a terménykereskedelmi ipar gyakorlásá­hoz. E terménykereskedőknek a rendelet életbelépte után hatvan napon belül kell ké­relmezniük, hogy a Gabonakereskedelmi R.-T. foglalkoztassa őket. A kérelmeket a Gabona- kereskedelmi R.-T.-nák kedvezően kell elin­téznie, ha a kérvényezők minden követel­ménynek megfelelnek. A Gabonakereskedelmi R.-T. kizárólagos­sági jogot kap arra, hogy a belföldi szárma­zású gabonát a gazdáktól fölvásárolja, továb­bá kizárólagossági joggal importálhat gabonát és takarmányárut és ugyancsak kizárólagos- sági joggal adja el a vásárolt és importált ter­ményeket, végül a Gabonakereskedelmi R.-T.- nak áll egyedül jogában terményeket kül­földre exportálni. A kormánynak jogában áll a Gabonakeres- kedemi R.-T.-ot azzal a joggal felruházni, hogy a fölvásárolt gabonát malmokkal földol­goztathassa és a lisztet, valamint az egyéb őrleményeket első kézből kereskedelmi for­galomba bocsáthassa. A kormánynak jogában áll a Gabonakereékedelmi R.-T. hatáskörét korlátozni is. Amennyiben kormányintézkedés következ­tében a Gabonakereskedelmi R.-T.-ot olyan veszteség érné, amely igénybe venné a válla­lat részvénytőkéjét, akkor a bebizonyított veszteséget az államkincstár fedezi. Az ál­lamkincstár szavatossága 60 millió koronáig terjed. Az államkincstár csupán olyan vesztesé­gekért szavatol, amelyek bobizonyithatóan az által adódtak, hogy a kormány, illetve annak egyik szerve, olyan intézkedést tett, amely a Gabonakereskedelmi R.-T. számára üzleti veszteséget eredményezett. írásos utasítás híján az ilyen veszteséget a tartalékalapból kell fedezni. Ugyancsak a tartalékalapból fedezik azokat a veszteségekét, amelyek a: fölös gabonában kötött üzlet által adódhat­nak. e veszteségek fedezésére a kormány pótdijak kivetését is engedélyezheti. Minden egyéb veszteség a tartalékalapból, illetve esetleg a vállalat alaptőkéjéből fedezendő. A gabona bevásárlási árát a kormány oly­képpen határozza meg. hogy a meghatározás­ban a gabona minőségén kívül a prágai, illetve a po sunyi paritás is szerepet játszik. Az árak jii ius 1-töl junius 30-ig terjedő gazdasági évre szólnak. Az alap árakat szeptember 1-től kezdődően havonta ’ pótdijjal emelik. Az utolsó pófdij junius 1-th lép életbe A Gabonakereskedőimi R.-T. emez i 'nvúra ; alapján az egyes föladodUo-másuk tekintetbe vételével határozza még a bevásárlási árakat. A Gabonakereskedelmi R.-T. kötelessé-ei közé tartozik a bevásárolt és importált ga­bona értékesítését lebonyolítani. Kereskedők és magánosok csak a Gábor.' kereskedelmi R.-T.-tól, illetve annak meg­bízottjaitól vásárolhatnak gabonát. Az eladási árakat, valamint az eladási felté­teleket a Gabonakereskedelmi R.-T. az érde­keltek szervezeteivel kötendő megállapodás­ban tisztázza. A járási hatóságok a Gabonakereskedelmi R.-T. kérelmére szükség esetén a gabona beraktározásának céljaira raktárhelyisége­ket rekvirálhatnak. A Gabonakereskedelmi R.-T. eladási árait a kormány rendeletben ismerteti és rendeletét a hivatalos lapban teszi közzé. A kormánynak jogában áll szabott árakat me,'határozni importgabonára, lisztre, őrle­ményekre és kenyérre is. — A gabonamono­póliumról szóló rendelet kihirdetésével élet­belép és 1937 junius 30-ig marad érvényben. Búza 170-190 rozs 135—155 korona Prága, julius 6. Az árkérdésben jól infor­mált helyről eTedő értesülések szerint kom- r ron’issyumos ntegállapódás jött létre, aniély- '■’< érteim ben a haza alapára 170, a rozáé 5 korona tesz métermázsánként. A búza rrit i90 !'s a rozsé 155 koronáig emelkedik. Rezsiköltség címén ebből az árból métérniA- zsánként 12 koronát levonnak. Perfektuáltak a magyar-uelmlovák kompenzációs egyezményt Pr ág a, julius 6. Nickl Alfréd meghatal­mazott miniszter, a magyar kereskedelmi delegáció vezetőjének nyilatkozata kapcsán már jelentette a PMH, hogy a magyar-cseh­szlovák kompenzációs egyezmény elkészült. A most perfektuált megállapodás 52 millió csehszlovák korona értékű árucserére nyit utat és lehetővé teszi Magyarország számára 13.000 sertés, 150 vagon zsir, 6000 hektoliter bor és ezenfelül különféle mezőgazdasági termékek, gyümölcs, zöldség, valamint ipari cikk; Csehszlovákia számára pedig különféle puhafaanyag, faszén és számos ipari cikknek a magánfelek kompenzációs megállapodása utján való kicserélését. Az árucsere néhány cikk kivételével 1934 szeptember 30-ig szól és a delegációk megegyeztek, hogy az áru- koutinensek bevitelénél kölcsönösen a szer­ződéses vámok lesznek érvényben. A most megállapított kontingensen kívüli áruforgal­mat a jövőben szintén magánkompenzációk utján fogják lebonyolítani. A delegációk tár­gyalásai huzamos időt vettek igénybe, mert a forgalomnak a megjelölt alapra való fekte­tése részletes beható megvitatást tett szük­ségessé. A megállapodás a. legrövidebb időn belül lép életbe. □ Hatvankétmillióval növekedett Magyar- ország bankjegyforgalma. A Magyar Nemzeti Bauk követeléseinek és tartozásainak állásáról kiadott jelentés szerint a bankjegyforgalom a hónap utoló hetében 62.2 millió pengővel 363.9 millió pengőre növekedett. A jegyforga­lom növekedését az ultiméval kapcsolatos na­gyobb váltóbenyujtások leszámítolása és az ál­lami giroszámlákról eszközölt kifizetések okoz­ták. A váltó tárcaál 1 omám y 35.6 millió pengő­vel 569.4 millió pengőre növekedett. A giro- számlák közül az államiakról 32.9 millió pengő összegben történtek kifizetések. Ennék követ­keztében az állami girokövetelések 29.4 millió pengőre csökkentek. Az egyéb giroszámlákra 8.2 millió folyt be, úgy hogy a girokövetelé- sek összege végeredményben 24.7 millióval 69.1 millióra apadt. Az érckéezlétből, amely 3.3 millió pengővel csokiként,, 78.8 millió az arany ra esik. Az állami adósságok törlesztésére 1.18 millió folyt be. Ezzel ennek a szánnlánaik az állománya 48.0 millióra csökkent. Az „egyéb követelések" 0.1 millióval 28.9 millióra, az „egyéb tartozások” 5.6 millió pengővel 171.1 millióra csökkentek. A romén küffeeresketfe'em romlása Bukarest, julius 6. Románia két legna­gyobb gondja az államháztartás rendezetlen­sége és a külforgalom összezsugorodása. Hozzájárul ehhez, hogy a terméskilátások a hosszas tavaszi szárazság következtében igen gyengék. Az idei román külkereskedelemről az Economist a következő adatokat közli: Kivitel: Január: 936.7 millió lei. Február: 921.2 millió lei. Március; 1,064.9 millió lei. Április: 1,235.8 millió lei. Behozatal: Január: 967.7 millió lei. Feb­ruár: 838.8 "’ió lei. Március: 1,100.8 millió lei. Április: 1,152.6 millió lei. Ezek szerint januárban és márciusban 31, illetve 35 millió lei hiány mutatkozott, mig februárban és áprilisban 82—83 milliós fe­lesleget sikerült elérni. A külkereskedelem első hegy hónapi eredménye az előző á\ek átlagaihoz viszonyítva valósággal katasz­trofális. Az 19‘31-es évben a külkereskede­lem havonta még átlag 537 milliós felesleg­gel zárult; 1932-ben már csak 392, 1933-ban 209 millió lei volt az egyhónapi kiviteli többlet. A folyó év január-áprilisi idősza­kában a többlet átlaga mindössze 22 mil­lióra rúg. A januári román külforgalom passzivitása egyébként nem szokatlan jelenség, mert ®z gyakran a dunai kikötők forgalmának kény­szerű téli szüneteltetésével függ össze. Annál súlyosabban esik latba a márciusi beviteli többlet, amely — állítólag — a kontingens-rendszer következménye. A külkereskedelem nagyfokú romlása termé­szetesen a devizanehézségek súlyosbodásával jár. Ez és a várható rossz termés, valamint a kedvezőtlen pénzügyi helyzet arra enged­nek következtetni, hogy Románia igen rossz gazdásági év küszöbén áll. □ Tilos a takarmányliszt kivitele. Jelentet­tük, hogy a kereskedelmi minisztérium a szal­ma, széna, a takarmány és a tengeri kivitelét megtiltotta,. Újabb rendelet szerint külön ki­viteli engedély nélkül a takarmányliszt kivi­tele is tilos. □ Románia korlátozza behozatalát. Buka­restből jelentik: A kon t,ingen táláéi bizottság úgy határozott, hogy az 1933 julius 1-től 1934 julius 1-ig importált áruk mennyiségét 20 szá­zalékkal leszállítja. A határozat a kompenzá­ciós megállapodásokra nem vonat.kózik. □ A Délkárpáti Ásványolaj Kereskedelmi r.d. mérlege. Munkácsról jelentik: A Délkár­páti Ásványolaj KereskedeLmi r.-t. 1933. évi mérlegé 37.349.48 korona tiszta nyereséget tartalmaz. A .mérleg a vállalat adósait 4 millió 235.001.67 koronával és hitelezőit 6,646.733.33 koronával tünteti föl. Q Befejezték a görög—csehszlovák kereskedel­mi tárgyalásokat. Athénból jelentik: A görög— csehszlovák kereskedelmi tárgyalások ma ered­ménnyel véget érteik. A fizetési forgalmat tovább­ra is klinimg utján bonyolítják le. A csehszlovák kereskedelmi delegáció ma visszatér Prágába. ÉRTÉKTŐZSDE Tőzsdeszünet Prágában Prága, julius 6. Hús János napja miatt az értéktőzsde és a terménytőzsde forgalma szünetel. Budapest barátságos. Budapest, julius 6. Az értéktőzsde mai for­galma barátságos hangulatban bonyolódott le. A spekuláció fedezési vásárlásai követ­keztében a forgalom megélénkült s az árfo­lyamok megszilárdultak. Fokozott kereslettel szemben elegendő mennyiségű áru került piacra, ennek tulajdonitható, hogy az árfo­lyamjavulások nagyobb méreteket nem öltöt­tek. Az irányzat megszilárdulását kedvező külföldi jelentések is elősegítették. A forga­lom barátságos irányzat mellett ért véget. A szilárd kamatozású értékek piacán pénzinté­zetek vásárlásai folytán ugyancsak szilárd irányzat jött létre. Élénk kereslet fővárosi kölcsönök iránt mutatkozott. Becs ingadozó. Becs. julius 6. Az értéktőzsde ingadozó irányzat ihéllfett fejezte bé e heti utolsó tőzs­denapjának forgalmát. A spekuláció már teg­nap lebonyolította üzleteit s ma tartózkodó magatartást tanúsított. Korlátban élénk for­galom volt magyar és csehszlovák értékek­ben. a legtöbb korlátérték árfolyama meg­szilárdult, egyedül Hutter és Séhrantz, Gösser Brau és Brau A.-G. árfolyama lanyüiult. Ku- liszban mérsékelt forgalom mellett az árfo­lyamok alig változtak. A beruházási értékek piacán a szövetségi kölcsönök több válfajá­nak árfolyama megszilárdult. Berlin üzlettelen. Berlin, julius 6. Kedvező gazdasági hely­zetjelentésok ellenére az értéktőzsde mai forgalma sem élénkült meg. Általános üzlet- telenség mellett csupán speciális értékek iránt mutatkozott kereslet s ennek nyomán az árfolyamok mérsékelten megszilárdultak. Zárlat előtt az irányzat barátságossá vál­tozott. *-----------O---------­Áru tőzsde-j- A budapesti terménytőzsdén — mint azt budapesti szerkesztőségünk telefonon jelenti — az irányzat csendes volt. Rozs 8.40—8.50, kukorica 10.40—10.50, uj takarmányárpa 10.25 —10.50, zab 11.70—12.20.-(- Tartott a berlini ‘terménytőzsde. Berlin­ből jelentik: A mai terménytőzsdén tartott irányzat mellett a következő árakat jegyez­ték: rozs azonnali szállításra 125, augusztusi szállításra 1257/s, búzaliszt II. 2l6H, rozsliszt II. 22.65, buzakorpa 12.90, rozskorpa 13, repce 310, kisszemti ételborsó 19, ta­kanmányborsó 11—1214, peluska 14—15 márka. ^RX<M-MAfikARHIRLA]? Felelős szerkesztő; FORGACH GÉZA * Budapest! ézerkeeztóaé* ée kiadóhivatal 1 Hor­thy Miklós ut 21 IV S Telefoo 59 8—98 Szer- keeztő Zólyomi Dezső — Pozsonyi szerkesztőség ée kiadóhivatal; Lőfínckap'i ueea 17 11 Telefon 27—87 Szerkesztő; Rehorovezky Jenő - Ruszin- szkói szerkesztőség és kiadóhivatal: Unsrvát Vár­alja ucca 712 Szerkesztő Rá ez Pál — Kassal szénkefeztőség és kiadóhivatal: Fő-ucca 105. I. Telefon 85— 29 Szerkesztők: Pr Sziklay Kereno ée Kelembéri Sándor — Nyltral szerkesztőség ée kiadóhivatal: Wllson-ncca 84 L és Metbód- tér. 8. Szerkesztő: Dalloe litván. • Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. • Hirlapbélyeg használata a prágai póetaigazg. 56.660/VJI—1934 ez. rendeletével engedélyezve. Kiadja: Prágai Magyar Hírlap Lapkiadóvállalat Szövetkezet kori feL — Nyomatott a Meroy BL Fiai nyomdájában. Prágában. — Nyomáéért felelős: Em. Krát&y.

Next

/
Oldalképek
Tartalom