Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)

1934-07-01 / 148. (3479.) szám

<PÍWíAl»i » JmÜUm Ju NMlMMUk Ammo* mu A ktmuotó kSUtesstye JSdieu, adie 6 is AuM/rlxurdm 1 Ha jól emlékesünk, ll9@8-fba-n volt, boigy azt gon­doltaik: „no, a hosszai szoknyán-aik vég-ér vén y-eeöű befelkigzett'1. Esküdni mertünk volna a rövid szok­nya örök uralmára, mórt hiszen tnáuden jól arra ímutatoitti hogy a villáig esetleg gyöbérestől feiíor- dúlhat, viszont a röviid szoknya uralma örök ma­iad. Modem nő nem jár soha többé hosszú szok­nyában, így meg úgy, higiénia, kényelem, moz­gásszabadság és a többi — ime, ez volt az általá­nos vélemény. Röviddel utóbb pedig mi történt? A szoknyák lassan, de biztosan, növekedni kezdtek és nap­jainkban — mint az köztudomásai — ott tartunk, hogy a sleppkezeiés bonyolult mesterségéhez érte­ni: minden elegáns dámának miulaszthatatlan kö­telessége lett. Mindezeket figyelve és mindezeken okulva ha­tároztuk él, hogy most már azután semmiféle divattal kapcsolatos szenzáción nem csodálkozunk többó. így most sem csodálkozunk azon a külön­ben igen érdekes és majdnem minden hölgyet közelről érintő tényálláson sem, hogy a bubihaj — egy évtizedes dicső pálya-futás után — ietíinŐ- ben van! Még nem bukott meg végérvényesen, de mindenesetre erőteljesen inog. Egyre szaporodik azoknak tábora, aki-k kanyatthomlök növesztik a hajukat, ásókéval szemben, akik „csak azértse1* jelszóval hiven védelmezik kibörotváit nyaksairk jóik immár komoly veszélyben forgó pozícióját. Kétségtelenül győzött a hosszú háj. Legalább is érre a szezonra. Hosszú alatt persze nem méteres fonatok értendők, hanem félhesszu, úgynevezett növesztett haj, amely körülbelül válliig ér. Örül a hölgy, ha végre eljut idáig. S miután kiörülte ma­gát — gondok lepik el. Legtöbb esetben vísöza- vissza sírják, még egy darabig a mostohán elha­gyott- .,bubit“, egészén addig, amiig rá nem bukkan a frizurára. Az igazira. Igen nehéz ügy ez. Mert amíg a rövid háj divat­jának hajnalán csak egy volt a kérdés: vágatni vagy ne vágatni? — a bubl.friziura tudniillik nem rej tétéig etett valami ördögi változatosságot —, addig a mai féihosszu haj rengeteg fésülés! lehe­tőséget nyújt. Még pedig fantáziával teli lehetősé­gekét. A bubihaj két csoportja, a sima és hullámos itt is jelentkezik, csakhogy több alcsoporttal. Leg­népszerűbb válfaja az uj haj viseltetnek a rolni, azaz a növesztett hajnak hátul a tarkón hosszú­kás tekercsbe váló csavarása. Elterjedt, mert na­gyon előnyös viselet az oldalt és hátul kÖrüUokmf- zott fej is. Egyáltalában a lókul szinte minden nappal divatosabbá válik és nem -egy frizura telve van k&cses ceikággal. fürfcöcskékikel. De leges legfrissebb kreáció a hátulról élőre fé­sült haj, amit Ka Cher iné Hepbum, az ismert film­sztár -kezdeményezett. Fejebubján kis kontyot hord. homlokba eső ,,sopf“-ot és frufrukat s ezáltal úgy fest- akár egv régi, századvégi portré. Sürgős követőikre talált, kivált a párisi fodrászoknál és Antoine, Parisnak híres nevezetes fodrász művésze egyre-másra készíti az övéhez hasonló frizurákat. Persze újszerű változatokban. Loknik, csigák, fürtöcskjék, frufruk: pikáns arcú hölgyeknek illő viselet, már a klasszikus külső merőben más fésül ködé® i formákat követel. Ilye­nek is akadnak bőven a mai frizura-divatban. Hogy a legklasszikusabbat említsük: sima, közepén választott hajfölött egyszerű ,,gretehem‘‘ fonatból való korona , , . Keveseknek áll jól, de éppen ezért, aki megengedheti magának, büszkén hordoz­hatja. Viselhetünk tehát rövid vagy hosszú, sima vagy hullámos hajat, gyermekiéin szelídet, avagy rafíináltat, mint egy fodrászálom: válogathatunk. De amint láthatjuk, nem ki® gond a-z uj frizu­rák között az ,,igazi“-ra rátalálni. Mert míg a bu­biviselet uniformizálta a nőket, addig a mostani félhosszu hajdivat egyenességre, eredetiségre tö­rekszik. Ezért, mielőtt uj frizurát választunk, ne azt tartsuk szem előtt, hogy mi áll olyan jól ennek vagy annak a barátnőnknek, hanem hogy mii való nekünk Rövid nyakkal nem szabad ny-akbaeső rollnit, kontyot. lokniikat viselni, hanem -inkább nyakból fölfelé fésült hajat. Alacsony homloknak kerüljék a frufrut és szabálytalan arcuaknak sose jusson eszébe a sima középválas-zték, a teljesen üresen hagyott homlok és füleiket közszemlére csakis azok tegyék — habár nagy divatja van, a szabad fülnek mostanság — akik csinos füleeskék- kel rendelkeznek. Általános alapelvek ezek csupán, a többi ezernyi apró frizura-árnyalatra vonatkozólag tükrünket kell felelősségre vonni. Őszintén — ha őszinte fe­leletet akarunk tőle kapni ! A betegség már magában is súlyos csapás, annak, akit ért, éppen ezért a hozzátartozóik­nak különös gondot kell fordítani, hogy a Ibe- teg szenvedését enyhítsék, de sem m leseire se súlyosbítsák a helytelen bánásmóddal. 'Lény, hogy a beteggel a hozzátartozóik nagyrétze nem tud helyesen bánni. Vagy túlságosan ké­nyeztetik, vagy pedig a részvét halvái1 yodásá- val nem veszik észre, hegy a beteg világosan Htja: mennyire terhére van a háziaknak. Ah­hoz, hogy a beteggel helyesen bánjunk, első­sorban be keli hatolnunk a beteg lelkivilágá­ba-. A beteg ember betegsége kezdetével máris egy más világhoz tartozik lelkileg, mert égy lépéssel közelebb érzi magát a halálhoz, mint az egészséges. Éppen ezért jobban is szereti az életet, mint ahogy az elveszett boldogság után jobban is vágyódik az ember, jobban tudja ér­tékelni, mint amikor a kezében van. A kime­rültség, amely a beteget a látogatáskor elfogja, inkább pszichikai, mint fizikai. Gondolatvilága nem az egészséges emberé, mert -Inkább magá­ba zárkózott, a. bajával foglalkozik és a beteg­ség következményéivel. Bizonyos mértékben érthető irigységgel néz az egészségesekre, akik szába-dön és vidáman mozoghatnak, de viszont rosszulesik, ha úgy beszélnek hozzá, mint egy ne véletlen, vagy kényeztetett gyerekhez. Vá­gyódik a részvét után, de ilegtöbbször más for­mában kívánja, mint ahogy kapja. Az első -na­pokban elárasztják részvéttel, együttérzéssel, valósággal központja lesz a szeretetek. Ám, ha a betegség hetekig, hónapokig, évekig tart, akkor a 'beteg hamarosan megdöbbentő élesség­gel látja, hogy a részvét megfagyott és hideg iktöteáiességérzéflöé változott. Eszel Mimben ne­ki mindig uj marad a betegsége, fájdalmai ál­landóak, ezeknek elpauaszolása fárasztja a hoz­zátartozóikat. De helytélen az se, ha a hozzá- 1 tartozók túlzott aggodalmakkal gyötrik. Szabály-, engedelmeskedni az orvosnak, ügyel­ni kell a tisztaságra, s nem kelt Bokát kérdez­ni, mit akar enni, hogy érzi magát. N«m (kéül tulnagy porciókat adni tányérjára, fcemmteftet- re Be mindent egyszerre, ellenben ősin osan szer* virozni. Étkezés ideje alatt vendégeket nem szabad a betegágyhoz engedni, de ami még fon­tosabb, sohase suttogjunk, se ara orvossal, se látogatókkal a beteg előtt. A betegápoláshoz szükségen eszközöket egy helyen tartsuk, tisz­ta kendővel lebontva. Vigyázzunk, hogy hé csikorogjon a cipőnk, ne nyikorogjanak az aj­tók. Virágot, ha illatuk bántja a beteget, hagyjuk meg a szobában, mert vldá-mitóla-g hat­nak. A látogatások ne legyenek sűrűik és no tartsanak soká és a beszélgetés semmiképpen ee vonatkozzék hasonló betegségekre. Fegyel­mezzük magunkat, gondoljunk arra, hogy egész eégünk teljében milyen durvák vagyunk akkor, amikor a vaknak azt mondjuk, hogy idenézzen és mérgelődünk, mert a nagyothalló nem hali bennünket. Látogatásunkat ne kényelmiünktől és napi beosztásunktól tegyük függővé és né mosolyogjunk titokban azok fölött a fontos közlések fölött, amelyeket a beteg szenvedései­ből eredő'leg tesz. A légióiégfontosabb azonban az, hogy a részvétet valóban érezzük, mert hiába szinészkedünk, a beteg szinte .dlátek! szemmel veszi észre rajtunk a komédiázést, ami egyenesen kétségb-eejti. a A nyári kalapok Vasárnapi divatlevél EGY KIS FÉLREÉRTÉS. Egy jótékony hölgy betörőt talál a lakásá­ban. Tekintettel a be-t-örö fiatalságára, felülke­rekedik a jóez-iv-e és igy szól: — Nem küldöm magát a börtönbe. Elhatá­roztam, hogy ez egyszer még alkalmat adok ar­ra. hogy jóvátegye azt, ami ma történt. — Köszönöm szépen, nagysága, — feleli meghat ottan a betörő, de akikor arra kérem, legközelebb legyen szives eltenni az útból a székeket. Az utóbbi évek folyamán hozzászoktunk ah­no'Z, hogy a kalapdivat irányitói a nyári sze­zon megindulta ellőtt a nagykarim áju kai apók általános viselését Jósolják meg. A jövend öltés­nek megfelelően a kirakatok mélyén fel is tűnt mindig egy-két szélesebb szalmakalap. de az egész Idényen keresztül csak a háttérben ma­radtad. A hölgy közönség következetesen nem akart tudomást venni róluk. Kivéve az egész különleges alkalmakat, — kerti ünnepélyeket, lóversenyeket, — nem viselték őket. A minden szempontból kényelmesebb, fiatalosabb, olcsóbb iklekalapok és barettek mellett nem tudtak nép­szerűkké válni... Mikor e tavasszal a tudósítások ismét a nagy­kalapok divatját helyezték kilátásba, ara előbbi poklákra gondolva — nem hittük el. H-oigy a kedvelt apró kalapjainkat mag sapkáinkat ne- héiz és kényelmetlen nagy kalapokkal cseréljük fel, valószínűtlen feltevésnek hangzott! A kirakat okban- feltűnő széles szalma- és filiok alap okát megmosolyogtuk. Ezeket a ma­lomkerekeket akarják ránker őszalkolni ? •— gondoltuk, — hiszen szélességűik miatt fel sem tudnánk szállni a villanyosra vagy az autóbuszra? Ara első merész újítót, aki nagy­kalapban jelent meg az uocán, gúnyosan meg­bámultuk. A harmadiknál és a negy-ed.iknéiTj már felfigyeltünk. Hogyan, tehát mégis, komolyan ez lesz a divat? ■— találgattuk... Otthon ara ócskaságok közül kikér estünk egy régi, széles ka-lapformát. A tetejét, a kiraka­tokban látott modellekhez hasonlóan, laposra nyomtuk, a karimáját kiegyenlítettük. Elöl mé­lyen a homlokba huzva, hátul a fél fejűnket szabadon hagyva, tettük fel. Tízperces próbál­gatás után megállapitottuk, hogy rettenetesen áll és nevetségesek v-agyumk benne. De azért másnap korán reggel a kalaposniőnkhöra siet­tünk. Az eredmény? Számos nagykalap, melyet azóta napsütésben és esőben egyaránt hősiesen viselünk... Mert éra egyszer vallóban beteljesedett a ma^ samód-ok jövendölése: ált alánosán a széleskari- má-ju kai apók lettek divatosak. Általános meg­jelölés alatt az értendő, hogy reggéltől-est-ig. a sima angol kosztümtől kezdve egészem a_ scíkfodros mustéin nyáriruháig minden alkalom­mal szóleskarimáju kalapokat Vteelünk. A t«g* angolosabb modellnek is 40 centiméter az át­mérője, a franciás délutáni kalapoké pedig legkevesebb 55 centiméter! Nincsen jogunk tehát az 1910-ben eflhünt óriási kalapokon nevetni, a mieink, melyeket e nyáron viselünk, egy centiméterrel! sóm ki­sebbek. Hogy feliét ti nk-e az autóbuszokra, és villanyosokra, baleset nélkül besétálhatunk-e az üzletek és kávéházak ajtaján, csakis annak tulajdonítható, hogy ma kényelmesebb és szé­lesebb bejáratokat készítenek, mint a nagy ka­lapjaik miatt sokat kifigurázott anyáink idejé­ben. A kalapok teteje lapos, sőt látni már olyan párisi formáikat is, melyeknél a tetőt kissé ki­csúcsosodó lappal pótolják. „Bonc-les au v-ent“- nek nevezik ezeket a markirozott tetővel dol­gozott formáikat. A megjelölés igen találó, mert a szélnek valóban minden lehetőséget megad ahhoz, hogy fürtjeinket tetszés szerint össze­kuszálhassa. A kalapok tartását a haj közé el­rejtett gumipántokkal biztosítják. Bizony ezek nélkül a gumipántok nélkül a. nagy, lenge ka­lapjaink az első légbuzatra elrepülnének. Van­nak olyan félénk hölgyeik is, akiknek még igy is aggodalmaik vaunak a kalapjuk biztos tar­tását illetőleg. Ezeken Madame Ágnes és Louise bulanger — a kalapdivat teljhatalmú irányítói —- ikaiaptükikel igyekeznek segíteni. Igen, ka- ílaptühkel!... Az egykori, híres és veszedelmes Ikala.ptük helyett kis gyöngyházfejű tűket kreálk nak, melyek — egyelőre — még nem veszélyez­tetik a járókelőik testi épségét. A délelőtti angol ruháikhoz panama, % fran­ciás délutáni ruháikhoz pedig szizól és flörentin szalimákalapokat készítenék. Miért a szalma, fő­leg a kézzel fonott, áttetsző far>táziaezalma di­vatos. Azok a szalma,fajták, mélyeken átezii- .rődik a napfény és a fény meg ara árnyék já­téka, fokozza a nyáriasan melegítő pillantások hatását. A divatos szalmák közüli a panamát,, a florentiui szalmát, a hangáit, és a szizólit fe­hér, azaz természetes szalmaszinlben dolgozzák fel. A bacont és a bálililocot a divatos bamás- sárga ..púin brule“, ujpiros és pasztellkék szí­nekre festik. A lószőrben is a, fehér és a map- égetett árnyaljatok divatosak. Pali! ásson-nevű Stubnianske Teplice (Stubuyafürdö) mályva leszállított árakért biztos eredménnyel gyógyít reumát, köszvényt, neUralgUkat» bői betegségeket. Információt és pro«P*ktüit küldi F üfdöigazgatóság STUBNIAN8KÉ TEPLICE (Slovensko) vaedlg, nogyszövésü szalmáiból a kedvelt egye­nes karl&áju angol kaJkpóikat készítik­Természetesen a szalmafajták miellett még a Möv-etzket is élős»eret©tM alkalmazzák. A vá­szonból és pikkéből nemosak sport-, de uccui ■kalapokat iá készítenek. A taftból, bársonyból és orgiandiból elegáns délutáni formák készül­nek. A Bzdvetikaílapokat átéppeléseikke! díszítik. Nagyon divatosak a kombinált kalapok. Báír* sorytetejü és lószőr,ka,rimáju vagy orgaivliik ári­ul,ás és ültetőé kalapok igén gyakoriak. Ma­dame Ágnes utoileó nyári modelljei .közül fel­tűnt ©gy körbe fölfelé hajlítva dolgozott, sö­tétkék fllck arlmáju kalap, melynek a teteje sű­rűn felhúzott fehér diók schottin taftból .készült. Oldalt rátüzött fehér tollszámy díszítette. Egy másik modell jenéi viszont a karima fehér pioot szalmából volt és a teteje sűrűn heh ajtók ázott 'piros hánsonybóil készült. A kalapot gumipánt helyett az áll alatt megkötött piros bársony- tzallag tartotta, A szalmakalapokat szaíiaggal és főleg virá­gokkal díszítik. Am ellett a, tol lakkal sem spó­rolnak. Louisebulangér legújabb modell­jeit apró toliakból összeállított Stilizált madarakkal díszíti. Érdekesek a sfcruootollal beborított kalaptétöi. A virágok közűi, mint, dí­szek, a mezei virágok, a kalászok, az íriszek, a klematin virágok és rózsák divatosak. Ágnes a zöld bársonybői készült páMuylevetóket és örökzöld koszorúcskákat is előszeretettel alkal­mam. A ez világfajtáikból a taft. a bársony és a. lak* kínozott szállagok kerültek az előtérbe, A szál- iagcsokrokat, akárcsak a virágdíszeket, szin­tén a kalap ekjére dolgozzák. A kaJapdivotot irányító hatalmak, hogy kül­sőnk az esömoeta ruhában Is kifogástalan és hatásos legyen — csinos „esÖkalapok"*nól is gondoskodtak. A széles karima itt is kötelező. A lapos tető hasonlóan. Csak a diszitésben és az anyagokban ütnek el a többi nyári kalapok* töl. Ment steppelt bolyhos filc, vízhatlan vá­szon és lakkozott selyem az anyaguk és fa-, vagy csontosaitokon áthúzott szalag a díszük. RADVANYI MAGDA, férfi kozmetikája Közleményünk ezúttal a férfiaknak szól, amit, tekintve, hogy eddig mindig csak a nőkről és a nőknek irtunk, megbocsáthalnak a hölgyek. Mi közük a férfiaknak a kozmetikához? Kérdezhetik joggal. Elégedjenek meg azzal, hogy a nők az ő kedvükért akarnak szépek lenni 6 adózzanak cso­dálattal a kozmetika Jóvoltából ragyogó női szép­ségnek. Ez rendben is volna Így, ha nem volna a férfiban is hiúság és tetszeni vágyás. Ezért termé­szetes, hogy a férfi is igyekszik a hölgyek eszté­tikai érzékét kielégíteni, korrigálván mindama fo­gyatkozásokat, amelyek ennek útjában állanak. Világért se akarunk propagandát csinálni a pi- perkoc férfi típusának, mert ez szerintünk férfiat- lansága mellett még csak nem is szép. Az európai kulturállamokban aránylag egészsé­ges irányzat uralkodik a férfi testápolását illető­leg. A férfinak, ha kulturember benyomásét akar­ja kelteni, éppen úgy szüksége van testének gon­dozására, akár egy társaságbeli nőnek, A jólápolt kéz, a rendben tartott haj, a gondozott arcbőr nem esik a férfiasság rovására. A férfi arcbőrét például a káros külső behatása* kon fölül még a mindennapi borotválkozás is pró. bára teszi. Ennek ellensúlyozására föltétlenül szük­sége van az arcbőrnek megfelelő gondozásra. Zsíros arcbőrii férfiak meleg vízzel végezzék arcuk beszappanozását és borotválkozás után al­kohollal töröljék le, utána pedig alkalmazzanak rizséé púdert, mely a bőr zsirprodukcióját csökken­ti Száraz arcbőrnél a borotválkozás előtt zsíróé krémmel kell az arcot puhává tenni, úgyszintén le­mosás előtt is tanácsos az arcot bezsirozni. Ilyen arcbőrnél lanolinos vagy más zsíros púder haszná, landó. Igen káros hatású az arcbőrre a szakáll klborot- válása. Amellett, hogy durvítja a bőrt, a szakáll éppen olyan gyorsan, de még erősebben kinő, mint a sima borotválkozásnál. Ha helyén valónak tartjuk a férfi testének esz­tétikai Szempontból való ápolását, kétszeresen in­dokolt a kimondott kozmetikai hibáknak gyógyí­tása és eltüntetése. A hiúságnak oly fokú hiányát nem lehet kívánni egy férfitől se, hogy arcán sze. mölccsel vagy más hasonló defektussal Járjon kö­zöttünk. Tekintve, hogy ezek a kozmetikai hibák házilag nem igen kezelhetők, a férfi le kénytelen felkeresni a kozmetikai intézeteket. Ne nézzenek csodálkozva hölgyeim a kozmetikai rendelők várószobáiban üldögélő urakra. Legye­nek megértők s gondoljanak arra, hogy minden Önökért történik. %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom