Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)
1934-07-01 / 148. (3479.) szám
kVJl>íVc*‘> 1934 julisu i, Ttaftámnap. t-MACteSR-HTTOasr! 17 A „foéfc szén“és a „piros szén" a világ legparadicsomihh üdülő- helyévé varázsolja az Itna csúcsát A vulkángőzök ipari fölhasználása aj korszakol nyit Olaszország energia-gazdálkodásában (A fejlődő technika és az emberi lelemény mind újabb meglepetésekkel szolgál, holott az elektromosság, a repülőgép és a rádió századában már megszoktuk, hogy semmin sem csodálkozzunk. Szinte napról-napra ásmerke- diünk meg uj fogalmakkal és ezek révén uj lehetőségekkel, amelyek mind, közvetlenül vagy közvetve a könnyebb boldogulás célját szolgálják. A természet erőinek meghódítása, ez a gigászi hősköltemény, amely a történelem hajnalán kezdődött, még mindig nem ért véget. Napjainkban is folyik ez a legbékésebb hóditó háború és minden megismerés és vívmány egy-egy újabb bevett vár, amelyre a diadalmaskodó tudomány kitűzte a birtokbavétel győzelmi lobogóját Nem kell itt mindjárt a legkomplikáltabb technikai csodákra: repülőgépre, rádióra gondolni. A kultúra fejlődésére kiható jelentőségében legalább is ennyire korszakalkotó vívmány a földrétegeket körülölelő vizen úszó első, talán egyetlen fatönkből álló primitív tutaj, a szelet hámbafogó vitorla, az elejtett vad busát izlete sebbé pörkölő és az agyagból gyunt edényeket keményre égető tűz. Mindezek olyan lépcsői az emberi kultúrának, amelyeket, ha még nem jár az ősi kor barlangilakó embere, soha ki nem emelkedett volna állati mivoltából. Pedig ezeknek az erőknek mónderuike: az áradó vizek, az égből aláoifckázó villám; a ciklonok, tornádók zugó fergetege, pusztító, romboló a maga természeti megnyilvánulásaiban. És mégis: nemcsak veszélyeztetője, de éltetője és leghatalmasabb lenditője is az emberi kultúrának. A tűz lehetővé tette a fémek megmunkálását, miután előbb már megteremtette a kerámiát, a vitorlába fogott szél átröpitette Kolumbus hajóit az óceánon uj földrészek partjaihoz, a víz áradása és zsilipekkel való megduzzasztása termékennyé teszi a földeket és erőmű- telepek energiaforrásává szelídült. Fekete szén, fehér szén, sárga szén és kék szén A modern technika egyik éltető eleme, mondhatni: lelke a kőszén. A gáz, a villany fejlesztéséhez, gépek hajtásához egyaránt nélkülözhetetlen. Nélkülözhetetlen ? Ma már nem. Geológusok számítása szerint a mai termelési tempó mellett körülbelül félezer év alatt teljesen kimerül /földünk egész szénkészlete. Ha azonban — mint az előrelátható volt — a technika további fejlődése és térhódítása következtében a fogyasztás fokozódnék, ez a valószínű időhatár jelentékenyen megrövidülhet. Közvetlen veszély ugyan nem fenyeget e téren, azonban mégis érthető, ha előrelátó tudósok már most keresik azt az energiaforrást, amellyel a szén pótolható lesz. Ezen már csak azért is érdemes gondolkozni, mert nemcsak a jövőben lesz, de már a jelenben is megvan a gyakorlati jelentősége a szenet pótló energiaforrás felhasználásának, különösen a szénben szegény országok szempontjából, így jut előtérbe a kőszén: a fekete szén" mellett a „fehér szén", a „kék szén", a „sárga szén“, sőt legújabban a „piros szén" is. Ezeket az elnevezéseket természetesen csak képletesen kell érteni- A „szón" itt nem valóságos karbónáumot, hanem a szén energiáját helyettesítő más erőforrást jelent. A „fehér szén": a víz, amelynek energiáját a malmok, duzzasztó zsilipek már évezredek óta felhasználják, éppúgy, mint a „kék szén„-ét: a szélét a szélmalmok, szélmotorok és más erőmüvek. A „sárga szén" a nap eugárözöne, amelyet megfelelő szögben összehajtó tükörkonstrukciók segítségével gyűjtenek, helyesebben: vetítenek össze közös gyújtópontban, és használnak fel energiatermelésre. A vízi erőmű- telepek, szél- és napmotorok után most a „piros szén" kihasználása van soron. A piros szén a legolcsóbb és leggazdagabb energiaforrás A természet erőit leigázó ember most felkészült a legfékezhetetleneMmek ismert elemi erő megszelídítésére és szolgálatába kényszerítésére. A föld méhében rejlő belső tűz, amely a vulkánok kráterein keresztül tört utat magának a szabadba; vészes kitöréseivel rettegésben tartja az emberi településeket. Áradó víznél, tomboló orkánnál, a trópusok agyforraló kánikulájánál vészesebb az a rém ség, amelyet a tűzhányók kitörése jelent- És mégis... Az emberi lelemény megtalálta a módját, hogy megzabolázza a leglázadóbb energiát és hasznára fordítsa azt, ami eddig kárt, vészt és pusztítást hozott. Az ezirányu első kísértetek évtizedekre nyúlnak vissza. Mindazok az országok, amelyek területién vulkánok vannak, megkísérelték azok hőenergiáját hasznosítani. Japán, Ujzéland,* Chile, Bolívia, sőt Alaszka földjén is értek már el e téren eredményeket. Ezeket a kezdeti sikereket azonban messze túlszárnyalja Olaszország, amely ennek a szénben szegény félszigetnek uj és eddig szinte nem .is sejtett arányú ipari célkitűzéseket szab az, által, hogy előbb a vizierők, újabban pedig a vuikánhő felhasználásával fokozatosan kiszorítja és nélkűliözhetővé teszi az idegenből importált szenet. Hogy ez mit jelent, annak illusztrálására elegendő az az adat, hogy Itália a félsziget vízi erőinek villamos energiára való átváltoztatása révéin évente több mint hat milliárd kilowattóra elektromos áramot termel és a vizierők gazdaságos ipari kihasználása szénben körülbelül több mint hatmillió tonnányi megtakarítást jelent egy évben. Szakértők véleménye szerint, ha a vulkánikus vidékek lávahőjét sikerül megfelelően kihasználni, az igy szolgáltatott energiamennyiség egymagában elegendő 'lesz egész Olaszország Elektromos áramszükségletének fedezésére. Ez ugyan egyelőre miég a jövő zenéje, azonban már nem a távoli jövőé, mert tervszerű és céltudatos munkával máris megindultak azon az utón, amely fokozatosan felszabadítja Itáliát abból a sok évszázados függőségi helyzetből, amelyet ennek a nemcsak politikailag, de gazdaságilag is öntudatos népnek a számára aiz import-szén miatti gazdasági függőség jelentett, egy uj ipari fellendülés ma miég szinte beláthatatlan perspektivái felé Mindez nem álom, nem utópia többé, az alap adva van a drága külföldi szenet helyettesítő hazai és ingyenes energia révén, amelyet nem kell termelni, csak átalakítani és elvezetni, azaz felhasználni. A lávabőt kiak- názhaíatlau bősége és felhasználásának hihetetlen olcsósága a legpraktikusabb energia- forrásává avatják, amely hovátovább nemcsak a fekete szenet, de a fehér szenet, a vizierők kihasználását is háttérbe fogja szorítani. Tizennégyezer kilogram gőz óránként Pisa tartományában már tiz esztendővel ezelőtt hatalmas ipari telep létesült a vulkán- gőzök hőenergiájának kihasználására és a termelés felfokozott tempójára jellemző, hogy ma már népes város épült az ipari telep köré, amely születését kizárólag a vulkánhő felhasználásának köszönheti. Ez a város: Larda- rello, nevét alapitójáról kapta. Ezen az óriási méretű telepen a vulkánibőt közvetett utón használják fel. Az eljárás amilyen egyszerű, olyan érdekes. Mázsás acélfurókaf mélyesztenek a földbe- Húsz centiméter átmérőjű furatokkal mint- egyhatvan méternyire hatoltak a földbe, később azonban negyvencentimiéteres furatokra tértek át és ezekkel a pörgő fúrókkal százharminc méteres mélységet sikerült elérniük. A fúrt csatornát vastag, rozsdamentes fémből készült csövekkel bélelik ki, ezekbe aztám légmentesen záró dugattyú került. Ennek működtetésével szippantják fel az óriási mélységből a vulkánikus gőzöket, amelyek hőmérséklete 180 Oelsiu® fok. Mintegy 3 atmoszféra al®ó nyomással ömlik a gőz a tartályokba, ahol vizet hevítenek vízgőzzé. Ez a vízgőz turbinákat hajt, e®ek viszont villamos generátorokat működtetnek. A gőzturbinák percenként 2500 fordulat mellett 3000 kilowattot termelnek. A turbinák által hajtott dinamók 4000 Volt feszültségű áramot állítanak elő, amelyet 36000 Volt-ra erősítenek föl a transzformátorok- A gőzfcutak óránkénti teljesítménye átlagosan 14.000 kilogram körül van. Lardarellóban tehát nem a vulkán gőzök közvetlenül, hanem az általuk gerjesztett folyami vízgőzök termelik a villamosenergiát. Közvetlen felhasználásuknak az az akadálya, hogy a vulkángőzök összetételében nagymeny- nyisógü szénsav, nitrogén és más ártalmas gázfajták is szerepelnek, amelyeket nem lehet kivonni, sem pedig semlegesíteni, eredeti ősz- szeletelőkben pedig a gépeket rohamosan tönbrebennék. A föld mélyéből fölszivat'tyuzött gőzök közvetlen fölhasználása természetesen a Lardarellóban elért eredményeknél ds nagyobb előnyökkel kecsegtet. Ezt a föltevést már örvendetes tények is 'bizonyítják. így például La- góbae, ahol a gőzök nem tartalmaznak ártalmas anyagokat, a munkagépekben közvetlenül a lávagőziök dolgoznak. 92 fokos természetes forróviz Vulcanus katlanából Ab Apennini félsziget tűzhányóinak ipart célokra való kihasználása a legtöbb eredménnyel Szicíliában kecsegtet-, ahol tudvalevőleg az Eitna, Európa legnagyobb tűzhányója ereget szünet nélkül bodros füstfell egeket az azúrkék itáliai égre- Az Etna gőzeit közvetlenül is föl lehet használni, mert semmi ártalmas anyagot nem tartalmaznak. A Vulca- rolo kráteréből csöveken vezetett vízgőz a vezet'ékben előálló hőveszteség következtében ismét esepfolyóssá válik és mint 92 fokos EGRY FERENCZ HARANGÜKTDDÉIE MALÉ-GEJOVCE Ung megye. (Kísgejöcz) Podkarp. Rus. Alapittaíotf 1793-ban. Kitüntetve: Páns 3 drb. érem, Marseille 2, Moszkva 2, Becs 2, Budapest 4, Szeged l, Székesfehérvár 4, Kecskemét l, Pécs l drb. érem, H. M. Vásárhely aranyoklevél, Öékésmegye gazd. egyesület, Orsz. gazd. Egyesület, Görnör vidéki gazd. egyesület, Orsz. iparegyesület, Orsz. vas. és fémipari kiállításon díszérem, a kassai, késmárki kiállításokon aranyérem, komáromi mezögazd. és ipari kiállításon díszoklevél. Ezenfelül 3 drb érdemkereszt, l a szófiai érsektől foiriróvi'z már évok óta kitűnőién ellátja az Etna oldalán épült obszervatórium fűtését. Ez a melegvízfűtés lehetővé teszi, hogy a tudósok állandóan az obszervatóriumban tartózkodhassanak és közvetlen közelből, /rendszeresen figyeljék a vulkán titokzatos életért- Ez eddig lehetetlen volt, mert abban a magasságban, ahol a megfigyelő állomás épült, már az örök hó és jég birodalma van 'és az itt uralkodó dermesztő hidegben rendszeres megfigyelő szolgálatot szervezi és ellátni nem lehetett. Évtizedeken át az volt a szokás, hogy kért hétben egyszer, pár óráira föllátogatott egy-egy vulkanológ.us az obszervatóriumba, leolvasta az óramüves .regisztráló- és megfigyelő-készülékek adatait, azokat föl jegyezte, majd a szerkezeteket újra beállította és távozott, hogy két hétig megint feléje se nézzen a bonyolult, de feladatukat precízen végző gépeknek. A Vulcanus katlanából származó 92 fokos melegvíz felhasználása egy csapásra megváltoztatta ezt a helyzetet és most már nemcsak az Etn a-obszer vat ót rumb an dolgozik állandóan egy népes kis 'tudós-kolónia, de a tűzhányó oldalán egymás után létesülnek különféle ipartelepek. Ezek a gombamódra szaporodó /gyárak valamennyien a vulkámhő olcsó és bőséges energiájának köszönik létüket. Ez azonban még csak a kezdet. Szállodák, szanatóriumok, függokertek, sporttelepek és kötélpálya 3000 méter magasban Ami ezután következik, még csak terv, de tervnek is olyan grandiózus, hogy méltán kelt csodálatot. Hát, még, ha majd megvalósul! Ponté Gaertano, az Etna-obszervatórium tudós vezetiője és Andretti Pasquale, az etnavidéki települések tervein dolgozó zseniális olasz mérnök nemrégiben nyilatkoztak egy nagy amerikai világlap tudósitója ©lőtt a „Tűzhányók K'iiráiyá“-nak jövőjéről. Az alapgondolás az, hogy az Etna hófödte gerincén Európa legnagyobbszabásu és l ogpompázatosabb magaslati üdülőhelyéit fogják létesíteni. Az örökös hóval borított begylejtők szinte önként kínálkoznak bob- és sípályákul. Köréjük aztán minden komforttal 'berendezett luxushoteleket és szanatóriumokat építenek és messze a hóhatá.ron felül paradicsomi függő kertek buja növényzetét akarják varázsolni, amit a meleg vulkán víz és a forró gőzpárák által állandóan a kellő hőmérsékletűre főiméi egitett levegő tesz majd lehetővé. Az egész világon páratlan magaslati üdülőhely könnyű megközelítésére Catánáából drótkötélpályát építenek az Etna legmagasabb csúcsáig. Külön villany- és vizmütelep látja majd el a klimatikus gyógyhely villany* /és ivóviizsTÜkiségletét, Mindezt az álombaillő sok csodát a „piros szén", az Etna hőenergiájának felhasználása teszi majd lehetővé. Vulcanus féktelen romboló 'kedvét bilincsbe veri im az emberi elme. De nemcsak a vízgőzök energiatermelésre való felhasználása az egyetlen nyereség. A vulkánikus gázok melléktermékei is kitünően használhatók. Vízben való ke resztül vezetéssel nagymennyiségű bórsavat és ammó- niákot oldanak ki a gőzökből, ezenfelül héliumot is tudnak kivonni belőlük, amit számos technikai célra, különösen léghajók baliónjainak gázzal telítésére használnak fel. A „piros szén" meghódításának előnyeihez járulnak azok az egészen uj technikai lehetőségek, amiket az Etna ormain felállítandó szétmótorok energiaszolgáltatása biztosát. Az Etna csúcsai fölött állandóan áramlásban van a levegő, az iramló szelek révén nyerhető energiát szakértői becslések a Niagara-zuhatag erő szolgáltatásának ötszörösére teszik. A fekete szénben szűkölködő Itália a fehér szén után most a piros és kék szén kiapadhatatlan bőségü energiaforrásait veszi használatba- A tervek megvalósulása ma már csupán pénzkérdés. Hogy pedig ezen nem fog múlni és az olaszok elő fogják teremteni az ipari és gazdasági föllendülésük célját szolgáló százezreket és ha kell milliókat is, az bizonyosra vehető abból az egyszerű tényből, hogy a tervek főpatrónusa és a megvalósítás leglelkesebb serkentője maga — Bénító Mussolini K. B,
