Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)

1934-07-15 / 159. (3490.) szám

HITLER VALLOMÁSA UTÁN Irta: Szvatkó Pál Mindezt pedig azért keld leszögezni, mert a június harmincadiki események után számos pozitív előjelből az európai atmoaztféra meg- enyhüdésére és a jobb nemzetközi megértés lehetőségéire következtethetünk, — amint azt Benes is hangoztatta. Nem lehetetlen, hogy a német vérengzés olyan volt, mint az érvágás: megkönnyítette a német testeit, elősegítette rendes működését, eszméletre hozta, s haj­lamossá tette a kompromisszumok megköté­sére. — Az európai kibékülés újonnan meg­indult akciója ellen vét, aki tudatosan továfbb­bonyoditja június harmincadikáínak ügyéit, amelyhez a külföldnek nincsen és nem lehet köze, ment sem hozzá közelálló és előtte ro­konszenves egyéneket nem sújtott, sem egy világnézetet, egy politikai irányzatot vagy kialakulóban lévő társadalmi rendszert, amelynek megsértésére fölszisszenhetnek az elvbarátok. Ártalmas dolog junius harmincadikának! örökös visszakérődzése, mert üdvös kristá-i lyosodásokat veszélyeztet. A megrázkódtatás szemmellátlkatólag bűnbánóvá tette a bilro-i Kevés drámaibb beszéde van a tvilágtörté­nelemnek, mint Hitler kancellár tegnap esti parlamenti megnyilatkozása, melyben junius harmincadikának véres eseményeit akarta feltárni és megindokolni a német nép előtt. A kétórás szónoklat politikai szempontból ta­lán ne mis lényeges, vagy problémamegoldó, hiába keressük benne a jövőre vonatkozó ter­vek és módszerek pozitív rajzát, hiába vár­juk, hogy Hitler felvilágosit a német gazda­sági válság és belpolitikai bonyadalom meg­oldására foganatosított rendszabályokról, hiá­ba várjuk a kancellár állásfoglalását a na­pokban megindult uj európai tárgyalások kér­déséhez, a keleti Locarmó vagy a lefegyverzés problémájához, amelyeknél egyedül Németor­szágtól függ az uj akció békés sikere vagy nyugtalanító sikertelensége. Minderről nem volt szó. A beszéd egyetlen férfi vitába szállá­sa az eseményekkel. Tragikus tépelődése és kimagyarázkodása annak, aki kénytelen volt halomira lőni barátait és naggyátevőit. Egy ember vívódása, a görög tragédiák értelmé­ben vett monológ, hamleti problémafelvetés, leikiismeretvizsgálat. A híveiben csalódott egyéniség kemény elhatározása, hogy mindent magára vesz, a vért, a vádat, a hálátlanság bélyegét, csak azért, mert egyéni meggyőző- déso szerint a német nép érdeke, igy kivárnia és ő, a vezér, 'odadobta egyéni életét ennek a kollektivumuak. Bármi az európai szemlélő felfogása a hiit- lerizmusról, s főleg junius harmincadikának erkölcsi alapjairól, a kancellár tegnapi meg­nyilatkozására úgy reagált, mint a komor mélységű héroikus színjátékra, Szofoklesz vagy Shakespeare tragédiáinak egyik nagy jelenetére. Kétségtelen, hogy egyéni problé­mák azok, amelyekről a kancellár pénteken este még nála is szokatlan szenvedélyesség­gel beszélt, s kétségtelen az is, hogy junius harminoadika nem volt más, mint két niebe- lungi értelemben elnagyolt alak: Hitler és Rohm egymással való leszámolása, — d© a helyzet a jelen pillanatban az, hogy a német nép, sőt a világ sorsa függ a titánosdit játszó germán führerek párviadalaitól. Ezek tények, ezekkel számolni kell, akár tetszik nekünk, akár nem tetszik. Ma visszatért a hősmondák korszaka, amikor az epikai alakok haragja, irigybedése, féltékenysége és szerelme hatá­rozta meg a világ sorsát. Homéroszi miliőben, él a mai Németország, elég szomorú, hogy vissza kellett térnie az emberi történelem legősibb és legpat etikusabb formáihoz. Mi szeretnék, ha a világ lezárná junius har- mincadikának véres lapjait. Nem helyeselhet­jük, ha az európai sajtó kéjesen turkál az el­múlt eseményekben, s felhasználja a kínál­kozó alkalmat, hogy gyűlöletét a végsőkig csi- gázza. Minek felkorbácsolni a lelkeket és szántszándékkal kierőszakolni a vihart, ami­kor a történtek nem jelentik senki ügyét. A nyugtalanság szitása, s a bőszités, ingerlés, heocelés senkinek érdeke nem lehet. Minek folyton-folyvást visszakérőzni a jóvátehetet­lent és tibeti imamalomként ismételni az örökkévalóságig: vér, vér, bosszú, bosszú! Elég fontos és félelmet keltő a jelenség magában véve ás, fölösleges torzitani, gúnyolni, lelep­lezni, káromkodni, bonyolítani és a sebbe ól­mot önteni. Ma valóban senki nem érezheti magát találva a külföldön: a junius hairmin- cadiki leszámolás tisztára német belü&y volt, s az eseményben vájkálók és a rajta felhábo­rodók közül senki nem mondhatja őszintén — talán Ottó Sirass ért kivéve — hogy az agyon­lőttek annyira közelálltak szivéhez, hogy nem tud belenyugodni halálukba. A VAJÚDÓ UJ EURÓPAI POLITIKA Lengyelország tartózkodóan ítéli meg a keleti locarnó tervét Németország állásfoglalására vár - „Nem keli feltétlenül követnünk Franciaországot" « A balti paktum nehézségei Varsó, július 14. A hivatalos lengyel sajtó­ügynökség ma közli a félhivatalos Gazeta Polska cikkét a keleti paktumról. A lap a következőket írja: „A terv megteremtői Nagybritannia jóakara­tát nemcsak a paktumtervezet megváltoztatá­sával vásárolták meg, hanem a lefegyverzés terén adott engedményekkel is. Ez a körülmény lényegesebb tény, mint a francia politikát el­fogadó angol nyilatkozat. Anglia tehát helyesli a tervet, de nem akar benne résztvenni s ez is olyan körülmény, amit figyelembe kell venni. A kérdést Franciaország, Lengyelország egyik szövetségese vetette föl, s ezért a varsói kormánynak behatóan foglalkoznia kell vele. Viszont világos, hogy Lengyelországot nem be­folyásolhatják ugyanazok az okok, amelyek Franciaország elhatározását megérlelték. Olyan kérdésekről van szó, amelyek Lengyelországot közelebbről érdeklik, mint Franciaországot s így Varsónak óvatosan kell a felvetett problé­Henderson ismét bízni kezd Genf, július 14. Henderson, a lefegyverzési konferencia elnöke értesítette a konferencia el­nökségének tagjait, hogy az elnökséget szep­tember első napjaira, a népszövetség közgyűlé­sére ismét összehívja. Az ülésezés pontos dátu­mát egyelőre nem közölte a tagokkal. Hender­son azzal indokolja az összehívást, hogy a Ie- fegyverzési kérdésben az egyes hatalmak kö­zött örvendetes eredményű magántárgyalások Meghalt a párisi szovjet-nagykövet mával foglalkoznia. Különösen vonatkozik ez a balti garancia-szerződésre. A varsói kormány pontos vizsgálat tárgyává teszi az egész kérdés­komplexumot és csak a lefolytatott vizsgálat után nyilatkozik. Egyelőre nem tudni, hogy Né­metország milyen magatartást tanúsít a keleti Locarnóval szemben. Azt sem tudni, hajlandó-e a birodalom a tervet szoros összefüggésbe hozni a népszövetséggel, mint Páris kívánja. Ugyanígy ismeretlen Szovjetoroszország pontos állásfog­lalása is, holott Lengyelország Moszkva véle­ményének elhangzása előtt nem cselekedhet. Ilyen körülmények között nem tudni, vájjon a felvetett terv lengyel szempontból eifogad- ható-e s vájjon haszonnal jár-e Lengyelország szempontjából a keleti Locarno. Nem cseleked­hetünk elsietve. A kölcsönös támadást kizáró szerződések biztosítják Lengyelországnak hely­zetét Németországhoz és Szovjetoroszország- hoz, úgyhogy a sietség fölösleges is volna. Len­gyelország elhatározására csak akkor kerül sor, amikor a körülmények végleg megérnek erre.“ folytak, amelyek szükségessé teszik az elnök­ség állásfoglalását is. A konferencia érdemlege­sen csak akkor foglalkozhat az államok közötti tárgyalásokkal, ha ezeknek eredménye ismere­tes lesz. — Beavatott örök szerint Henderson legutóbbi londoni tárgyalásai alkalmával, ami­kor Barthouval és Simonnal értekezett, rend­kívül biztató információkat kapott az állam­férfiaktól. Állítólag Németország közeledést mu­Páris julsiue 14. Szombaton reggel a francia fő­városban bélrákban meghalt Dovgalevszkij Valé­rián, szovjetorosz nagykövet Dovgalevszkij negy­venkilencéves volt 1903 óta aktív részt vett a munkásmozgalomban és 1908-ban a bolsevista párt tagja lett A kommunista államfordulat után a vörös hadseregben szolgált, majd 1921-ben pos­taügyi népbiztossá nevezték ki. Három évi hiva­taloskodás után diplomáciai szolgálatba lépett. Stockholmba nevezték ki követté, majd 1927-ben Tokióba nagykövetté. 1932-ben átvette a párisi nagykövetség vezetését. Kraszin és Rakovszki után ő volt a szovjetállam harmadik franciaorszá­gi nagykövete. tat a konferencia felé és bizonyos feltételek mellett hajlandó visszatérni Genf be. Viszont a keleti Locarno megkötése esetén Francia- ország engedményeket tesz Németországnak a: fegyverkezési kérdésben, úgyhogy az eddig át­hidalhatatlannak látszó ellentétek áthidalhatók- ká válnának. Sir John Simon angol külügymi­niszter pénteki alsóházi beszéde, amelyben ki­fejtette, hogy Nagybritánia jóakaratulag figyeli a francia kontinentális paktum tárgyalásait és mindenkit felbátorít e paktumban való rész­vételre, ámbár önmaga nem lép be a szövetségi rendszerbe, ugyancsak kedvező hangulatot te­remtett a további lefegyverzési tárgyalásokra, mert hozzájárult annak az európai atmoszférá­nak megszilárdításához, amelyben a genfi kon­ferencia eredményesen befejeződött. Seredét két és félévi börtönre ítélték Berlin, julkie 14. Gerecke volt birodalmi biztos bünpörében szombaton délelőtt meghozták az Íté­letet. A berlini bíróság négyhavi tárgyalás után Gereckét csalásért két és félévi börtönre ítélte. A vizsgálati fogságban eltöltött egy évet és három hónapot beszámították a büntetésbe. Marconi a pápánál Vatikán-város, július 14. A ma reggeli lapok jelentése szerint IX. Pilis pápa tegnap kihall­gatáson fogadta Guiglelmo Mareonit. a híres olae-z feltalálót. A pápa hosszabb ideig elbeszél­getett a világhírű feltalálóval g állítólag, feli-: ajánotta neiki a pápai tudományos akadémia el­nöki székét, melyet haláláig Gianfranceschi pá- iteir foglalt el. Marcona gondolkodási időt ként. Véres munkanélküli tüntetés Clevelandban Cleveland, július 14. Háromszáz mn-nkanélküli az egyik kerületi hivatal előtt tüntetést rende­zett a műnk anélkül ieegél y felemeléséért. A tün­tetők a rendőrség erélyes felszólítására sémi akartak szétoszolni, mire formális ütközetre ke­rült a sor, melyben egy munkás meghalt, há­rom járókelő, köztük egy nő s egy rendőr sú­lyos sebesüléseiket szenvedted HM SZÁMUNK a KÉPES HÉTta 28 OLDAL Ara a korona 159. (2490) szám • Vasárnap 4 1934 július 15 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, A QTlo7)P1lSzh.ÓÍ PC mnonnrsrío ulice 12, 1L emelet. • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • ^ ^ TUSZITISZKOI mügyüTSag prága ^ pansRá uHce 12 emeiet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. pOLltikcii TlCLüiLcípjCL ® • TELEFON: 303-11. ® 9 Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.- Ki. r r SÜRGŐN YCIM HIRLRP, PRRHfl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom