Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)
1934-06-10 / 131. (3462.) szám
MM HÁMUNK A KÉPES KtTTEi. 28 Sím Áa*® 2 korona XUl éVf' ^3l ^3462*Slám * Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • FV képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes ssám ára 1.20 K<, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská üli ce 12, II. emelet. ® Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. 0 ® TELEFON: 3 0 3 - 1 1. © 9 SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl. ARATÁS ELŐTT Az idei év minden józan időjóst megcsu- ■foló irama a felelős az-ért, hogy junius elején ezt a címet kellett soraim elé tennem. Pár nappal ezelőtt kétkedve olvastuk a hirt, hogy Magyarországon már megkezdték az aratást, de, aki mostanában végigjárta Délszlovenszkó síkságait, az nem csodálkozik többé, mert nálunk is csak napok választanak el attól, hogy a földművelő ember kaszája megkezdi az első rendet a koránérett rozsvetésben. Az idei tavasz, mely megtagadta a földművestől a legáldásosabb májusi esőt és májusvégi faggyal ijesztett meg, még a hivatalos nyár beköszönte előtt látni akarja koraszülött gyermekét: az idei termést. A csehszlovákiai magyar földműves melyen leszállított igényekkel néz az uj termés elé, mert tapasztalatai és szakismeretei alapján nem lehetnek vérmes reményei. Egy hűvös junius még javíthat ugyan a helyzeten, de ez a javulás nem lehet olyan arányú, mely a gondtalanabb jövő reményét tudná biztosítani. Ilyen körülmények között nem vigasz az, hogy a történelmi országokban, Cseh- és Morvaországban a tavaszi szárazság sokkal nagyobb károkat okozott és legtöbb helyen katasztrofálisan rossz termésnek néz elérje a morvántuli földműves. A kisebbségi magyar élet szempontjából mindig végtelenül fontos volt a termés, mert a kisebbségi magyarság nagy többsége földművelésből élő ember és alig van olyan csehszlovákiai magyar, akit vagy származása, vagy egyéb életvonatkozása ne kapcsolna a termő rónához, a búzát ringató lankákhoz, egyszóval: a kenyeretadó ősi földhöz. Mikor nyáron megpendült a kasza az aranyló tábla mellett, mikor búgva indult meg az első cséplőgép, az nekünk mindig valahogy magyar ünnepi hang volt. Nagyon sok közünk van a földhöz és annak terméséhez. Az idei várható gyenge termés mellett természetszerűen megnőnek a régi gazdagondok és azok a tervek, — melyek hónapok óta szóbeszéd tárgyai a politikai közéletben, a gazdasági szaktestületekben és a hírlapok hasábjain, — ujabib súlyt nyernek. Ha kevesebb lesz a termés, úgy annál fontosabb lesz az ár, melyet terményéért a gazda kaphat, de kiáltőnak mered elénk egyben a kérdőjel, hogy miként fogja régi terheit viselhetni. A gazdasági válság első hullámlökését a gazdák szenvedték meg, az áresés itt indult meg évekkel ezelőtt szinte katasztrofális mértékben. Azóta végiggázolt ez a hullám minden termelő osztályon. Közgazdasági tudás és politikai taktika majd minden államban részben összefogva, részben egymással szemben állva kísérelte meg a válság kihatásainak csökkentését. Legtöbbször sikertelenül, inkább csak lélektanilag segitett a kitartáshoz egy-egy kormányintézkedés. Nálunk, a csehszlovák köztársaságban súlyos harcot vívott kezdettől fogva a kivitelre szánt ipar iránti gondoskodás a belföld szükségletét majdnem ellátó mezőigazdaság érdekével. Ez a harc, melybe a munkásság érdekeit látszatra képviselő szociáldemokrácia is beleszólt, sohasem tette lehetővé, hogy erélyes kézzel segítsenek az iparon, de megakadályozta egyben, hogy a mezőgazdaság érdekei ellenszolgáltatás nélkül egyszer is érvényesülhessenek. Most aratás előtt ismét előtérbe került három fontos javaslat, mely ebben a formában (nem tudjuk; milyen kihatásai lesz a koIrta: JAROSS ANDOR alició kompromisszumimalmán keresztül esve) a mezőigazdaság érdekeit kívánja szolgálni. Az első a gabonamonopólium terve, a második a társadalmi biztosítás járulékainak leszállítását jelentő novellajavaslat, a harmadik és egyben legnagyobb jelentőségű a mezőgazdasági ingatlanokat terhelő adósságok átalakítását kívánó törvénytervezet. A gabonamonoipólium a gabona árát kívánja biztosítani. Azzal, hogy gabonát csak az állam vehet és ő állapítja meg az árat. Az állam ezt a feladatot az „Állami Termény- társa.ság“-ra ruházná át, mely a cseh agrár Centrokooperativa, a Velkánakupna, a csehszlovák malmok kereskedelmi társasága Prágában, valamint a terménykereskedelmi társaság Pozsonyban szervezetekből alakulna. A terményüzlet megszűnne független vállalkozás lenni és mint az előbb felsorolt szervezetekből kitűnik, az agrárpárt házi üzletévé válna. A meginduláshoz természetesen hatalmas tőkére volna szükség, mely egyelőre hiányzik. A társadalmi biztosítás járulékainak leszállítását régóta követeli a földmüveslakós- ság. A megfelelő törvényjavaslatról* már hónapok óta hallunk, de nem tud a parlamentig eljutni. A szociáldemokrácia nagy ellenfele ennek a javaslatnak és ellenérték nélkül aligha fogja tárgyaláshoz engedni. A mező- gazdaságra nézve legfontosabb volna a régi törvény megfelelő kormányrendeleti kiegéMegtörtént a várt esemény Csehszlovákia elism Szovletoreszországot » ... i . A hivatalos okiratokat kicserélték - - A genfi tárgyalásod eradméniíei Románia i$ elismerte a szovjetet, Jugoszlávia csak később hajtja végre az aktust Genf, junius 9. Mint tegnap részletesen jelentettük, a kisantant külügyminiszterei Genf- ben tárgyalásokat folytattak ^ tVinov külügyi népbiztossal a szovjet elismerése ügyében. A kisantant állandó tanácsának határozata értelmében a kisantant-államok, elsősorban Csehszlovákia elismeri a szovjetet és újra fölveszik a rnedes diplomáciai viszonyt Szovjet Oroszországgal. 1934 junius 9-én Litvinov és Benes egyformán hangzó okiratokat írtak alá, amelyek lerögzítik a diplomáciai viszony ujrafölvé- telének tényét. Ugyanilyen okiratokat irt alá Litvinov és Titulescu román külügyminiszter, azaz Szovjetoroszország és Románia között is helyreáll a diplomáciai viszony. A jugoszláv kormány a formális elismerést csak akkor hajtja végre, ha Jeftios külügyminiszter Párisból visszaérkezik Belgrádija. Jeftics egyébként ma utazott Genfből a francia fővárosba. A fontos okiratok kicserélése többnapi tárgyalás után történt meg. E tárgyalásokon a kisantant állandó tanácsának tagjain kivül Litvinov is résztvett A csehszlovák jegyzék Annak az okiratnak a szövege, amelyet Benes és Litvinov, illetve Titulescu és Litvinov kicseréltek, a következő: Genf, 1934 junius 9. Népbiztos ur! Van szerencsém a következőket közölni: A kisantant 1934 január 22-én lezajlott zágrábi konferenciáján a három külügyminiszter elhatározta, hogy elérkezett az alkalmas idő arra, hogy a kisantant tagállamai normális diplomáciai viszonyba lépjenek a szocialista szovjetköztársaságok uniójával, amint a szükséges diplomáciai és politikai előfeltételek valóra válnak. A junius első napjaiban Genfben Önnel folytatott tárgyalásaim után a kisantant állandó tanácsa megállapította, hogy a politikai és a diplomáciai feltételek most már lehetővé teszik, hogy a kisantant valamennyi tagállama az alkalmas pillanatban a zágrábi határozatok értelmében cselekedjék. Boldog vagyok, hogy a csehszlovák kormány az önnel folytatott tárgyalásaim után elhatározta, hogy a normális diplomáciai viszonyt fölveszi a szocialista szovjetköztársaságok uniójának kormányával és rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert nevez ki. Meg vagyok győződve, hogy a viszony örökre normális és barátságos marad és hogy nemzeteink a jövőben is együttműködhetnek kölcsönös javukra és a világbéke fenntartására. Fogadja Népbiztos ur nagyrabecsülésem kifejezését. Dr. E. Benes. Litvinov válasza Litvinov külügyi népbiztos ugyanilyen levelet kapót Titulescutól, majd a következő választ küldte Benesnek, illetve Titulescunak: Genf, 1934 junius 9. Miniszter ur! Boldog vagyok, hogy közölhetem önnel, hogy a szocialista szovjetköztársaságok uniójának kormánya megbeszélésünk alapján elhatározta, hogy fölveszi a diplomáciai viszonyt a csehszlovák köztársaság (a román királyság) kormányával és rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert nevez ki. Meg vagyok győződve arról, hogy a fölvett viszony örökre normális és barátságos marad és nemzeteink a jövőben is együttműködhetnek kölcsönös javukra és a béke megőrzésére. Miniszter Ur fogadja nagyrabecsülésem őszinte kifejezését M. Litvinov. ® nunciusl kap Prága! Paris, junius 9. A Havas-ügynökség értesülése szerint a Vatikán diplomáciai karában megejtendő nagyobbszabásu áthelyezések kapcsán a Szentszék Msgr. Ritter Xavért, a berni nunciatura tanácsosát prágai nunciusnak fogja kinevezni. ienes hétfőn jelentsd : ■; a minisztertől ^siak a nemzetközi helyzetről Prága, junius 9. A minisztertanács tegnap este tartott ülésén a meghatalmazási törvény meghosszabbításáról szóló novellával foglalkozott s megállapította az uj felhatalmazási törvény irányelveit. A politikai és gazdasági miniszterek tanácsa ezenkívül foglalkozott a gabonamonopólium tervével, az erre vonatkozó tárgyalások azonban ma sem fejeződtek be s azokat hétfőn is folytatják. A minisztertanács hétfőn este ismét ülést tart, amelyen végleg megszövegezik a felhatalmazási törvény novelláját. Remélik, hogy a kormány ezt a javaslatot kedden a képvi- selőház elé terjesztheti. A hétfői minisztertanácsnak egyébként a vasárnap este Prágába érkező Benes külügyminiszter jelentést tesz legutolsó nemzetközi tárgyalásairól. Szerdán délelőtt a képviselőház és szenátus elnökségei közös értekezletet tartanak, amelyen számos adminisztratív természetű kérdésen kivül a nemzetgyűlésnek a nyári szünet előtt elvégzendő munkaprogramját is megtárgyalják.
