Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)

1934-07-15 / 159. (3490.) szám

1D64 fcling 18, vasárnap. 13 Szlovenszkón élt a világ legöregebb embere és Szlovenszkóról származik a világ legöregebb katonája Jahubovich Katalin tanúvallomása ■ Shultéty János, a vitéz kornétás A P- M. H. urult vasárnapi számában érde­kes cikk jelent meg Zoro Agáról s a többi Matuzsálemről. A cikkíró közölte a világ ti­zenhárom legöregebb emberének a listáját, melynek élén egy magyar Matuzsálem, a 185 éves Czártán Péter halad. Ez a lista ki­egészítésre szorul, mert élt még egy Matu­zsálem, aki, ha talán nem is volt öregebb Czártán Péternél, de vele legalább is egyidős lehetett. Hiteles történelmi okmány tanúsko­dik a létezéséről s ennek alapján Sriovenszkó magának vindikálhatja az első helyet a világ legöregebb embereinek lis­táján. Asszony, aki nem fiatalította magát A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött Illés- házy-iratok között van egy 17. századból szár- mázé, csonka állapotban lévő tanuvallatási jegyzőkönyv. A tanukat a nyitramegyei Vá- mosujfalun hallgatták ki valamely építkezés ügyében. Véletlen okozta-e, hogy a csonka okirat legérdekesebb része maradt meg? A szöveg révén megismerkedünk a 200 éves Jakubovich Katalinnal, a kamánfalvi Jakubovich-család páratlanul nagy kort elért ősanyjával, így kezdődik a latin szöveg: „Catherina Jakubowitíh Uyíalusiensis anno- rum circiter 200.. A tanúvallomás tartalma immár mellékes, főérdekessége abban rejlik, hogy a matróna 200 évesnek vallotta magát. Eskü alatti valla­tásnál a tanú kétszer is meggondolja, amit mond s igy annyit bizonyosnak kell elfogad­nunk, hogy az öreg dáma mindenesetre az em­beri kor rendes határát messze meghaladó számú esztendőket ért meg. S az asszonyságok akkoriban is inkább fia­talítani szerették magukat, semmint öregiteni. Nyolcvanegy évig az angyalbőrben Az ujaradi temetőben van egy sir; huszár­csákót és szablyát faragtak emlékkövére. A magyarnyelvű sírfeliratból megtudjuk, hogy Szlovenszkóról származik a világ legöre­gebb katonája. Ebben a sírban nyugszik vitéz Skultéty Já­nos, aki nyolcvanegy évig szolgált és huszonkét há­borút küzdött végig: egyet az orosz, kettőt a török, hetet a porosz és tizenkettőt a francia hadak ellen. A hosszú időt szolgáló katonák közt ez a magyar huszár tartja a rekordot. Hallatlan teljesítmény ez. Az ember csak elszolgál 40— 50 évig íróasztal mellett, bőrfotelben, de nem huszárnyeregben. És a hivatali élet csa­tározásai is másként zajlanak le, mint a Hadik-huszárok rohama Berlin ellen, vagy az asperni találkozó Napóleon ágyúival. A vén huszár 1735-ben született Brusinán, nyilván nemesi családból, mert utóbb zászló­tartó lett, már pedig ezeket nemes ifjak közül szokták kiválogatni. Tizenötéves korában már fejébe nyomták a huszárosáét. A Hadik-huszárezredben szolgált. Harcolt po­rosz, török, francia ellen egyforma vitézség­gel. A porosz háború csatáit egy kardvágás a kezén és egy szuronydöfés a bal arcán tette számára emlékezetessé, ötvenhárom éves ko­rában elvitték a török ellen, itt kapta a har­madik sebét. Azontúl kerülte ellenséges golyó, nem fogta ellenséges fegyver. Pedig nem kis dolog volt kiállni Napóleon gránáto­sainak veszett rohamait és nem volt tréfa ép­ségben megúszni az 1812. évi oroszországi téli hadjárat szörnyű megpróbáltatásait, noha ek­kor már hetvenhetediik esztendejét töltötte be az öreg dalia. Tizdessé csak 1778-ban lépett elő, tehát közhuszárként, kemény fegyelemben töltött el 28 esztendőt. 1789-ben Belgrád ostrománál a vén legény olyan példát mutatott a vitézségből, hogy ritka nagy kitüntetés érte. Megtették az ezred zászlótartójának, vagy mint a huszároknál volt szokás nevezni: kornétásnak. Kilencvenhat éves volt a vén kornétás, mi­kor Ujaradon állomásozó ezredét elhelyezték onnan. Bizony nem adta át senkinek a zászlót, velük akart vonulni ö is, de a 96 év terhe ki­nyomta a nyeregből, nem birt többé lóra ülni. Vége lett a katonasomak, de vége lett az életnek is. 1831 augusztus 19-én az öreg zászlótartó már felülről vigyázott ezredére. Életének az volt a legkedvesebb epizódja, mikor Ferenc császár tisztté akarta kinevezni. A vén fiú nem akarta kiadni a zászló a kezé­ből. Haláláig megmaradt kornétásnak. Egy önmagával, életsorsával elégedetlen asszony ljrája ömlik a kötet verseiben szokatlan őszinte­séggel. A helyzet az, hogy egy értékes és benső értékének öntudatával megáldott, — (vagy meg­vert?) — asszony sodródik az élettel, köznapok nyűgével, formákba és kispolgári robotba fulladoz­va. „Szép meleg, lüktető életem szürkére mostam", — írja kifejezően s a világ szemében a lázadozás, a szürkeség, a penész ellen „a nagy érzések futóbo- londjává" tükrözi. Sokan lehetnek asszonyok, ma különösen, az életben, akik hasonló érzésekkel vias­kodnak, de keveseknek adatott meg, hogy széttép­jék Liliput pókhálóját, vagy legalább lelki felsza­baduláshoz jussanak avval, hogy versben éljék ki önmg-iuik belső énjét. A költönő mindkettőre válal- kozott. Nehéz az elhatározás, mert egyéniségében érzi a gátlásokat. „Rútnak nem elég rut, szépnek sem elég szép, rossznak nem elég rossz, jónak sem elég jó, bolondnak nem elég bolond és bölcsnek se bölcs", — mégis meg tudja tenni a nagy „lépést", de akkor meg újra szembetalálkozik az élet más, talán még gyötrőbb alakjával: „a magáramöradott- ság bágyadt melancholiájával", a „sulyosléptü gonddal", a „koldu6kinnal" s ,,6ilány emberkópiák büszke, buta gőgjével". Ez az állandósult lelki vál­ság, ez az örök szépkeresés és 6oha meg nem talá­lás a kis kötet tartalma. Ám nem egyhangú ez, annyi szín, annyi szerencsés, szinte ösztönösen ih­letett ötlet, annyi bátor, sokszor merésznek is mondható fordulat lep meg a versek olvastán, hogy lehetetlen forró, őszinte részvétet nem érezni a so­rok írója iránt. Ez a részvét nem sülyed sajnálko­a Kárpátok gyöngye 700 év óta gyógyít páratlan sikerrel Rheumát - Köszvényt Isiászt - Neuralgiákat Strand - Sport - Tánc - Zene - Társaság LEGÚJABB SPORT Ausztrália vezet 2:1-re a Daivíis-Ouip európai zónadöntőjének második napján. CRAWFORD, QUIST—MENZEL, HECHT 6:4, 6:3, 6:4. Den Ouden 400 méteren is pompás világrekordot úszott Rotterdam, július 14. Az ifjú holland den Ouden csütörtökön megjavította a 400 m. úszás világrekordját, amelyet eddig Helen Madison tartott. A holland csodaustzóhölgy ideje fantasztikusan jó; 5:16 perc és teljes 12 és fél mp.-el jobb a régi rekordnál, — (5:16 p.-es időt I. osztályú férfi versenyzők is ritkán úsznak Európában.) AZ ANGOL ATLÉTIKAI BAJNOKSÁGOK ELSŐ NAPJÁN MÉG NEM VOLT LÉNYEGESEBB VERSENY " London, julius 14. Borús, esős időben kezd­ték aneg pénteken az 1934. évi nem­zetközi angol bajnokságokat. Ezúttal nem a S tárniord-Br idge-i, hanem a White-City sta­dionban bonyolítják le a versenyt. Gyérszáimu nézőközönség előtt az előfutamokon kívül csak báróim kevéssé érdekes versenyszámot döntöttek el. A 2 ang. méri. gyaloglást Coo­per (angol) nyerte 13:14 p. idővel. 6 ang. mér- f ölelés síkfutásban 1 Holdén (angol) 30:43.8 p.-cel; a hármasugrásban 1. Boyce (angol) zássá, mert a fájdalmas vergődésben ott remeg a re­ménykedés is a szavak zenéjében, mint egy öblös- érces alaphang felhangja. Maga az, hogy volt ere­je a „komplexumok" alól felszabadítani lelki vilá­gát, avval, hogy világra hozta őket, — akár, mint „torzszülö'tt virágokat" — megnyugtatja a részvétre hangolt olvasót, hogy egyszer rátalált a várt, a vágyott „szépségre, jóságra, megértésre". Ami különösen értékessé teszi ezeket a verseket, az, hogy — tiszták. Nem esik a költönő a hasonló sorsú lázadó asszonyok örök hibájába, nem fele­dést keres az elaltató érzékiségben s ha súrolja is az örök nőiség életvágyát, nem lesz rabjává, mert tud­ja, hogy „a szerelem: bolond, nr&ló, szeszélyes já­ték" — a csók: ,miad csak olcsó részlete egy nagy a jándéknak", — ő az életét menti meg annak aki­nek szánta. Részvéttel van minden asszonysors iránt, — („Szegény kis tiszavirágok") — mintha minden lehető sorsukat az „anyák, szeretők, dé­monok, angyalok sorsát" megélte volna, de ő ma­ga marad „túl a jón, a rosszén, a rútságon — szép­ségen, túl minden emberi határköven" sajáimaga, egyéniség, — nem „kékharisnya" és nem Lesbia, — asszony, akinek éppen az az értéke, hogy nem ér­zi magát méltónak önmagához. Régen olvastam oly lenyűgözött figyelemmel és lelki gyönyörrel asszonyirást, mint ezt a kis füze­tet s azt hiszem hogy a sorstársak, magukra ismer­ve a színes képben, melyet a költőnő elébük tár, mint tükröt, még több szeretettel fogadják majd vágyaik letisztult visszhangját. — y! — Lasker is résztvesz a zürichi sakkversenyen Kilenc évi szünet után lép újra a ver­senyzők közé az egykori világbajnok Zürich, julius 14. Ma délelőtt fél tizenkettő­kor kezdődött meg a svájci sakkszövetség nemzetközi versenye. A verseny megnyitásá­ról és az első forduló eseményeiről a svájci rádió helyszíni riportban számol be. A sakk- verseny legnagyobb szenzációja az, hogy Aljechin világbajnokon kívül hosszú szü­netelés után részt vesz rajta Lasker volt világbajnok is. A verseny résztvevői: Aljechin, Bernstein, Bogoljulbov, Floihr, Niemzovitscih, Euwe, Ro- selli dél Tiirco, Baliberg, Groh, Egli, Henne- berger, Johner, Joss, Hans Müller és Nageli. Naponta fél kettőtől fél hétig és nyolctól tizenegyig játszanak. Fiohr beszélgetést folyta­tott Laskerrel, aki jelenleg éppen a „Játéko­sok világa" cimü könyvén az utolsó simításo­kat végzi. A volt világmester kijelentette, hogy a fiatal sakkozó nemzedékben sok bizta­tót lát. A rossz termés miatt agyonlőtte magái Pécsy János vasmegyei földbirtokos Szombathely, julius 14. Megdöbbentő öu- gyilkosság történt a vasmegyei Kistilaj köz­ségben, ahol a kora reggeli órákban vadászfegyverével agyonlőtte magát Pecsy János 50 éves földbirtokos, aki azért leit öngyilkos, mert a katasztrofális termés anyagi összeomlással fenyegette. Pécsy, akinek felesége és hat gyermeke van, 19‘.4>ban vásárolta meg a 100 holdas kistilaji birtokot, amely előzőleg meglehető­sen elhanyagolt állapotban volt, de Pécsy szorgalmas munkával mintagazdasággá fej­lesztette. A birtokot azonban a különböző be­ruházások miatt kénytelen volt erősen meg­terhelni, de Pécsy egészen a múlt év végéig minden kötelezettségének, kamattartozásának és részletfizetésnek eleget tett és amikor ősszel birtokát védetté nyilvánították, úgy számított, hogy fontosabb kötelezettségeit az idei termésből majd csak fedezni tudja. A termés azonban katasztrofálisan ütött be és csak kis hányada volt az előző évieknek. Tegnap végzett Pécsy az aratást követő be­takarítással és amikor minden munkát el­végzett a gazdaság körül, ma kora reggel vállára vette vadászfegyverét és kiment bir­tokára, amelyet rajongásig szeretett. Amikor a délelőtti órákban még mindig nem tért haza, családja keresésére indnlt és szétroncsolt fejjel, vértócsában fekve, hol­tan találtak rá az egyik learatott buza­Az újpesti nemzetközi versenyen behatóan figyelte a fiatalok játékát s a legjobb be­nyomásokat szerezte. Lasker bejelenti, hogy a jövőben rendszeresen részt fog venni a nemzetközi versenyeken. Bár már kilenc esztendeje nem versenyzett — éppen Ostranban szerepelt akkor utoljára, — de még mindig harcképessége teljében érzi magát s reméli, hogy Zürichben jó helye­zést ér el. Euwe az amatőr világbajnok repü­lőgépen érkezett meg Zürichbe. Kijelentette, hogy még nincs meg a megegyezés közte és Aljechin között a világbajnoki mérkőzésre vonatkozólag. Euwe annak a meggyőződésé­nek ad kifejezést, hogy a versenyen Aljechin aligha lesz első. A zürichi verseny után Euwe Leningradba utazik négy hétre s ott részt vesz az orosz mesterek versenyén. táblán. * Halála az egész környéken mély meg­döbbenést keltett. 14.55 m.-rel. SzmHÁz-KönífyKuLTüRA. Asszonyok vigyázzatok! Magyar Kató versei ■ Budapest, Hornyányszky Viktor. 1934

Next

/
Oldalképek
Tartalom