Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)
1934-07-15 / 159. (3490.) szám
HITLER VALLOMÁSA UTÁN Irta: Szvatkó Pál Mindezt pedig azért keld leszögezni, mert a június harmincadiki események után számos pozitív előjelből az európai atmoaztféra meg- enyhüdésére és a jobb nemzetközi megértés lehetőségéire következtethetünk, — amint azt Benes is hangoztatta. Nem lehetetlen, hogy a német vérengzés olyan volt, mint az érvágás: megkönnyítette a német testeit, elősegítette rendes működését, eszméletre hozta, s hajlamossá tette a kompromisszumok megkötésére. — Az európai kibékülés újonnan megindult akciója ellen vét, aki tudatosan továfbbbonyoditja június harmincadikáínak ügyéit, amelyhez a külföldnek nincsen és nem lehet köze, ment sem hozzá közelálló és előtte rokonszenves egyéneket nem sújtott, sem egy világnézetet, egy politikai irányzatot vagy kialakulóban lévő társadalmi rendszert, amelynek megsértésére fölszisszenhetnek az elvbarátok. Ártalmas dolog junius harmincadikának! örökös visszakérődzése, mert üdvös kristá-i lyosodásokat veszélyeztet. A megrázkódtatás szemmellátlkatólag bűnbánóvá tette a bilro-i Kevés drámaibb beszéde van a tvilágtörténelemnek, mint Hitler kancellár tegnap esti parlamenti megnyilatkozása, melyben junius harmincadikának véres eseményeit akarta feltárni és megindokolni a német nép előtt. A kétórás szónoklat politikai szempontból talán ne mis lényeges, vagy problémamegoldó, hiába keressük benne a jövőre vonatkozó tervek és módszerek pozitív rajzát, hiába várjuk, hogy Hitler felvilágosit a német gazdasági válság és belpolitikai bonyadalom megoldására foganatosított rendszabályokról, hiába várjuk a kancellár állásfoglalását a napokban megindult uj európai tárgyalások kérdéséhez, a keleti Locarmó vagy a lefegyverzés problémájához, amelyeknél egyedül Németországtól függ az uj akció békés sikere vagy nyugtalanító sikertelensége. Minderről nem volt szó. A beszéd egyetlen férfi vitába szállása az eseményekkel. Tragikus tépelődése és kimagyarázkodása annak, aki kénytelen volt halomira lőni barátait és naggyátevőit. Egy ember vívódása, a görög tragédiák értelmében vett monológ, hamleti problémafelvetés, leikiismeretvizsgálat. A híveiben csalódott egyéniség kemény elhatározása, hogy mindent magára vesz, a vért, a vádat, a hálátlanság bélyegét, csak azért, mert egyéni meggyőző- déso szerint a német nép érdeke, igy kivárnia és ő, a vezér, 'odadobta egyéni életét ennek a kollektivumuak. Bármi az európai szemlélő felfogása a hiit- lerizmusról, s főleg junius harmincadikának erkölcsi alapjairól, a kancellár tegnapi megnyilatkozására úgy reagált, mint a komor mélységű héroikus színjátékra, Szofoklesz vagy Shakespeare tragédiáinak egyik nagy jelenetére. Kétségtelen, hogy egyéni problémák azok, amelyekről a kancellár pénteken este még nála is szokatlan szenvedélyességgel beszélt, s kétségtelen az is, hogy junius harminoadika nem volt más, mint két niebe- lungi értelemben elnagyolt alak: Hitler és Rohm egymással való leszámolása, — d© a helyzet a jelen pillanatban az, hogy a német nép, sőt a világ sorsa függ a titánosdit játszó germán führerek párviadalaitól. Ezek tények, ezekkel számolni kell, akár tetszik nekünk, akár nem tetszik. Ma visszatért a hősmondák korszaka, amikor az epikai alakok haragja, irigybedése, féltékenysége és szerelme határozta meg a világ sorsát. Homéroszi miliőben, él a mai Németország, elég szomorú, hogy vissza kellett térnie az emberi történelem legősibb és legpat etikusabb formáihoz. Mi szeretnék, ha a világ lezárná junius har- mincadikának véres lapjait. Nem helyeselhetjük, ha az európai sajtó kéjesen turkál az elmúlt eseményekben, s felhasználja a kínálkozó alkalmat, hogy gyűlöletét a végsőkig csi- gázza. Minek felkorbácsolni a lelkeket és szántszándékkal kierőszakolni a vihart, amikor a történtek nem jelentik senki ügyét. A nyugtalanság szitása, s a bőszités, ingerlés, heocelés senkinek érdeke nem lehet. Minek folyton-folyvást visszakérőzni a jóvátehetetlent és tibeti imamalomként ismételni az örökkévalóságig: vér, vér, bosszú, bosszú! Elég fontos és félelmet keltő a jelenség magában véve ás, fölösleges torzitani, gúnyolni, leleplezni, káromkodni, bonyolítani és a sebbe ólmot önteni. Ma valóban senki nem érezheti magát találva a külföldön: a junius hairmin- cadiki leszámolás tisztára német belü&y volt, s az eseményben vájkálók és a rajta felháborodók közül senki nem mondhatja őszintén — talán Ottó Sirass ért kivéve — hogy az agyonlőttek annyira közelálltak szivéhez, hogy nem tud belenyugodni halálukba. A VAJÚDÓ UJ EURÓPAI POLITIKA Lengyelország tartózkodóan ítéli meg a keleti locarnó tervét Németország állásfoglalására vár - „Nem keli feltétlenül követnünk Franciaországot" « A balti paktum nehézségei Varsó, július 14. A hivatalos lengyel sajtóügynökség ma közli a félhivatalos Gazeta Polska cikkét a keleti paktumról. A lap a következőket írja: „A terv megteremtői Nagybritannia jóakaratát nemcsak a paktumtervezet megváltoztatásával vásárolták meg, hanem a lefegyverzés terén adott engedményekkel is. Ez a körülmény lényegesebb tény, mint a francia politikát elfogadó angol nyilatkozat. Anglia tehát helyesli a tervet, de nem akar benne résztvenni s ez is olyan körülmény, amit figyelembe kell venni. A kérdést Franciaország, Lengyelország egyik szövetségese vetette föl, s ezért a varsói kormánynak behatóan foglalkoznia kell vele. Viszont világos, hogy Lengyelországot nem befolyásolhatják ugyanazok az okok, amelyek Franciaország elhatározását megérlelték. Olyan kérdésekről van szó, amelyek Lengyelországot közelebbről érdeklik, mint Franciaországot s így Varsónak óvatosan kell a felvetett probléHenderson ismét bízni kezd Genf, július 14. Henderson, a lefegyverzési konferencia elnöke értesítette a konferencia elnökségének tagjait, hogy az elnökséget szeptember első napjaira, a népszövetség közgyűlésére ismét összehívja. Az ülésezés pontos dátumát egyelőre nem közölte a tagokkal. Henderson azzal indokolja az összehívást, hogy a Ie- fegyverzési kérdésben az egyes hatalmak között örvendetes eredményű magántárgyalások Meghalt a párisi szovjet-nagykövet mával foglalkoznia. Különösen vonatkozik ez a balti garancia-szerződésre. A varsói kormány pontos vizsgálat tárgyává teszi az egész kérdéskomplexumot és csak a lefolytatott vizsgálat után nyilatkozik. Egyelőre nem tudni, hogy Németország milyen magatartást tanúsít a keleti Locarnóval szemben. Azt sem tudni, hajlandó-e a birodalom a tervet szoros összefüggésbe hozni a népszövetséggel, mint Páris kívánja. Ugyanígy ismeretlen Szovjetoroszország pontos állásfoglalása is, holott Lengyelország Moszkva véleményének elhangzása előtt nem cselekedhet. Ilyen körülmények között nem tudni, vájjon a felvetett terv lengyel szempontból eifogad- ható-e s vájjon haszonnal jár-e Lengyelország szempontjából a keleti Locarno. Nem cselekedhetünk elsietve. A kölcsönös támadást kizáró szerződések biztosítják Lengyelországnak helyzetét Németországhoz és Szovjetoroszország- hoz, úgyhogy a sietség fölösleges is volna. Lengyelország elhatározására csak akkor kerül sor, amikor a körülmények végleg megérnek erre.“ folytak, amelyek szükségessé teszik az elnökség állásfoglalását is. A konferencia érdemlegesen csak akkor foglalkozhat az államok közötti tárgyalásokkal, ha ezeknek eredménye ismeretes lesz. — Beavatott örök szerint Henderson legutóbbi londoni tárgyalásai alkalmával, amikor Barthouval és Simonnal értekezett, rendkívül biztató információkat kapott az államférfiaktól. Állítólag Németország közeledést muPáris julsiue 14. Szombaton reggel a francia fővárosban bélrákban meghalt Dovgalevszkij Valérián, szovjetorosz nagykövet Dovgalevszkij negyvenkilencéves volt 1903 óta aktív részt vett a munkásmozgalomban és 1908-ban a bolsevista párt tagja lett A kommunista államfordulat után a vörös hadseregben szolgált, majd 1921-ben postaügyi népbiztossá nevezték ki. Három évi hivataloskodás után diplomáciai szolgálatba lépett. Stockholmba nevezték ki követté, majd 1927-ben Tokióba nagykövetté. 1932-ben átvette a párisi nagykövetség vezetését. Kraszin és Rakovszki után ő volt a szovjetállam harmadik franciaországi nagykövete. tat a konferencia felé és bizonyos feltételek mellett hajlandó visszatérni Genf be. Viszont a keleti Locarno megkötése esetén Francia- ország engedményeket tesz Németországnak a: fegyverkezési kérdésben, úgyhogy az eddig áthidalhatatlannak látszó ellentétek áthidalhatók- ká válnának. Sir John Simon angol külügyminiszter pénteki alsóházi beszéde, amelyben kifejtette, hogy Nagybritánia jóakaratulag figyeli a francia kontinentális paktum tárgyalásait és mindenkit felbátorít e paktumban való részvételre, ámbár önmaga nem lép be a szövetségi rendszerbe, ugyancsak kedvező hangulatot teremtett a további lefegyverzési tárgyalásokra, mert hozzájárult annak az európai atmoszférának megszilárdításához, amelyben a genfi konferencia eredményesen befejeződött. Seredét két és félévi börtönre ítélték Berlin, julkie 14. Gerecke volt birodalmi biztos bünpörében szombaton délelőtt meghozták az Ítéletet. A berlini bíróság négyhavi tárgyalás után Gereckét csalásért két és félévi börtönre ítélte. A vizsgálati fogságban eltöltött egy évet és három hónapot beszámították a büntetésbe. Marconi a pápánál Vatikán-város, július 14. A ma reggeli lapok jelentése szerint IX. Pilis pápa tegnap kihallgatáson fogadta Guiglelmo Mareonit. a híres olae-z feltalálót. A pápa hosszabb ideig elbeszélgetett a világhírű feltalálóval g állítólag, feli-: ajánotta neiki a pápai tudományos akadémia elnöki székét, melyet haláláig Gianfranceschi pá- iteir foglalt el. Marcona gondolkodási időt ként. Véres munkanélküli tüntetés Clevelandban Cleveland, július 14. Háromszáz mn-nkanélküli az egyik kerületi hivatal előtt tüntetést rendezett a műnk anélkül ieegél y felemeléséért. A tüntetők a rendőrség erélyes felszólítására sémi akartak szétoszolni, mire formális ütközetre került a sor, melyben egy munkás meghalt, három járókelő, köztük egy nő s egy rendőr súlyos sebesüléseiket szenvedted HM SZÁMUNK a KÉPES HÉTta 28 OLDAL Ara a korona 159. (2490) szám • Vasárnap 4 1934 július 15 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, A QTlo7)P1lSzh.ÓÍ PC mnonnrsrío ulice 12, 1L emelet. • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • ^ ^ TUSZITISZKOI mügyüTSag prága ^ pansRá uHce 12 emeiet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. pOLltikcii TlCLüiLcípjCL ® • TELEFON: 303-11. ® 9 Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.- Ki. r r SÜRGŐN YCIM HIRLRP, PRRHfl.
